Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

WB1. július 9., vasárnap N­ÉPÚJSÁG A fürdővendégek panasza és dicsérete Ahol több a hab, mint a sör — A kiskorúak védelmében (Ellenőrző körúton az Állami Kereskedelmi Felügyelőség) A kánikula csúcsforgalm­at je­lent a strandokon, s természetesen ezzel egyidőben a vendéglátóipar büféiben, éttermeiben is. Hogyan készült fel a vendéglátóipar erre a forgalomra, mi a vendégek kérése és javaslata, erre voltak kiváncsiak az Állami Kereskedel­mi felügyelőség ellenőrei, amikor több éttermet, büfét, fagylaltozót és italboltot meglátogattak. Állítsanak fel „gombákat” a gyulai Várfürdőben. Sok a vendég a gyulai Vérfür­dőben. Hétköznap 2600­-3000, de vasárnap többszöröse, sőt már volt olyan vasárnap is, amikor 12 ezer fürdőző volt e kedvenc fürdőhelyen. A csúcsforgalom bi­zony sok gondot okoz, s habár a vendégek dicsérték a korszerű kerthelyiségben az ellátást, mégis sok a baj, különösen Vasárnap. Már délelőtt 11 órakor nem kap helyet az, aki ebédelni akar. A büfé előtt hármasával hosszú so­rokban várakoznak a szomjúhozók egy pohár italért. — Még egy italmérés kellene — mondották sokan az ellenőrök­nek. A vendéglátóipar legalább Vasárnap felállíthatna egy kisegí­tő büfét, hogy ne kelljen órákig várni egy pohár italért. — Nincs képeslap sem — szólt az egyik vendég de gumi­labdát és sapkát, játékot és egyéb, a fürdéshez, strandoláshoz szükséges Cikket sem lehet kap­ni. Jó lenne, ha a kiskereskedel­mi vállalat a Balaton-parti gom­bákhoz hasonlóan itt is felállíta­na olyan elárusító­helyeket, ahol iparcikkeket, gyümölcsöt és egyéb élelmiszert vásárolhatnának a fürdővendégek. A legtöbb hibát a békéscsabai fürdőben tapasztalták az ellen­őrök. Nincs sör, hűsítő­ ital, s órákig kell várni a vendégnek, míg hozzájuthat valamilyen ital­hoz. Amikor a kétforintos fagy­lalt csak 80 fillér. A nyári kánikula egyik fő ked­vence a fagylalt. Igen sok vissza­élésre ad lehetőséget, hogy a fo­gyasztók ilyenkor szinte megro­hanják a cukrászdákat, utcai fagy­laltárusokat. Az ellenőrök ezúttal 29 fagylaltórusnál vizsgálták meg a helyes kimérést és az egészség­­ügyi követelmények betartását. Sajnos, szomorú tapasztalatokat szereztek. Tizennyolc helyen mér­tek kevesebb fagylaltot és ezzel megrövidítették a fogyasztót. Kü­lönösen a gyerekeknek adnak a legtöbbször az előírtnál kevesebb mennyiségű fagylaltot. A szarva­si földművesszövetkezet 2. számú mozgóárusa éppen az ellenőrzés alkalmával a kétforintos fagylalt helyett csupán 80 fillér értékű mennyiséget adott az egyik gye­reknek. Ez éppen vasárnap tör­tént, amikor különösen sok vá­sárlója van a fagylaltárusoknak. A legtöbb helyen azt tapasztal­ták az ellenőrök, hogy 10—60 szá­zalékos súlycsonkításokat követ­nek el az eladók. A békéscsabai utcai fagylaltárusok 10 dekás fagylalt helyett átlagosan 6,7 de­­kásokat adnak ki. Harmadosztályú üzem, má­sodosztályú árak. A csúcsforgalom idején ellen­őrizték a különböző italboltokat és éttermeket is. Az utasellátó Vállalat döntésében Békéscsabán két féldeci casino­rumot kértek. Ehelyett az olcsóbb kommersz ru­mot adták és ráadásul kevesebbet is, mint amennyi az előírt meny­­nyiség, így a­ vendéget 3,52 forint­tal károsították meg. Az erzsébet­­helyi IV. számú sörkertben külö­nös dolgok derültek ki az ellen­őrzés alatt. A söröspoharakban több volt a hab, mint a Sör és ki­szolgáltak fiatalkorúakat is, vala­mint ittas embereket is, fittyet hányva az erre vonatkozó rende­letnek. A legnagyobb szisszaélést azonban akkor vették észre, ami­kor a fizetésre került a sor. A harmadosztályú üzemben ugyanis másodosztályú árakkal számoltak. Amikor a