Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! V.. Tapasztalatcsere a Gyulai Harisa vagy árban A mezőhegyes jubileumi ünnepségek műsora A 2 HD P BÉKÉS MEGYEI PÁRT BIZTTSÁGÁNAK LAPJ A 1955. OKTÓBER 1., SZOMBAT AratO fillér XI. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM A falusi párt- és tanácsszervek munkájának egyik fokmérőjet Jegyezm egyénk népe A jó munkáról a begyűjtött mázsák beszélnek az állami begyűjtés állása. Az irányító, szervező és politikai munkáról adnak hű képet egy-egy községben, vagy vidéki városban a begyűjtés százalékai, a begyűjtött gabona, kukorica, sertés mázsái. Igen sokatmondóan tükrözik e százalékok, mázsák, hogyan tartják be az állami fegyelmet, hogyan nevelik a tömegeket hazaszeretetre, a közösség érdekeinek tiszteletben tartására. Az állami begyűjtés állandó feladat, mégis egyes termékek, mint a kukorica beszolgáltatása, idényhez van kötve. Köztudomású, hogy minden termelő a töréstől számított nyolc napon belül köteles kukoricabeadási kötelezettségét — az esetleges hátralékokkal együtt — teljesíteni. Ezenkívül azok a termelők, akiknek a kukorica vetésterületük meghaladja az 1200 négyszögölet, értékesítési szerződést is kötnek, s az így lekötött kukoricát szintén megfelelő időben kell beszállítaniuk. Igen sok példa van arra a megyénkben, hogy a dolgozó parasztok időben teljesítik beadási kötelezettségüket és kötnek értékesítési szerződést is, hiszen igen jól járnak így. Egyrészt jó árat kapnak érte, másrészt igényelhetnek épületanyagot is. A négyholdas Szolnoki István, sarkadi dolgozó paraszt azután, hogy teljesítette 246 kilogramm kötelező beadását, az egy katasztrális hold és 1400 négyszögöl kukoricavetése után tíz mázsára (májusi morzsolt). Cselye Tivadar, méhkeréki kétholdas dolgozó paraszt, a begyűjtési állandó bizottság elnöke, szintén 10 mázsára kötött értékesítési szerződést. A hiba inkább ott van, hogy tanácsszerveink, úgyszólván levették kezüket az őszi begyűjtésről, csaknem teljesen a begyűjtési apparátusra bízták e fontos állami feladatot. Az igaz, mint végrehajtó szervnek a begyűjtési apparátusnak kötelessége, hogy a beszolgáltatás legapróbb részleteit ismerje, tudjon a példamutatókról, a hanyagokról és ennek megfelelően járjon el. Azonban ez nem elég. Ahhoz, hogy minden előírt kiló és mázsa — a hátralékokat is beleértve — időben jusson el az állami raktárakba, az egész tanács erőfeszítésére van szükség. Nem szabad, hogy most a tanácsok, úgy mondva, heverni hagyják a sok száz és sok ezer aktívát, az állandó bizottságok tagjait és magukat a tanácstagokat is. Látogassák ezek a gazdákat, beszéljenek velük, s a tanácsok e látogatásokat irányítsák, szervezzék. Szervezzenek kisgyűléseket, melyek igen alkalmasak a dolgozó parasztokkal való közvetlen beszélgetésre. Már most kell erre gondolni és a megfelelő intézkedéseket megtenni, amikor lassan mindenütt megkezdik a kukoricát törni. Le kell vonni a tanulságot az olyan tényből, mint a burgonyabeadás. Jóllehet, hogy a burgonyavetésnek csaknem a felét már felszedték a megyében, mégis a beszolgáltatási terv még csak 20 százalékra van teljesítve. Ennek is éppen az az oka, hogy tanácsszerveink irányító, szervező munkája nem kielégítő. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a begyűjtésért is elsősorban a tanácsok a felelősek, azonkívül, hogy a begyűjtési apparátusé a gyakorlati végrehajtás. Nem szabad a tanácsnak megtűrni az olyan jelenségeket, mint Békésen, ahol a MÉSZÖV három embere állandóan a tanácsházán tartózkodott, s a törés megkezdését bejelentő parasztokkal csak ott kötöttek értékesítési szerződést. De azt is hogyan? Minden meggyőző szó nélkül. Csak annyi szavuk volt a dolgozó paraszthoz, hogy kell kötni szerződést, de hogy miért, milyen népgazdasági érdek fűződik ehhez, arról egyetlen szavuk sem volt. Nyilvánvaló, hogy az ilyen munka politikai károkat okoz. A szervezetlenség, a gyenge irányítás az oka az olyan eseteknek, mint Bucsán, ahol szeptember 28-ig csak a begyűjtési megbízott kötött értékesítési szerződést. Bár