Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
1958. február 1., szombat Mérlegen a 4. sz. Autóközlekedési V. szakszervezeti bizottságának munkája A szakszervezetek ma már azt tartják legfontosabb feladatuknak, hogy a legjobb gazdasági eredmények elérésére, az életszínvonal fenntartására, az előrehaladás feltételeinek megteremtésére mozgósítják a dolgozokat. A feladat, a célkitűzés még nem azt jelenti,, hogy ezzel megtettek mindent. Kómát ment. Azt jelenti, hogy a célkitűzés csak akkor, és csakis akkor" valósul m meg, ha- ennek érdekében munkálkodnak külön-külön, üzemenként és egészében a szakszervezetek tagjai. Nézzünk egy példát. Tegyük mérlegre a él. sz. Autóközlekedési Vállalat szakszervezeti bizottságának 1957. második félévében végzett munkáját. Kezdeményezésükre 80 személyes étkezőhelyiséget létesítettek, mely egyben kultúrfesrmit is szolgál. Könyvtár, rádiók, bazíglemezek, sakk biztosítja a dolgozók esténkénti szórakozását. Az üzemi árt-, KTS21- és szaképértézet korfaög teadélutánokat rendez. Tervezik, hogy az első negyedévben képrádiót vásárolt-e. Huszonkilenc tagú színjátszó csoportot szerveznek, s már az első bemutatkozáskor — a budapesti kulturális versenyen — díjat nyertek. Labdarúgó- és röp- labda-csapatuk a megyei II. osztályban, illetva az NB III-ban szerepel. Három alkalommal rendeztek üzemi stektversenyt, egy esetben sportrendezvényte kirándulást. A szakszervezeti bizottság beszámoltatta a műszaki és anyaggazdálkodási vezetőt az őszre és télre való felkészülésről és a beszámolóban elhangzottakat ellenőrizte, így biztosították az őszi forgalom sikerét. A dolgozók kezdeményezésére augusztus 10 és november 7 tisztélére munkaversenyt szerveztek. A verseny eredményeként csökken az önköltség több lett a bevétel, üzemanyagot takarítottak meg. A vállalat igazgatója a verseny befejezésekor 10 000 forint értékű tárgyjutalmat osztott ki. Két ízben volt termelési tanácskozás, ahol a munkafegyelemről beszéltek. Az üzemi lopások, késések, szeszesital fogyasztás, balesetek, menetokmányok hamisításának megszüntetésére fokozottabb ellenőrzést kértek. Az ellenőrzések óta megszilárdult a munkafegyelem. Megalakították a nőtanácsot. AZ utazó nődolgozók kalauzok —■ részére az autómuffitók forduló állomásain éjjeli szállásokat létesítettek. Mosór- és szárítógépet vásároltak a „második műszak” megkönnyítésére. A szakszervezeti bizottságon belüli társadalmi tanácss működik, mely rendszeresen ellenőrzi a fürök, munkahelyek,, műhelyek tisztaságát", látogatja a betegeket, szükség esetén rendkívüli, segélyt folyósít a beteg dolgozó családjának. Az új munkavállalókat munkába állás előtt, előzetes balesetelhárítási oktatásban részesítik. Kövönte egyszer — szolgálati helyenként —■ baleset megelőzési oktatási tartásiak. A szakszervezet — a Vállalat gazdasági vezetőivel egyetért,ésseel —• javaslatot dolgozott ki a még hiányos munkásrvédelmi üzemti egészségfgyi, szociális és realtorálss létesítmények megvalótására. Az eredmények mellett akad hiba is Az egyik: kérését foglalkoznak az újítással, újítókkal. A másik: nem dolgozták ki kellő időben a „kiváló dolgozó" szint feltételeit. (Ebben bűnös a vállalat vezetősége is.) A harmadik hibáért nem okolhatjuk Sem a Szakszervezetet, sem ,a vállatat vezetőségét, mert az önhibájukon kívül, hely hiányábóladódik. Ez az,hogy munkásvédelmi szempontból szükséges lenne egy hegesztőműhely létesítése, mert a javítóműhelyben — ahol jelenleg dolgoznak — sok a gyúlékony anyag, könnyen tűz keletkezhet. A tettek és hibák mérlegeléséből kitűnik, hogy a 41. sz. Autóközlekedési Vállalatnál — ahol 614 dolgozó közül 555 szakszervezeti tag — igen komoly, sokrétű a szakszervezet tevékenysége. Ha így dolgoznak továbbra is, akkor a szakszervezet célkitűzése — a legjobb gazdasági eredmény elérése, az életszínvonal fenntartá-sa, az előrehaladás feltételeinek megteremtése — továbbra is valóság lesz. Ma este tartják a hagyományos építőmunkás bálát A békéscsabai építőipari munkások ma, február 1-én fél 6 órai kezdettel rendezik meg hagyományos