vállalat vezetőjét meg­kérdezték, hogy miért van ez, azt a választ adta, hogy május 25-től erre kapott utasítást és azóta má­sodosztályú árakat számolnak fel. Ezzel a vállalat 1266 forinttal ká­rosította meg a fogyasztókat. A VIII. számú italboltban 13 tagú társaság ült az egyik asztal­nál este 9 órakor. A társaság minden tagja kivétel nélkül 16 éven aluli volt. Természetesen az ellenőrök azonnal felelősségre vonták az italbolt vezetőjét és ha­zaküldték a kiskorú társaságot. A legtöbb helyen sajnos ilyen intéz­kedésre is szükség volt, mert a rendelet ugyan megjelent, de na­gyon sok italboltvezető nem tartja be, s az éttermek pincérei nem figyelmeztetik a fiatalokat, sőt előfordult, hogy szülők,is visznek oda magukkal gyermekeket, hol­ott tudják jól, hogy ezt rendelet tiltja. Ugyanez történt a IV. sz. italboltban is, ahol éjjel 11 óra­kor kilenc 14—15 éves gyerek volt felnőttek társaságában. Nagyon helyes lenne, ha a vállalat ellen­őrei szigorúan felelősségre vonnák az olyan boltvezetőket, akik nem tartják be a rendelkezéseket. Kasnyik Judit WWUWWWWWUHWHHHWWHWHtWHWWHHW WHWWWWWUWUWWHWWUmwWHHWHWtW 5 J­egsegiszt­ek a II. országos fúvósfesztiválhoz B­evalljuk, vegyes érzelmekkel tekintettünk a 11. országos fúvóstalálkozó elé. Sajátos zene a fúvószene. Az előítéletek, hogy a fúvósok hangszereik sajátossá­gából eredően csak „csinnadratta”­­zenét képesek adni, nem sok jó­val kecsegtettek bennünket a kö­zönség érdeklődését illetően. Mégis az ország különböző ré­széből összesereglett tizennégy zenekar kulturális rendezvényei régen látott embertömeget moz­gattak meg. A dolgozók ezrei hallgatták meg szombat este a csigakerti és a népkerti színpa­don országunk legjobb fúvósainak hangversenyét. A két színpad mű­sorának szerencsés összeállítása a nagyszámú közönség minden ré­tegét kielégítette, hiszen a patto­gó indulóktól kezdve az operett­zenén át a klasszikus operákból is átnyújtottak egy-egy csokrot A vasárnapi reggeli „csillagfel­vonulást”, s a Petőfi-szobor előtti rövid hangversenyt sohasem fe­lejtjük el. Ha homályosan is, de láttuk: sokak szeme könnybe lá­­badt, s a fortissimók dübörgő hangjai tetőtől talpig gyönyörrel s meghatottsággal borzongtatták meg a hallgatóságot. — S a vendégek? — Azok ho­gyan érezték magukat? Szólaltat­­juk meg őket. Nyissunk be a va­sárnap délutáni karnagyi konfe­renciára. — Kalapot emelek a szervezés előtt — mondotta a többi között ördögit János karnagy, aki a kö­zös számokat dirigálta. — Tolmácsolják szívből jövő tiszteletemet a közönségnek. Fia­tal zenekarom örök életű önbizal­mat kapott az intelligens gyulai zenebarátoktól — szólalt fel Gu­lyás László, az örökké mosolygó szerencsi karnagy. — Beváltom. idejövetelünk előtt azon morfondíroztunk, miért ép­pen Gyulán lesz a 11. országos fúvósfesztivál, s otthon elképzel­tem egy kis poros falut, s most nagyon bánt valami. Az, hogy bá­­nyászüdülőinknek Hajdúszobosz­lón és nem Gyulán vettünk telket — fejezte be hozzászólását az egyik legjobb zenekar, a Salgó­tarjáni Bányász karnagya. Folytathatnánk tovább, de..i minek, elmondhatjuk: ez az or­szágos szintű rendezvény sikerek­ben méltán sorakozik az elmúlt évek táncfesztiváljához és a ta­valyi E­rkel-év kórus­fesztiváljá­hoz. Ter­nyák Ferenc ráhajtani? Felgyullad a gép... Úgy nem lehet. — Bekerítjük a két Sz. K-val. Te egyik oldalon... én a másikon... Csatornát vágunk... El kell szige­telni a lángokat... Csak tudnám, hol ég... De már látszik a tűz. A felcsa­pó lángok fénye megvillan az egyik kombájn oldalán. — A gép!... ordít Jani. Meggyul­lad a gép! És irtózatos erőfeszí­téssel szalad a göröngyös dűlőn. A többiek nem tudják követni. A