Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRT­BIZOT­T­SÁG ÉS A MEGYEI­ TANÁCS LAP 1965. FEBRUÁR 19., PÉNTEK XX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Bonn— Ediro | Megalapozott termelés — nagyobb jövedelem | A rádió jövő heti műsora Egy év mérlege Lapuunk tegnapi számában kö­zöltük a Központi Statisztikai Hi­vatal Békés megyei Igazgatósá­gának jelentését a megye 1964. évi gazdasági, szociális és kultu­rális helyzetéről. A jelentés egy magunk mögött hagyott esztendő mérlegét vonja meg, azt rögzíti, amit munkánkkal az iparban, a mezőgazdaságban és az élet többi területén elértünk. Munkánk, küz­delmünk bizonyítványa, s mint ilyen, tartalmazza eredményein­ket, de elkövetett hibáinkat, mu­lasztásainkat is. És így reális az értékelés, mert az eredményekből, a hibákból is lehet okulni, és kell is ahhoz, hogy a Központi Bizott­ság határozatának az idén is ele­get tegyünk. Tennivalónk nem kevés, és eh­hez erőt és tapasztalatokat merít­hetünk a megye múlt évi mérle­géből. Nincs okunk arra, hogy pánikba essünk, mert ha itt-ott nem is a vártnak megfelelően alakultak a dolgok, van erőnk hozzá, hogy azokkal is szembe­nézzünk és jobban megfogjuk a munka boldogabb végét. És, hogy ehhez megvan­ az alap, arra elég a jelentésnek a bevezető monda­tát idézni, így hangzik: 1964-ben a gazdasági élet minden terüle­tén számottevő eredményeket ér­tek el a megyében, javult a dol­gozók életkörülménye, szociális és kulturális ellátottsága. A megye szocialista ipara is megtette a ma­gáét, hiszen 14 százalékkal — az országosnál jóval nagyobb arány­ban — többet termelt, mint egy esztendővel korábban. Az állami építőipar a több gátló körülmény ellenére is teljesítette lakásépítési tervét és tavaly 496 lakást adott át. Fejlődésünk pozitív vonása az is, hogy ezenkívül magánerőből — nagyrészt állami támogatással — 1144 további lakást építettek a megyében. Az év végén 10 ezer lakosra 443 televízió jutott, ami 141-el több, mint egy évvel ko­rábban. A mezőgazdasági termelés miatt sem kell szégyenkeznünk. Tavaly 66 ezer tonnával több búzát ter­meltek a megyében, mint 1963- ban, s a termésátlag katasztrá­­lis holdanként 2,1 mázsával múl­ta felül a megelőző évit. Azt mondják és nem véletlenül, hogy Békés megye az ország éléstára. A jelentésben erre is olyan szá­mokat találunk, amelyek szava­hihetően bizonyítják ennek az állításnak a létjogosultságát. Me­gyénk tavaly az ország búzater­mésének 12,1, kukoricatermésé­nek 10,9, cukorrépatermésének 13,8, rostkender termésének pe­dig 37,1 százalékát adta. A számok örömmel tölthetnek el bennünket, ugyanakkor azon­ban a felelősségre is intenek. Ne­vezetesen arra, hogy az ország mennyire számít, sőt ezután még nagyobb arányban számít az it­teni éléstárra. Vagyis a követel­­mények, a fogyasztási igények, az ipar nyersanyagszükségletének jobb ellátása szempontjából nem csökkennek, hanem növekednek. Ez pedig a megye mezőgazdasá­gában dolgozók nagyobb erőfe­szítését igényli ahhoz, hogy to­vább emelkedjen a termelési szín­vonal, ezzel együtt növekedjenek a termésátlagok. Van még tarta­lék, hiszen tavaly például búzá­ból 33 termelőszövetkezet 10 má­zsán aluli termést ért el holdan­ként. Ezek között hat tsz a me­zőkovácsházi, három az orosházi járásban van, ahol a talajadott­ságok kedvezőbbek, mint másutt. A gyengébb termés oka itt sem­miképpen sem a föld minőségé­ben, inkább a munkában, a szer­vezetlenségben keresendő. S ha már itt tartunk, akkor ezzel ösz­­szefüggésben ezt a gondolatot és megállapítást az ipari termelés néhány tapasztalatára is vonat­koztathatjuk. Igaz, hogy a megye iparának termelése tavaly 14 szá­zalékkal meghaladta az egy év előttit. Ennek ellenére mégis né­hány negatív jelenségre figyel­meztet a statisztikai jelentés. Ilyen többek között a tervszerűt­­lenség, ami abban is megnyilvá­nult, hogy egyes fontosabb cik­kekből, mint például égetett tég­lából, öblösüvegből, húsból, tej­porból, néhány konzervipari ter­mékből a tervezettnél kevesebbet; férfiingből, konyha- és hálószoba­bútorból viszont jóval többet gyártottak a tervezettnél. A ter­melékenység növekedése sem volt megfelelő. A termelés 14 száza­lékkal növekedett, a termelé­kenység azonban csak öt száza­lékkal nőtt. E két szám viszonyá­ból kézenfekvő, hogy a termelé­kenység növelése az idei felada­tok közül is kimagaslik. Ehhez azonban a tavalyinál megfelelőb­ben kellene érvényesülnie a ter­melésszervezésnek, az ütemes ter­melésnek. A Központi Bizottság határozata, az idei népgazdasági terv a termelés gazdaságossá­gát hangsúlyozza. Olyan elv ez, amelynek csak a termelés min­­den­kori és alapos elemzésével, az eddiginél jobb üzem- és munka­­szervezéssel, hatékonyabb mű­szaki intézkedésekkel lehet meg­felelni. Ha azt szeretnénk, sőt akarjuk, hogy az idei esztendő­ről kiállított mérleg pozitívabb le­gyen a múlt évinél, akkor más­ként nem is cselekedhetünk. Ha valamit jól