Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai egyesüljelekiBitáts MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA, 1958. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Ara 50 fillér IIl. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél 9 órakor megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszusának tapasztalatait és megjelölik a Magyar Szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a párt politikai bizottságának tagjai. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Képfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, és a Világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezeti nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus részvevői egyperces, néma tisztelgéssel adóztak az elmélt kongresszus óta elhunyt magyar és külföldi szakszervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a számvizsgáló bizottság beszámolója, a magyar szakszervezetek alapszabályainak módosítása, a vezető szervek megválasztása. Ezután megválasztották a különböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a szaktanács beszámolóját. Bevezetőjében a XIX. kongreszszus jelentőségéről beszélt, majd a szakszervezetek szerepéről szólt és helyéről a szocializmust építő társadalmunkban. — A szakszervezetekhez való tartozás végső fokon a munkáshatalom elismerését jelenti. ha a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek — és kell, hogy legyenek! — ■ triadalni életünknek a szocializmus építéséért vívott harcban. A szakszervezeti tevékenység egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni érdek egybehangolása Ez azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányítaniuk a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének távlataira, az abból adódó konkrét feladatokra, másrészt állandóan szem előtt kell tartaniuk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira, a munkáshatalom gazdasági erősítésében Hangsúlyozta: a munkáshatalom erősítésének legfőbb kérdése ma az ellenforradalmi támadás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért ése srímount biztos alapjainak megteremtése. Az’ 1958 éva gazdasági terv és a most készülő hároméves terv célkitűzéseiket határozza meg. — 1938-ban » dolgozó néptarárért» munkáját megtestesítő nemzeti jövedelem 4,8 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4,8 százalékkal emelkedik a tervek szerint, jórészt az 1957- ben hrozott intézkedések eredményeképpen, részben a idén elől ször szétosztásra kerülő nyereségrészesedéssel. A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel dolgozunk, takarékoskodunk az anyaggal, pontosan tervek szerint termelünk, és a beruházások is a tervnek megfelelően alakulnak. Az 1958-as terv arra épül, hogy ebben az esztendőben lényegében már saját erőnkből kell tovább szilárdítani gazdasági helyzetünket. A terv szerény. Teljesítése mégis sokkal fegyelmezettebb, jobb munkát követel. Le kell vonnunk a tavalyi gazdálkodás során elkövetett hibák tanulságait. Az 1958-as terv eredményes teljesítésének legfontosabb feltétele, hogy mindenütt a gazdaságossági szemlélet jusson érvényre. Hangsúlyozta: elsősorban a termelési értekezletek azok a fórumok, ahol a munkások közvetlenül részt vehetnek a termelés, a gazdasági vezetés i munkájában. Éppen ezért az eddiginél lényegesen jobban kell a tanácskozásokban rejlő óriási lehetőségeket felhasználni. Az üzemi tanácsokról szólva, hangsúlyozta az előadó, hogy azok az üzem valamennyi dolgozójának fórumai, a szervezetlen dolgozóké is. A továbbiakban a bérezésről beszélt, hangsúlyozta, hogy a béralapnak a régebbinél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb lehetőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formák alkalmazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mindinkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyereségrészesedés célja az egész társadalom érdekeit szolgáló termelés gazdaságosabbá tétele, a munkások pedig közvetlenül is részesednek a gazdaságosabb termelés anyagi eredményeiből. A munkaversenyről szólva megállapította: " Az elmúlt években a szocialista verseny értelmezése és gyakorlata sok vonatkozásban helytelen volt. A szocialista munkaverseny nem cél, hanem a gazdaságosabb termelésnek, az önköltség csökkentésének, az anyagtakarékosságnak és a minőség javításának eszköze. Más szóval: a verseny a szocializmus építésének kommunista módszere A magyar munkásoszítv büszke azokra, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, szaktudásukkal kiemelkedően járultak szocialista építő munkánk gyorsításához. Nem szabad többé megengednünk, hogy selejtgyártók, ügyeskedők e nemes vetélkedés vámszedői legyenek. A szakszervezeteknek ügyelniök kell arra ,hogy az anyagi és az erkölcsi megbecsülés a termelés szerény, mindennapi hőseinek jusson, azoknak, akik az üzemi feladatok megvalósításából a legeredményesebben veszik ki részüket, akik takarékoskodnak az anyaggal, a szerszámmal, akik tanítják az új munkásokat, akik átadják tapasztalataikat. Az előadó ezután megállapította: a szakszervezetek felelősek a bérből és fizetésből élők életszínvonalának alakulásáért. De természetesen ezt nem lehet elvonatkoztatni az ország adott gazdsági fejlettségétől. Sokan hasonlítják öszze a magyar munkások életszínvonalát nálunk jóval fejlettebb, más történelmi körülmények között kialakult tőkés országok dolgozóinak életviszonyaival. Reális képet azonban csak úgy kapunk, ha azt vetjük egybe, hogy a megtermelt új értékekből — teháta nemzeti jövedelemből — milyen