Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
1965. augusztus 8. Új módszerrel, gyors ütemben halad a borsó zsizsiktelenítése Évekkel ezelőtt szinte minden község határában épült egy-egy, 2—2,5 vagon borsó befogadására alkalmas gázkamra. Az építkezés elég sokba került, a zsizsiktelenítés pedig nagyon lassan haladt, hiszen a 2—2,5 vagon borsó berakodása és fertőtlenítése legalább 48 órát vett igénybe. Most egy új eljárást, vagyis csómozás helyett metilbromidot használnak zsizsiktelenítésre, s nem az eddigi gázkamrákban, hanem műanyag sátor alatt. Ehhez a munkához alig két héttel ezelőtt hárman láttak hozzá a megyei növényvédő állomás agronómusai közül: Szegedi Szilveszter, Braun Mihály és Gyebnár Imre, akik a tél folyamán gázmesteri kiképzésben vettek részt. A műanyag sátor alá egyszerre 5—6 vagon zsákos borsó fér s 5 óra hossza alatt befejeződik a fertőtlenítés. A háromtagú gázosító brigád eddig 100 vagon borsót zsizsiktelenített a köröstarcsai Petőfi, a bélmegyeri Új Barázda, a mezőberényi Aranykalász, az okamnyi Alkotmány, a füzesgyarmati Vörös Csillag, az ecsegfalvi Egyetértés, a dobozi Petőfi és más termelőszövetkezetekben. Csak a házi építőbrigádok dolgoznak megfelelő ütemben Ez évben 36 különböző létesítmény készül saját erőből és állami hitelből a békési járás termelőszövetkezeteiben mintegy 11 millió forint költséggel. Ebből többek között a házi építőbrigádok 1,3, a megyei ÉM-vállalat 3,5, az építőipari ktsz-ek 2,1, a tanácsi vállalatok pedig 2,4 millió forint értékű építkezést vállaltak. A legutóbbi felmérés szerint a szövetkezeti házi építőbrigádok vállalásuk 90, az ÉM vállalása 20, a tanácsi vállalatok vállalásuk 50, a kisipari szövetkezetek pedig vállalásuk 70 százalékát teljesítették. A terv szerint 5 nagyobb létesítmény, főleg tehénistálló és sportúnerveslő építése húzódik át a jövő évre, azonban félő, hogy a kivitelezők ezt jóval „túlteljesítik”. E félelemre az ad okot, hogy például a Gyomai Építőipari Ktsz mér 3 éve kér újabb és újabb határidőt a csárdaszállási Petőfi Tsz 74 férőhelyes tehénistállójának befejezéséhez. Teljesítette baromfiértékesítési tervét a csárdaszállási Petőfi Tsz Ez évre 12 ezer csibe és hatezer pecsenyekacsa nevelését, értékesítését tervezték, a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben. A csibét is a kacsáit is két csoportban szállították el Különösen a kacsákra büszkék agondozók. Az első szállítmányai háromezer darabot ugyanis 52 napos korukban, átlag 2,43 kg súlyban adták át. A második háromezer darab átadására 56 napos korukban került sor, s ezek átlagos súlya megközelítette a 2,5 kg-ot. A szövetkezet vezetői elhatározták, hogy terven felül ez évben még felnevelnek és értékesítenek kétezer pecsenyekacsát. Közületek munkaerőigénye Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegyházi úti) telepe rakodómunkásokat vesz fel. 90772 Az OM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint: 338 A Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat azonnali belépésre keres gázvezeték- és készülékszerelő vizsgával rendelkező ív- és lánghegesztő szakmunkásokat, lakatosokat változó munkahellyel. Jelentkezés írásban vagy személyesen Hajdú-Bihar megyében a vállalat központi irodájában Hajdúszoboszló- Rákóczi u. 184 (vasútállomás mellett). Békés megyében