építőmunkás báljukat az Építők Művelődési otthonában. A konfekcióipar újabb részlegeket szervez át gyermekruhák gyártására Békéscsabán például a férfiingek terhére készítik a fiúingeket. Ugyancsak a Békéscsabai Ruhagyárban gyermekpijamák varrását kezdik meg. Ebben a negyedévben hatezret készítenek. Sopronban ez utmán egész éven át gyártják az feket köpettyeket, s így ebből sem lesz hiány. Az év első negyedében 150 000 fiúöltöny készül, 20 000-rel több, mint korábban. Megállapították, hogy a fiúk ruháinak eddigi méretei nem megfelelőek. A gyermekek kisportoltabbak, erősebbek, vállasabbak, jobban tápláltak, mint régebben és a ruhák általában szűknek bizonyulnak. Ezért most úgynevezett piackutatásra kerül sor, hogy megtudják, milyen méretű ruhákat gyártsanak a jövőben. Ebben az évnegyedben 205 ezer lánykaruhát ad az állami ruhaipar a kereskedelemnek, fiúfehérnemű pedig 260 ezerrel több készül, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. B1.KIS MEGYEI NÉPÚJSÁG Mezőhegyes „gyöngye* a „Semimi sincs cukrászda“ fia valaki azzal a szándékkal megy). be a Mezőhegyesti Földművesszövetkezés cukrászdájába, hogy megeszik egy tésztaszeletet az nagyon téved. Breon& féljebk mert sütemény már hetek óta nincs. És mit szólnak hozzá: nem is tesz. Ma de, muszáj éppen a cukrászdában süteményt enni? Süssön mindiente megának és egye meg otthon. ne zaklassák folyton a cukrászda alkalmazottaii. Zsíros Andrásné már így is kezet- szégyeket, hogy a vásárlóknak Hólancórtn azt kell mondani«.— Minel kérem... sajnos azzal nem tudok szolgálninem tudom kérem, mikor lesz. —■ Hát mi van? — Egy pár üvegkor, egy kis cukorka és néha fekete. Az is csak úgy, hogy Zsírosáé a saját kávéfőzőjét hozta, el otthonról. Van ugyan egy presszó gépjük, Cak az a baj, hogy kávét nemlehet rajta főzni, mert állandóan rossz. Süteményt azért nem Sütnek, mert nem jó a kemence. Ha semmi sincs, akkor minek a cukrászda? Csupán a neve miatt kár nyitva tartani.—! Többszázezer forint újításból közel százötven éve, hogy megalakult a Mezőhegyesi Állami Gazdaság központi gépjavító üzeme. A felszabadulás előtt nem nagy eredménnyel dicsekedhettek. Ez érthető is, mert akkor a munkásoknak nem volt érdeke, hogy többet és jobbat termeljenek. Nyereségrészesedésről szó sem volt. A haszon a tőkéseket gazdagította. Nem csoda, hogy nagyon elenyésző volt az újítása Régi, elavult gépeken dolgoztak. Az üzem korszerűsítéséről, vagy a munka megkönnyítéséről nem is beszéltek. Ma rá sem lehet ismerni az egykori műhelyre. A régi gépek helyére új, korszerű gépek kerültek. A műhely termeiben rend, tisztaság van. A darabbéresrendszer bevezetése után a dolgozók igyekeznek még többet s jobban termelni. A keresetük is nagyobb: átlagban megkeresik a havi 1500—1600 forintot. Rendkívül megnőtt az újítások száma is. Például 1956 október 1- től, december 31-ig 37 újítást vezettek be. A megtakarítás meghaladta a 150 ezer forintot. Az októberi események alatt megszüntették a darabbér-rendszert és ismét rátértek az órabérre. Az eredmény az lett, hogy 1957 január 1-től szeptember 1-ig mindössze 8 újítás volt. Ezek is majdnem jelentéktelenek. Októberben újra bevezették a darabbér-rendszert, s 3 hónap alatt mintegy 24 újítás született. Ács Miklós gépészmérnök pneumetikus szállító gépe ma már országszerte ismert. Előnye, hogy a terményféleségeket nem kell kézierővel emeletre szállítani, a gép csöveken fújja fel. Ebből ez évben 140 rendelést kaptak az ország különböző részéből. Buzgó János az „Ezüst” szelektor alkatrészeit módosította, melynek értéke közel 5 ezer forint. Kovács József a Zetor dugattyúcsapszeg készítését gépesítette, újításának értéke 9500 forint. Az öreg Babály Mihály bácsi már 33 éve dolgozik a kovács szakmában. Mintegy 70 újítást adott be eddig. Körülbelül 200 ezer forinttal gazdagította az üzemet. Legutóbb a gumivulkanizálást gépesítette, melynek értéke 19 500 forint. Keresete meghaladja a kétezer forintot. Gyóni Ferenc tervező, újítási megbízott elmondta: — Ebben az évben is több újítást valósítunk meg. Ezek közül lényegesebb