önmagában ez nem hiba, de a begyűjtési apparátusnak más feladatai vannak, s a szerződéskötéssel megbízott helyi szervekkel ezt meg kell értetni és ahol a jó szó nem használ, felelősségre kell vonni őket. Nem tűrhető meg az olyan — enyhén szólva — szemellenzős munka, mint Mezőberényben, ahol Stefanovics Pál egyéni gazdával öt sertésre kötött az Állatforgalmi Vállalat hízlalási szerződést, jóllehet Stefanovics Pál 1953. óta hátralékban van sertésbeadással. Ez nem kevesebbet jelentene, ha az ilyen szerződést nem semmisítenék meg, mint azt, hogy a hanyag gazda a kukoricaértékesítési szerződéskötés alól is mentesülne, arról nem is beszélve, hogy a hátralékát nem volna miből beadni. Oka ennek, hogy az Állatforgalmi Vállalat egyes emberei — a megyei központ hallgatólagos beleegyezésével — a szűk „vállalati érdeket“ tartják csak szem előtt, nem egyeztetik össze munkájukat a begyűjtési megbízottakkal. Ezen a legsürgősebben változtatni kell, hiszen egyik szerv sem vállalati, hanem állami érdeket képvisel! Tanácsaink, mint az államhatalom helyi szervei, ne tűrjék el, akadályozzák meg az ilyen ténykedést. Ahhoz, hogy az őszi beszolgáltatásban legkisebbre csökkentsük a hibákat, a helyi tanácsok vizsgálják meg a begyűjtési apparátus és a különböző szervek eddigi munkáját, s a helyi tényeknek megfelelően irányítsák és szervezzék meg a begyűjtést. Mindehhez még az is szükséges, hogy a járási pártbizottságok, a városi és községi pártbizottságok, valamint pártszervezetek állandóan a tények tükrében ellenőrizzék a beadást és értékesítési szerződéskötést, s ennek megfelelően irányítsák a tömegpolitikai munkát és határozzák meg a tanácsok feladatait. Emlékezzenek Rákosi elvtárs szavaira: „A mezőgazdaságban elsősorban a jó beszolgáltatás méri a jó politikai munkát, nemcsak a jó termés“. Az ilyen mindent átfogó irányító, szervező és ellenőrző munka az alapja az őszi begyűjtés sikerének is. Töfi!) helyen már befejezték a jegyzést Egy-két korábbi kivétel után:pénz ! A Békéscsabai Tatarozó Vállatokon már csoportosan jelentették iat tervező részlege 29 050, a műüzemek, vállalatok, tsz-ek és községek is, hogy a jegyzést teljesen, vagy egy-két távollévő dolgozó kivételével, befejezték. A Békéscsabai Ruhagyár után csütörtökön 3 órakor a Békéscsabai 41. sz. Autóközlekedési Vállalat is büszkén jelenthette, hogy minden dolgozója lejegyzett. Átlaguk 565 forint volt. Befejezték a jegyzést a megyei és városi tanács dolgozói, a békéscsabai Vörös Október, a sarkadi Alkotmány TSZ, a Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai részlege, a Békéscsabai Kötöttárugyár, az Állami Áruház és a Vendéglátóipari Vállalat is. A tudományt és magunkat segítjük Gyógyszerész vagyok, szeretem a hivatásomat — mondta Dr. Ragetlli János békéscsabai főgyógyszerész a jegyzésnél. — Legnagyobb öröm számomra az, ha egy-egy beteg visszanyeri az egészségét. Ma már egyre több beteget tudunk meggyógyítani, mert a gyógyszerellátás jobb és egyre javul. Szívesen adtam forintjaimat. Megyénkben is nagyarányú a fejlődés. Számos olyan község kapott gyógyszertárat, ahol eddig nem volt, és a betegnek vagy hozzátartozójának a szomszédos községbe kellett gyógyszerért átutazni, vagy éppen begyalogolni, mint a zsadányi, mezőgyáni, muronyi és Orosházán a rákóczitelepi lakosoknak. Tudom, hogy a második ötéves terv során további nagy lehetőségek nyílnak a gyógyszerészek előtt is. S ez csak úgy lehetséges, ha népgazdaságunk megfelelő anyagiakkal rendelkezik. Ehhez nyújtok én is segítséget 1800 forintos jegyzésemmel. r ! Ki esélyes az 50 000 forintra ? Ismeretes, hogy a jegyzésben legjobb eredményt elérő helység, szaki részleg 23 250, az ügyviteli a készpénzfizetésű jegyzések vészdolgozók pedig 19 600 forintos , szamaradó részén kívül 50 000 főösszjegyzéssel eleget tettek haza- tudos beruházási ajándékot kap, fias kötelességüknek. A fizikai Megyénkben sok község kitűnt , eddigi jegyzésével, s míg az őszdolgozók jegyzésének befejezését eszesítés meg nem történik, nehéz a mai napra várják. Az endrődi lenne