az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi telepén. Felvétel esetén útiköltséget térnázik: «422« | Védekezzünk a sertéspestis ellen Alig múlt el a száj- és körömfájás okozta nehézség, egy újabb — terjedését tekintve kisebb, gazdasági oldalát tekintve azonban súlyosabb — betegség jelentkezett megyénkben: a sertéspestis. A sertéspestis ugyanúgy, mint a ragadós száj- és körömfájás, fertőző betegség. Okozója egy rendkívül kicsiny ragályanyag, vírus, mely a betegség folyamán először néhány napig tünetmentesen, majd súlyos, észlelhető tünetek közt jelen van a beteg állat szervezetében. A betegség az arra fogékony (nem oltott) állatállományokat támadja meg és csaknem kivétel nélkül valamennyi állat megbetegszik s legtöbbször több hetes súlyos betegség után erősen lefogyva elhullanak. A betegség megyénkben már több év óta nem mutatkozott. Mit kell tennünk a kivédésére? A betegség terjedésében az embernek nincs akkora szerepe, mint a száj- és körömfájásnál. Ez a védekezés szempontjából örvendetes. Annál nagyobb jelentősége van terjedésében a beteg állatnak, főleg a friss húsnak, még inkább a kényszerből levágott vagy a betegségben elhullott állat húsának. Az ilyen állat bőségesen ürít ragályanyagot. Kézenfekvő, hogy megbetegedett állatot ne látogassunk, mert a lábbelinkhez, ruhánkhoz tapadt, az állatból kiürült ragályanyagot könnyen elvihetjük saját állományunkhoz. Igaz, nem minden fertőző lázas megbetegedés jelenti azt, hogy sertéspestissel van dolgunk. Leglényegesebb, hogy betegség esetén vagy a legcsekélyebb gyanúnál is kérjük ki az állatorvos véleményét s a kezelésre vonatkozó utasításait feltétlenül tartsuk be. A járvány fellépését csaknem minden esetben beteg állatból származó, vagy beteg hússal érintkező egyéb húsféleséggel terjesztjük tovább. Ezért a frissen vásárolt rendes vagy kényszervágásból származó hús mosóvizét soha ne öntsük állataink moslékjába, ivóvizébe vagy az udvarra. A húsmosó vizet meg kell semmisíteni. Ugyanígy a hús csomagolására használt papírt és a konyhából kikerülő húsléval szennyezett moslékot is. Ha az egészséges állat húsa ennyi veszélyt jelent, könnyű felfogni, mennyivel veszélyesebb valamilyen betegségben kényszervágott, vagy elhullott állat húsa. Ebben az esetben az óvatosság még indokoltabb, sőt ha állatainkat igazán féltjük, kényszervágásból eredő húst soha ne engedjünk behozni udvarunkba. Elképzelhető, hogy ennek az állatnak a levágása és a kóstoló ajándékozása milyen veszélynek teszi ki a megajándékozottat. A kóbor kutyák is komoly veszélyt jelentenek, ezért a kutyák kóborlását megkötéssel akadályozzuk meg. A gazdaságok (termelőszövetkezetek, állami gazdaság) védelmének megszervezése minden esetben állatorvosi feladat. A helyi viszonyok figyelembevételével a gazdaságok vezetősége a kezelő állatorvosokkal ezt a legrövid időn belül rendezze. Dr. Keliger Lajos m. vez. szakállatorvos 3 Sikeres küldetés Szaghalom akkor fogadta be véglegesen, amikor mint főagronómust megbízta az egykori Új Barázda Tsz elnöki tisztével. Ennek éppen egy fél évtizede. Tavaly a Kossuth és az Új Barázda Tsz egyesült. A közgyűlésen 700 szövetkezeti gazda adta szavazatát arra, hogy a tízezer holdas gazdaság elnöke Lázár Lajos legyen. Szécsi Imre, a Szeghalmi Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának terv-és statisztikai előadója, gyakran találkozik Lázárral. Tőle hallottam, hogy Lázár olyan, mint egy örökmozgó gép. Nyugtalan természetű. A szikes talaj kemény és állhatatosan küzdő emberré edzette Lázért. Megerősítette benne azt az életfelfogást, hogy a természet vad erőinek legjobb ellenszere a szövetkezetet alkotó gazdák közös ereje, cselekvő egysége. Nem ismer lehetetlent A járási mezőgazdasági osztály pénzügyi csoportvezetője, Pengő Albert mondotta, a szeghalmi Petőfi Tsz a gyengén gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik, de a járásnak tizedrészt sem vetnek fel annyi gondot, mint egy közepesen gazdálkodó közösség. Lázár szinte nem ismer lehetetlent. A csaknem 10 ezer hold szikes, kötött talajból ezen a tavaszon mindössze 103 hold maradt vetetlen, míg a vele szomszédos és jóval kisebb területen gazdálkodó körösladányi Dózsában 500 holdba nem került mag. A Petőfi Tsz elnöke Ambrus Balázs főagronómussal egyetértésben szervezte a munkát. Disztilerezett földbe vettették a kukoricát. Akkor Lázárt egyesek megrótták, közöttük a hozzá hasonló diplomások is, akik a rendkívüli időjárásban az optimális talajmunkáról beszéltek. Egyről azonban megfeledkeztek: a szik pillanat talaj! Tavasszal csak néhány nap áll az emberek rendelkezésére, hogy bemunkálják, bevessék, megkapálják. Lázárék ezt a percet ragadták meg, s ebből élnek. A disztillerezett földibe vetett kukorica szépen fejlődik. A szeghalmi Petőfi Tsz tehát nyert, szemben azokkal, akik a vetésre jobb időt vártak. A határ szép. A bevételek és a kiadások a fél évkor, a terv ellenőrzése idején, egyenlegben álltak. A közös érdek fontosabb Serfőző Lajos járási főagronómus szerint Lázár azért is jó tszelnök, mert a munkában nemcsak a szövetkezet önös érdekét képviseli, hanem a járásét is. Így volt ez az aratás kezdetekor is. A Petőfi Tsz-be négy SZK és két magyar gyártmányú kombájnt irányítottak. Mivel az árpa Körösladány térségében két-három nappal korábban érett, a járási osztály a gépek átcsoportosítása mellett döntött. A tsz-elnökök közül elsőnek Lázár cselekedett. Két napra felajánlotta és elküldte a kombájnokat Körösladányba. A második nap maga látogatta meg az aratókat, s a helyszínen még egy nappal megtoldta korábbi ajánlatát. A dolog nem ment ilyen egyszerűen a vésztői Petőfi és Kossuth Tsz esetében. Itt, amint azt a járási főagronómus is említette, az átcsoportosítás gondolatával nem értettek egyet. Éretlen gabonában járatták a gépeket, hogy a járásiak szemét bekössék. A szeghalmi Petőfi Tszben a harmadik nap végén visszaérkeztek a kombájnok. A szövetkezet ebben az évben, fennállása, de azt is lehet mondani, emberemlékezet óta nem takarított be olyan bő termést, mint 1965-ben. Visszatérnek a fiatalok A tsz központjában serény munka folyik. Várdai Jánosné főkönyvelő említette, hogy Lázár Lajost, az elnököt, s az embert a szövetkezet gazdái szeretik, becsülik. Ebben az évben száznál többen kérték felvételüket a közösbe. Főként fiatalok kopogtattak, közöttük olyanok, akik nyolc évvel ezelőtt reményt vesztve hagyták el Szeghalmot. A szövetkezet életében azonban zökkenők is vannak. Ebben az évben a kertészet nem teljesíti tervét. Rangasz János tsz-kertésszel a tervkiesés pótlásáról, kedden, augusztus 3-án megbeszélést tartottak. Ott volt a