a széna- és trágyarakodó, széna-szalma kazal fúvó és szeletkirakó gép. Ha ezt megcsináljuk, megkönnyítjük a dolgozók munkáját s körülbelül 100—150 ezer forinttal gazdagítjuk az államot. — Mi nem ülünk rá az újításokra, hanem igyekszünk minél előbb bevezetni és az újítókat megillető jutalmat rendszeresen kifizetjük. Ez is ösztönzi a dolgozókat arra ,hogy minél több és jobb újítást tervezzenek. Jantyik Tervek, golurok, mulasztások., (Beszélgetés a gyinai járási tanács elnökhelyettesével a tér tüdlószövetkezeti terveiről! Zalai elvtárs, a járási tanács végrehajtóbizottságának elnökhelyettese kissé rossz hangulatban fogadott bennünket,, amikor felkerestük hivatalában. Az első szavai, — hogy inkább rossz hírei vannak,, mint tök — elég borúlátónak tűntek. Később azonban,, amikor a termelészövetkezetett éves terveiről beszélt, kiderült, hogy szó sincs- borúlátásról előbbi szavaival csupán azokra, a nehézségekre célzott, melyeit a tervezések, egy-egy részleténél mutatkoznak. Mint mondotta elkészült a járási tanács hároméves mezőgazdaság fejlesztési terve s ha abból kiindulva vizsgálják a termelőszövetkezetek évtervezését, általában tükrözik a megjelölt feladatokat. Hogy csak néhány dolgot említsek — mondotta — a tervek szerint helyes irányban fejlődnek a vetési arányok, növekszik a talajerő utánpótlás és ami nagyon fontos növekszik a terméshozam is. A jó dolgok mellett azonban nagyon aggaszt bennünket, hogy sok helyen nem törekednek árutermelésre. Képzeljék el !— mondotta Zalai elvtárs bizonyos, znéllai marskodás.-J — hogyan fejlődhet gyorsan, hogyan szilárdulhat jobban a nagyüzemi gazdálkodás ott, ahol az a ai törekvések egy lehetőleg mindent természetben osztanak ki a tagok között.. Itt vám példaként, a hamvai Új Élet Termelőszövetkezet. Tavaly 11 forintos pénzbeli osztalékot adott a tagoknak. Az idén pedig, nemhogy többet, hanem kevesebbet,, 14,80 forntot terveztek. Ugyanakkor munkaegységenként többek között 6 kiló kukoricát és 2 kiló árpát akarnak osztani. Ez egymagában nem is volna rossz. De mit gondolnak a mégis természtébeni részesedés, minek a rovására megy? Mielőtt válaszolhattunk volna, ő felelt: A közös állatállomány fejlesztése sártja meg". A tervek szerint nem kívánják növelni a tehénállományt A sertéshízialáítás a nagyüzemi gazdálkodástól idegen módon csinálják. Egy-egy tag a terv szerint kiosztandó takarmányból kilenc darab sertést tudna meghízlalni. Ez összesen 360 darab. Ugyanakkor közös hízlalásra mindössze 51 darab sertést terveztek. Lám, így hanyagolják el a közös állatállomány fejlesztését. Ez is mutatja, mennyire erős még mindig a visszahúzó erő az „egyéni" gazdálkodási mód. Bizony ez hátráltatja a termelőszövetkezetek minél gyorsabb erősödését. Ilyen és hasonló problémáink vannak jelenleg — mondotta Zalai elvtárs, majd arról beszélt, hogy most a járási tanácson együtt vannak a termelőszövetkezetek tervei, megvannak a feltételei annak, hogy összesítsék a tapasztalatokat és értékeljék a tervezést. Az értékelés után még mindig lesz mód arra — ha korábban el is mulasztották —, hogy a járás politikai és gazdaságvezetői, a szakemberek személyesein tanácskozzanak a termelőszövetkezetek tagjaival és a közös eszmecsere során minimumra csökkentsék az évi tervek fogyatékosságait. Többek között javasolják majd a műtrágya fokozottabb alkalmazását és ismertetik a termeléssel kapcsolatos rendeleteket és kedvezményeket. Szeretnék elérni azt, hogy a termelőszövetkezetek egyre jobban törekedjenek a közös árutermelésre és egyéb kérdésekben is megjavítsák az éves terveiket, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek a termelőszövetkezetek érdekeinek, a párt és a kormány célkitűzéseinek. Boda Zoltán 39 ezer rántani való csibe, 6 ezer kispysyka A Felsőnyomási Állami Gazdaság a napokban 3700 kiscsibével gazdagodott. A hét folyamán még 5 ezer kiscsibét várnak a keltetőállomásról. A több mint 8 ezer kicsibe 7 hét múlva már 60—70 dekás, rántanivaló lesz. A terv szerint ebben az évben 39 ezer rántanivaló csibét és 6 ezer kispulykát nevelnek fel.