Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai egyesüljelekiB­itáts­­ MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA, 1958. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Ara 50 fillér IIl. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Megkezdődött a Magyar­­ Szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél 9 órakor megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszusának tapasztalatait és megjelölik a Magyar Szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a párt politikai bizottságának tagjai. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Képfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Taná­csának vezetői. A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, és a Világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszer­vezeti nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus részve­vői egyperces, néma tisztelgéssel adóztak az elmélt kongresszus ó­ta elhunyt magyar és külföldi szak­­szervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a számvizsgáló bizottság beszá­molója, a magyar szakszerve­zetek alapszabályainak módo­sítása, a vezető szervek meg­választása. Ezután megválasztották a­ kü­lönböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a szaktanács beszá­molóját. Bevezetőjében a XIX. kongresz­­szus jelentőségéről beszélt, majd a szakszervezetek szerepéről szólt és helyéről a szocializmust építő társadalmunkban. — A szakszer­­vezetekhez való tartozás végső fo­kon a munkáshatalom elismerését­ jelenti. ha a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehet­nek — és kell, hogy legyenek! — ■ triadalni életünknek a szocia­lizmus építéséért vívott harcban. A szakszervezeti tevékenység egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni érdek egybehangolása Ez azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányítaniuk a dolgozók figyelmét a szocializmus építésé­nek távlataira, az abból adódó konkrét feladatokra, másrészt ál­landóan szem előtt kell tartaniuk a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szak­­szervezetek feladataira, a mun­káshatalom gazdasági erősítésé­ben Hangsúlyozta: a munkásha­talom erősítésének legfőbb kérdése ma az ellen­forradalmi támadás következ­ményeinek felszámolása, gaz­dasági nehézségeink leküzdé­se, az elért ése sr­ímount biz­tos alapjainak megteremtése. Az’ 1958 év­a gazdasági terv és a most készülő hároméves terv célkitűzéseik­et határozza meg. — 1938-ban » dolgozó nép­tar­árért» munkáját megtestesítő nem­zeti jövedelem 4,8 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reál­bére 4,8 százalékkal emelkedik a tervek szerint,­­ jórészt az 1957- ben hrozott intézkedések eredmé­nyeképpen, részben a idén elő­l ször szétosztásra kerülő nyereség­­részesedéssel. A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel dolgo­zunk, tak­arékoskodunk az anyag­gal, pontosan tervek szerint ter­melünk, és a beruházások is a tervnek megfelelően alakulnak. Az 1958-as terv arra épül, hogy ebben az esztendőben lényegében már saját erőnkből kell tovább szilárdítani gazdasági helyzetün­ket. A terv szerény. Teljesítése mégis sokkal fegyelmezettebb, jobb munkát követel. Le kell vonnunk a tavalyi gazdálkodás során elkövetett hibák tanulsága­it. Az­ 1958-as terv eredményes teljesítésének legfontosabb felté­tele, hogy mindenütt a gazdasá­gossági szemlélet jusson érvény­re. Hangsúlyozta: elsősorban a termelési érte­­kezletek azok a fórumok, ahol a munkások közvetlenül részt vehetnek a termelés, a gazda­sági vezetés i munkájában. Ép­pen ezért az eddiginél lénye­gesen jobban kell a tanácsko­zásokban rejlő óriási lehető­ségeket felhasználni. Az üzemi tanácsokról szólva, hangsúlyozta az előadó, hogy a­­zok az üzem valamennyi dolgo­zójának fórumai, a szervezetlen dolgozóké is. A továbbiakban a bérezésről be­szélt, hangsúlyozta, hogy