Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

4 Csetkupty Att! — Hallotta? — Mit? — Hát nem hallotta? — Ne idegesítsen, mondja már! •— Ki hitte volna. — Micsodát? — Ezt a szégyenletességet. — Kiről van szó? — Ne adja a tudatlant. Csap.. — Csap? — ... csák — Csák? — ... né. — Csapcsákné! Mi van vele? — Férjhez ment. — Hihetetlen. Hiszen nemrég... — Úgy van, nemrég temette el a párját és ennek ellenére. — Nincs szíve. — Pedig az az ember, hogy imádta! — Még betegen is. — Akkor is. — És hogy zokogott az az aszszony a sírnál. — Majdnem belevetette magát. — Öten rángatták vissza. És most tessék. — Kitől hallotta? — Pletyáknétól. — Hogy lehet? Pletyákné a város másik felében lakik. — Az aljasság híre gyorsan terjed. — Csakugyan gyorsan. Vajon Pletyákné... — Hogy ő honnan tudta meg? Linkainétól. . — Ahá! ő már közelebbi. De hát maga, Rágalmamé, Csacsákné utcaszomszédja, miért nem kérdezte meg tőle egyenesen, hogy mi igaz a dologból? — Tényleg, erre nem is gondoltam. — bár NÉP ÚJSÁG Felnőttes gondok KISZ-fiataljaink értekezletén Aki részt vett az elmúlt szombaton a Békés megyei kiszisták küldöttértekezletén, örömmel hallhatta, hogy KISZ-fiataljaink milyen lelkiismeretesen, milyen körültekintően, mennyire szívügyüknek tekintik szocialista társadalmunk felépítését. A beszámolót követő vita valamennyi résztvevője elmondotta, hogy KISZ-szervezetünkben a fiatalok mit tettek, vagy mit akarnak tenni ezután? Lehoczki Mihály elvtárs, aki a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben dolgozik, elmondotta, hogy termelőszövetkezetükben közel kétszáz fiatal dolgozik. S amikor nehezebb feladatról van szó, akkor a vezetőség mindig a fiatalokat szólítja csatasorba. Nem csoda a vezetőség bizalma, hiszen nagyon sok fiatal van, aki 400—500 munkaegységet is teljesít. Ennek is köszönhető, hogy a füzesgyarmati Vörös Csillagnál kiszedetlen cukorrépa egyáltalán nincs! Volt olyan fiatal, aki egymaga három katasztrális hold cukorrépát ásott fel. A Békéscsabai Téglagyárban annak idején száz fiatal kapcsolódott be a kongresszusi munkaversenybe. Székely Margit, a kötegyáni Vörös Csillag Termelőszövetkezet KISZ-titkára jogosan büszkélkedett azzal, hogy a kiszesek milyen sokat segítettek az őszi betakarításnál. Megfogadták például, hogy addig, amíg cukorrépa lesz a földben, nem nyugszanak, addig minden fiatal a földeken lesz. Büszkék lehetnek a Mezőberényi Pamutszövő kislistái is. Már a múlt évben megalakult 15 fővel a Szocialista Munka Ifjú Brigádja, amely a járásban elnyerte a második helyezést. Nemrég vállalták, hogy 15 ezer méter anyagot megtisztítanak, s ebből már eddig 14 ezerrel végeztek. Nem szégyellték elmondani egymásnak a hibákat sem. Planter Lajos elvtárs amellett, hogy dicsérte a tótkomlósi Alkotmány Termelőszövetkezet KISZ-szervezetét a munkacsapatok megszervezéséért, elmondotta azt is, hogy az orosházi járási KISZ-vezetők csupán egyszer tartottak megbeszélést a munkacsapatvezetőkkel. Annál is inkább hiba volt ez, mert a fiatalokat nagyon érdekelte, hogyan lehet létrehozni a szocialista munkabrigádokat. És hogy a kép teljes legyen, azt is meg kell említenünk, hogy az iskolák KISZ-fiataljai is érzik, milyen fontos gazdasági életünk építése. Szebegyinszki Mária, a szarvasi felsőfokú óvónőképző intézet növendéke így kezdte hozzászólását: „Munkánk csak akkor lesz eredményes, ha az ,,együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért” jelszó értelmében dolgozunk.” És utána elmondotta, hogy ők milyen nagy gondot fordítanak erre. Alapszervezetük több tsz-szel, köztük a szarvasi Béke Termelőszövetkezettel is felvette a kapcsolatot. Ezekben a termelőszövetkezetekben ők maguk is segítik a munkát, és