Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

N Világ proletárjai. 1965. JANUAR 17, VASÁRNAP Ära: 60 fillér Az jár jól, aki hű a munkahelyéhez | Radarakció | Család—Otthon | Köröstáj | Sport Az 1961. évi III-as törvény végrehajtása megyénkben is jelentősen előrehaladt. A párt-, állami, társadalmi és mozgalmi szervek fő törekvése arra irányult, hogy a reform alapelveit mindenütt érvényesítsék a gyakorlatban, szorosabbá váljék a társadalom, s az iskolák kapcsolata és helyes irányba formálódjék az ifjúság szemlélete és magatartása. Megyénk lakosságának műveltségi színvonala 1949 óta jelentősen emelkedett. Az általános iskola nyolc osztályát 86, a középiskola négy osztályát 77 százalékkal többen végezték el, egyetemi, főiskolai oklevéllel pedig 83 százalékkal többen rendelkeznek, mint 1949-ben. Az elmúlt négy évben az általános iskolai tanulók száma több mint 10 százalékkal, a középiskolások száma pedig 45 százalékkal nőtt. A középiskolai tanulók 33 százaléka került egyetemre, illetve főiskolára. A felnőttek oktatása az általános iskolákban közel kétszeresére, a középiskolákban négyszeresére emelkedett. Bizonyos előrehaladást mutat a mezőgazdasági szakemberképzés is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, s az iskolareform-törvény folytán hazánkban a tanulás népmozgalommá vált. A megyében is minden negyedik ember tanul valamely iskolatípusban, pedagógusaink politikai, világnézeti, s szakmai fejlődése pozitívan érezteti hatását az oktató-nevelő munkában. A megnövekedett igényekkel és a fokozódó követelményekkel azonban nem tart lépést sem a személyi, sem a tárgyi feltételek biztosítása, sem az oktató-nevelő munka színvonalának emelése. Kevés a tanterem, a napközi otthon és kollégium, a pedagóguslakás, nevelőhiánnyal küzdünk, a ennek következtében sok a képesítés nélküli nevelő. Gondot jelent az is, hogy nem elegendő a szaktanár. Az erőfeszítések ellenére még jelentős azoknak az általános iskolai tanulóknak száma, akik nem fejezik be a kötelező nyolc osztályt. A megyében a beiratkozott tanulók 24 százaléka, a gyulai és sárkesdi járásban pedig több mint 30 százaléka nem végzi el az általános iskolát. Ez azért is probléma, mert — ha sürgősen nem változtatunk, akkor — szaporítani fogjuk azok számát, akik felnőtt korban lesznek kénytelen elvégezni a hiányzó osztályokat. A múltban a nagy tanyavilággal szinte együtt járt a nagyszámú osztatlan és részben osztott iskola. Areform végrehajtása során egyik legkomolyabb eredmény éppen az, hogy a felső tagozatos általános iskolai tanulók 90,63 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Ebben jelentős szerepe van a körzetesítésnek. A szakrendszerű oktatásba bevont tanulók közül 3383 fő tanuló kis létszámú iskolából került a körzeti iskolába. Ezeknek egy részét már csak újabb általános iskolai diákotthonok létesítésével sikerült az ontott iskolákban elhelyezni. Az idei tanévben Csorváson 30 fős, Mezőberényben 40 fős általános iskolai diákotthont szerveztek. IIivel még hosszú évekig számolni kell a tanyarendszerrel, a szakrendszerű oktatás további szélesítése évről évre csak újabb általános iskolai diákotthonnak létesítésével oldható meg. Az általános iskolát végzettek (jelentős hányada tanul tovább középiskolákban és szakmunkástapuló intézményekben. Az 1963/64- es tanévben nyolc osztályt elvégzett tanulók 80,08 százaléka — 47 százalék középiskolába, 33,08 