Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!r-------------------------- Nemzetközi szemle Ma Sportoldal AZ MDP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. NOVEMBER 1., KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Egy év számvetése E nappal termelőszövetkezeteink gazdái ismét elérkeztek oda, hogy számot vessenek egy év munkájának eredményeivel, tapasztalatival. Feladataik legfontosabbja ez, hiszen most dől el, hogy a különböző kötelezettségek rendezése után mennyivel növekszik jólétük alapja, a közös vagyon, valamint az, hogy az elmúlt hónapokban miért dolgoztak , mi jut a megszerzett munkaegységekre. Eltérően az eddigiektől, az idei zárszámadás munkáit nagy készülődés előzte meg, amelyből a közösségiek mindegyike kivette a részét. A technikai lebonyolítás zavartalansága végett a könyvelők hatnapos, az elnökök pedig egynapos kioktatásban részesültek. De a legtöbbet érő, hogy a szövetkezetek tagjai valamennyien előzetes tájékozottságot szereztek az elmúlt gazdasági évre vonatkozó tervteljesítésről és a költségvetés alakulásáról az október első felében tartott közgyűléseken. A gondos előkészületet mindenekelőtt a termelőszövetkezetek életének mostani szakaszában végi bemost jelentős tátozások tették szükségessé. Még sohasem igazolódott be oly megingathatatlanul a társas nagyüzemi gazdálkodás fölénye, mint ebben az évben. Talán egyetlen példát sem lehetne említeni, hogy valamely községben a tsz-ek ne termeltek volna két-három mázsával több gabonát holdanként, mint az egyéniek. Sez a helyzet minden növénnyel, most a kukoricával is. Több olyan szövetkezetet lehetne említeni, mint a kunágotai f. Alkotmány TSZ-t, ahol 40-42 mázsa csöves kukoricát takarítottak be egy -egy holdról. A takarmánybázis megteremtésével és a megfelelő törzsegyedek beállításával fejlődésnek indult az állattenyésztés. S a kézzelfogható jólét megyeszerteztével vonzza az egyénileg dolgozó parasztokat. A zárszámadás előtti közgyűléseken úgyszólván minden szövetkezetben szóvátették, hogy mi legyen a bőséges kukoricaterméssel. Kiosszák-e, vagy a közösben hagyják-e? Több termelőszövetkezet gazdái az utóbbit választották és úgy határoztak, hogy a tervezettnél jóval több sertést hizlalnak. A sarkadi Lenin TSZ- ben még az előirányzott osztást is csökkentették — öt kiló helyett két kilót, osztanak munkaegységenként. De több olyanról lehetne említést tenni, mint a dobozi Petőfi TSZ, ahol úgy döntöttek a tagok, hogy minden kukoricát a közös jószág fektetésével hasznosítanak. Az előzetes ismertetéseknek köszönhető, hogy általános képet nyerhettünk termelőszövetkezeteink erősödéséről. Boldog érzéssel állapíthatjuk meg, hogy úgyszólván egyetlen szövetkezetünk sem lesz, amely hiánnyal zárna. Ugyanakkor a jó példák egész sora említhető. A megye egyik legjobb közös gazdaságában, a mezőhegyes! Törekvő TSZ-ben idén jóval nagyobb lesz egy munkaegység értéke, mint tavaly és tavalyelőtt együttesen. Az országos hírű végegyházi Szabadság TSZ-ben mintegy 10 forinttal lesz nagyobb a múlt évinél a munkaegységenként 1 osztalék értéke. Az eddig ismeretlenek közül érdemes megemlíteni a telekgerendás Vörös Hajnal és az újkígyósi Új Élet TSZ-t, ahol a mostani zárszámadáson megközelítően hatvan forintot ér majd egy munkaegység. Hogy ez így lesz, legalábbis hozzávetőlegesen , az kétségtelen. Termelőszivetkezetnk könyvelése sokat javult az utóbbi időben, s biztosabban tartja nyilván a közösségek vagyonát. Mindenesetre azért mindenütt bőségesen van mit tenni a zárszámadás sikeréért, a szövetkezeti vagyon pontos számbavételéért. Egyetlen tsz sem engedheti meg, hogy az egyes tartozások rendezésének elhanyagolásával növelje a munkaegység-részesedést. Tavaly több szövetkezet linkben nem fizették ki a gépállomásoknak járó