a bér­alapnak a régebbinél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb lehetőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formák alkal­mazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mind­inkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyere­ségrészesedés célja az egész tár­sadalom érdekeit szolgáló terme­lés gazdaságosabbá tétele, a mun­kások pedig közvetlenül is része­sednek a gazdaságosabb termelés anyagi eredményeiből. A munk­aversenyről szólva meg­állapította: " Az elmúlt években a szocialista verseny értelmezése és gyakorlata sok vonatkozásban helytelen volt. A szocialista mun­kaverseny nem cél, hanem a gaz­daságosabb termelésnek, az ön­költség csökkentésének, az anyag­­takarékosságnak és a minőség ja­vításának eszköze. Más szóval: a verseny a szocializmus építésének kommunista módszere A magyar mun­kásosz­­ít­v büsz­ke azokra, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, szaktudásukkal kiemelkedően járultak szocialista építő munkánk gyorsításához. Nem szabad többé megengednünk, hogy selejtgyártók, ügyeskedők e nemes vetélkedés vámszedői le­gye­nek. A szakszervezeteknek ü­­gyelniök kell arra ,hogy az anyagi és az erkölcsi megbecsülés a ter­melés szerény, mindennapi hősei­nek jusson, azoknak, akik­ az ü­­zemi feladatok megvalósításából a legeredményesebben veszik ki ré­szüket, akik takarékoskodnak az­ anyaggal, a szerszámmal, akik ta­nítják az új munkásokat, akik­ átadják tapasztalataikat. Az előadó ezután megállapította: a szakszervezetek felelősek a bér­ből és fizetésből élők életszínvo­nalának alakulásáért. De termé­szetesen ezt nem lehet elvonatkoz­tatni az ország adott gazdsági fej­lettségétől. Sokan hasonlítják ösz­­ze a magyar munkások életszín­vonalát nálunk jóval fejlettebb, más történelmi körülmények kö­zött kialakult tőkés országok dol­gozóinak életviszonyaival. Reális képet azonban csak úgy kapunk, ha azt vetjük egybe, hogy a megtermelt új értékekből — tehát­­a nemzeti jövedelemből —­ milyen arányban részesülnek a dolgozók, és ha ilyen összehason­lítást teszünk, azonnal kiderül, hogy a magyar munkásosztályé kibírja az összehasonlítást a fej­­ettebb tőkés országok dolgozói­nak életszínvonalával. Az életszínvonal alakulásáért ki­mondott felelőségünk a mai hely­zetben mindenekelőtt azt jelenti hogy a jelenlegi életszínvonalat védeni, biztosítani kell. Meg kell akadályozni minden olyan bürokratikus törekvést, amely a kialakult életszínvo­nalat csökkentené, akár az árak burkolt áremelés, vagy min­őségpont­ja — akár a bé­rek, akár pedig a szociális jut­tatások oldaláról. Ezután a nyugdíjkérdésről, a lakásviszonyokról, a társadalmi tula­jdon védelmének fontosságá­ról szólt. A főtitkár a magyar dolgozók nevében köszönetet mondott a külföldi munkástestvéreknek, a baráti, szocialista or­szágok dol­gozóinak — elsősorban a szovjet népnek, valamint a Szakszerveze­ti Világszövetségnek, akik mellénk álltak a megpróbáltatások súlyos óráiban és segítséget nyújtottak. Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség Csütörtökön 21 órakor elutazott Bukarestből a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány kül­döttsége. A késő éjszakai óra ell­enére a bukaresti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a kaneasai pályaudvaron, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyar párt- és kormány­küldöttség tagjainak búcsúztatá­sára Gheorgh­iu-Dej és Chivu Stoica vezetésével , a román párt- és állami élet számos vezetője meg­jelent a pályaudvarom. Ott voltak a Bukarestben akkr­utált egyes diplomáciai képviseletek vezetői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar himnu­sz hangjai közepette Kádár János Gh­eorghiu-Dej-zsel együtt ellépett a díszszázad előtt. Egy fiatalok­ból álló csoport virágot nyújtott át a magyar küldöttség