Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-13 / 36. szám
1983. február 13. 5 A Bes. MÁV férficsapata válságos, balszerencsés évet küzdött végig az NB I-ben. Boskó, Cálik és főként Zentel távozását nagyon megérezték. Akadozott a csapatjáték, a fiatalok nem tudtak magukra találni, nem ment a góllövés. Mindössze hét pontot szereztek a szezon feléig. Nyáron a Meteor-pályáról eltanácsolták az együttest, kellett a hely a kispályás labdarúgásra (!) Ettől kezdve ott edzettek, ahol éppen befogadták őket a edzőpartnernek. Amikor végre már úgy látszott, összerázódik a csapat, Bohussal megerősödött a támadósor, következett a balszerencse-sorozat, Makszin János edző tragikus halála, Németh, Iiczey, Furák kéz-, illetve bokacsont-törése. Mindezek ellenére kora ősszel szépen gyűjtögették a pontokat, úgy tűnt, a középcsoportban végeznek. Ekkor azonban az edzőhiány, a gyenge felkészülés következménye — a fizikai és főleg az idegi fáradtság — egyre több győzelemre álló mérkőzés hajrájában jelentkezett. Végül is, bár ősszel 12 pontot szereztek, bentmaradásukat csak a másik kiesőjelölt, a Bp. Postás váratlan hazai vereségének köszönhették. Kitűnt: Balogh, Bohus, Eperjesi, Hiczeg, Németh. Másodszor nyert bajnokságot a Bős. Honvéd Dimitrov, Zentai, Németh, Pessenlechner, Stolcz, Megyeri, Rácz, Krankovics, Szűcs, Szabó, Reiner, Bárány összeállítású csapata. Az elmúlt évhez képest sokkal több technikailag, taktikailag képzett játékos alkotta az együttest. Bár 3 pont előnnyel és 419:204-es gólaránnyal nyerték a bajnokságot, mégsem sikerült magasabb osztályba lépniük. Ennek oka véleményünk szerint az, hogy hiányzott az együttes tagjaiból az a fokozott küzdőképesség, amelyre ugyan a megyei bajnokságban nem volt különösebb szükség, az NB II. osztályozón azonban annál nagyobb lett volna. Kitűnt: Zentai, Németh, Pessenlechner, Rácz (70 gól). A Szarvasi Spartakusz az átlagnál jóval nagyobb technikai képzettségű, színes lélekkel játszó csapat csak azért nem tudta megszerezni a bajnokságot, mert néhány fegyelmezetlen játékosa (Détár, Veszter) ismételt sportszerűtlenségével igen sokat ártott a kollektívának. Kitűnt: Gulyás, Pataki, Klenk (16 gól). A Bcs. Sportiskola tavasszal igen sok esetben váltott ki ügyes játékával osztatlan elismerést, ősszel azonban Durai, Palásti, Bohus, Radnai távozása után érthetően meggyengültek, de tehetségüket bizonyítja az, hogy így is meg tudták szerezni a harmadik helyet. Kitűnt! Vandlik, Rozsot (66 gól), Tóth. Az igen jó játékosokkal rendelkező Szeghalmi Petőfi együttesében igen „sok van”. Szemre szép, de eredményes is játékuk. Kitűnt: Simon, Bress (108 gól), Görbédi. Igen sokfajta összeállításban, nagyon változatosan szerepelt az Orosházi Kinizsi. Kitűnő játékosgárdájukból sokan eltávoztak és bár minden lehetőségük megvan a korszerű felkészülésre, az ősz folyamán nem tudtak jobban szerepelni. Kitűnt: Csik (69 gól), Németh. A Bcs. Pamutszövő változatos szereplésének oka az edzések elhanyagolása és a kissé későn kezdett fiatalítás volt. Kitűnt: Molnár (91 gól), Bécsi. A Bcs. MÁV 11. csapata —■ bár vezetőjük sem akadt — sok borsot tört ellenfelei orra alá. Sajnos ebben a csapatban egyetlen egy olyan fiatal sem játszott, akit az idén már az NB II-ben lehetne szerepeltetni. Kitűnt: Rácz, Veres II, Szikora (43 gól). A néhány éve még NB-s Bcs. Vörös Meteor csapatában volt a legnagyobb játékosvándorlás. A