százalék szakmunkástanuló iskolába jelentkezett továbbtanulásra. A fejlődéshez nagyban hozzájárult az, hogy javultak a továbbképzés feltételei. Amíg a felszabadulás előtt a megye 11 középiskolájában évenként átlagosan 1900-an tanultak, addig jelenleg 31 középiskolában 9401 diák tanul. Ma az orosházi és békéscsabai gimnáziumban több tanuló van, mint a felszabadulás előtt a megye összes középiskoláiban. Az 1964/65-ik tanévben 22 gimnázium, 3 szakközépiskola, egy közgazdasági, egy ipari és négy mezőgazdasági technikum működik. Az általános és középiskolákat 186 napközi otthonos csoport, 32 kollégium és diákotthon, valamint 5 tanyai diákotthon segíti munkájában. A napközi otthonokban 7410, a diákotthonokban és kollégiumokban 2740 tanuló nyert elhelyezést. Sajnos, az igényeknek csak mintegy felét tudjuk kielégíteni évről évre erősödik az iskola és az élet kapcsolata. A társadalom körében széles visszhangra talál az iskolákban folyó gyakorlati oktatás. A párt- és tanácsi, valamint a különböző társadalmi szervek, üzemek és gazdaságok tőlük telhetően erkölcsi és anyagi támogatásban részesítik e munkát. A megye lakossága négy év alatt 3 millió forintot meghaladó társadalmi munkával járult hozzá a gyakorlati oktatás fejlesztéséhez. A megye valamennyi osztott általános iskolájában beindult a gyakorlati képzés. Az általános iskolai tanulók 93,5 százaléka részesül gyakorlati oktatásban. Az általános iskolák az üzemekkel szoros munkakapcsolatot építettek ki. Gyakorlókért valamennyi iskola rendelkezésére áll. Kevés azonban a korszerű iskolai műhelyfelszerelés. A gimnáziumi tanulók 83,5 százaléka részesül 5+1-es rendszerű képzésben. A munkaoktatás bevezetése óta eredményesen fejlődik a tanulóknak az élettel, a termeléssel való kapcsolata. A munkaoktatás kiszélesítésével a korszerű feltételek biztosítása egyre nagyobb gondot okoz. Az iskolák körzetében működő bázisüzemek befogadóképessége alacsony, felszerelésük legtöbb helyen korszerűtlen. A mezőgazdasági jellegű gyakorlati képzés korszerű igényeit csak a mezőgazdasági gépészszakma üzemei képesek megoldani. Nehezíti a munka szervezését, hogy jelenleg 47 féle szakmában folyik gyakorlatiképzés. Különösen nehéz a leánytanulók szakmai előképzéséhez a feltételeket biztosítani. A központi és helyi tantervek, elképzelések végrehajtásai a gyenge feltételek miatt nem realizálódhatnak kellő eredménnyel. Az üzemek elsősorban termelési feladataik teljesítése miatt nem képesek a szakmai előképzés feltételeit biztosítani. Nehezíti a szakmai előképzést az is, hogy kevés a gyakorlati foglalkozást irányító szakmunkás, s a szakmunkásnak fizethető óradíj nem ösztönzi, üzemi elfoglaltsága pedig akadályozza abban, hogy részt vegyen a gyakorlati oktatásban. A gyakorlati képzés új elemeket visz az oktató-nevelő munkába, új rendszerű kapcsolatot teremt az iskola és társadalom között. E tényezők hatásaként eredményesen fejlődik a tanulóifjúság erkölcsi, politikai arculata. Jó úton halad a fizikai munka megszerettetése a tanulóifjúsággal. Az érettségizett tanulók 32,3 százaléka az elmúlt tanévben szakmai minősítő vizsgát tett. Az ifjúság az általa végzett munka folytán mindjobban megbecsüli annak eredményét is. Az iskola és üzem közötti újszerű kapcsolat erősíti bennük a munkaerkölcs helyes szemléletének kialakítását. A gyakorlati oktatásnak szembetűnő eredménye az is, hogy erősödik a társadalmi termelésbe, a kollektivizmus erejébe vetett hitük. A fizikai és szellemi munka helyes megítélésével megkönnyült pályaválasztásuk. Erősödött tanulási aktivitásuk és szakmai érdeklődésük, lakosság általános és szakmai műveltségének érdeklődésére mutat az, hogy növekszik a felnőtt lakosság bekapcsolódása a tanulásba. 