Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
'95. június, vasárnap Szombaton megnyílt és újjáalakított gyopárosfürdői szálloda Gyopáros-fürdőnek, a fél-Alföld „gyöngyszemének" vendéglőit és szállodáját jelentős költséggel új köntösbe öltöztette az Orosházi Vendéglátóipari Vállalat. A 750 személyes vigadó kerthelyiségét fővárosi színvonalúan rendbehozták, újjávarázsolták, az asztalok szomszédságában szökőkút permetezi a virágokat. Ebben a hangulatos kert-vendéglőben ötszáz személy részére is szolgálhatnak ki egyszerre háziasan főzött, ízletes ebédből, vagy vacsorából. Különlegességük a mindennapi friss tiszai halvacsora. Elegendő hűtött sörről is gondoskodtak. Szombaton megnyílt az újjáalakított, festői kilátású szálloda is, ebben 75, többségében két ágyas szobát minden igényt kielégítően rendeztek most be. Ezekben és a szintén tatarozott turista szobában száznyolcvan, az orosházi Alföld Szállóban ugyanennyi vendéget helyezhetnek el olcsó díjért. Vasárnaptól sűrűbb lesz a közeli Orosházát összekötő közlekedés is, óránként indul kisvonat és autóbusz gsopáros. Ismét gyártják a rojtos gyapjú vállkendőt A Bajai Gyapjúszövetgyárban, eredményes kísérletek után, megkezdték a rojtos gyapjúkendők gyártását. Ezt a különösen falun keresett cikket már huszonnyolc féle színösszeállításban készítik. Rövidesen kapható lesz az üzletekben. A megye ipari és műszaki fejlesztéséért Pénteken, amint erről hírt adtunk, megalakult Békéscsabán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Műszaki Tanács. Olyan testület létesült, amelyben a legjobb műszáli értelmiségiek munkálkodhatnak a megye ipari és műszaki fejlesztéséért. Az alakuló gyűlésen Szőke István, a SZOT Mérnökök és Technikusok Tanácsának titkárhelyettese előadásában útmutatást adott megyénk értelmiségi dolgozóinak. Elmondotta, hogy Szolnok megyében, ahol már működik a műszaki tanács, legutóbb a város villamosításának előzetes tervét vitatta meg ez a szerv, s helyes javaslataival segítette, hogy a végleges terv minden vonatkozásban megfeleljen a követelményeknek. Veszprém megyében az újítómozgalom helyzetét, kibontakoztatását tűzték nemrégiben napirendre. A műszaki tanácsok feladatairól szólva három legfontosabb tennivalót említett meg. Az első csoportba a műszaki értelmiségiekkel kapcsolatos munkajogi, érdekvédelmi kérdések tartoznak, amelyekkel a tanácsnak törődnie kell. A második: a műszaki fejlesztés feladata. Ez felöleli egyegy tárca ipari fejlesztését és ennek gyakorlati segítését. A harmadik tennivaló a műszaki propaganda javítása, a műszaki értelmiség oktatásának, továbbképzésének megszervezése. A felszólalások bebizonyították, hogy megyénk műszaki értelmisége cselekedni, tenni akar. Kucsor Lajos, a megyei tanács ipari osztályának főmérnöke, aki országos értekezlet miatt személyesen nem vehetett részt a tanácskozáson, írásbeli javaslatot juttatott el az alakuló gyűléshez. Ebben indítványozta,hogy a megalakuló műszaki tanács kéthetenként újítási és műszaki tanácsadást szervezzen, s ezzel is segítsen sok vitás kérdés tisztázásában, valamint a hasznos újításokkidolgozásában és beveztésében. Mindegyik felszólaló kifogásolta, hogy igen elhanyagolták a műszaki értelmiség oktatását, továbbképzését. Ezért többen olyan javaslatot tettek, hogy a tanács létesítsen egy műszaki klubot, ahol a műszaki értelmiségiek kicserélhetik tapasztalataikat, olvashatnak, tanulhatnak. Szóvá tették azt is, hogy a megyei tanács művelődési osztálya létesítsen műszaki könyvtárat Békéscsabán, ahol a szakemberek a legújabb szakirodalmat tanulmányozhatják. A tanácskozás után megválasztották a Műszaki Tanács tagjait. A tanács elnökéül Buday Józsefet, a Békés megyei Téglagyári Egyesülés főmérnökét, alelnökinek Csillag Nándort, a megyei gépállomási igazgatóság vezetőjét, titkárnak László Antalt, a békéscsabai Téglagyár gépészmérnökét választották meg. A tanácson belül a közeljövőben az egyes szakágaknak megfelelően szakcsoportokat hoznak létre, így alkalom nyílik arra is, hogy az egyes szakmák speciális fejlesztését a gyakorlati szakemberek bevonásával végrehajtsák, P. P. érdekes meséketmondott. S észrevétlenül, szinte játszva vert gyökeret a magyar szó. Gyereket nem