Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

1983. február 13. 5 A Bes. MÁV férficsapata válságos, balszerencsés évet küzdött végig az NB I-ben. Boskó, Cálik és főként Zentel távozását nagyon megérezték. Akadozott a csapatjáték, a fiatalok nem tudtak magukra találni, nem ment a góllövés. Mindössze hét pon­tot szereztek a szezon feléig. Nyáron a Meteor-pályáról eltanácsolták az együttest, kellett a hely a kispályás labdarúgásra (!) Ettől kezdve ott ed­zettek, ahol éppen befogadták őket a edzőpartnernek. Amikor végre már úgy látszott, összerázódik a csapat, Bohussal megerősödött a támadósor, következett a balszerencse-sorozat, Makszin János edző tragikus halála, Németh, Iiczey, Furák kéz-, illetve bokacsont-törése. Mindezek ellenére kora ősszel szépen gyűjtögették a pontokat, úgy tűnt, a középcsoportban végeznek. Ekkor azonban az edzőhi­ány, a gyenge felkészülés következ­ménye — a fizikai és főleg az idegi fáradtság — egyre több győzelemre ál­ló mérkőzés hajrájában jelentkezett. Végül is, bár ősszel 12 pontot szerez­tek, bentmaradásukat csak a másik kiesőj­elölt, a Bp. Postás váratlan ha­zai vereségének köszönhették. Kitűnt: Balogh, Bohus, Eperjesi, Hiczeg, Németh. Másodszor nyert bajnokságot a Bős. Honvéd Dimitrov, Zentai, Németh, Pessenlechner, Stolcz, Megyeri, Rácz, Krankovics, Szűcs, Szabó, Reiner, Bárány összeállítású csapata. Az el­múlt évhez képest sokkal több techni­kailag, taktikailag képzett játékos al­kotta az együttest. Bár 3 pont előnnyel és 419:204-es gólaránnyal nyerték a bajnokságot, mégsem sikerült maga­sabb osztályba lépniük. Ennek oka véleményünk szerint az, hogy hiány­zott az együttes tagjaiból az a foko­zott küzdőképesség, amelyre ugyan a megyei bajnokságban nem volt kü­lönösebb szükség, az NB II. osztály­o­­zón azonban annál nagyobb lett vol­na. Kitűnt: Zentai, Németh, Pessen­lechner, Rácz (70 gól). A Szarvasi Spartakusz az átlagnál jóval nagyobb technikai képzettségű, színes­ lélekkel játszó csapat csak azért nem tudta megszerezni a baj­nokságot, mert néhány fegyelmezet­len játékosa (Détár, Veszter) ismételt sportszerűtlenségével igen sokat ártott a kollektívának. Kitűnt: Gulyás, Pataki, Klenk (16 gól). A Bcs. Sportiskola tavasszal igen sok esetben váltott ki ügyes játéká­val osztatlan elismerést, ősszel azon­ban Durai, Palásti, Bohus, Radnai tá­vozása után érthetően meggyengültek, de tehetségüket bizonyítja az, hogy így is meg tudták szerezni a harma­dik helyet. Kitűnt! Vandlik, Rozsot (66 gól), Tóth. Az igen jó játékosokkal rendelkező Szeghalmi Petőfi együttesében igen „sok van”. Szemre szép, de eredmé­nyes is játékuk. Kitűnt: Simon, Bress (108 gól), Gör­bédi. Igen sokfajta összeállításban, nagyon változatosan szerepelt az Orosházi Ki­nizsi. Kitűnő játékosgárdájukból so­kan eltávoztak és bár minden lehető­ségük megvan a korszerű felkészülés­re, az ősz folyamán nem tudtak job­ban szerepelni. Kitűnt: Csik (69 gól), Németh. A Bcs. Pamutszövő változatos sze­replésének oka az edzések elhanyago­lása és a kissé későn kezdett fiatalí­tás volt. Kitűnt: Molnár­­ (91 gól), Bécsi. A Bcs. MÁV 11. csapata —■ bár veze­tőjük sem akadt — sok borsot tört ellenfelei orra alá. Sajnos ebben a csapatban egyetlen egy olyan fiatal sem játszott, akit az idén már az NB II-ben lehetne szerepeltetni. Kitűnt: Rácz, Veres II, Szikor­a (43 gól). A néhány éve még NB-s Bcs. Vörös Meteor csapatában volt a leg­nagyobb játékosvándorlás. A tavaszi csapatból csak hírmondó