1959/60-ban 2981, 1963/64-ben pedig 3214 felnőtt — ebből 1100 mezőgazdasági dolgozó — járt a dolgozók általános skolájába. A középiskolák esti és levelező tagozatán pedig 5556 felnőtt tanult. A szarvasi Felsőfokú Öntözéses Technikumban 120, a mezőgazdasági technikumokban 477, a szakközépiskolákban 741, a szakmunkásképző tanfolyamokon 1114 fiatal tanul. Az ipari tanulóképzésben évente 1000—1500 ipari tanuló nyer ipari szakmunkásképesítést. Kis számban folyik tanulóképzés a kereskedelem, szolgáltatás területén. Ipari jellegű szakközépiskolánk, illetőleg ipari felsőfokú technikumunk nincs. A megyében folyó ipari szakemberképzés csak szakmunkás szinten kap utánpótlást, s a pillanatnyi szükségletet nem kellő szakmai színvonalon fedezi. A szakmunkástanuló-képzés a közvetlen termelési szükségletet sem elégíti ki. Az MTH keretében történő oktatás még a természetes fogyást sem pótolja. 1962-ben a természetes szakmunkás-kiesés —a nyugdíj, elvándorlás stb. miatt — 1800 fő volt, ugyanakor a szakmunkástanuló-képzést 1300 fiatal fejezte be. Szinte anarchikus a helyiipar szakmunkásképzése. Nagy aránytalanságok is tapasztalhatók a szakmunkástanuló-képzésben. Egyrészt túlzottan sok az ipari tanuló szakmák száma (150), másrészt rendkívül alacsony a mezőgazdasági szakmunkástanuló-képzésben (17 százalék) részt vevők aránya. Az iparfejlesztéssel, az ipartelepítéssel és a mezőgazdaság gépesítésével, kemizálásával, agronómiai követelményeivel nem tart lépést a szakmunkásképzés. A megyében jelenleg az iparban foglalkoztatottak 30—32 százaléka, a mezőgazdasági összkeresőknek pedig alig 10 százaléka szakmunkás. Éppen ezért égető szükség, hogy iskoláink és a szülők tanácsaikkal végző tanulóink hajlamait és óhajait, de a népgazdaság jelen és jövő érdekeit, szükségleteit is figyelembe véve — irányítsák fiataljainkat pályaválasztásukban. Iskoláink a céltudatos pályaválasztás érdekében a szülőkkel jó együttműködésben, jó egyetértésben járjanak el. A szülők kérjék ki az osztályfőnökök tanácsát, akik jól ismerik a gyermekeket, s ismerik azt az utat is, amely az érdeklődés és a népgazdaság érdekeinek megfelelően megválasztott életpályára vezeti el a tanulót. Minél több általános és középiskolát végzett tanuló jelentkezzen mezőgazdasági, ipari szakmunkásképzésre, reform alapelveinek megvalósításában kiemelkedő szerepe van a pedagógusoknak. A felszabadulás óta a nevelők tudatában végbement változás jótékonyan érezteti hatását. Jelentős eredmény, hogy a pedagógusoknak döntő többsége egyetért a párt politikájával és megvalósításában közreműködik. A nevelők (Folytatás a 2. oldalon.) A közoktatási reform végrehajtásának megyei tapasztalatai írta: Papp István, a megyei tanács vb elnöke WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWtfV wwwwww Az új moszkvai lakótelepek tervpályázatán díjat nyert épülőtömb makettjét mutatja képünk. A három központi épülettel egybekötött épülőtömb hatezer lakosnak nyújt majd kényelmes otthont. A középen látható kör alakú épültben helyezik el az üzleteket, jó közhelyeket. A terv kivitelezésére még ebben az évben sor kerül.