tavaszi csapatból csak hírmondó maradt. Ehhez mérten bár képzett edzőjük és remek fekvésű pályájuk van, még a 8. hely is sikeresnek mondható. Kitűnt: Szarvas (69 gól), Tobak, Várai. Jó rajt után, elsősorban az iskolai szünet miatt eléggé visszaesett a Gyomai Gimnázium újonc csapata. A nagyszerű lövőkkel rendelkező technikás csapatnak egy kis rutin megszerzése után szép jövője lesz. Kitűnt: Koós (146 gól), Czegle. Az éveken át jó középcsapatnak számító Mezőberényi Textil, akárcsak lányai, játékosproblémákkal küzdött. Főként ez az oka mérsékelt szereplésüknek. Kitűnt: Kondé (98 gól), Zülbear. Békésről is sok játékos távozott el az utóbbi időben. Ezt nem bírták az újonnan leigazolt fiatalokkal pótolni. Ennek ellenére, ha hamarabb kezdik a hajrát, sikerült volna a bentmaradás. Kitűnt: Hajdú (52 gól). Nagy reményekkel néztünk a Gyulai Sportiskola szereplése elé. A teremkupában pompásan szerepelt gárda tavasszal úgy-ahogy még helytállt, de a nyáron szétesett. Nem volt aki összetartsa a tehetséges gárdát. M. J. SPORTSPORTSPORT Mérlegen megyénk kézilabdasportja Férfiegyütteseink fejlődése gyorsabb ütemű Negyven résztvevője volt a békéscsabai városi asztalitenisz bajnokságnak A sportág jelenlegi eredményeit, színvonalát tekintve érdekes, élénk érdeklődés mellett lezajlott verseny volt az idei békéscsabai városi asztalitenisz-bajnokság. Negyven versenyző állt asztalhoz, a férfi, női felnőtt és ifjúsági számokban. A verseny színvonala az ifiknél és a nőknél javuló volt, míg a férfiak mezőnyéből hiányzott Háromszéki, Hiicsovínyi, Südy, Szombati, és így érthető a kismérvű visszaesés. Azonban ez a tény nyt sem von le a ragyogó küzdőképességű Ványai és Molnár sikeréből. Amíg a két versenyző a döntőbe jutott, le kellett győzniük többek között Kitzinget, Kovácsot, Budait. A „nehézsúlyú” Ványai és a „pehelysúlyú” Molnár hatalmas küzdelme valódi döntő hangulatot varázsolt a terembe. A női bajnok az egyesületen kívül Kézdy Katalin biztosan nyert. Sajnos, ismét meg kell állapítanunk: sportköreink most sem fordítanak kellő gondot a női versenyzők foglalkoztatására, bármily tehetségesek is azok. Nagy sikere volt a korszerűen játszó Farkasvölgyi—Jeszenszki ifi-döntőnek. A jól sikerült versenynek — amelyet ezúttal is Kitzing József rendezett — egyedüli szépséghibája néhány ifjúsági versenyző túl élénk szurkolása volt. EREDMÉNYEK: Női egyéni (5 induló): 1. Kézdy Katalin (egyesületen kívüli), 2. Makkay (egyesületen kívüli), 3. Kovácsné (Postás). Férfi egyéni (15 induló): 1. Ványai (Nyomda), 2. Molnár (Nyomda), 2. Kitzing (Nyomda). Ifjúsági fiú egyéni (16 induló): 1. Farkasvölgyi (Bcs Gimn.) 2. Jeszenszki (Bcs. Gimn.) X Susánszki (Szlovák Gimn.) Férfi páros (14 pár): 1. Kitzing—Kovács (Nyomda), 2. Molnár—Búzás (Nyomda). X Varga—Horváth (Postás). vegyes páros fe pár): 1. Mízing— Ancsin (Nyomda). X Budai—Kézdy (egyesületen kívüli). X Kovács—Kovácsné (Postás). Ifjúsági leány: 1. Ancsin (Bes. Gimnázium). Ferenchalm?, Aranytóth és Tóth nyerte a megyei ifjúsági tőr- és kardbajnokságot Szombaton délután és vasárnap délelőtt rendezték meg a Békés megyei ifjúsági női és férfi tőr, kard egyéni vívóbajnokságot Békéscsabán. Huszonhárom békéscsabai, 16 gyulai és sil orosházi fiú és lány küzdött a győzelemért, az első három helyezésért, ami a vidéki bajnokságon valló indulás jogát jelentette. A legnagyobb sikert a serdülő korú Virágh és Koczásziki Mátyás