maradt. Eh­hez mérten bár képzett edzőjük és re­mek fekvésű pályájuk van, még a 8. hely is sikeresnek mondható. Kitűnt: Szarvas (69 gól), Tobak, Vá­rai. Jó rajt után, elsősorban az iskolai szünet miatt eléggé visszaesett a Gyo­mai Gimnázium újonc csapata. A nagyszerű lövőkkel rendelkező techni­kás csapatnak egy kis rutin megszer­zése után szép jövője lesz. Kitűnt: Koós (146 gól), Czegle. Az éveken át jó középcsapatnak szá­mító Mezőberényi Textil, akárcsak lányai, játékosproblémákkal küzdött. Főként ez az oka mérsékelt szerep­lésüknek. Kitűnt: Kondé (98 gól), Zülbear. Békésről is sok játékos távozott el az utóbbi időben. Ezt nem bírták az újonnan leigazolt fiatalokkal pótolni. Ennek ellenére, ha hamarabb kezdik a hajrát, sikerült volna a bentmaradás. Kitűnt: Hajdú (52 gól). Nagy reményekkel néztünk a Gyu­lai Sportiskola szereplése elé. A teremkupában pompásan szerepelt gárda tavasszal úgy-ahogy még helyt­állt, de a nyáron szétesett. Nem volt aki összetartsa a tehetséges gárdát. M. J. SPORTSPORTSPORT Mérlegen megyénk kézilabdasportja Férfiegyütteseink fejlődése gyorsabb ütemű Negyven résztvevője volt a békéscsabai városi asztalitenisz bajnokságnak A sportág jelenlegi eredményeit, színvonalát tekintve érdekes, élénk érdeklődés mellett lezajlott verseny volt az idei békéscsabai városi asz­talitenisz-bajnokság. Negyven ver­senyző állt asztalhoz, a férfi, női fel­nőtt és ifjúsági számokban. A ver­seny színvonala az ifiknél és a nők­nél javuló volt, míg a férfiak mező­nyéből hiányzott Háromszéki, Hiicso­­vínyi, Südy, Szombati, és így érthető a kismérvű visszaesés. Azonban ez a tény nyt sem von le a ragyogó küzdő­képességű Ványai és Molnár sikeré­ből. Amíg a két versenyző a döntőbe jutott, le kellett győzniük többek kö­zött Kitzinget, Kovácsot, Budait. A „nehézsúlyú” Ványai és a „pehelysú­lyú” Molnár hatalmas küzdelme va­lódi döntő­ hangulatot varázsolt a te­rembe. A női bajnok az egyesületen kívül Kézdy Katalin biztosan nyert. Sajnos, ismét meg kell állapíta­nunk: sportköreink most sem fordíta­nak kellő gondot a női versenyzők foglalkoztatására, bármily tehetsége­sek is azok. Nagy sikere volt a kor­szerűen játszó Farkasvölgyi—Je­szenszki ifi-döntőnek. A jól sikerült versenynek — amelyet ezúttal is Kit­­zing József rendezett — egyedüli szép­séghibája néhány ifjúsági versenyző túl élénk szurkolása volt. EREDMÉNYEK: Női egyéni (5 induló): 1. Kézdy Ka­talin (egyesületen kívüli), 2. Makkay (egyesületen kívüli), 3. Kovácsné (Pos­tás). Férfi egyéni (15 induló): 1. Ványai (Nyomda), 2. Molnár (Nyomda), 2. Kit­­zing (Nyomda). Ifjúsági fiú egyéni (16 induló): 1. Farkasvölgyi (Bcs Gimn.) 2. Jeszensz­­ki (Bcs. Gimn.) X Susánszki (Szlovák Gimn.) Férfi páros (14 pár): 1. Kitzing—Ko­vács (Nyomda), 2. Molnár—Búzás (Nyomda). X Varga—Horváth (Pos­tás). vegyes páros fe pár): 1. Mízing— Ancsin (Nyomda). X Budai—Kézdy (egyesületen kívüli). X Kovács—Ko­vácsné (Postás). Ifjúsági leány: 1. Ancsin (Bes. Gim­názium). Ferenchalm?, Aranytóth és Tóth nyerte a megyei ifjúsági tőr- és kardbajnokságot Szombaton délután és vasárnap dél­előtt rendezték meg a Békés megyei ifjúsági női és férfi tőr, kard egyéni vívóbajnokságot Békéscsabán. Hu­szonhárom békéscsabai, 16 gyulai és sil orosházi fiú és lány küzdött a győ­zelemért, az első három helyezésért, ami a vidéki bajnokságon valló indu­lás jogát jelentette. A legnagyobb si­kert a serdülő korú Virágh és Ko­­czásziki Mátyás érte el, akik bekerültek a döntőbe, s