Békés Megyei Népújság , 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

1957. március 1., péntek Szarvasi oldal K­É­T K­É­P az Örménykúti Állami Ga­zdaság munkástanácsáról Az örménykúti Állami Gazda- munkástanács ülésén megtárgyal­­ták munkástanácsa a közelmúlt­­ta az 1957. termelési évre vonat­ban felülvizsgálta tagjait. A mun­­kázóan az időszaki és állandó dol­­i­ástanácsból többen kiváltak. A­­ gőzök létszámát. Brunyiczki Mária, a gazdaság brigádelszámoló­ja számos jó ja­vaslattal segíti a munkástanácsot. Egyedüli nő a munkástanácsban. A dolgozók állandósítását tár­­i nők mellett Sonkoly György, ar­gyalja a munkástanács. A képen MSZMP intéző bizottságának a munkástanács elnöke. Az el- titkára. Szarvason Láttuk — fala előttük ...hogy a Szarvasi Ruházati Ttsz évi tisztajövedelméből három és féltonnás teherautót vásárolt. Az autó vételdíja: 85 ezer forint. A férész­nek most már nincs problé­mája a kész ruhák, valamint a méteráruk szállításában. ...hogy a szarvasi boltok, áruhá­zak kirakatai igen ízlésesen van­nak rendezve. ...hogy a múlt szombaton tartot­ták a ruházati ktsz-ben az évzáró ünnepséget. Az ünnepségen a köz­ségi MSZMP intéző bizottság ide­iglenes elnöke is résztvett. Az ülést vacsora követte. Jó birkapap­­riskás, és bor mellett igen jó szó­rakoztak a „varrás mesterei“. ...hogy március 2-án lesz a Vas- és Fémipari Ktsz évzáró közgyűlé­se, amit ünnepi vacsora követ. ...hogy a szarvasi Táncsics Tsz­­nek 1956-os termelési évben ter­mesztett dohány kát, holdja 20 mázsát adott. Az érte járó pénz a tsz-tagság jövedelmét komolyan növelte. A termelőszövetkezet a közelmúltban főzte ki pálinkának az 1956-os termelési év szilvater­­mését. A jó tüzes pálinkát kiosz­tották a tagoknak. A pálinka mennyisége megközelíti az 1300 li­tert. ...hogy az örménykút! Petőfi Tsz tagsága a gépvásárlási kedvez­ményt figyelemb­evéve vontatót és Zetort vásárolt. A tsz ezekkel is csökkenteni kívánja külső kiadá­sait. ...hogy a szarvasi Táncsics Ter­melőszövetkezetnek annak ellené­re, hogy 2000 kát. holdon gazdálko­dik nem akarnak engedélyt adni Zetor a vásárlásra. RÁDIÓMŰSOR Péntek, március 1­ ­ zene. 13.00 Falurádió. 13.26 Fúvószene­­rek. Sport. 22.20 Tánczene. 23.00 Rész­­t kari hangverseny. 14.00 Időjárásjelen­­­ letek Wagner A Nibelung gyűrűje c. Kossuth Rádió 1 tés. 14.15 Válaszolunk hallgatóinknak,­­ zenedráma-trilógiájából. 24.00 Hírek. 4 30 Hírek . 35—8.00 Reggeli zenés 14-30 Operettdalok. 15.00 Hírek. 15.10 0.10 Himnusz. Műsorzárás,­­ műsor. Közben: 6.00 Falurádió. 6.30 Népek dalai. 16.00 Himnusz a szépség- | Petőfi Rádió Kat perc tudomány. 7.00 Hírek. Szín­­hez. ,16.20 Bach orgonaművei. 16.57 | 14.00 Régi olasz muzsika.­ 14.15 Kis házak és mozik műsora. Időjárásjel. Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17.10 zenetörténet, iskolásoknak. 14.35 Baja­­lentés. 7.43 Naptár. 8.00 Műsorismer- Szív küldi szívnek szívesen. 18.00 A­­ 14.55 Operarészletek. 18.00 Táncok és tetés. 8.08 Grieg- Peer Gynt. Dráma, munkástanácsok életéből. 18.20 A­z indulók fúvószenekarra. 16.20 Ezer ti­ 9.00 Emil és a detektívek. 9.20 Ének, mikrofon előtt... 18.55 Mi újság a­­tok. 16.40 A mátészalkai cigányzene­tanítás az­ óvodákban. 9.30 Könnyű nagy'világban? 19.10 Mennyire szeret-' kar játszik. 17.10 A vén kandúr. 17.40 dalok. 10.00 Hírek. 10.15 A bukaresti­­ek! 19.30 Napról napra... 19.54 Jóéj­j Zenekari hangverseny. 19.00 Közhívá­­s.Barbu Lautarus zenekar játszik. 11.00 szakát, gyerekek! 20.00 Hírek. 20.10 naiva... 20.10 Sporthíradó. 20.25 Tánc- Csabru kapitány. 11.30 Kamarazene. Tengerihántás. 20.15 A Magyar Állami zene. 21.00 Népdalcsokor. 22.00 Műsor- 12.00 Déli harangszó. Hírek. 12.15 Tánc-­­ Hangversenyzenekar játszik. 