segítik a KISZ-oktatást is. Vizsnyiczai László, aki a békéscsabai gimnázium KISZ-szervezetének küldötte volt, arról beszélt, milyen fontos, ha a diákok megismerkednek az üzemek életével. Nemcsak az eredményekről beszéltek a fiatalok. Sőt inkább a feladatoknak szenteltek több időt hozzászólásaikban. Sokan elmondották, hogy náluk, üzemükben vagy termelőszövetkezetükben mit kell tenniük, hogy segítsék a népgazdaságot. A füzesgyarmati tszífik például nagy gondot fordítanak az elkövetkezendő időben arra, hogy növeljék a növényféleségek terméshozamát. Ennek érdekében beszélt a termelőszövetkezet küldötte arról, hogy a fiatalok nem felejtik el a talajjavító munkát. Minden szerves anyagot öszszegyűjtenek, és a földre juttatják, hogy ezáltal még több termést tudjanak biztosítani. Aztán beszéltek többen az állattenyésztés fontosságáról, ezen belül különösen arról, hogy mit tehetnek a fiatalok a baromfiállomány növeléséért. Sok szó esett a társadalmi munkáról is, amellyel segíteni kívánják a fiatalok a községfejlesztést, a gazdálkodást vagy a termelést. Határozatukat is ennek alapján szerkesztették meg az értekezlet résztvevői: „Védnökséget vállalunk a szovjet- és olaszbúza-vetések felett húszezer katasztrális holdon, a mostani vetéstől a jövő évi betakarításig.” — „A termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei saját feladatuknak tekintik a baromfitenyésztés munkáját, segítik a szerződött termények és termékek tervének teljesítését.” — „Valamennyi munkacsapat részt vesz a harminc mázsás kukoricatermesztési mozgalomban.” — „A Békés megyei kiszisták védnökséget vállalnak az orosházi üveggyár felépítése felett” — és még igen sok hasznos célt állítottak maguk elé. Jogosan mondta tehát Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának másodtitkára felszólalásában: Meg vagyunk győződve arról, elvtársak, hogy a párttal együtt ifjúsági szervezeteink a szocializmus felépítésében becsületesen, harcosan működnek közre. V. T. Termelőszövetkezetek! A háztáji gazdaságokkal megkötött szerződésre leadott sertés minden kilója után 1,20 Ft lebonyolítási díjat folyósít az ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT, ha a közös készletből legalább 10 takarmányt ad a tsz a tagnak. A lebonyolítási díj szabadon felhasználható beszámít a közgyűlés határozata az áruértékesítési tervszerint teljesítésbe független az átadott sertések számától. Állatforgalmi Vállalat 678 A magunk házát építjük. A minap a városi tanácsnál volt dolgom, s a földszinti jobbszárny egyik irodája előtt vagy harmincan várakoztak türelmetlenül. Kedd volt, fogadónap a lakáshivatalban. Tovább akartam menni, de durva, nyomdafestéket nem tűrő szavak ütötték meg a fülemet a lakáshivatalt illetően. Voltak akik kontráztak rá, s újabb és újabb megjegyzésekkel, kis történetekkel sózták tovább azt az amúgy is helytelen szemléletet, mintha a lakáshivatal tudna, de mégsem segít a bajokon. Azaz, hogy csak akkor segít, ha... S egyesek még a rágalmazástól sem riadtak vissza ennek bizonyítására. Kétségtelen, hogy komoly lakásgondokkal küzd Békéscsaba. De nemcsak a mi városunkban, hanem az ország valamennyi lakóhelyén, sőt az egész világon súlyos probléma a lakásínség. A háború tíz- és tízmillió házat döntött romba, s az újáépítés sehol a világon nem tudta követni a növekvő igényeket. Johnson szenátor az amerikai Fehér Házban mondott egyik beszédében jelentette ki nemrégiben, hogy Amerikában 4,5 millió olyan ember él, akinek a feje fölött nincsen fedél... És ezek az emberek nem is remélhetnek fedelet a fejük fölé. Az éhes embernek hiába magyarázod, hogy miért nincs ennivaló, ettől még nem lakik jól. Kissé így vagyunk a lakásínséggel is. Mindenki úgy