Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-05 / 105. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Vitatkozók és „csendes” emberek A műhely egyik sarkában három ember áll egymással szemben: a főmérnök, a művezető és egy technikus. Előttük a munkaasztalon: tervrajz. A gépek zúgásáról nem hallom szavukat, de élénk mozdulataik, ideges legyintésük, előre és hátra dobbanó léptük elárulja, hogy szenvedélyes vita dúl köztük. Aztán egyszerre mindhárman a rajz fölé hajolnak, majd kiegyenesednek. Már nyugodt az arcuk, és mosolyogva kezelnek egymással. Ugyanebben az üzemben voltam fültanúja a TMK vezetője és a rajziroda egyik dolgozója közti, kedélyesnek cseppet sem mondható telefonbeszélgetésnek, amely így fejeződött be: „Azért, mert jó barátok vagyunk, nem kötelességem elfogadni tőled az elfuserált munkát.” „Szókimondó emberek dolgoznak nálunk” — mondta mosolyogva az igazgató, amikor azt kérdeztem, hogy a sok indulatos vita nem gátolja-e a munkát? — „A munkát meg ugyan miért akadályozná? Jobb, ha egymással tisztázzák a bajokat, mintha mindenért hozzám futkosnának. Végeredményben mindegyik felelős vezető a maga posztján”... „Tisztázzák egymással”... „mindegyik felelős vezető a maga posztján”... — járt az eszemben. Egyetértettem az igazgatóval és magamban továbbfolytattam érveit: „A szenvedélyes vita közben tisztázódnak leginkább a célravezetőbb módszerek, megoldások, hiszen érvek és ellenérvek csapnak össze, s rendszerint az erősebb, a jobbik győz”... Akaratlanul is egy korábbi eset jutott eszembe. A műszaki konferencián elhangzott a főmérnök beszámolója, feltette a kérdést: — Kíván-e valaki hozzászólni? — de a helyiségben mindenki csendes maradt. Mi lehet az oka? — érdeklődtem és ezt a választ kaptam: „Nálunk dolgoznak és csendben vannak az emberek. Miért is hangoskodnának, hiszen pontos utasítást kapnak mindenre.” Egyszerre megértettem azt is, hogy a vitatkozókkal teli üzem miért tartozik a terület legjobb, és a „csendes” dolgozókat, vezetőket foglalkoztató gyár a gyengébb termelési eredményeket produkálók közé. Mert ez a csendesség legtöbbször a kialakult emberi önállótlanságot, fásultságot és közönyt, az előbbi fordítottját takarja. Nyilvánvaló, hogy a vita önmagáért és apró semmiségekért valóban a munka útjában áll. De a termelés érdekében az igazságért, sőt az igaznak vélt álláspontért kiállni a munka legnagyobb előlendítője. Az időben alkalmazott érvelés, a demokratikus jogokkal élés felmérhetetlen vállalati és népgazdasági haszonnal jár. Ne higgye egyetlen vezető, hogy ennek tekintélyrombolás a következménye. Sokkal előbb és jobban kiábrándulnak a dolgozók abból a vezetőből, aki nem tűri a véleményt, elfojtja a munka kezdése előtti vitát és csalhatatlannak érezve magát, mindent utasítással akar megoldani. Az ilyen vezetésnél gyakoribb, hogy utólag kiderül: hibás volt az intézkedés. Az efféle „csendteremtés” hazug és hamis elméleten alapul. Becsülöm, tisztelem és szeretem a szenvedélyes vitatkozókat. Bátorságot, őszinteséget és felelősségtudatot takar kiállásuk, olyan emberek ők, akik lelkesedéssel és kedvvel végzik munkájukat. S végeredményben is nem önmagukért, hanem elsősorban a közösségért, a társadalomért emelik fel szavukat, hiszen azt akarják, hogy folyamatosabb, termelékenyebb legyen a munka, kevesebb költséggeljobbat gyártsanak. S a „csendes” emberek? Magatartásuk mögött gyakran rájuk erőszakolt közömbösség van, amelyet aztán önző egoizmus követ. Beszéljünk csak velük, hamar észrevehetjük, kevés már az önálló véleményük és mindig az a gondolat jár bennük: „Csak befejeződne az értekezlet, hogy engem ne zavarjon semmi”... „Alig várom, hogy jelezzék a munkaidő végét és én mehessek haza...” „Engem... Én... és megint csak én...” Az önös egoizmus nem gyarló emberi tulajdonság csupán. A hibás vezetői munkastílus, a csak önmagamra értelmezett, de mások felelősségét és demokratikus jogait elfojtó vezetés a szülője legtöbbször. A „csendes” emberektől senki sem kérheti számon a hibákat, nem adnak módot, hogy felelősségre vonják őket, hiszen mindent felsőbb utasításra cselekszenek. Lehet, hogy könynyebb, de semmiképpen sem becsületesebb így élni... Meggondolt és másoknak is önállóságot biztosító vezetői munkastílus, őszinte és elsősorban a közösség érdekeivel számoló légkör a munkapadok mellett, a művezetői beosztásban és az igazgatói pulpituson egyaránt, erre van szükség a szocialista vállalatoknál. Úgy vélem, hogy az üzemi pártszervezetek is részesei lehetnek, hogy inkább szenvedélyesen vitatkozók éljenek a