arányban részesülnek a dolgozók, és ha ilyen összehasonlítást teszünk, azonnal kiderül, hogy a magyar munkásosztályé kibírja az összehasonlítást a fejettebb tőkés országok dolgozóinak életszínvonalával. Az életszínvonal alakulásáért kimondott felelőségünk a mai helyzetben mindenekelőtt azt jelenti hogy a jelenlegi életszínvonalat védeni, biztosítani kell. Meg kell akadályozni minden olyan bürokratikus törekvést, amely a kialakult életszínvonalat csökkentené, akár az árak burkolt áremelés, vagy minőségpontja — akár a bérek, akár pedig a szociális juttatások oldaláról. Ezután a nyugdíjkérdésről, a lakásviszonyokról, a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról szólt. A főtitkár a magyar dolgozók nevében köszönetet mondott a külföldi munkástestvéreknek, a baráti, szocialista országok dolgozóinak — elsősorban a szovjet népnek, valamint a Szakszervezeti Világszövetségnek, akik mellénk álltak a megpróbáltatások súlyos óráiban és segítséget nyújtottak. Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség Csütörtökön 21 órakor elutazott Bukarestből a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége. A késő éjszakai óra ellenére a bukaresti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a kaneasai pályaudvaron, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak búcsúztatására Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica vezetésével , a román párt- és állami élet számos vezetője megjelent a pályaudvarom. Ott voltak a Bukarestben akkrutált egyes diplomáciai képviseletek vezetői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar himnusz hangjai közepette Kádár János Gheorghiu-Dej-zsel együtt ellépett a díszszázad előtt. Egy fiatalokból álló csoport virágot nyújtott át a magyar küldöttség tagjainak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testület tagjaitól és a megjelent hivatalos személyiségektől. A magyar és a román állami és pártvezetők baráti kézszorítással búcsúztak egymástól. Kádár János és Gheorghiu-Dej melegen összeölelkezett. A pályaudvarig összegyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormányküldöttséget Mariusenau külügyminiszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője elkíséri a magyar—román határig. A magyar küldöttséggel utazik Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is. Kétóránként hét-nyolc centit áradnak a Körösök A Körösök a Békés megyei szakaszokon mindenütt kiléptek medrükből. A Fehér- és a Fekete-Körös felső szakaszain már elérték a másodfokú készültségi szintet s a töltések oldalait egy méternél magasabban mossa a víz. A Tisza emelkedése miatt csökkent a befolyás a teltetedrű Körösökből, a kiadós csapadék is gyarapítja a vizet s két óránként hét-nyolc centit emelkedik a Körösökben a vízszínt. A román jelentések szerint újabb árhullám várható s előreláthatólag szombat éjjel a felső szakaszon eléri a harmadfokú készültségi szintet. Beavatkozásra eddig még sehol nem volt szükség. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság gondosan felkészült az árvízvédelemre, s a veszélyesebb szakaszokon emberek gépkocsikkal, motoros szivattyúkkal riasztásra készen állnak. Az érdekelt városokban és falvakban a tanácsoknál is megszervezték az éjjel-nappali szolgálatot, hogy adott évben gyorsan mozgósítsanak. 160 tenyésztisző nevelésére szerződni) az orosházi járás öt termelőszövetkezete Termelői szövetkezeteink az többi időben egyre nagyobb gondot fordítanak a tenyészállat nevelésre. Az orosházi járás öt termelőszövetkezete, a tótkomlósi Viharsarok 61, a Haladás 20, az Alkotmány 14, a nagyszénási Lenin 45, a gádorosi Petőfi 25, összesen 165 darab továbbtenyésztésre alkalmas üszőt szerződtettek le a Tenyészállatforgalmi Vállalat kirendeltségén. A 165 darab tenyészüszőt 1959-ben megyénk olyan üszennek adják át, ahol még nem foglalkoznak kiterjedt szarvasmarhatenyésztéssel. Új termelőszövetkezetek alakultak Muronyban és Nagyszénáson Muronyban eddig három termelőszövetkezet működött. Néhány napja 20 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt elhatározta, hogy 200 katasztrális hold földön Kossuth néven új termelőszövetkezetet alakít. A tsz alakuló gyűlése március 1an, hétfőn a községi kultúrotthonban lesz. Nagyszénáson, Új Barázda név alatt 12 tag 50 hold földön termelőszövetkezeti csoportot alakított. Még az idén tavasszal egy újabb termelőszövetkezet alakítására készülnek a nagyszénásiak. Zsuszárik József egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt vezetésével tsz-előkészítő bizottság alakult a községben. Eddig 17 dolgozó paraszt írta alá az új szövetkezet belépési nyilatkozatát. —immem ■m ■ A Tanáácsköztársaság negyvenedik évfordulójára emletikönyvet adunk ki Gyulán Gyulán, az 1919-es volt vöröskantonik tavalyi találkozójukon elhatároztak, hogy feldolgozzák a Magyar Tanácsköztársaság helyi és környékbeli eseményeit, a gyulát tizenkilencet kommunisták kissidelmeinek történetét. A Gyuláról elkerült Mayer Vármos, a 10. vörös század volt p** rancsnoka gyűjtötte össze régi harcostársainak visszaemlékezi* seit. Az emlékiratot a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulója alkalmából a gyűr ki pártbizottság ét tanács támogatásával kiadják. Városi tanácsülésen döntöttek arról is, hogy a tanács egy-egy esztendei munkájáról évkönyvet jelentetnek meg. Ezzel is tájékoztatni akarják a talasságot a várat fejlődéséről, egyben a hiányosságokról, így az utókor számára ( megörökítik a jelentős erőfeszítéseket és eredményeket, amelyek Gyula fejlesztéséért születtek.