tábla vége gyulladt ki. A dűlőút mellett. A lángok már csaknem száz méter szélességben haladnak előre, neki a hatalmas táblának, mint a pusztítás gonosz ördögei. Jani felrepül a gépre, amely előtt alig pár méterre nyújtogatja telhetetlen lángkezeit a tűz. A motor, mint a megvadult bika fel­bőg és olyan gyorsan hátrál, hogy Jani majd a terelőre zuhan. Most érnek oda a többiek. Jani leugrik a gépről és gyorsan intézkedik. — Laci, te itt nekiállsz és jössz felém, én a dűlőn a tűz elé kerü­lök és onnan indulok. Ti pedig a learatott szalmát beletúrjátok a táblába, hogy a tűz ne tudjon át­menni rajta. Az utolsó szavakat már a gépről kiáltja le, majd a hatalmas kom­bájn meglódul a dűlő felé, fel­emelt terelővel. Olyan mint egy támadásra induló óriási szarvas­bogár. Laci gépe is felmozdul és mér­gesen befordul a tábla közepe fe­lé. Jani a dűlőn megkerüli a tüzet. A fák... Azt a...! Nem tud bemenni tőlük. Na, talán itt. Három nö­vendék-akác állja el az útját. Be­fordul, de megáll, s mint egy gi­gász kézzel veti magát a fiatal akácokra. Rettenetes erő tombol benne, hisz minden percben mé­tereket halad előre a pusztító tűz. Az első fa, mint a nád roppan ketté a keze­­alatt. A másik se tud sokáig ellenállni. A kezét fel­­sebzik a tüskék és elvágódik, amikor a harmadik fa éles recs­­csenéssel roppan ketté. Alig tud lábra állni. A gépre úgy mászik fel, mintha mázsás súlyok húznák lefelé. De amikor a volánt meg­fogja, új erő árad szét benne, olyan erő, amelyek birtokában új­ra nem ismer akadályt. A gép mintha menteni akarná a búzát, öleli, szívja magához a kalászokat. Egyenesen halad, a legnagyobb sebességgel be a tábla közepe felé. A lángok itt már jó mélyen benyomultak. Alig lát. Az enyhe szél erre hozza a fojtó füstöt. A búzaszemek finom patto­gása pedig mintha apró dobok ria­dója lenne. Egyik helyen a tűz mélyen benyomult és már csak­nem beleszalad, amikor észreve­szi. Alig másfél méterre halad el az átkos lángnyelvek mellett. Közben a műszertábla jelzi, hogy a szalmát üríteni kell. Lába már a pedálon van, de hirtelen mást gondol. Itt nem teheti le a szal­mát, eléri a tűz, mire keresztül­vágják magukat. Éles kanyart ír le és távolabb kiüríti a szalmát. Visszafordul a tűz felé. A füst még mindig kiséri, de most már megcsillan előtte Laci kombájn­­lámpása. Jobbra tér ki éles ívben. A két gép alig egy méterre vad sebességgel húz el egymás mellett. Jani átint, hogy forduljon vissza, ő pedig rátér Laci csapására, majd éles szögben bevezeti gépét a táblába és ott megáll. Laci oda­fordul mellé. A tűz húsz méterre lehet tőlük. Leugranak a gépről izzadtan, kormosan. — Sikerült — szól Laci. Jani csak bólint és úgy kérdi­— Tettél le szalmát? — Egyszer. — Azt el kell tűrni. Én is egy­szer tettem. Aztán vigyázunk, hogy a tűz át ne törjön. Vadul esnek neki a szalmaku­pacnak, mert a tűz már oda köze­ledik. Kézzel vonszolják a szal­mát befelé a búzába. Észre sem veszik, hogy már nem ketten vannak. Villák merülnek a szal­makupacba. Szédelegve nézik a segítségükre sietőket, akiket az öreg Jóska hozott. Pál elvtárs, az elnök is ott van, kezében valami lapát. Csapkodja a tüzet, amely már elérte a kom­bájnok vágta csatorna szélét. A lángok próbálkoznak, sőt egy helyen beszaladnak a keskeny tarlóra is. Tíz láb tapos rá egy­szerre. A két barát — a sógorok — csak állnak. Nézik a lángok fel­villanó haláltáncát. Győztek. Le­győzték a lángokat. — Ez nem fácánkakas volt — szól Laci, és kormos arcán meg­csillan egy fáradt mosoly. — Nem — hagyja rá Jani —, ez tűzkakas volt... De kappan lett be­lőle. És a két barát egymást át­karolva megindul a dűlő felé. Az emberek — akik az utolsó