gyárakban, mint „csendes” vagy ha úgy tetszik közömbös, fásult emberek. A jövő, a gazdaságirányítás új rendje is így igényli... Kovács András Legelőgazdálkodási bemutató Szarvason A Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága május 6-án, pénteken az állattenyésztők és az állatorvosok részére értekezletet tart a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság kákai kerületében — közölte Zsibók András, az igazgatóság vezetője. Megvitatják majd az állami gazdaságok állattenyésztésének első negyedévi eredményeit, a nyári takarmányozás lehetőségeit, megtekintik a kísérleti állami gazdaság kiválóan gondozott legelőjét és az állategészségügyi helyzetről tanácskoznak. Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Tapasztalatcsere-látogatásra megyénkbe érkezett az NDK Nemzeti Frontjának képviselője Kedves vendégek érkeztek szerdán a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságához. A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontjának hazánkban tartózkodó küldöttsége: Herbert Ott képviselő, a Nemzeti Front országos elnökségének és titkárságának tagja, valamint Günther Költ, a Nemzeti Front berlini bizottságának titkára megyénkben tanulmányozzák három napon át a magyar testvérszervezet munkáját. Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei elnökségének tevékenységével, Gyulán a városi bizottság munkájával, Orosházán pedig a népfront és a tanács együttműködésével, a kölcsönös segítség eredményeivel ismerkednek. Ezenkívül megtekintik a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum helytörténeti kiállítását, Orosházán az agrárszocialista mozgalmak történetét megelevenítő dokumentumkiállítást, az üveggyárat, a gyulai húsüzemet, a várat és a híres Várfürdőt. Szerdán Békéscsabán, a téglagyár kultúrtermében a Balassi Művelődési Ház kultúrcsoportjai és a Honvéd Helyőrség fúvószenekarának közreműködésével német—magyar barátsági estet rendeznek. Az orosházi barátsági esten — a Vörös Csillag Tsz kultúrtermében — filmet vetítenek az NDK-ról. Május 6-án Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Házban fővárosi művészek adnak műsort a magyar—német barátsági est keretében. A párt, a tanács és a Hazafias Népfront vezetői mindhárom városban fogadást adnak a német ■vendégek tiszteletére. Szovjet vendégekkel együtt ünnepeltek a békésiek• A munka ünnepének gazdag eseménysorozatán a békésiek igen kedves és szívesen látott vendéget üdvözölhettek Jurij Petrovszkij gárdaezredes, a Szovjetunió Hőse és felesége személyében. A szovjet vendégeket — Vichnál Pál, az MSZBT megyei titkára kíséretében — meleg barátsággal a járási pártbizottságon fogadták, majd szombat délelőtt részt vettek az 1906-os nagy aratósztrájk emléktáblájának avató ünnepségén. Meghitt beszélgetésen találkoztak Békés község veteránjaival, akik közül sokan részt vettek a Vörös Hadsereg forradalmi harcaiban. A gazdag program keretében látogatást tettek a kosárüzem 70 éves fennállását bemutató és az iparitanuló-képzést reprezentáló kiállításon. Módot találtak, hogy beszélgessenek a kosárüzem munkásaival, illetve megtekintsék a békési Egyetértés Tsz szép eredményeket produkáló területét. A pár órás tsz-látogatás és barátkozás eredményeként meghívták Petrovszkij elvtársat és családját, hogy tekintse meg több napon át a nyári időszak munkálatait és a dolgozókkal együtt pihenjen a tsz üdülőjében, amit a vendégek örömmel elfogadtak. Szombaton este megtekintették a fiatalok lampionos, fáklyás csónakfelvonulását, majd vasárnap a díszemelvényről a járás és község vezetőivel, kiváló dolgozókkal együtt köszöntötték az igen nagy számban felvonuló, derűs hangulatú békésieket. A május elsejei majálison a vendégek egész nap együtt ünnepeltek és szórakoztak a dolgozókkal. A mindenütt szívesen fogadott, kedves szovjet vendégek hétfőn köszöntek el vendéglátóiktól a viszontlátás reményében. Ez évben kétmillió forintot fordítanak a békéscsabai tv-reléállomásra Mint arról már korábban beszámoltunk, a tv-adások vételének javítására Békéscsabán reléállomást építenek. A megyei tanács tervosztályára megérkezett a program, amely alapján a békéscsabai tv-torony a szarvasi út mentén 80 méter magas lesz, melynek átmérője hat méter. Az építkezést még ez évben megkezdik s erre a célra 2 millió 105 ezer forintot fordítanak. 30000000000000000000000000000 500000000 50000000 CV 500 Szűcs Anna, a Békési Kosáripari Vállalat szakmunkásnője, a szocialista címmel négyszeresen kitüntetett Vörösmarty brigád tagja fonás közben. Képes riport a 3. oldalon. Fotó: Dupsi