ott remekül megállták helyüket. Virágh a negyedik, Koczász­ M pedig a hetedik helyen végzett. A végig sportszerű versenyen igen szo­ros eredményeik születtek, s tus­bárány döntött. Eredmények: Női tőr (24 induló):­­ Ferenchalmi Mária (Bcs. VTSK), 2. Bertalan Gabi (Gyulai Sportiskola), 3. Kunos Györ­gyi (Oh. Sportiskola). Férfi tőr (22 induló): 1. Aranytóth Lajos (Bcs. Sportiskola), 2. Bús László (Bcs. Sportiskola), 3. Tóth Mátyás (Bcs. Sportiskola). Kard (18 induló):­­ Tóth István (Bcs. VTSK), 2. Bándi Rezső (Oh. Sportiskola), 3. Mátrai Pál (Bcs. Sport­iskola). Alföldi Kupa cselgáncs-verseny Békéscsabán Vasárnap rendezték meg Békéscsa­bán az Alföldi Kupa cselgáncs-ver­senyt, amelyen az Alföld számottevő cselgáncs-csapata indult, Kecskemét kivételével. E sportvetélkedésnek ket­tős célja volt: eldönteni, hogy melyik csapat a legjobb, melyik nyeri az Al­földi Kupát, illetve, hogy segítse a verseny a honvéd sportolók felkészü­lését a hadsereg-bajnokságra. A Bé­késcsabai Honvéd szakosztálya nagy­szerűen megállta a helyét, s második lett. A harmadik helyet a Békéscsabai Dózsa csapata szerezte meg, amely­nek oka, hogy a hatfős csapatok el­len csak négy versenyzőt tudott indí­tani, mivel két cselgáncsozója tényle­ges katonai szolgálat miatt a Békés­csabai Honvéd színeiben indult. Szerda 5,7 százalékkal növelte egy év alatt a gépkihasználást a Békés megyei Építőipari Vállalat A nehéz fizikai munka meg­könnyítésére állandóan új gépeik érkeznek a Békés megyei Építő­ipari Vállalathoz. Már a múlt év­ben számos szerelőipari kisgép se­gítette a termelőmunkát. Többek között szeg­belövő, csőhajlító, cső­menetvágó, pneumatikus cement­szárító és mérőadagoló berende­zésekkel bővült a vállalat gép­parkja. Ezzel párhuzamosan 1961- hez képest 5,7 százalékkal javul­t a gépkihasználás is. 1963-ban tovább bővül a gép­park, s ennek megfelelően növe­kedik a gépkihasználás. Terv sze­rint az év végéig a földmunkást 100, a függőleges szállításokat pe­dig 95 százalékban kívánják gé­pesíteni. Egyszerűsítették a tsz-ek vasanyag vásárlását A termelőszövetkezetek eddig körülményesen jutottak hozzá kü­lönféle vasanyagokhoz. A megye legtávolabbi pontjáról is Békés­csabára, a megyei tanács mező­­gazdasági osztályára kellett utazni vagy innen kellett kiutalást sze­rezni, hogy az AGROKER Válla­lat békéscsabai telepéről átvehes­sék a gazdasági gépek, szerszámok készítéséhez, javításához szüksé­ges hengerelt és kovácsolt vasa­kat. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya a MESZÖV-vel és az AGROKER-rel megállapodott ab­ban, hogy ez év második felétől a járási székhelyeken kijelölnek egy-egy vasboltot, ahol a szövet­kezetek a szükséges vasanyago­kat a járás kiutalása alapján átre­­vehetik. Békéscsabán, a helyi ter­melőszövetkezeteket továbbra is az AGROKER látja el a szükséges vasanyaggal. A Magyar Rádió békéscsabai zenei hangképek felvételére készül A Rádió népzenei rovata, a már ismert Zenés séta sorozat­ban, a közeljövőben zenés-dalos hangképeket állít össze Csabán. A műsor szerkesztésében zenei szak­munkatárs Sárhelyi Jenőné, Juhos Lenke tanulmányi felügyelő. Az eddigi tervek szerint a Rádió a csabai zeneiskola gyermekjáték­csoportjának, kórusának, növen­­dékeinek, továbbá a városi ve­gye­skarnak, városi szimfonikus zenekarnak és a Balassi Művelő­dési Otthon népi zenekarának és tánczenekarának a műsorából készít hangfelvételeket, valamint Dobra Lajosné és Adamcsik Jó­­zsefné népdalaiból. Éjjeli