ütött meg. Mindenben tudott szigorú, de következtés is lenni A jó tanulóit serkentette a gyengébbek segítségére. A szülőkhöz gyakran eljárt. Segítette, szerette a falu szegény népét. Jótanácsért mindig bizalommal fordulhattak hozzá. S hogy a nép szerette-e? Bizonyíték a temetői sírkő, a sok téli este mesél róla az öregek ajkán. Később fejlődött a falu, szaporodtak az emberek. A községi tanítóból állami tanító lett. 15 évi nehéz munka után már több tanítóra volt szüksége a falu gyermekeinek. Azután igazgató lett. Sok-sok érdeme volt. Ha róla érdeklődünk falunk legidősebbjeitől, akiket tanított, mindnyájuknak hála csillan a szemében, míg róla emlékeznek. Édesanyámat, édesapámat is tanította még... Mikor fogta kis gyermekkezüket, ahogyan az első „ó“-t írták, várjon mert-e arra gondolni, hogy: „Te kicsi Miska fiam, a te kislányodból is pedagógus lesz egyszer?’’ Gondolt-e arra, hogy halála után az ő munkáját hány végegyházi születésű gyerek viheti tovább? Sokan lettünk pedagógusok! Régi kis tanítványainak unokáiként sok érettségizett ember került ki a falujából. Akad köztük mérnök, óvónő, tisztviselő, s büszkén nézünk most végző orvosunkra! S hogy megváltozott azóta a kicsiny tót faluja! Talán rá sem ismerne már. Nem kívánkozott el innen sohasem. Hamvai szeretett falujában nyugosznak. S a mai Pedagógus Napon önkéntelenül is arra gondolok, hogy a régi „nemzet napszámosának” jutott-e elismerés életében? Akarva, nem akarva párhuzamot kell vonnom sorsa s a mi sorsunk között... Kedves Bwanyicki Kortárs! Ezen a napon én, a régi kis ta. Hitványainak unokája és lánya kegyelettel helyezem sírjára koszorú helyett e pár sort, a késői nemzedék tiszteletével. Munkáját, amit kedves kis falujáért végzett, nem feledhetjük sohaönre, mint falunk első tanító- jára mindig szeretettel gondol kicsi falujának népe. Császár Zoltánné általános iskolat tanár BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A visszaéléseket csak szilárd ellenőrzéssel lehet meggátolni Júniusban lesz éppen egy éve, hogy a szarvasi Táncsics Tsz határában jártunk. Akkor is, mint most, rekkenő volt a hőség. Az emberek árnyékba húzódtak, mert nem bírták elviselni a nagy furóságot, így találkoztunk az tsz egyik brigádszállásán a szövetkezet elnökével, az agronómussal és több szövetkezeti taggal, akikkel a déli időben élénk vitába bocsátkoztunk az akkoriban megnyitott szövetkezeti hentesüzlet miatt. Akkor is az volt a véleményünk, mint most, hogy a szövetkezet felkészültségét és erejét meghaladó vállalkozásba fogott a hentesüzlet-nyitással. Azt állítottuk, hogy a szövetkezetben nem tudnak jelenleg még annyi jószágot tartani, hogy a selejthízókból, növendékmarhákból és juhokból biztosítani tudják az üzletből vásárlók folyamatos húsellátását. Nem nehéz kitalálni, milyen nagyszerűen összetákolt ellenérvet kaptunk. Többen, akik ott voltak, úgy mérlegelték az általunk elmondottakat, mintha mi ellene lennénk a szövetkezeti húsbolt létrehozásának. Ez merőben téves nézet volt a szövetkeztbeliek részéről. Ez most már kitűnt, mert a múlt évben az állami kereskedelemnek egyre kevesebb élő jószágot adtak el, sőt a piacokon az Állatforgalmi Vállalat riválisaként jelentkeztek. Ugyanis eddig több, mint 120 darab hízott sertést vásároltak egy-két forinttal magasabb áron kilogrammonként, mint a vállalat. Ebből látszik, hogy mennyire az üzleti tevékenység jellemezte a szövetkezet vezetőinek munkáját a tulajdonképpeni fő cél, a termelési tevékenység mellett. Csakhogy súlyos hibát követtek el, mert nem vezettek sem a vásárlásokról, sem a húsboltban könyvelést. Nem vonjuk kétségbe az ott dolgozók becsületességét, de joggal vetjük fel a kérdést: hogyan számolnak el a közgyűlés előtt az üzlet forgalmáról? Ebben a tsz-ben akad azonban egyéb mulasztás is a pénzgazdálkodási fegyelemben. No de nézzünk egy példát erre is: tények bizonyítják, hogy munkaegység-előleg címén a korábbi hónapokban felvettek a bankból hetvenezer forintot, melyből19 ezret kiosztotak, 21 ezret pedig elszámolási számlájukon letétbe helyeztek. A dolog lényege ott van, hogy az államtól a hetvenezer forintot mint rövidlejáratú hitelt négy százalékos kamatra kapták, ugyanakkor a 21 000 forintot elszámolási