Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
WB. január 36. Öt újabb magyar filmet vett át a Szovjetunió Statisztikai adatok szerint hazánkon kívül a Szovjetunióban vetítik a legtöbb magyar filmet. A szovjet filmforgalmazók legutóbb öt filmünket vették meg. Bemutatják majd az Esős vasárnap, a Legenda a vonaton, a Házasságból elégséges, a Szegény gazdagok és a Hannibál tanár úr című filmeket. (MTI) Fiataljaink boldogságáért Ki ne emlékeznék arra, a nem is oly rég múlt időre, melyben szinte divat volt a sopánkodás, hogy „jaj, ez a mai fiatalság”. Kétségbeesésre persze akkor sem volt alap, legalábbis fiatalságunk egészét tekintve van ma még kevésbé. Egy országiban, melyben a munkásosztály van hatalmon, s a nép a szocializmust építi, nem létezhet olyan politika, olyan társadalomerkölcsi irányítás, mely az iskolázatlanságnak, ingyen— Szabad a nevét? — T....... József vagyok. — Kora? — Tizenhat múltam. — Foglalkozása? — Lakatos tanuló. — Testvérei vannak? — ÖL — Hol lakik? —• Itt, Csabán. Albérletben. — Tagja valamelyik könyvtárnak? « — Nem. — De azért olvas valamit? —■ Hogyne. Jókait, Vernét, Móriczot. — Saját könyvei vannak? — Három darab. — Mozi? — Havonta tíz. Rendszerint a Szabadságba meg a Brigádba járok. A Terv mozi messze esik. — Kedvenc filmjei? — Vígjáték, dráma, háborús meg történelmi film, ahogy jön. — Hány forintos helyre vált jegyet? — A legolcsóbbra. — Kedvencei? — Szirtes Ádám, Törőcsik Mari, Kibédi, Sinkovits, hogy csak a magyarokat említsem. — Jár-e színházba és hányszor? — Havonta egyszer-egyszer. Különösen ha vígjátékot, operettet játszanak! — A színpadi színészeik közül kikre emlékszik szívesen? — Sáraira, a kis Kabosra, Kazalra, Gobbi Hildára meg Latabérra. — Szabad idejében hat csinál legszívesebben ? — Sportolok. A repülőklub tagja vagyok. Ejtőernyős tanfolyamra járok. Egyéb szabad időmben tévét is nézek. Néha olvasok. A rádióból milyen műsorszámokat hallgat szívesen? — A szív küldit, a tánczenet meg a Szabó családot — A televízióban mit néz gyakrabban? — Filmet és színházi közvetítést. — Érdeklik az ismeretterjesztő előadások? — Nem. — Játszik valamilyen hangszeren? — Nem. — Van-e kedvenc zenekara, zeneszerzője vagy énekese? — Németh Lehel. — Volt-e már az Operában? — Még nem. — Van-e lakásában kép vagy szobor? * — Nincs. — Kedvenc szobrásza vagy festője? — Munkácsy. — Jár-e kiállításokra? • — Nem. — Volt-e külföldön? — Nem. — Üdült-e már az országban valahol? — Igen. Az iskolával Balatonalmádiban, kétszer is! — Gyűjt-e valamit? — Nem. — Van-e valami szenvedélye? — A dohányzás élésnek, züllésnek, a céltalanul élésnek adna szabad utat fiaink és leányaink előtt A világot és benne a maga politikai, szakmai és kulturális helyzetét mindjobban ismerő és értékelni tudó ifjú sereg nőtt fel megyénkben is a felszabadulás óta: „sudár derekú, üde zöld fák a régi erdőben”. Egyiküket, csak úgy találomra kiválasztottuk és élete kulturális oldaláról „faggattuk”, tömör kérdőív-stílusban: — Elégedett az életével? Boldog? — Nagyjából.