Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

2 Mire nevel, mit tanít az új általános iskola A Művelődésügyi Minisztérium alsófokú oktatási főosztályának tájékoztatása Az oktatási reform végrehajtó­jaként készülő új tanterv és tan­könyvek képet adnak arról, mi­lyen lesz a jövő általános iskolája. Erről tájékoztatták a Művelődés­­ügyi Minisztérium alsófokú okta­tási főosztályán az MTI munka­társát. Többek között elmondották, hogy a magyar irodalom tanításá­ban például minden osztályban az eddiginél többet foglalkoznak a mai életét tükröző irodalmi sze­melvényekkel. A történelem-taní­tásban nagyobb súlyt kap az új és a legújabb kor története. Arra tö­rekszenek: a gyermekek jól meg­értsék a jelen és a jövő problé­máit, a társadalmi fejlődés tör­vényszerűségeit. Az orosz nyelv oktatásában a leglényegesebb a beszédkészség megalapozása. Az élő­világ című tantárgynál is a gyakorlati célszerűséget tartják szem előtt.­­ A számtan-mértan példáit szintén a gyakorlati életből ve­szik, s elhagyják a tananyagból az olyan, csupán öncélú példákat, amelyek az életben nem fordul­nak elő. Több lesz a fizikai és ké­miai kísérlet, s a tananyaggal ös­­­szefüggő üzemlátogatás. A jövőben megszűnik a tanul­mányi kirándulások esetlegessége, ezek a tanterv szerves részeként kapcsolódnak az oktató-nevelő­munkához. Az ének-, zeneokta­tásban helyet kap a zene­hallgatás is, annál is inkább, mert ez ma már mind erősebb társadalmi igény. — Az oktatási reform végrehaj­tása során sok mindent elhagynak az általános iskola jelenlegi anya­gából, hogy helyet adjanak a kor­szerűnek, az újnak. Minden egyes tantárgy oktatása hozzájárul a vi­lágnézeti neveléshez is, amely a tantestület valamennyi tagjának feladata. (MTI) Megyei KISZ-aktíva Békéscsabán az ifjúság a szocializmusért mozgalom fejlesztéséről Pénteken a KISZ Békés megyei Bizottsága több mint háromszáz KISZ-aktivista részvételével megyei aktívaértekezletet tartott a KIOSZ békéscsabai székházában. A tanács­kozáson az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalom eredményeivel és a további feladatokkal foglalkoztak. Az eredményekről szólva többek között megemlítették, hogy az el­múlt esztendőben tizennyolcezer fi­atal kapta meg az Ifjúság a szoci­alizmusért mozgalom jelvényét. A munkában, társadalmi munkában elért eredmények, valamint a tanul­mányi szorgalom növekedése, az ön­művelő készség erősödése, a tömeg­sport fejlődése, mind azt bizonyítja, hogy e mozgalom a fiatalság javát szolgálja, a társadalom hasznára van, gazdagítja életünket — állapí­tották meg. Arra a kérdésre válaszolva, mi az oka annak, hogy ebben az eszten­dőben mégis kevesebben jelentkez­tek a mozgalomba, mint a múlt év­ben, a tanácskozás részvevői elmon­­­dották, hogy a mozgalom fejlődésé­nek legfőbb akadályozója az elbi­zakodottság, a mechanikus, bürok­ratikus szervező munka, mely egyik­másik alapszervezetben jelentkezik. Nem beszélnek arról, hogy milyen hasznos, érdekes, mozgalmas, ro­mantikus és nem utolsósorban tar­talmas programot ad a mozgalom a fiataloknak. Leginkább azt is „elfe­lejtik” megmondani, hogy a célki­tűzések, a programok teljesítése közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy mindenből több és jobb legyen, hogy az eredmények társadalmun­kat gazdagítják, az egyén jólétét segítik elő. A mozgalom mindenki ügye, tehát reális az a célkitűzés, hogy tényleg tízezrek, az egész if­júság mozgalmává váljon. Az­ aktivák részletesen foglalkoz­tak a szervezési feladatokkal. Egyet­értettek abban, hogy a KISZ-alap­­szervezetek vezetőségei mindenütt kollektíván dolgozzanak, a titkárok ne egyedül szervezzék az ifjúság mozgalmát. Mint tanulságos esetet említették az egyik titkár esetét, ak­i egy alkalommal arról számolt be, hogy náluk nem tudnak jelvényt adni sok mozgalmistának, mert — mint mondotta — azokat nem­­ ő szervezte be, és valahogy kiestek a látóköréből. .. Jobban bízzanak a KISZ-en kívüli fiatalokban. Mint mondották, nem elegendő, ha a KISZ-vezetőség tagjai és a bi­zalmiak