munkadíjat, nem rendezték az adót, a beadást. Vajon helyes lenne-e, ha egyes helyeken most is hasonlóan cselekednének? Bizonyára nem! A becsület is azt követeli, hogy a szövetkezetiek adósság nélkül lépjenek át a következő gazdasági évbe. Mint tudvalévő , a zárszámadás nemcsak a számszaki munkákban merül ki. Annak legfontosabb részét a közgyűlés előtt ismertetett gazdasági beszámoló képezi. Ennek elkészítése igen alapos munkát követel a tsz-ek vezetőitől. A gazdasági beszámolónak ugyanis értékelni kell ez elmúlt gazdasági év minden megnyilvánulását. Aprólékosan elemezni az elért eredmények forrását, s nem megfeledkezni a munkát gátló hibákról. Mindezeknek a következő évben veszik majd nagy hasznát a közösség emberei. Végezetül, úgy véljük, nem szükségtelen szóvá tennünk. Hogy a zárszámadás tennivalói mindaddig nem fejeződhetnek be, amíg az előző gazdasági évhez tartozó munkák nincsenek rendben. Vagyis a zárszámadó közgyűlést addig nem lehet megtartani, amíg nincs vége a betakarításnak. A szövetkezetieken múlik, hogy emiatt ne késlekedjen éves számvetésük lezárása. Három község harca a jövő évi kenyérért Vasárnap is vetettek a kunágotai határban A kunágotai tsz-ek egy-két napon belül befejezik a búzasét. A Petőfi TSZ-ben még 25 kát. hold vár vetésre. Az egyéniek nem dicsekedhetnek ilyen jó eredménnyel, mert a községben 35—40 százalékra állnak a vetéssel. Éppen ezért minden vetésre alkalmas percet kihasználnak, hogy mielőbb földbe tegyék a kenyérgabona vetőmagját. Vasárnap délután, amikor a föld eléggé felszáradt a határban, a homokos részeken itt is, ott is vetőgépek tűntek fel. Tizenkét vetőgép szórta a magot a vetőágyba a dolgozó parasztok földjén, s estig mintegy 40 hold búzát vetettek el. Amint a tanácsnál számíthatják, ha az idő engedi, úgy naponta 140—150 holdon kerül földbe a vetőmag, s így november 7- re befejezik a község határában a vetést. E cél elérésében igen szép példát mutat Borza Péter, a termelési bizottság elnöke. A múlt héten fejezte be a vetést, s ezután fogatával 7 hold búzát vetett el a fogatnélküli egyénieknek. Követésre méltó példát ez a többi fogattal rendelkező paraszt számára i£. Segítsenek ők is abban, hogy mielőbb elvessenek a kunágotai határban. 2 isuszonhat kisgyűlés a vetés meggyorsításáért Zsadányban Október 26-ig igen-igen kevesen vetettek Zsadányban. A bén mindössze 120 holdon került földbe a Vetőmag és csak hat egyénileg dolgozó paraszt vetette el e napig a búzáját.A pártszervezet és a tanács megbeszélésre hívta össze a termelési és mezőgazdasági állandó bizottság, valamint a községi népfront-bizottság tagjait, hogy megtárgyalják az őszi vetés meggyorsításának kérdését. A megbeszélés után a községben huszonhat helyen tartottak kisgyűléseket a tsz-tagoknak és egyénileg dolgozó parasztoknak. Az eltelt néhány nap bebizonyította, hogy eredményesek voltak a gyűlések, naponta 100 és 100 holdon került a földbe a búza vetőmagja. Jelenleg a tsz-ek 50 százalékra, az egyéniek pedig 30—35 százalékra állnak a búzavetéssel. A kisgyűlés óta közel 400 hold búzát vetettek el a község határában a tsz-ek és az egyéniek. Az egyéniek összefogással gyorsítják a vetést: Törő Imre tanácstag Kéri Istvánnal fogott össze, s közös munkájuk nyomán zöldell már a vetésük: tsz Kétszáz normálholdas mozgalmat indítottak a szabadkígyós traktorosok A Szabadkígyós Gépállomás körzetében pénteken és szombaton olyan kiadós őszi eső áztatta a határt, hogy vasárnap még lófogattal sem lehetett a földekre menni. Hétfő reggelre azonban a dombosabb, homokosabb talajon megkezdhették a szántást. A gépállomás traktorosai hajnalban megkezdték a munkát az agronómusok által kijelölt, laza talajokon. Nagy lelkesedéssel kezdtek munkához ezen a napon, mert 200 normálholdas mozgalmat indítottak. Vállalták, hogy