* Ugyanezekre a kérdésekre más fiatal más fogalmazású válaszokat adott volna; kora, neme, családi körülményei, érdeklődési köre, iskolázottsága, foglalkozása szerint Olyan is akadhatott volna, aki tréfára fogja, s olyan, ki éppen rossz hangulatban lévén, nem állt volna szóba velünk. Véleményünk az, hogy ......... Jóska esetében szerencsénk volt , az a csepp, mely eléggé híven tükrözi tengerét, a mi mai magyar ifjúságunkat. Jóska ipart tanul, a maga módján művelődik és nem is egyoldalúan! A bátrak sportját űzi, ejtőernyősnek készül. Feleleteit hallván, kinek jutna eszébe a fiatalság sorsa felett rajongani? Tíz és tízezer él az ilyen típusú fiatalból a megyében. Becsületesek, jót, vidámat kedvelők és őszinték, T. Jóska ezt példázza. Eszébe sincs szépeket mondani a kérdésekre csak azért, hogy netán jó színben tűnjön fel előttünk. A pluszok mellett bátran sorolja a mínuszokat is, így van rendjén. Azzal maga is tisztában van, hogy hol áll, de tudja, hogy előrébb, feljebb kell jutnia. Ezért válaszolja, hogy életével csak nagyjából elégedett, boldogsága még nem teljes. Ifjúságunk egészénél már nincs veszély, de még sok a a tennivaló azért, hogy lányaink, fiaink megismerhessék a még magasabb fokú iskolázottság és még nagyobb műveltség gazdag örömét. Mindent el kell követnünk velük vállvetve, hogy ez a nagyszerű fiatal sereg ne csak nagyjából, de egészen boldog és elégedett lehessen! Huszár Rezső Több száz jelentkező a KISZ Központi Művészegyüttesének tehetségkutató versenyén A KISZ Központi Művészegyüttese a Magyar Rádió zenei főosztályának támogatásával népdalénekes tehetségkutató versenyt rendezett. Több száz fiatal jelentkezett próbaéneklésre, a „rostavizsgán”, azonban mindöszsze harmincöten feleltek meg. A fiatalokat a rádióban is meghallgatták, majd a „beváltakból” a KISZ Központi Művészegyüttese népdal-stúdiót rendez. (MTI) Befejeződött a tagösszeírás a KISZ-szervezetekben Megyénk KISZ-alapszervezeteiben befejeződött a tagösszeírás és ezzel párhuzamosan az ifjúság a szocializmusért mozgalomba való benevezés. Az összesítések szerint jelenleg 590 alapszervezet van megyénkben, 22 ezer 891 taggal. A legtöbb fiatal a 17—20 évesek korosztályából dolgozik a KISZ- ben. Érdemes megemlíteni, hogy 2680-an egyetemi, 2444-en középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A munkásfiatalok közül 5500-am, a parasztfiatalok közül ötezren tagjai a KISZ-nek. A legtöbb alapszervezeti tag — 6531 — a középiskolákban tanuló diákok közül kerül ki. JANUÁR 26. Békési Bástya: Monte Christo grófja I—n. rész. Békéscsabai Brigád: Pinocchio. Békéscsabai Szabadság: A szórakozott professzor. Békéscsabai Terv: Apák és fiúk. Gyomai szabadság: 49 nap. Gyulai Erkel: Malachiás csodája. Gyulai Petőfi: Kertes házaik utcája. Mezőkovácsházi Vörös Október: Noszty fiú esete Tóth Marival. Orosházi Béke: Az aranyember. Orosházi Partizán: Az arany ember. Sarkadi Petőfi: Ne fogadj el édességet idegentől. Szarvasi Táncsics: A nagyváros örömei. Szeghalmi Ady: Iván gyermekkora. BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR 13. feliratú bélyegzőnk elveszett. E bélyegző hivatalos volt a megszűnt 08146 4 Szomszat A vár titka Szovjet fiatalok meglátogatnak egy történelmi nevezetességű helyet, ahol vezetőik elbeszéléséből megelevenedik a múlt. A „Vár titka” a legszebb mesefilmek közül való. Bemutatja a csanádapáct Április 4 mozi, január 27-én, matiné-előadás keretében. Ifjúsági klubdélelőtt lesz Békéscsabán Január 27-én, vasárnap délelőtt Békéscsabán a Balassi művelődési otthonban általános iskolások részére a vezetőség klubdélelőtt keretében játékversenyt és szellemi vetélkedőt rendez. A vetélkedő vezetője Zsebők Zoltán tanár. A nyertesek különböző díjakat kapnak. Ugyancsak 27-én, vasárnap déltután 18 órától 23 óráig a művelődési otthon emeleti nagytermében műsoros teadélután lesz. Ez alkalommal fellépnek Ledrényi