22.05 Hí- s zárás. Menjen nyugdíjba Je­nő bácsi — mondták sokszor Misák Jenőnek, a Szarvasi Arborétum főkertészének. De Jenő bácsi nemigen gondol erre. Miért? Mert szereti munkáját, kertjét — ahol idestova 37 éve dolgozik jóban, rosszban. Megszokta a kert friss szelét, erdői és mezei illatát. Harminchét esz­tendő tavaszának kelle­mes lehelletét. Sokat dol­gozott. Járt külföldön is, — a Szovjetunióban volt főkertész, az 1925-ös időkben. — Ott találko­zott Micsurinnal. Nem kevés része van az arbo­rétum kiépítésében és értékességében. A világ minden tájáról vannak a kertben fák, virágok. Szép, tiszta szobában vagyunk — orvosi ren­delőnek is beillene. Már alkonyodik — a kert munkásai egy órával ez­előtt hazamentek. A szo­bában nincs semmi külö­­nös, mintegy megszokott, öreg házaspár — kiknek a hajóit immár beara­nyozta ezüstös szálaival az élet. Szemem hirtelen a falra tekintett és mit látok? Lenin képet és népköz­­társaságunk címerét a falon. Jenő bácsi — haladó ember. Mi sem bizonyít­ja ezt — mint a forra­dalom alatt történt ese­te. — Sok minden volt itt — mondja Jenő bácsi. — A forradalom itt is tom­bolt. El akarták küldeni az éjjeliőrünket, mert kommunista volt. Nem engedtem. Nekem több éve igen jó munkásom Ribáczky Pál. Én nem vagyok pártember — de én éreztem legjobban, hogy 1945 óta jobb volt a paraszt­embernek és a munk­ásembernek, mint azelőtt. — Rámfogta a forra­dalmi tanács és a mun­kástanács egy-két tagja, hogy sztrájktörő vágyaik. Nem tettem semmit, csak azt mondtam, mint mindig: „A munkásem­ber fegyvere a munka.“ Nem mondom, többen rám hallgattak. Megvéd­­tük a kertet , mind­annyiunk büszkeségét. Most há­tam mögött alat­tomosan szidalmaznak, mindinkább kérnek arra, hogy nyugdíjaztassam magam. — Nem és nem! Én erre a kertre szenteltem az életem. Itt vagyok 37 éve, 62 éves vagyok — idáig jó voltam fáimnak, virágaimnak, legyek to­vábbra is jó. Este 6 óra. Már a kert fölé sötétség hatolt, Szarvason kigyúltak a villanyok, s a szép feb­ruár hűs levegője borult e csodálatos tájra. El­csendesedett minden. A kertben élesen sokolta­­nak a pávák. Elfoglalja helyét Ribáczky Pál éj­jeliőr is, aki ezelőtt sem szégyellő és ezután sem fogja­­, hogy kommu­nista. A két öreg pedig várja együtt a fenyők­kel, a cserjékkel az örök szép májusit, amikor sze­relmespárok és családok jönnek ki e szép kertbe, majd az arborétum dísz­könyvébe írva nevüket, örökké gondolnak a kert csodálatosságaira. Még néhány szót­ a héten megyénkben itt tartózkodó szovjet elv­­társak is meglátogatták e kertet, s az emlék­könyvbe orosz betűkkel a következőket írták: „Gyönyörű a kert télen is, számunkra felejthe­tetlen élmény marad.“ Szín Béla :A kert szerdmeAZ A szarvasi járás egyik legjobb ifjúsági szervezete a békésszentandrási EPOSZ A szarvasi járás egyik legjobb ifjúsági szervezete a bé­­késszentandrási EPOSZ. Az ifjúsági ház minden este hangos a fiatalok vidám kacagásától. Sakkoznak, ping-pongoznak, biliárdoznak, szóval valamennyien megtalálják azt a szórako­zási lehetőséget, amelyik nekik legjobban tetszik. A hetven tagból minden este harmincöten, negyvenen szórakoznak az EPOSZban. A taggyűlésről talán senki sem szokott hiányoz­ni. Az elmúlt napokban alakították meg a lánykoszorút. A lányok az EPOSZ-helyiségben külön szobát kaptak. Itt tanul­nak kötni, varrni, horgolni, meg még főzni is. A vezetőség havonta száz forintot szavazott meg a lányoknak, amiből a saját szobájukba azt vesznek, amit akarnak. Persze az egész helyiséget segítenek szér­pé, otthonossá tenni. Most abroszo­kat vásárolnak az asztalokra. Több mint 4 ezer forintot köl­tenek szervezetük szépítésére saját pénzükből. Most van pén­zük, mert maguk gazdái lettek. Rendezvényekből befolyt összegből, tagdíjakból maguk rendelkeznek. Jól is van ez így, mert azóta iparkodnak minden fillért összegyűjteni, hogy az­után nagyobb, értékesebb darabokkal tudják szépíteni máso­dik