csinálunk, magunkat dicsérhetjük érte, ha rosszul, sa­ját magunkat korholhatjuk. A jö­vő évi mérleget, bizonyítványun­kat év eleje óta magunk készít­jük és írjuk mindennapi mun­kánkkal. Valamennyiünk jobb munkája szükséges tehát ahhoz, hogy majdan jobb legyen a tava­lyinál. Podina Péter A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszakáról és a végrehajtó bi­zottság 16. üléséről. A külügyminiszter és a külkereskedelmi minisz­ter beszámolt dr. Bruno Pittermann, osztrák al­­kancellár magyarországi látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról, a művelődésügyi mi­niszter az Egyesült Arab Köztársaságban tett hi­vatalos útjáról tett jelentést. A kormány a be­számolódat tudomásul ve­tt. A Minisztertanács határozatot hozott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői megvizsgálják, a szükséges intézkedéseket meg­tegyék, illetve a saját hatáskörükben nem ren­dezhető kérdésekben a kormányhoz előterjesztést tegyenek. A Minisztertanács megvitatta és tudomásul vet­te a földművelésügyi miniszternek a tavaszi me­zőgazdasági munkákra való felkészülésről és a szükséges intézkedésekről szóló előterjesztését. Az építésügyi miniszter jelentést tett a Bala­ton környéke fejlesztésére hozott kormányhatáro­zatok végrehajtásának eddigi eredményeiről és a további feladatokról. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Bizottság alakult a rét- és legelőgazdálkodás fellendítésére Ötmillió forint dotáció 1995-ben Néhány nappal ezelőtt tartotta első ülését a rét- és legelőgazdál­kodás fellendítésére alakult me­gyei bizottság. A tanácskozáson megjelent Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Supala Fái, az MSZMP megyei bizottsá­gának mezőgazdasági osz­tályveze­­tője, dr. Gruber Ferenc professzor, a rét- és legelőgazdálkodás Euró­­pa-hírű­ kutatója, Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője, Sebestyén Antal Békés megye rét- és legelőgazdál­kodása előadója, valamint több já­rási és termelőszövetkezeti szak­ember. A megbeszélésen 70 ezer hold rét és legelő sorsáról esett szó. Úgy döntöttek, hogy 1985-ben a mintalegelők területét 5 ezer hold­­ra növelik, összesen 23 termelő­szövetkezetet vonnak be a koráb­binál kulturáltabb rét- és legelő­­gazdálkodásba. Bővítik a mintale­gelőt, illetve újat készítenek a csa­­bacsűdi Lenin Tsz-ben 300 hol­don, Füzesgyarmat határában 500 holdon a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz kezelésében, a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben 200 holdon, a békéscsabai Szabadság Tsz-ben (volt Petőfi és Kossuth) 300 holdon és a nagyszénási Le­nin Tsz-ben 200 holdon. A minta­­legelőhöz elkészítik a gondozást és a fahozam gyarapítását magában foglaló termeléstechnológiai ter­vet, hogy az ötezer hold legelő felújítására nyújtott 5 millió fo­rintos állami dotáció felhasználá­sát megszabják. Ebben az évben 27 ezer mázsa vegyes műtrágyát juttatnak az 5 ezer holdra. Újabb ötezer hold legelőt mésztrágyáznak 15 mázsa holdankénti hatóanyaggal. Az 1966. évi legelőgazdálkodás előké­szítésére 5 ezer holdról talajmin­tát vesznek és a tudományos ered­mények igénybevételével még eb­­ben az évben kellő gondossággal kidolgozzák a jövő évi legelőgaz­dálkodás programját Univerzális emberek A Gyulai Harisnyagyár TMK-műhelyében dolgozó szerelők az üzemben levő gépek mindegyikét meg tudják javítani. is békéscsabai fiatalok idei feladatairól tárgyalt a városi KISZ-bizottság­ ­ág. A tanácskozáson részt vett Pócs Gyula, a KISZ Központi Bi­zottságának munkatársa, Petrovszk Joi István, a megyei KISZ-bizott­­ság első titkára, Baukó Mihály, a városi pártbizottság titkára, Zsilinszky András, a városi KISZ-bizottság titkára vázolta az idei feladatokat. Fontos, hogy minden alapszervezet tagsága megismerje a vállalat idei tervét, s erejéhez mérten segítse annak realizálását — mondotta. Rövide­sen létrehozzák a városi bizottság mellett a Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsát, mely a ter­melékenység és gazdaságosabb ter­melés kérdéseivel foglalkozik, s ad segítséget az alapszervezeti ta­nácsoknak. Tovább növelik a Szakma Ifjú Mestere és a Szakma Kiváló Tanulója mozgalomban részt vevők számát a városban, az ifjúsági brigádok számát nyolc­vanra, az exportbrigádok számát kilencre emelik, a brigádok csat­lakoznak a megyei ifjúsági bri­gádversenyhez, melyet a felszaba­dulás tiszteletére indított a me­gyei KISZ-bizottság. Az ipari üzemek fiataljai a termékek elő­állításához szükséges munkaidő csökkentésével, normakarbantar­tással, célgépek beállításával, jobb munkaszervezéssel 600 ezer fo­rinttal akarják csökkenteni az'ön.' költséget, 1 millió forint értékű anyagot takarítanak meg, s az üzemek szépítéséért 400 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát vállalnak. ötezer-háromszáz KISZ-tag idei célkitűzéseiről, feladatairól tár­gyalt tegnapi kibővített ülésén a békéscsabai városi KISZ-bizott­

Next