Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-17 / 141. szám
1967. június 17. Szevasz Vera Herskó János nagy sikert aratott filmjét ezúttal a Békéscsabai Terv mozi mutatja be június 17—18-án. A film hősei fiatalok, az ő életük, problémáik jelennek meg a néző előtt a filmművészet eszközeinek gazdag alkalmazásával. A Magyar Tv műsora JÚNIUS 17-ÉN, SZOMBATON 16.13 Műsorismertetés. 16.15 Falusi könyvszolgálat. 16.25 A mi őrsünk... 10.55 Hírek. 17.00 Lőrincze Lajos műsora. 17.30 Boldizsár Iván útijegyzetsorozata. 17.50 Kisfilm. 18.10 A tv jelenti. 18.55 Cicavízió. 19.05 Tv-híradó. 19.25 Vasas—FTC bajnoki labdarúgómérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. 21.20 Aranykulcs Fesztivál. Az intervízió táncdalfesztiválja Pozsonyból. 22.50 A tv-híradó 2. kiadása. 23.10 Popeye, az ünnepelt. JÚNIUS 17. Békési Bástya: Változó felhőzet. Békéscsabai Brigád: A méltatlan öreg hölgy. Békéscsabai Szabadság: Júlia és a szellemek. Békéscsabai Terv: Szevasz, Vera! Gyulai Erkel: A nőstényfarkas. Gyulai Petőfi: A főnök inkognitóban. Mezőkovácsházi Vörös Október: Utószezon. Orosházi Béke: Orvosság a szerelemre. Orosházi Partizán: Jaguár. Sarkadi Petőfi: Drága John. Szeghalmi Adil: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. Színház műsora Június 17-én, szombaton este 7 órakor, Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Bérletszünet. Június 17-én, szombaton este 8 órakor, Kétegyházán: TÓTÉK A román tv műsora SZOMBAT 17.00 Asszonyoknak. 17.30 Gyermekeknek, tanulóifjúságnak. Előjáték a vakációra. 18.30 A tv esti híradója. 18.50 Időjárásjelentés és hirdetések. 19.00 Tele-enciklopédia. 20.00 ..Muzsika a várkapunál” — román kisfilm. 20.40 Filmsorozat. Angyal kalandjai. 21.30 Könnyűzene Orietta Berci olasz énekesnő felléptével. 21.55 A tv2 éjszakai híradója. 22.10 Telesport. 22.20 Műsorzárás. 11 jugoszláv tv műsora SZOMBAT 16.16 Autósmotor-versenyek. 17.40 Népi muzsika. 18.15 Első lépések. 18.15 Szóban és képben. 20.38 Valami új, valami régi. 21.00 Közvetítés Bratislavából (Intervízió). 22.30 Gideon a Scotland Yardból. (Állandó adások. 18.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-napló.) A rádió műsora JÚNIUS 17-ÉN, SZOMBATON Kossuth rádió. 8.22 Lányok, asszonyok. 8.42 Zenekari muzsika. 9.20 Az orvos a hályogról. 9.25 Zene nyugdíjasoknak. 10.10 Vidám félóra gyerekek „bemondásairól”. 10.37 Flotow, Márta. 4 felvonásos opera. 12.59 Magyar költők Vietnamról. (Ism.) 13.10 Népdalok. 13.45 Néhány perc tudomány. 13.50 Hirdetőoszlop. 14.05 Elisabeth Schumann énekel. 14.25 Mi történt a héten a nagyvilágban? 14.40 Muzsikáló házak. Barát Endre írása. 15.15 Csak fiataloknak. 16.00 Hétvége. 17.34 Változatok egy népdalballada témájára. 18.03 Új lemezeinkből... 18.50 Csárdások. 19.30 Közvetítés a Vasas— Ferencváros bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 20.15 Népi táncok. 20.30 A második félidő közvetítése. 21.15 Hanglemezműsor. 21.23 Ketrecek. Henryk Barchowski hangjátéka. 22.20 Táncoljunk. Petőfi rádió. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.15 Mindenki kedvére. 13.42 Az orvos a vályogról. (Ism.) 14.08 Összeállítás a Kalevalából. 14.55 Mezei csokor. 15.12 Prokofjev: Rómeó és Júlia. Balett-szvit. 16.05 Fültörő. 17.05 Imperial és a nemesítés. Dr. Simon József riportja. 17.25 Népek zenéjéből. 17.47 Elisabeth Schumann operafelvételeiből. Hírek. Időjárásj elentés. 18.05 Közvetítés bajnoki labdarúgómérkőzésekről. 18.20 Kiváncsiak klubja. 19.15 Egy házasságszédelgő története. Karel Capek írásának rádióváltozata. 19.30 Ullmann Ottó táncosaiból. 19.40 Kórusok. 20.21 Virágok vetélkedése. Irodalmi összeállítás. 21.00 Verbunkosok. 21.21 Szűcs Lóránd zongoraestje a Zeneakadémia Kisterméből. URH 18.05 Hanglemezparádé. 19.00 Balassa Sándor: Dimenziók. Bemutató. 19.07 Richard Strauss operáiból. 20.09 Igor és David Ojsztrah hegedül. 20.59 Schönberg: Gurro-dalok. o rí Czte: új gazdasági mechanizmusban — mivel a termelés és az értékesítés folyamatát többé nem tervutasítások szabályozzák — megváltozik az árak szerepe is. Olyan árrendszert kell megteremteni, amely képes lesz híven tükrözni a termelés költségeit is, de a vevők értékítéletét is az egyes termékekről Tehát az új termelői árrendszer megszerkesztése közben az Árhivatal szakembereinek számtalan körülményre kell ügyelniük. Nézzünk néhány példát: elsősorban mielőtt a termelői árrendszer „elkészítéséhez” hozzáfoghattak, az új ipari nyersanyagárakat kellett kidolgozniuk. Itt az importbeszerzés arányainak helyes meghatározása volt a legfontosabb kérdés. A felhasználók a jövőben a behozott nyersanyagokért a