otthonukat. ------ - o : ' -----­ Gyuri bácsi és társai kattognak a varrógépek, gyorsan mozognak a spulnik, ügyesen dolgoznak a kezek a Szarvasi Ruházati Ktsz-ben. A teremben próbabábukra sora­koznak a szebbnél-szebb ké­­szülőben lévő ruhák, öltönyök, kosztümök. Oncsik Gyuri bácsi nagy ro­­konszenvnek örvend. Igazi sza­bó! Harmincöt éve dolgozik immár, a szabómesterség sze­relmese. Szabász. Nagyon következetes ember, tele rugalmassággal, nagy ener­giával. Szeretnek dolgozni és ez meg is látszik az eredményen. A havi „gázsi” is jó, kivált most, a Kádár-kormány alatt, 3oo fo­rinttal emelkedett az átlag. Mi szabók, mindig a munkának él­tünk, a forradalmi események alatt is — mondja —. Most szemét szokása szerint lehuny­ta, fejét kissé félrehajtva foly­tatta: — A jó munkát mi sem bi­zonyítja jobban a 164 ezer fo­rint kiosztott évi tiszta jöve­delemnél. Minden dolgozó évi összkeresetének 11 százalékát kapta e pénzösszegből. Én az elmúlt évben 18 566 forintot kerestem, évi osztalékba kap­tam hozzá 2627 forintot. ■— Van is jelentkező a ktsz*­ünkbe. Az elmúlt két hét alatt hét dolgozó társunk kérte fel­vételét. A vezetőség határozatot hozott, hogy csak hármat ve­szünk fel egyelőre — mivel helyszűkében vagyunk. Közben állandóan jöttek a megrendelők. Mély udvarias­sággal, szinte atyai szeretettel viselkedik a dolgozók iránt. Beszéd közben is igazít, krétá­­zik — szóval igazi iparos. — A jövedelem az jó. Jó jö­vedelmi forrása szövetkeze­tünknek „maradékboltunk”. Azt hinné a laikus ember, nincs is benne semmi szép és semmi új, hogy maradékbolt a neve. Pedig téved. Amikor belül megy az ember, azt tapasztalja, nem is olyan maradékok vannak ott,­­ hanem szép, ízlésesen elké­szített „kimunkált” öltönyök és egyéb ruhák. Közben egyre jobban zörög­nek a gépek, fogy a frissen forgó sputnikról a cérna, s mind több és több varrás van a ruhákon. Búcsúztunk. Még egyszer visszapillatot­­tam Gyuri bácsi erősen őszülő hajára és jó munkát kívántam a 24 dolgos munkáskéz, a mo­dern ruha készítőinek. (Sz. B.) A filmstúdiók t­itkaiból A Pannónia Filmstúdióban most feliratozzák az alábbi filmeket: Olivier bűne (cseh) San Salvatore (nyugatnémet) és Külvárosi szál­loda (francia). A rajz és bábfilm­­készítők több filmen dolgoznak. Áprilisban fejezik majd be Az egér és az oroszlán című Aesopus meséből készülő, 2350 méteres szí­nes filmet és a nyár elejére a Di­dergő király című, Móra meséből készülő, színes 450 méteres báb­filmet. Áprilisban három Móricz mese megfilmesítését kezdik el. 150— 150 méteres­­ kis rajzfilm készül majd­­az Tiri-pidri, Mehemet és a tehenek és a Kismalac és a far­kasok című mesékből. A Budapest Filmstúdióban be­fejezéshez közelednek a Kiskun­ság című színes tájfikm felvételei! A Petőfi szülővárosáról szóló, al­földi várost bemutató filmet La­katos Vince rendezi, Purczell Mik­lós fényképezi. Abel Gance szerint a jövő film­je a „maghrama“ polyvíziós eljá­rással készült film három szimul­tán képből áll, a cselekmény kö­zepén játszódik le. Varsóban új szinkronfilú stúdió kezdte meg működését, amelynek­ évi kapacitása 40 film. A Szovjetunió kulturális ügyek minisztériuma és a Bolgár Nép­­köztársaság moszkvai követsége rendezésében a szovjet fővárosban ünnepélyes keretek között bemu­tatták a Történelem tanulságai című, új színes szovjet—bolgár közös produkciót. Február első hetében elkezdték a német—francia koprodukcióban készülő Párizsi kaszinó forgatá­sát. A film rendezője André Hu­­nebelle.• A DEFA és a francia Pattié cég szerződést írtak alá, amelynek értelmében közösen megfilmesítik Victor Hugó Nyomorultak című regényét. A film rendezője Jean Paul le Chanois, a főszereplő Jean Gabin lesz. A tömegjelene­­zek a DEFA babalesbergi stúdió­jában készülnek. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG.

Next