érte el, akik bekerültek a döntőbe, s ott remekül megállták helyüket. Virágh a negyedik, Koczász M pedig a hetedik helyen végzett. A végig sportszerű versenyen igen szoros eredményeik születtek, s tusbárány döntött. Eredmények: Női tőr (24 induló): Ferenchalmi Mária (Bcs. VTSK), 2. Bertalan Gabi (Gyulai Sportiskola), 3. Kunos Györgyi (Oh. Sportiskola). Férfi tőr (22 induló): 1. Aranytóth Lajos (Bcs. Sportiskola), 2. Bús László (Bcs. Sportiskola), 3. Tóth Mátyás (Bcs. Sportiskola). Kard (18 induló): Tóth István (Bcs. VTSK), 2. Bándi Rezső (Oh. Sportiskola), 3. Mátrai Pál (Bcs. Sportiskola). Alföldi Kupa cselgáncs-verseny Békéscsabán Vasárnap rendezték meg Békéscsabán az Alföldi Kupa cselgáncs-versenyt, amelyen az Alföld számottevő cselgáncs-csapata indult, Kecskemét kivételével. E sportvetélkedésnek kettős célja volt: eldönteni, hogy melyik csapat a legjobb, melyik nyeri az Alföldi Kupát, illetve, hogy segítse a verseny a honvéd sportolók felkészülését a hadsereg-bajnokságra. A Békéscsabai Honvéd szakosztálya nagyszerűen megállta a helyét, s második lett. A harmadik helyet a Békéscsabai Dózsa csapata szerezte meg, amelynek oka, hogy a hatfős csapatok ellen csak négy versenyzőt tudott indítani, mivel két cselgáncsozója tényleges katonai szolgálat miatt a Békéscsabai Honvéd színeiben indult. Szerda 5,7 százalékkal növelte egy év alatt a gépkihasználást a Békés megyei Építőipari Vállalat A nehéz fizikai munka megkönnyítésére állandóan új gépeik érkeznek a Békés megyei Építőipari Vállalathoz. Már a múlt évben számos szerelőipari kisgép segítette a termelőmunkát. Többek között szegbelövő, csőhajlító, csőmenetvágó, pneumatikus cementszárító és mérőadagoló berendezésekkel bővült a vállalat gépparkja. Ezzel párhuzamosan 1961- hez képest 5,7 százalékkal javult a gépkihasználás is. 1963-ban tovább bővül a géppark, s ennek megfelelően növekedik a gépkihasználás. Terv szerint az év végéig a földmunkást 100, a függőleges szállításokat pedig 95 százalékban kívánják gépesíteni. Egyszerűsítették a tsz-ek vasanyag vásárlását A termelőszövetkezetek eddig körülményesen jutottak hozzá különféle vasanyagokhoz. A megye legtávolabbi pontjáról is Békéscsabára, a megyei tanács mezőgazdasági osztályára kellett utazni vagy innen kellett kiutalást szerezni, hogy az AGROKER Vállalat békéscsabai telepéről átvehessék a gazdasági gépek, szerszámok készítéséhez, javításához szükséges hengerelt és kovácsolt vasakat. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a MESZÖV-vel és az AGROKER-rel megállapodott abban, hogy ez év második felétől a járási székhelyeken kijelölnek egy-egy vasboltot, ahol a szövetkezetek a szükséges vasanyagokat a járás kiutalása alapján átrevehetik. Békéscsabán, a helyi termelőszövetkezeteket továbbra is az AGROKER látja el a szükséges vasanyaggal. A Magyar Rádió békéscsabai zenei hangképek felvételére készül A Rádió népzenei rovata, a már ismert Zenés séta sorozatban, a közeljövőben zenés-dalos hangképeket állít össze Csabán. A műsor szerkesztésében zenei szakmunkatárs Sárhelyi Jenőné, Juhos Lenke tanulmányi felügyelő. Az eddigi tervek szerint a Rádió a csabai zeneiskola gyermekjátékcsoportjának, kórusának, növendékeinek, továbbá a városi vegyeskarnak, városi szimfonikus zenekarnak és a Balassi Művelődési Otthon népi zenekarának és tánczenekarának a műsorából készít hangfelvételeket, valamint Dobra Lajosné és Adamcsik