gondolja, hogy az ő helyzete a legsúlyosabb és mindig másokat helyeznek előtérbe az ő kárára. Előfordult olyan eset is, hogy amikor az egyik Bartók Béla úti felszabadult lakásba beköltöztettek egy 14 tagú családot, egy 5 tagú család feje — akinek lakáskörülményei szintén súlyosak és megoldásra várnak — kígyót, békát kiabált a lakáshivatalra, mert nem ők részesültek előnyben. Háromszáz olyan család él Békéscsabán az 50 ezer ember között, melyeknek már ma meg kellene oldani a lakásproblémáját. De 1958-ban majdnem 500, tavaly pedig már csak 380 ilyen család élt. A gondok tehát évről évre csökkennek annak ellenére, hogy a lakoság egyre növekszik, s a régi házak állagának romlásával is évente soksok ház válik lakhatatlanná. Az idén 80 lakást adtak át, jövőre a terv szerint 100-at építenek. Ugyanakkor ebben az évben mintegy 40 családi ház épült fel önerőből és állami kölcsönnel. Ezek száma is növekszik a jövő esztendőkben, s mindez hozzájárul a lakáskérdés megoldásához. Az igazság az, hogy ami még nincs, abból nem lehet adni. S ezen nem változtathat az sem, ha valaki asztalra csap a lakáshivatalban, vagy a való helyzetet nem ismerve, durva, rágalmazó kijelentéseket tesz a hivatal tagjaira. Akkor gyorsulhat meg a lakásépítési program végrehajtása, ha teljesen megértjük, hogy mindenki jó és mégjobb munkájától függ minden hiány megszűnése ebben az országban. A magunk házát építjük, s ne feledjük, hogy nem is olyan régen még teljesen romos volt ez a ház... v. d. Az idén eddig hetven dél-alföldi tsz-t villamosítottak A Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói tervszerűen folytatják a Dél-Alföld termelőszövetkezeteinek villamosítását. Az idén eddig mér hetven nagyüzemi közös gazdaságnak tették lehetővé a villanyvilágítást s elektromos munkagépek használatát. A hetven termelőszövetkezet áramellátásához mindenütt transzformátorállomást, s több mint száz kilométer nagyfeszültségű távvezetéket építettek. Legeredményesebben a vállalat szegedi igazgatóságának szerelői dolgoztak: Csongrád megyében már befejezték az egész évre előírt tizenhét termelőszövetkezet villamosítását. Két helyen, a tiszaszigeti Új Térvár nevű termelőszövetkezetben és a nagymágocsi Béke Termelőszövetkezetben a szövetkezetek központjain kívül a tagok lakásaiba, összesen több mint félszáz lakóházba is bekapcsolható a villany. A Dél-Magyarországi Áramszolgáltató dolgozói az év végéig Bács, Békés és Csongrád, valamint Pest és Baranya egy részén összesen 87 termelőszövetkezetet villamosítanak, ezek közül öt szövetkezetben éves tervükön felül végzik el ezt a munkát. Vendégek az MSZBT orosz nyelvtanfolyamán Szovjet vendégek vettek részt nemrég Békéscsabán Rugyenka Viktor Pavlovics százados vezetésével az MSZBT orosz nyelvtanfolyamán. A tanfolyamon kizárólag oroszul beszélgettek a hallgatók és a vendégek. Képünkön Aljosa — az egyik szovjet fiatal beszélget Petrovics Pállal, Vozár Máriával, Kisdálnoki Ildikóval és az asztaltársaság többi tagjaival. Ez a találkozó nagyban segítette a tanfolyam résztvevőit az orosz nyelv elsajátításában 1960. december 1., csütörtök Tíz esztendős zeneszerző és karmester Joey Alfidi 10 esztendős amerikai zeneszerző és karmester Erzsébet belga anyakirálynőnek ajánlotta legújabb művét, egy zongoraversenyt, amelyet ő maga fog bemutatni december 1-én a brüsszeli Palais des Arts hangversenytermében. A 10 éves csodagyerek az Antwerpeni Szimfonikusok meghívására érkezik Belgiumba és vezényelni fogja a zenekart. Joey Alfidi Amerikában már dirigálta a Philadelphiai Szimfonikusokat és az NBC szimfonikus zenekart. A zongoraversenyen kívül már több nyitányt és prelúdiumot komponált, most készül befejezni első szimfóniáját.