számlájukon öt százalékos kamatra helyezték el, így azután az állam segítségét még meg is kamatoztatták. Kissé visszás dolgok ezek, melyekből arra következtetünk, hogy a hasonló hibák előfordulásának megszüntetésére határozottabbá kell tenni az ellenőrzést a járási és a megyei tanács szerveinek, mert nem megengedhető, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők az állam támogatását üzérkedésre használják fel. Dupsi Károly Nem szabad a mosógépet leföldelni Hasznos útmutató háziasszonyok és ipari szakemberek részére az elektromos biztonságtechnikai kiállításon A SZOT Munkásvédelmi Tudományos Kutató Intézete és a Fővárosi Elektromos Művek rendezésében május 29-e és június 5-e között a Technika Házában Szabadság tér 17 szám alatt, elektromos biztonságtechnikai kiállítást rendeznek. A kiállítás anyaga hasznos tanulságul szolgál a háziasszonyok és az ipari szakemberek részére egyaránt. Bemutatja a falu villamosításának helyes és helytelen módszereit, az elektromos ipar balesetvédelmi újításait és védőberendezéseit. Többek között a Bocskai-féle biztonsági rövidre záró, továbbá a Somkúti-féle elektronikus érintővédelmi készüléket. Az utóbbit a lakásokban szerelik fel és az a rendeltetése, hogy zárlatos elektromos berendezések, például lámpa, villanytűzhely, vagy vasaló érintése esetén automatikusan kikapcsolja az áramszolgáltatást. A balesetvédelmi kiállításon ismerkedhetnek meg a szakemberek a Kafka, és Dr. Zsomba-féle szimulátorral. Ennek a készüléknek az áramütöttek életrekeltésénél van nagy szerepe. Tóvárosi László, a kiállítás egyik szervezője elmondotta: a kiállítás célja többek között az, hogy a háziasszonyokat megismertesse a háztartási gépek helyes kezelésével. Szeretnénk megtanítani a nagyközönséget arra, hogy a kétszigetelésű elektromos készülékeket, mint például a mosógép, nem szabad leföldelni, mert előfordulhat, hogy a vízvezetékre kötött földelő vezeték a vezetékre kapcsolt más hibás elektromos készülék miatt veszélyes áramot visz át a mosógépre, ami sokszor halálos kimenetelű szerencsétlenséget is okozhat. A csendes otthon titka: papíriszap szigetelt lemez A lakásépítéshez jelenleg alkalmazott födémtípusok nem felelnek meg a hangszigetelés követelményeinek, áthallható a léptek zaja, átbocsátják a felső emeleti házi mulatság, esetleg családi perpatvar zenebonását. Az építőipar serényen kutat jó hangszigetelő födémtípusok után, hogy az új lakásokban semmiféle külső lárma ne zavarja a lakókat. A cél az, hogy olyan szigetelő anyagot találjanak, amelynek nyersanyaga elegendő mennyiségben, olcsón rendelkezésre áll és alkalmas szilárd lemezek előállítására ragasztott parkett-padló alá is. Hosszas kísérletek után megállapították, hogy a papíriszap és fűrészpor keverékéből készített hangszigetelő lapok a legmegfelelőbbek 3 Védekezzünk a burgonyabogár lárvái ellen Ezekben a napokban a burgonyabogár-tojásokból kikelnek a lárvák, melyek a burgonya lombozatának legveszedelmesebb kártevői. Azért veszedelmesek, mert nagy számban jelennek meg, és kifejlődésükhöz testsúlyuknak megfelelően mintegy ötszörös mennyiségű lombot fogyasztanak. Különösen azokon a helyeken lesz nagy a lárvafertőzés, ahol a bogarak társadalmi keresését és összeszedését elhanyagolták a termelők. A vegyi védekezés hatásossága a lárvák elleni védekezésben a legeredményesebb. A Növényvédő Állomás igyekezett a védekezés idejére az állam által ingyen adott szert a községi tanácsoknak kiszállítani. A lárvák ellen DDT tartalmú vegyszerekkel védekezzünk, öt százalékos DDT-porozóból 25— 30 kg, 10 százalékos porozóból 15—20 kg, Holló-10 permetezőanyagból 5—6 kg-ot kell felhasználni holdanként. A burgonyatáblákat 2—3 naponként át kell nézni és a lárva megjelenésekor rögtön vegyi védekezést kell végrehajtani. Az állam a burgonya megvédése érdekében a legmesszebbmenően támogatja a termelőket, de ugyanakkor a legszigorúbban követeljék meg a községi tanácsok is, hogy tarrágott burgonyák ne legyenek. Olyan termelők ellen pedig, akiik a védekezést elhanyagolják és ezzel a népgazdaságnak kárt okoznak, a fennálló rendelkezések értelmében a községi tanácsok indítsanak büntető eljárást. Kovács Gyula Növényvédő Állomás főagronómusa.