Józsefné népdalaiból. Éjjeli szolgálat halak a vadak védelmére Megyénk apróvadban gazdag területét évente 50—60 külföldi vadász keresi fel, de felejthetetlen napokat töltenek itt a vadászszenvedélynek hódoló magyar vendégek is. Az erdészek és a vadásztársaságok tagjai komoly gondot fordítanak arra, hogy gazdag zsákmányt találjanak itt külföldi és hazai vadászok egyaránt. Ezért a rendkívül hosszan tartó télben nemcsak etetésükről, de védelmükről is gondoskodnak. A sokat éhezett és fázott vadak behúzódnak a tanyavilág szérűskertjeibe. Az őzek, fácánok szelídek, szinte kézzel megfogható némelyik. A vadászok társadalmi munkában éjjeli őrséget szerveztek, hogy az orvvadászoktól megvédjék a vadállományt. Hasonlóan vigyáznak az illetékesek a halakra is. Biharugrán például 40—50 centis összefüggő jégpáncél borítja a halastavakat. A halászok lékeket vágtak a jégen, hogy levegőhöz jussanak a halak. Most éjjel nappal vigyáznak a tó jegén, hogy a lékeket az újabb befagyástól megvédjék. A halak eddig teljes nyugalmat mutatnak, ami a halászok tapasztalatai szerint jó jel: eddig nem érte veszteség a halastavak állományát. cA hajsza Az első hírek külföldről érkeztek. Bergengóciában a nagy hóviharos télben farkascsordák ereszkedtek a hegyekből a lakott helyekre, hogy felfalják a kisbárányt, nagybárányt, gyereket, felnőttet, ami éppen fogukra kerül. Burkusország hírszolgálata is hasonló csemegével ajándékozta meg a világközvéleményt. Farkascsordák vaddisznókondával keverten fenyegetik a békés emberiség életét Nyilván mi sem maradhattunk el jólértesültségben a külföldtől. Nálunk is híre terjedt, hogy ordasok hagyták oda a zord kikiricsi hegyláncokat, vaddisznók a gyerebesenyei vadont, hogy veszett éhségükben megdézsmálják a falvak nénipét. Ez a nép persze szerfelett csodálkozott; hát a tél anynyira megvadítja az erdei sertéseket, hogy megsokasodnak és veszedelmessé válhatnak? Hiszen máskor mutatóba is alig kerül belőlük a külföldi lesipuskás vendégeink elé. És hát a farkasok... Mifelénk már csak az állatkertben láthatók. Tán onnan szabadultak ki? Ám, hogy sorra-rendre hozta a rádió s az újság a hírt, miszerint Velebencs táján említették volna a kabalafalvi esetet, ahol egy nyéklelenci öreg juhász báborcsoki komája farkasfélét látott ólálkodni a határban, mindenki megszeppent. Voltak, akik vaddisznónyomokat fedeztek fel a dedei Dercesz téli kondaszállásának a közelében, úgy észak -déli nyomvonalon. Ez már bizony ragadozó ízű hír. Ettől kezdve a fél ország vasvillát és fejszét tett az ágya mellé, úgy mert nyugtalan nyugovóra térni. Mozgósították az öszszes vadászokat. Sok helyütt küldöttségileg kérték a rendőrség riasztását az ügyben. Akadtak, akik a honvédség rakétaegységeinek a bevetését követelték. Teltek-múltak a napok, hetek és mikor izgalmas hajtóvadászat után, hazai mennyiségben összesen négy kiéhezett kóbor farkaskutyát sikerült a gyalog, lóháton és gépjárművön mozgó fegyvereseknek elejteniük, az ordasok leözönlése a hegyekből és a vaddisznók kirohanása az erdőkből egy csapásra megszűnt. Úgy látszik, rémület vett rajtuk erőt. — húr Felhívás a lakossághoz! Ne várjon tovább! Tisztításra és festésre ballonját, ruháját már most adja be a Patyolathoz! Most 8 munkanap alatt elkészítjük! ÁTVÉTELI HELYEK: Békéscsabán, Szent István téren, Berényi úton és az Orosházi úton, továbbá Békésen, Gyulán, Orosházán, Kondoroson és Gyomán. 60