megállapítani, ki esélyes Cipész KTSZ 92 tagja 86 300 fő- s legjobban az 50 000 forintra.rintot jegyzett, s két távollévő S ^ megye városai közül Gyula ............................................. áll az első helyen, a péntek délig dolgozó jegyzése után lezárhatják, eredmények alapján. A mAg az ívetsodik helyet Békéscsaba, a hat-Befejezéshez közeledik a jegy- madikat Orosháza foglalja el. A rés a Békési Nyomdában, a Bé- i járások között az orosházi járás , , . . _ az első, majd a sarkadi és szegkescsabai Forgácsolószerszám ...... . . . . ,, b . halmi járás jegyzése a legjobb. gyárban és a DÁV-nál is. A két- kiváló jegyzési eredmények sopronyi Dózsában is lejegyzett születtek a falvakban. Kertészszimár a tagság nagy része: eddigi heten kétszeresét, Körösújfaluban másfélszeresét jegyezték a dolgozó parasztok a tervezett öszszegnek. Az agitációs munkát és a körülményeket figyelembe véve, szorosan a nyomukban halad Telekgerendás, Murony, Lőkösháza és Zsadány is. A jegyzés még folyik, az eredmények még változnak, így az 50 000 forint hovakerülése majd csak a jegyzés összesítése után tűnik ki, átlaguk meghaladja a 300 forintot. Példásan jegyeznek a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ tagjai A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai becsülettel tesznek eleget kormányunk felhívásának, példásan jegyeznek békekölcsönt. Barkóczi Pál, az elnök, feleségével együtt 1000, Szőke János agronómus 500, Karakas Imre növénytermelő 400, id. Hegedűs Mátyás rizstelepi dolgozó ugyancsak 400 forintot az elsők között adott kölcsön az államnak. A jegyzők száma csütörtökön estig meghaladta a háromszázat, az összegyűlt összeg pedig csaknem elérte a 100 000 forintot. Id. Molnár András példamutatása Három éve dolgozik az ménykúti Állami Gazdaság rózsási üzemegységében id. Molnár András nyolcgyermekes családapa. Kedden, mihelyt fülébe jutott a felhívás híre, azonnal jegyzett békekölcsönt. Neve mellé 1000 forintot írt, ennyivel szavazott a békére, a jólét növelésére. Háromezer forintot jegyzett Tóth Lajos elvtárs, a körösladányi Dózsa TSZ tagja Tóth Lajos elvtárs, a körösladányi Dózsa TSZ állatgondozója a Hatodik Békekölcsön felhívását követően, még az első nap kétezer forintot jegyzett. A Magyar Rádió is foglalkozott ezzel a szép jegyzéssel. A családjával való megbeszélés után Tóth elvtárs, a második napon, újabb ezer forinttal toldta meg jegyzését, hogy méginkább segítse boldogabb életünk fejlődését. Tóth elvtárs 3000 forintos jegyzésével példát mutatott a megye valamennyi dolgozójának. Megyeszerte megünnepelték a néphadsereg napját Megyénk dolgozói bensőségesen ünnepelték meg szeptember 29-ét, a pákozdi csata emlékére ötödszörre megtartott néphadsereg napját. Megnyilvánulásában főlegszebb a békéscsabaiak ünnepsége volt, akik a délutáni órákban büszke érzéssel gyönyörködhettek a helyőrség délceg katonáinak díszelgésében. A koszorúzás színhelyén, a zsúfolásig telt Kossuth téren a város dolgozói és a díszelgő egység előtt Kurucz István százados elvtárs, a békéscsabai helyőrség politikai helyettese mondott beszédet. Növelte a nap ünnepélyességét, hogy honvédségünk tartalékállományba helyezett tisztjei megyeszerte ez alkalomból jöttek össze először elvtársi találkozóra. Gyomén még szeptember 28-án, a megye több helységében pedig csütörtökön este gyűltek egybe meghitt ünnepségre a tartalékos tisztek. A békéscsabai találkozót — melyen Bíró József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, s a megye, valamint a város több vezető funkcionáriusa is jelen volt — a téglagyár újonnan épült kultúrotthonában tartották meg. Lerch József százados elvtárs, a Megyei Honvéd Kiegészítő Parancsnokság politikai helyettesének beszámolója után Miklós Lajos elvtárs, a MÜHOSZ megyei elnökségének elnöke jutalmat osztott ki a szövetségben eredményesen tevékenykedő tartalékos tisztek között. Ezt követően a résztvevők a textilegyesület kultúregyüttesének sikeres műsorában gyönyörködtek, majd közös vacsorán vettek részt, s utána reggelig tartó tánccal vigadtak.