november 1-től december 1-ig 200 normál holdnyi munkát végeznek. A versenykezdeményezésben és a munkákban különösen a DISZ-fiatalok mutatnakpéldát. Perei Pál DISZ-traktoros — aki már 126 százalékra teljesítette éves tervét — hétfőn reggel az elsők között kezdte meg a munkát. Hasonlóan jól dolgozik Stéger Mihály, Zsótér Balázs és a többi fiatal is. Hétfőn délután három géppel a homokosabb talajú újkígyós Új Élet és a békéscsabai Kossuth TSZ földjén megkezdhették a vetést. Micsurin-emléknapot Szarvason, Tessedik Sámuel haladó mezőgazdasági munkásságának egykori színhelyén nagy tisztelete van a micsurini tudományos elveknek. Vasárnap, a nagy természettudós születésének századik évfordulója alkalmából bensőséges »Micsurin-emléknapot« tartottak. Az ifjú természetkutatók állomásán Hens Pál, az Agrártudományi Egyetem adjunktusa méltatta előadásában a nap jelentőségét. Az ünnepség résztvevői elismeréssel tekintették meg a szarvasi úttörők országszerte nevezetes Micsurinszakkörét és kiállítását. Száz színesképesalbumsorozaton, tablókon és maketteken szemléltették Micsurin életét és csodálatos tartották Szarvason munkásságát és bemutatták a helybeli eredményeket is. Délután, a világhírű szarvasi arborétumban Misák Jenő munkaérdemrendes főkertész, aki az első világháború alatt, hadifogsága idején személyes ismeretségbe került Micsurinnal, a nagy orosz tudóssal való többízbeni találkozásának élményeit mondotta el. Az idős főkertész élményei mély hatást gyakoroltak a résztvevőkre, akik megtekintették az őszi köntösben pompázó botanikus kertet, ahol más világrészek egzotikus fa- és növényritkaságait honosították meg. A Micsurin-emléknapot filmelőadással fejezték be. Ötéves a postai hírlapszolgálat Köszöntjük megyénk postásait Ma ünnepli ötéves évfordulóját a postai hírlapszolgálat. Ebből az alkalomból meleg szeretettel köszöntjük megyénk postásait, a bel- és a külterületi kézbesítők százait, a hivatalok hírlapfelelőseit és vezetőit. Elismerésre méltó az a lelkesedés és szorgalom, amit a Szabad Nép, a Viharsarok Népe, a Szabad Föld és a többi lap olvasóinak beszervezésére végeztek. Elismeréssel beszélünk a szarvasi, békési, battonyai, gyomai, eleki postásokról, akik ma már nem érzik tehernek a hírlapmunkát. A postások helytállása, lelkesedése segítette elő lapunk több ezer példányos terjesztését, az új olvasók ezreinek beszervezését. Az évforduló alkalmából is hangsúlyozni kell, hogy a hírlapterjesztés pártmegbizatás is, fontos helyet foglal el népünk politikai, gazdasági és kulturális nevelésében. Megyénk postásainak érezniök kell, hogy minden egyes eladott újsággal, minden új olvasó beszervezésével népünk — megyénk dolgozóinak — ilyen irányú igényeit elégítik ki. „ Most, az őszi hónapokban négy mozgalom indul a megyei lap olvasótáborának nagyarányú fejlesztésére. Nem könnyű feladat, de megoldható, hiszen ebben a munkában sem vagyunk egyedül. Segít újból a párt, a népnevelők ezrei végeznek felvilágosító munkát. E mozgalomhoz csatlakozzanak megyénk postásai, segítsék e feladat eredményes elvégzését, a postai hírlapszolgálat további fejlődését. Sok sikert és jó munkát, megyénk postásai! Micsurini Agrártudományi Egyesületi Csoport alakult Mezőhegyesen A Munka Vöröszászló Érdemrenddel kitüntetett Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban vasárnap délelőtt mmicsurini emlékünnepséget tartottak. Fekete Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia professzora mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség után megalakult a Micsurini Agrártudományi Egyesület mezőhegyesi csoportja. Alakulásakor mindjárt ötvenen írták alá a belépési nyilatkozatot. Első ülésüket még ezen a napon megtartották és megválasztották a vezetőséget is. Fekete Zoltán a teHiVn.ról szakelőadás: te vtőt