szövetkezet szűk körű vezetősége. A vita középpontjában a paradicsom állt. Holdanként 220 mázsa hozamot terveztek, ezzel szemben csak a felét várhatják. A kertész bízik abban, hogy a paradicsom okozta bevételi kiesést év végéig tovább csökkentik. Intézkedtek, s 12 holdba étkezési hagymát ültettek, 11 holdba pedig petrezselyemmagot vetettek. Emellett a szövetkezet 25 vagon árpát ad el ipari célra. Az 1965 évre tervezett pénzügyi helyzet ezzel szilárd marad. Törődik az emberekkel A Petőfi Tsz elnökéről azt tartják, hogy a közös munkában, a közös ügy szolgálatában egyet ismer: az emberrel való törődést. Dr. Zsombok András, a járási mezőgazdasági osztály igazgatási csoportvezetője említette, hogy tavaly ősszel késő éjszakába nyilt az egyik igazgatósági ülés. Éjfél körül járt, amikor a vitát berekesztették. Medgyesinét, az igazgatóság tagját, Lázár gépkocsiba ültette s hazavitte. ő csak ezt követően tért nyugovóra. Várdainé egy frissebb példát mondott. Kardos Ferenc, a fokközi üzemegységből sietett a faluba. A fia leesett a fáról, valami baja történt. Az elnökkel útközben találkozott. Lázár nyomban kilépett a gépkocsiból és Kardosék rendelkezésére bocsájtotta. özvegy Varga Józsefné néhány nappal ezelőtt takarmányt kért. Az árpaelőleget ekkor még nem osztották. Az elnök szólt a főkönyvelőnek és a párttitkárnak, fontolják meg ők is a dolgot, özvegy Vargánénak utalványt adtak egy mázsa árpaelőlegre. Egymaga sohasem dönt Lázár Lajos munkamódszere azért is jó, mert — mint elnök — egymaga sohasem dönt a tsz előtt álló feladatokban. A szövetkezet szűk körű vezetése — elnök, párttitkár, főagronómus, főkönyvelő — naponta vitatkozik a feladatok teljesítésén, a lehetőségek kihasználásán. A termelést elsősorban a gazdaságosság oldaláról vizsgálják, s minden egyes — még az apróbb — kérdésekben is közösen hányják-vetik meg a dolgokat. Talán ez az átgondolt vezetés a kulcsa annak, hogy a szeghalmi Petőfi Tsz évről évre erősödik, hogy egyre kevesebb gondot okoz, ehelyett mind több örömet és javuló élet-, munkakörülményt ad a tagságnak. Lázár Lajos agrármérnök tehát jól teljesíti küldetését. Dupsi Károly Pálinkafőzetők figyelem! A Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet értesíti a pálinkafőzetőket, hogy A GYULAI ÚTI SZESZFŐZDÉBEN a pálinkafőzést augusztus 16-ával megkezdi. Mindennemű és minden mennyiségű cefre főzését vállalják. Főzésre lehet jelentkezni naponta reggel 8 órától délután 4 óráig a főzde helyiségében. 90822 Vasárnap Ezer méter vízvezeték saját erőből Sarkadon A községi tanács elfogadta a javaslatot: a Magyar utcát és az Ady Endre utcát el kell látni vízvezetékkel. Tették ezt azért, mert a tanácstagok felhívására a község kevés pénzéhez szívesen csatlakoztak társadalmi munkával az utcabeliek. A Magyar utcaiak vállalták, hogy ki is ássák és be is temetik a csővezeték helyét, az Ady Endre utcaiaknál már volt egy kis szóváltás, mert csak a betemetést vállalták. Hangzott el ilyen kijelentés is: „azért fizetjük a községfejlesztést, hogy csinálják meg helyettünk.” A tanácstagok lelkes munkájának köszönhető, hogy sikerült meggyőzni mindkét utca lakóit afelől: közös érdek a vízvezeték, de elsősorban mégis a lakók, az utcabeliek kényelmét szolgálja, s így hamarosan 1050 méter hoszszúságban — a két utcában — beköthetik a vizet.