egy emberként szervezik, segítik ugyan a mozgalmat, de nem szüntetik meg a KISZ-en kívüli fi­atalok iránti bizalmatlanságot. Az Ifjúság a szocializmusért mozga­lom az egész ifjúság mozgalma a KISZ vezetésével. Káros minden be­felé fordulás, a legcsekélyebb tar­tózkodás is, mert ez elválasztja a­­ KISZ-tagot a ma még nem KISZ- tagtól... A gyűlés résztvevői a vita során elhatározták, hogy az áprilisi tag­gyűléseikre, ahol az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalomról lesz szó, meghívják a KISZ-en kívüli fiatalo­kat, sőt a helybeli párt- és gazdasá­gi vezetőket is várják ezekre a ta­nácskozásokra. Az utóbbi említett elvtársak­ közül ugyanis vannak, akik nem érdeklődnek az ifjúság prob­lémái iránt, nem támogatják rend­szeresen a KISZ-szervezetek mun­­­­káját. Jelenleg a legfontosabb feladat a tavaszi mezőgazdasági munkákra való mozgósítás — mondotta ki a gyűlés. Behatóan foglalkoztak a tavaszi mezőgazdasági feladatokkal. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol ifjúsági munkacsapatok dol­goztak, kiváló terméseredmények születtek. Azokról a területekről a legtöbb termést takarították be. Ez is bizonyítja, hogy a fiatalságban nagy alkotóerő van, ha nemes célki­tűzések hevítik. A hozzászólók egyike, a DAV-nál működő KISZ-szervezet titkára azt tanácsolta, hogy az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalmon belül a Szakma ifjú mestere mozgalmat jobban ismerjék meg, főleg az ipar területén lévő szervezetekben, és fejlesszék tovább ezt a mozgalmat, és hasonlóan több gondot kell for­dítani a kiváló ifjú mérnök és technikus mozgalom fellendítésére. Az értekezleten jelen volt és fel­szólalt Lipták Pál elvtárs, a párt megyei bizottsága párt- és tömeg­szervezeti osztályának munkatársa. A KISZ felelősségteljes munkájáról, az új típusú ember neveléséről szól­va többek között hangsúlyozta, hogy ma a KISZ-szervezeteknek legfontosabb feladata, hogy munká­jukat az anyagi, a gazdasági és szellemi fejlődés elősegítésére for­dítsák, a tavaszi mezőgazdasági munkákban érződjön az ifjúság lendülete, a munkaversenyek és más vetélkedések az új típusú, a szocialista ember fejlődését szolgál­ják. A tanácskozás befejezése előtt egy KISZ Érdemérmet és hat arany­koszorús KISZ-jelvényt dicsérő ok­levéllel adtak át azoknak a KISZ- tagoknak, akik az elmúlt öt eszten­dő során az ifjúsági mozgalomban kiemelkedő eredményeket értek el. Boda Zoltán Külpolitikai kérdések az NDK Államtanácsának ülésén Berlin (TASZSZ) Az NDK Államtanácsának ülésén megvitatták az NDK-nak­­ az arab, az afrikai és a latin-­­ amerikai országokkal fenntar­­tott kapcsolatait. Megállapítást nyert, hogy a legfontosabb nem­zetközi kérdésekben a Német­­ Demokratikus Köztársaság ál­láspontja egybeesik az arab és az afrikaa országokéval, a velük vállalt szolidaritás kedvező ala­pot teremt az együttműködés to­vábbi megerősítéséhez. A latin­amerikai országok erősödő tö­rekvése az önálló külpolitikára, szintén kedvező talajt teremt az NDK és a latin-amerikai or­szágok kapcsolatainak további fejlődéséhez. (MTI) í NÉPOJLJI G 1963. április 1., vasárnap Lengyel vendégek látogatása a Békési Nyomdában A lengyel—magyar barátsági napok alkalmából Békéscsabán járt lengyel vendégeink megláto­gatták a Békési Nyomdát és elbe­szélgettek az üzem fejlődéséről,, termeléséről. A nyomda megtekin­tése alkalmával elismerőleg nyi­latkoztak a korszerű berendezé­sekről és az itt dolgozók termelési eredményeiről.