tagjainak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testület tagjaitól és a megjelent hivatalos személyiségektől. A magyar és a román álla­mi és pártvezetők baráti kézszorí­tással búcsúztak egymástól. Ká­dár János és Gheorghiu-Dej melegen összeölelkezett. A pályaudva­rig összegyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormányküldöttséget Mariusenau külü­gy­­miniszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium pro­­tokollosztályának vezetője elkíséri a magyar—román határig. A ma­gyar küldöttséggel utazik Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is. Kétóránként hét-nyolc centit áradnak a Körösök A Körösök a Békés megyei szakaszokon mindenütt kilép­tek medrükből. A Fehér- és a Fekete-Körös felső szakaszain már elérték a másodfokú ké­szültségi szintet s a töltések oldalait egy méternél maga­sabban mossa a víz. A Tisza emelkedése miatt csökkent a befolyás a telt­etedrű Körö­sökből, a kiadós csapadék is gyarapítja a vizet s két órán­ként hét-nyolc centit emelke­dik a Körösökben a vízszínt. A román jelentések szerint újabb árhullám várható s elő­reláthatólag szombat éjjel a felső szakaszon eléri a har­madfokú készültségi szintet. Beavatkozásra eddig még sehol nem volt szükség. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság gondosan felkészült az árvíz­­védelemre, s a veszélyesebb szakaszokon emberek gépko­csikkal, motoros szivattyúkkal riasztásra készen állnak. Az érdekelt városokban és fal­vakban a tanácsoknál is meg­szervezték az éjjel-nappali szolgálatot, hogy adott év­ben gyorsan mozgósítsanak. 160 tenyésztisző nevelésére szerződni) az orosházi járás öt termelő­szövetkezete Termelői szövetkezeteink az többi időben egyre nagyobb gondot fordítanak a tenyészállat nevelés­re. Az orosházi járás öt termelő­szövetkezete, a tót­komlósi Vihar­sarok 61, a Haladás 20, az Alkot­mány 14, a nagyszénási Lenin 45, a gádorosi Petőfi 25, összesen­ 165 darab továbbtenyésztésre alkal­mas üszőt szerződtettek le a Te­nyészállatforgalmi Vállalat kiren­deltségén. A 165 darab tenyész­­üszőt 1959-ben megyénk olyan üsz­ennek adják át, ahol még nem foglalkoznak kiterjedt szarvasmar­­hatenyésztéssel. Új termelőszövetkezetek alakultak Muronyb­an és Nagyszénáson Muronyban eddig három ter­melőszövetkezet működött. Né­hány napja 20 egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt elhatá­rozta, hogy 200 kata­sztrális hold földön Kossuth néven új termelőszövetkezetet alakít. A tsz alakuló gyűlése március 1­­an, hétfőn a községi kultúrott­­honban lesz. Nagyszénáson, Új Barázda név alatt 12 tag 50 hold földön termelőszövetkezeti csoportot alakított. Még az idén tavasszal egy újabb termelőszövetkezet alakítására készülnek a nagy­­szénásiak. Zsuszárik József e­­gyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt vezetésével tsz-előké­­szítő bizottság alakult a község­ben. Eddig 17 dolgozó paraszt írta alá az új szövetkezet belé­pési nyilatkozatát. —immem ■m ■ A Tanáácsköztárs­aság negyvenedik év­fordulójára emleti­­könyvet adunk ki Gyulán Gyulán, az 1919-es volt vöröskan­tonik tavalyi találkozójukon elhat­­ároztak, hogy feldolgozzák a Ma­­gyar Tanácsköztársaság helyi és környékbeli eseményeit, a gyulát tizenkilencet kommunisták kissi­d­elmeinek történetét. A Gyuláról elkerült Mayer Vár­mos, a 10. vörös század volt p** rancsnoka gyűjtötte össze régi harcostársainak visszaemlékezi* seit. Az emlékiratot a Tanácsköz­társaság kikiáltásának negyvene­­dik évfordulója alkalmából a gyűr ki pártbizottság ét tanács tám­o­­gatásával kiadják. Városi tanácsülésen döntöttek arról is, hogy a tanács egy-egy esztendei munkájáról évkönyvet jelentetnek meg. Ezzel is tájékoz­­tatni akarják a talasságot a várat fejlődéséről, egyben a hiányossá­­gokról, így az utókor számára (­ megörökítik a jelentős erőfeszítés­­eket és eredményeket, amelyek Gyula fejlesztéséért születtek.

Next