szolgálat halak a vadak védelmére Megyénk apróvadban gazdag területét évente 50—60 külföldi vadász keresi fel, de felejthetet­len napokat töltenek itt a vadász­szenvedélynek hódoló magyar vendégek is. Az erdészek és a va­dásztársaságok tagjai komoly gondot fordítanak arra, hogy gaz­dag zsákmányt találjanak itt kül­földi és hazai vadászok egyaránt. Ezért a rendkívül hosszan tartó télben nemcsak etetésükről, de védelmükről is gondoskodnak. A sokat éhezett és fázott vadak be­húzódnak a tanyavilág szérűskert­­jeibe. Az őzek, fácánok szelídek, szinte kézzel megfogható néme­lyik. A vadászok társadalmi mun­kában éjjeli őrséget szerveztek, hogy az orvvadászoktól megvéd­jék a vadállományt. Hasonlóan vigyáznak az illeté­kesek a halakra is. Biharugrán például 40—50 centis összefüggő jégpáncél borítja a halastavakat. A halászok lékeket vágtak a jé­gen, hogy levegőhöz jussanak a halak. Most éjjel nappal vigyáz­nak a tó jegén, hogy a lékeket az újabb befagyástól megvédjék. A halak eddig teljes nyugalmat mu­tatnak, ami a halászok tapaszta­latai szerint jó jel: eddig nem ér­te veszteség a halastavak állo­mányát. cA ha­js­za Az első hírek kül­földről érkeztek. Bergengóciában a nagy hóviharos tél­ben farkascsordák ereszkedtek a he­gyekből a lakott he­lyekre, hogy felfal­ják a kisbárányt, nagybárányt, gyere­ket, felnőttet, ami ép­pen fogukra kerül. Burkusország hír­szolgálata is hasonló csemegével ajándé­kozta meg a világ­közvéleményt. Far­kascsordák vaddisz­­nókondával keverten fenyegetik a békés emberiség életét Nyilván mi sem maradhattunk el jól­­értesültségben a kül­földtől. Nálunk is hí­re terjedt, hogy orda­sok hagyták oda a zord kikiricsi hegy­láncokat, vaddisznók a gyerebesenyei va­dont, hogy veszett éh­ségükben megdézs­málják a falvak nén­i­pét. Ez a nép persze szerfelett csodálko­zott; hát a tél any­­nyira megvadítja az erdei sertéseket, hogy megsokasodnak és veszedelmessé vál­hatnak? Hiszen más­kor mutatóba is alig kerül belőlük a kül­földi lesipuskás ven­dégeink elé. És hát a farkasok... Mifelénk már csak az állat­­kertben láthatók. Tán onnan szabadul­tak ki? Ám, hogy sorra-rendre hozta a rádió s az újság a hírt, miszerint Vele­­bencs táján említet­ték volna a kabala­falvi esetet, ahol egy nyéklelenci öreg ju­hász báborcsoki ko­mája farkasfélét lá­tott ólálkodni a ha­tárban, mindenki megszeppent. Voltak, akik vaddisznónyo­mokat fedeztek fel a dedei Derce­­sz téli kondaszállásának a közelében, úgy észak -déli nyomvonalon. Ez már bizony raga­dozó ízű hír. Ettől kezdve a fél ország vasvillát és fejszét tett az ágya mellé, úgy mert nyugtalan nyugovóra térni. Mozgósították az ösz­­szes vadászokat. Sok helyütt küldöttségi­­leg kérték a rendőr­ség riasztását az ügy­ben. Akadtak, akik a honvédség rakétaegy­ségeinek a bevetését követelték. Teltek-múltak a napok, hetek és mi­kor izgalmas hajtó­vadászat után, hazai mennyiségben össze­sen négy kiéhezett kóbor fark­askutyát sikerült a gyalog, ló­háton és gépjármű­vön mozgó fegyvere­seknek elejteniük, az ordasok leözönlése a hegyekből és a vad­disznók kirohanása az erdőkből egy csapás­ra megszűnt. Úgy lát­szik, rémület vett rajtuk erőt. — húr Felhívás a lakossághoz! Ne várjon tovább! Tisztításra és festésre bal­lonját, ruháját már most adja be a Patyolathoz! Most 8 munkanap alatt el­készítjük! ÁTVÉTELI HELYEK: Békéscsabán, Szent István téren, Berényi úton és az Orosházi úton, továbbá Bé­késen, Gyulán, Orosházán, Kondoroson és Gyomán. 60

Next