Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

P A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. MÁJUS 1., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Igaz baráti és testvéri fogadtatásban részesülünk . Május­­ előestéjén Leningrádban l­eningrádból tudósítónk je­lenti: A Békés megyéből indult Béke­­ és Barátság vonat több mint 300­­ résztvevője szerdán Kijevben vá­rosnézésen vett részt, majd áp­rilis 28-án érkeztek Leningrádba. A külön voltat utasait hatalmas tö­meg üdvözölte, ősi orosz szokás szerint kenyérrel és sóval fogad­ták őket, majd mindenkinek vi­rágcsokrot adtak. A város életé­nek egyik színes foltja a magyar csoport, hiszen a Békés megyeiek az elsők ez évben, akik ilyen nagy számban látogatták meg Leningrádot, és érkezésükkel megjött a jó idő is. Április 29- én délelőtt városnézés volt s­­ közben megkoszorúzták a máso­­­dik világháború hősi síremlékét. Délután szovjet és külföldi diák­o­kok meghívására baráti találko­zón vettek részt. I­­ Igen lázas és nagyszabású ké-­i szülődés folyik a május 1-i ün­nepségekre. Már láthatók a Néva torkolatához felúszott hadihajók és tengeralattjárók, melyek kü­lön színes villanylámpa-füzérek­­kel vannak díszítve. A városban óriási transzparenseket, zászlóer­dőt és sok-sok virágot lehet talál­ni. A különvonat 25 tagú csoportja Zalai György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára vezetésével a Téli Palota előtti dísztribünön­­ foglal helyet, míg a többiek a vá­ros dolgozóival együttesen vonul­nak a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén. Május 2-án nagygyűlésen talál­koznak a város dolgozóival. Min­denki nagyon jól érzi magát és a munka ünnepe alkalmából kö­szöntik Békés megye dolgozóit. Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG Köszöntjük Békés megye munkásait, és minden dolgozóját! Hírügynökségek, távirati irodák ontották a világ minden tájáról a híreket, tudósításokat, ho­gyan készültek a munkások, s minden dolgozó nagy harci seregszemléjére, május 1-re. Hitet tesznek újra a társadalmi haladás mellett, hitet tesznek, hogy csak a szocialista, kommunista társadalmi rend képes megteremteni a munka szabadságát, mely egyedüli forrása azoknak a javaknak, melyekből sarjad és kivirágzik min­den földi vívmány: a gyárkémények, a síneken kígyózó-kattogó vonatok, a földről más égitestek felé száguldó űrhajók, a föld síkságainak ara­nyát, a búzát letakarító arató-cséplő gépek, a me­leg otthonok, a kultúra ezernyi szépsége. Il­tet tesznek, hogy csak a szocialista, kommunista társadalom valósíthatja meg az emberiség évez­redes álmát , az ember teljes szabadságát. A világ minden táján ma a szabadság szent dalai csendülnek fel Moszkvától Havannáig, Ha­vannától Tokióig. Magyarország és szőkébb pát­riánk, Békés megye munkásai, valamennyi dol­gozója e nagy kórusban zengi: Világ proletár­jai, egyesüljetek! Köszöntjük e napon a megye munkásait, minden dolgozóját , a májusi eszmék megvaló­sítóit. Forrón üdvözöljük azokat, akik a szoci­alista társadalom építésének harmadik ötéves tervén dolgoznak, akik a magyar nép győzelmes szervezőjének, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tiszteletére munkaverseny­re is keltek, hogy nagyobb sikereket érjenek el. Köszöntjük az édesanyákat, akik a hazának hű­séges gyermekeit adták, köszöntjük fiainkat, lá­nyainkat, akiket a májusi eszmék új hódításokra sarkallnak, a tudomány, a technika új csúcsainak a meghódítására, hogy mind bőségesebben ont­sa a gazdagság, a kultúra javait szabad hazánk. Köszöntjük Békés megye régi forradalmá­rait, akiknek példája ott lüktet a mindennapi tettekben, akiknek hősi harcai messze hirdetik: hűen szolgálni a népet, a hazát. Messze, messze visszhangzik megyénk mun­kásainak, minden dolgozójának az az elhatáro­zása, hogy békében akarnak építeni, élni, ezért e napon is kinyilvánítják együttérzésüket, szoli­daritásukat mindazokkal a népekkel, akik küz­denek az imperialista beavatkozás ellen, akik a magyar néppel együtt védelmezik a békét. Új­ból és újból kinyilvánították a megye munkásai, dolgozói mélységes haragjukat az amerikai im­perialisták iránt, akik a hős vietnami nép ellen pusztító háborút folytatnak. Azt akarják, hogy hallgassanak el a fegyverek! S a népek, a száz- és százmilliók akarata győzni fog! Győzni fog, mint ahogyan sok-sok országban szabaddá vál­tak már a népek, mert akarták és akarják a sza­badságot mindenütt e földön. Ezért lengenek ma az egész világon a vörös zászlók, ezért mennek, kígyóznak hosszú-hosszú sorokban száz- és száz­milliók, egyet dobogva szívük és egyet kiáltva ajkuk: fogjunk össze az imperializmus ellen a békéért, a szabad emberi életért vívott harcban! Befejeződött a Magyar Történelmi Társulat orosházi emlékülése Szombaton délelőtt fél 9 óraikor folytatódott Orosházán a Magyar Történelmi Társulat emlékülése az „Orosháza története és nép­rajza” című monográfia vitájával. Délelőtt a városi tanács díszter­mében Darvas József író elnökle­tével kezdődött meg a monográ­fia történeti részének vitája. El­sőnek dr. Benda Kálmán kandi­dátus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi In­tézetének főmunkatársa mondotta el bevezetőjét, kiemelve, hogy tör­ténészek számára mindig nagy örömünnep, ha ilyen színvonalas műről vitázhatnak, cserélhetik ki gondolataikat. A felkért hozzá­szólók ezután a monográfia első kötetének egyes fejezeteit értékel­ték. Dr. Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Dr. Weltmann Imre kandidátus, a Fővárosi Levéltár osztályvezető­je, Dr. Boros József kandidátus, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének főmun­katársa és dr. Tarnai Andor kan­didátus, a MTA Irodalomtörténe­ti Intézetének munkatársa egy­aránt alapos elemzéssel fejtették ki véleményüket a monográfia történeti részével kapcsolatban. Délután 1 órától az orosházi zeneiskola hangversenytermében folytatták a vitát, ezúttal a mo­nográfia néprajzi részéről. Beve­zetőt dr. Balassa Iván kandidátus, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának osztály­­vezetője mondott, majd dr. K. Kovács László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Inté­zetének tudományos főmunka­társa és dr. Tábori György, a Békés megyei Múzeumi Szervezet igazgatója szólalt fel. A felkért hozzászólók szavai után számosan jelentkeztek, és mondották el vé­leményüket a monográfia népraj­zi tanulmányairól. Az emlékülés, valamint a vita­ülés hasznosan zárult, és további ösztönzést nyújtott tudományos kutatóink számára. Felvétel az emlékülés első napjáról: Süle József tanácselnök megnyitó beszédét mondja. Éljen május 1, a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje!

Next