Mátyás és Lenkefi János táncdalta énekesek. Szerepel a Balassi tánczenekar is, Dénes Mihály vezényletével. Justh Zsigmond emlékünnepségre készülnek Gádoroson A gádorosi öregek emlékezetében még elevenen ég a földbirtokos Justh-família emléke. E haladó szellemű család két tagja: Justh Gyula és Justh Zsigmond Magyarország neves emberei közé tartozott. Justh Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából február 16-án nagyszabású emlékünnepséget rendeznek Gádoroson. Az új temetőben díszsírhelyet állítanak a Justh-családnak és a sírnál koszorúzási ünnepséget rendeznek. Délután a művelődési otthonban névadó ünnepségre kerül sor. A művelődési otthon és ugyancsak ezen a napon az általános iskola úttörőcsapata, Justfe Zsigmond nevét veszi fel. Ekkor helyezik el a művelődési otthonban Nyári Józsefnek, az iskola tehetséges képzőművész-pedagógusának Justh-mellszobrát. A Justfe család emlékeiből kiállítást nyitnak meg. Az emlékünnepség estéjén a művelődési otthonban a község pedagógusai Möllere: Botcsinálta doktor című bohózatát adják elő. Ezt a bohózatot annak idején a Justh Zsigmond szervezte Laposmajori parasztszínházban is játszották. Először a rádióra haragudtam, de azután ráébredtem, hogy nem is ő, hanem a Meteorológiai Intézet a hamis jós. Az történt ugyanis január 24-én, csütörtökön reggel, hogy rettentően csalódnom kellett, holott utálom a csalódásokat. A rádió egyik kellemes hangú bemondónője ekként csicseregte az időjárásjelentést (a lényegét idézem): ... általában országszerte ma némileg enyhül az idő. Nyugaton 3—7, az ország keleti, délkeleti részén 8—13 fok körüli lesz a hőmérséklet. — Hurrá! — ugrottam ki az ágyból a hírre, hogy vége a 20—25 mínuszoknak, s nem kell félig fagyottan és majdnem sírva érkeznem munkámba. Ha a régi, már-már klasszikusnak számító fagyokat közli, bizonyára még tíz-tizenöt percig húzom-halasztom a felkelést, de ilyen kellemes hírre szinte a nyári reggelek okozta mámoros kelni vágyással szökkentem a dunyha alól a szoba közepére. De hátha a meteorológusok Csaba—Jamina viszonylatban tévedtek — ötlött fel bennem a gyanú, hátha mifelénk még kevesebb is van, mint hiszik, s talán lanyhultabb légtömegek lopóztak az Élővízcsatorna tájára? Csak úgy, lenge pizsamában rugtattam ki a folyosóra, ahol direkt meteorológiai célokra készült, angináit hőmérő lóg az egyik oszlopon. Rákacsintottam, mutasd komám, szívem gyönyörűségére azt az enyhült celziuszodat. Ereimben majd megfagyott a vér: 23 fok mínuszt mutatott. Ez lehetetlen, dadogtam. Megfagyott volna benne a múltkori fagyhullámban a higany? Egyszerre rettenetesen fázni kezdtem. Berohantam, mosdottam, öltöztem, reggeliztem, s rohantam a szomszédokhoz, egyiktől a másikig, s az ő hőmérőjükön is ellenőriztem a dolgot. Huszonhármat mutatott a műszer mindenütt. Egyedül bent, a város szívében tért el mert ott „csupán” mínusz 21 fok hideg volt. Ja, majd elfeledem. Az általános időjárásjelentés után körzetit is közvetített a rádió, eszerint Debrecenben 18, Szegeden 20 fok volt ezen a reggelen a hőmérséklet. Természetesen mínuszban. A két város konkréten keleten, illetve délkeleten fekszik, még konkrétebben Békéscsaba felett az egyik, alatta a másik. Elismerem, hogy 18 és 20 az nem 23, de azért még mélyen alatta van a 8—13-nak, vagyis a jósolt értéknek. Mindebből mi a tanulság? Hogy a hőmérőt ne a folyosón, hanem a szobában tartsd, s akkor sosem ér csalódás. — Imi Általában jósol, konkrétan téved