­ ­ Jan J. Bystrzycki elvtárs, a Len­gyel Kultúra igazgatója a nyom­dában készült reprodukciók egyik példányát nézi. A lengyel vendégek Háromszéki Pál műszaki vezetővel ellátogattak a rajzolókhoz, ahol Svecz András tájékoztatta őket a munkájukról. A korszerű ragasztógépnél, mely 60 ember munkáját végzi. Egy hét a világpolitikában Kulcsok és jóslatok A világ az elmúlt héten is ** Genfre figyelt legjobban, il­letve azokra a megnyilatkozások­ra, amelyek a genfi leszerelési ta­nácskozásokkal foglalkoztak. — Találkozásainkon bizonyos hala­dást értünk el — mondotta töb­bek között Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és alapjában véve hasonló hangnemben tájékoztatta a sajtót Bush amerikai külügymi­niszter is, amikor visszaérkezett Washingtonba. Ugyanakkor azon­ban tudomásul kell vennünk, hogy a genfi tanácskozások eddig sem­miféle konkrét eredményt nem hoztak, de semmi esetre sem ju­tott a konferencia zsákutcába, pedig a kulisszák mögött a béke ellenségei mindent elkövettek ezért. Az általános és teljes lesze­reléshez a járható utat a szovjet javaslat mutatja és ezt támogatja az egész világ békeszerető közvé­leménye. A nyugati hatalmaknak ezúttal nem sikerült elterelni a figyelmet a legfőbb kérdésekről, bár megkísérelték a részletproblé­mák útvesztőjébe juttatni a ta­nácskozást. Hogy hol következik majd be a konkrét megegyezés, ma még nem lehet tudni. Sokan találgatják, sor kerül-e a genfi tanácskozások eredményeként va­lamiféle csúcstalálkozóra. Anél­kül, hogy jóslásokba bocsátkoz­nánk, megállapíthatjuk, az eddigi megbeszélések menetéből nyilván­való, hogy bizonyos kérdések megoldására a genfi értekezlet is alkalmas, de vannak olyan prob­lémák, amelyekben végeredmény­ben végérvényesen egy magasabb szintű tanácskozás dönthet. A békés építőmunka szeretete áradt ebben az időszakban is Hruscsov szovjet miniszterelnök valamennyi megnyilatkozásából. A tokiói egyetem levelére adott válaszában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemcsak konkrét programot terjesztett elő az álta­lános és teljes leszerelésre, ha­nem gyakorlati példát is mutatott már. Ugyanakkor Kennedy elnök több kijelentése az Egyesült Ál­lamok politikájának ingatag vol­tára enged következtetni. Rossz vért szült még Amerika szövetsé­gesei körében is az a Kennedy­­n­yilatkozat, amely szerint az Egyesült Államok háború esetén kész elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni. A­z elmúlt hét egyébként igen­­ zsúfolt volt meglepő nem­zetközi eseményekben. A legna­gyobb érdeklődést az argentínai és a Szíriai események váltották ki. A jelek szerint — az első hírzárlat ellenére is — a Szíriában történtek érthetőbbek. A hét kö­zepén bekövetkezett államcsíny úgy látszik erősen belpolitikai jel­legű, de minden bizonnyal hatás­sal lesz az arab államok egymás közötti kapcsolataira. Persze a további fejleményeket ma még meglehetősen nehéz megítélni. Sokkal bonyolultabb az argentin helyzet. Itt, mint ismeretes, már­cius 18-án az országos választáso­kon az igazság­frontba tömörült ellenzéki erők többségükben Juan Peron, volt diktátor hívei, jelen­tős győzelmet arattak. Bebizonyí­totta ez a választás, hogy Frondi­­ziban nem bíznak többé a töme­gek. Miért van ez így? Frondizit 3 évvel ezelőtt a haladó erők se­gítették uralomra, mert a prog­ramjában több olyan ígéret sze­repelt, ami az argentin nép szá­mára létfontosságú, mint például a földreform, vagy az olajvállala­tok államosítása. Ennek a prog­ramnak a megvalósítására azon­ban nem került sor és az argen­tin népgazdaság helyzete ma ka­­tasztrófálisabb, mint valaha. Frondizi lényegében az Amerikai Egyesült Államok politikáját szol­gálta. Természetes tehát, hogy a nép érdekeit következetesen szol­gáló kommunisták is szembe­szálltak vele és az ellenzéki erő­ket támogatták, így a Frondizi­­párt vereséget szenvedett. De nem bízik Frondiziban a legszél­sőségesebb reakció sem. Az impe­rialista politikát követő katonai vezetők a választások után kény­szerítették az elnököt, hogy sem­misítse meg a választások ered­ményeit, majd őt magát is lemon­datták. A puccsot végrehajtó ka­tonák jelentése szerint ezzel a „helyzet tisztázódott”, valójában azonban csak tovább bonyolódott. Van ugyan már új elnök, de szinte bizonyosra vehető, hogy az argentin dolgozók nagy többsége nem fog egykönnyen belenyugod­ni a szélsőségesen reakciós kor­mány uralmába. Az illegalitásban küzdő Argentin Kommunista Párt politikája és taktikája világos. A párt a reakció minden megnyilat­kozása ellen harcol és a fő ve­szélyt jelenleg az amerikabarát

Next