zsarátnokokat tapossák le — tisztelettel néznek utánuk. Az öreg Jóska halkan szólal meg: Só­gorok lesznek... Az elnök szava hallatszik a sö­tétben: Ezért egy hizómarhát vá­gatunk le a Jani esküvőjén!... Kollárik, János Augusztus 12-én sorsolják a gépkocsi-nyeremény •A betétkönyveket július 6-án Veszprémben sorsolták először az új feltételekkel a régi típusú nyereménybetéteket Az­ Oszágos Takarékpénztár július 6-án Veszprémben, a Kisfaludy mű­velődési házban rendezte meg a már évek óta rámért nyeremény-betétköny­vek első sorsolását a megváltozott, ked­vezőbb felételekkel. A sorsolásban minden olyan nyereménybetétkönyv részt vett, amelyet legkésőbb 1961. jú­nius 29-ig váltottak. Az új feltételek mellett ezúttal már nem 14 nyeremény jutott minden ezer betétkönyre, hanem 25. Ennek megfelelően egy nyereménybe­tétkönyv a negyedévi átlagbérét 200 százalékát, egy a 100 százalékét, kettő az 50 százalékát, huszonegy pedig a 25 százalékát nyerte. A nyeremény­darab­számaik felemelése mellett figyelmet érdemel az a körülmény, hogy ugyan­akkor kétszeresére növelték a nyere­mény alapján képező átlagbetét felső határát is. E sorsolásról a hivatalos nyereményjegyzék már meg is jelent. A betétesek kényelmét szalglája az a körülmény, hogy nem kell utánajárniok, hogy betét­könyvük nyert-e, mert a takarék­­pénztári fiókok és a postahivatalok a nyereményt automatikusan feljegy­zik a nyilvántartó­ lapra s azt az első bemutatáskor a betétkönyvbe is beírják. Változatlanul nagy figyelem nyilvá­­n­ul meg a néhány hónappal ezelőtt bevezetett gépkocsi nyeremény-tak»« fékbetétek iránt. Sőt, ez az érdeklődés egyre fokozódik, miután tudottá vált, hogy az autóbetétkönyvek első sorsolását augusztus 12-én Budapesten, a Ma­dách Színházban tartják s azt a tele­vízió is egyenes adásban közvetíti. Mint ismerte®, ebben a sorsolásban azok a 10 000 forintos gépkocsi-nyere­­mény-ta­karé­kb­e­tétkönyvek vesznek részt, amelyeket április 30-ig váltottak és július 31-ig nem szüntettek meg. A jelenle­gi adatok alapján az első sorso­láson országosan mintegy 26 500 betét­könyv vesz részt. AZ első sorsolásom 31 személygépkocsit sorsolnak ki, te­hát az5 autóval többet, mint ameny­­nyi az 1:1000 aránynak megfelelt Ugyancsak jelentős az április 30-ig váltott 5000 forintos autó-betétkönyvek száma is, amelynek sorsolására első ízben novemberben kerül sor. Szintén novemberben sorsolják elő­ször azokat az autóbetétkönyveket, amelyeket legkésőbb július 31-ig vál­tottak és október 31-ig nem szüntet­tek meg. A betétkönyvek sorsolása egyébként folyamatos, a­mi annyit jelent, hogy mindazok a 10 000 forintos betétköny­vek, amelyeknek első sorsolása au­gusztus 12-én lesz, ha tulajdonosaik azokat a következő negyedévben is megtartják, a novemberi sorsoláson szintén részt vesznek, még az esetben is, ha az augusztusi sorsolások már nyertek gépkocsit. A novemberi sorsolás külön érde­kes­­sége, hogy azon­­ az egyébként ter­vezett Warszawa, Moszkvics, Skoda- Oktávia-Super, Trabant-Kombi és Tra­­bamt-Limousine típusokon kívül — a Budapesti Ipari Vásáron kiállított és az OTP átlal megvásárolt DKW­­Junior. BMW-JLimousine, Renult- Dauphin, Simca-Ctolle, Renault-Flo­rid, Zastava (jugoszláv Fiat) és Fiat- Multipla gépkocsik közül is kisorsol­nak néhányat. Tekintettel arra, hogy a novemberi sorsolásra szóló jogcímességet a július 31-ig váltott és október 31-i­g meg nem szüntetett 16 000 forintos autóbetét­könyvek is megszerzik, az érdeklődés napjainkban ismét nagyon megélén­kült a megyénk takarékpénztári fiók­jainál és a postahivatalainál e napokban is dékán váltanak gépkocsinyeremény­­takarékbetétkönyvet.­ ­km—

Next