devizaszorzókkal átszámított forintárat fizetik. Az új nyersanyagárak általában fedezik majd a népgazdaság tényleges kiadásait, s ugyanakkor jól tájékoztatják majd a termelőket az anyagok valódi költségeiről. (Ez lényeges szempont, hiszen az ipari nyers- és műgumi szükséglet 100 százalékát, a textil, bőr és faanyagok 50 százalékát, a vegyipari anyagok 40 százalékát, a színesfémek 50— 60 százalékát importból fedezi a népgazdaság.) Például a réz áránál is arra kell törekedni, hogy abban kifejezésre jusson a világpiaci árhelyzet, így a világpiaci magas rézárak vagy arra ösztönzik majd a vállalatokat, hogy helyettesítő anyagok után nézzenek, vagy arra, hogy olyan technológiát dolgozzanak ki, amellyel takarékoskodhatnak a rézzel. Továbbá: a vas- és nehézfém-kohászati termékek és az alumíniumtermékek közötti helyes árarányokkal elérhető az, hogy a hazai nyersanyagból készült alumínium felhasználása — a műszakilag lehetséges esetekben — kedvezőbb legyen a gyárak számára, mint a zömében importból származó acélféleségeké. Ugyanígy a műanyagok árát pl. nem lehetett a jelenlegi magas hazai előállítási költségek alapján meghatározni, hiszen köztudott, hogy a hazai műanyaggyártás gyors ütemben fejlődik, a ráfordítási költségek tehát minden bizonnyal csökkennek majd , s egy mai termelési költségeket tükröző műanyagár a műanyagok rendkívül kívánatos terjedését gátolná. Hogy mennyire érzékeny a gazdasági élet az árakra, s hogy az Árhivatal munkatársainak ezt az érzékenységet mennyire figyelembe kellett venni, amikor az árképzés alapelveit dolgozták ki, arra nézzünk meg egy példát: a gyapjú belföldi felvásárlási ára a világpiaci árnál jóval magasabb. Ebből az következik, hogyha a belföldi gyapjú átvételi árát a világpiaci árhoz akarnánk igazítani, le kellene szállítani a gyapjú felvásárlási árát. Ha viszont az árat csökkentenénk, bizonyos, hogy az utóbbi években nekilendült magyar juhtenyésztés fejlődése megtorpanna, mz mert pusztán csak a juhtej értékesítése önmagában nem lenne jövedelmező. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen fejlemény milyen nehéz gondokat támasztana éppen a mostoha viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek. Az árszámítások tehát a nyerses alapanyagok új árainak „elkészítésével” kezdődtek meg. Csakhogy probléma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kitermelésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pl. a szénbányászatban bányafára), amelynek árát egy későbbi fázisban lehet csak meghatározni — a termelői árrendszer kidolgozásakor. A szén új árához, azonban kellett a bányafa költsége is, hiszen ez a költségtényező is szerepel a szén önköltségében Nos, az ilyen termékek árait előre el kellett készíteni — ez matematikai módszerek, elektronikus gépeken végzett modellszámítások segítségével meg is történt. 1966 őszére elkészültek az ipari nyers- és alapanyagok, segédanyagok, energiahordozók új árai és az új közlekedési tarifa kalkulációja. Elkészültek azóta már a feldolgozóipar alsó vertikumaiban előállított termékek árai is: pl. a vas- és színesfém-kohászati termékek, az alumínium- és műanyagfélgyártmányok, fűrész-lemezipari áruk, textilfonalak, készbőrök árai. Elkészültek a könnyűipari árszámítások alapelvei, az ún. kalkulációs sémák, a textilméteráru iparban, a konfekció- és cipőiparban a papírnyomda- és bútoriparban. Elkészültek a gépipari, szilikátipari, élelmiszeripari árképzési irányelvek is, sőt a feldolgozóipar egyes területein már be is fejeződött az új termelői árak kiszámítása is. Voltaképpen 1987 közepéig — néhány hét múltán, tehát — befejeződik a teljes feldolgozóipari új termelői árrendszer, s az új kereskedelmi árrések kidolgozása is. Az új termelői árrendszer és az egész új ármechanizmus (az új gazdaságirányítási rendszer lényeges alkotó része) valójában évtizedes munka eredménye lesz. Tárgyalások, hazai és külföldi viták, elemzések, számítások serege előzte meg az alapelvek kidolgozását, amelyek alapján a minisztériumok, vállalatok hozzáfoghattak az új árak kiszámításához, a részletes kalkulációk, árverések elkészítéséhez. A kimunkált részletes árakat a megszervezett szakmai árreform bizottságokban valamennyi érdekelt fél még egyszer alaposan megvitatja, elemzi, hiszen egyetlen rossz ár a káros következmények egész sorozatát képes elindítani. Most a napokban kell eldönteni azt is, hogy mely termékek árai lesznek majd szabadok, melyek rögzítettek vagy maximáltak. (Az árak „szabadsága” azonban az új mechanizmusban sem lesz korlátlan. Különböző árképzési szabályok, adórendelkezések és a vevők magatartása megadják a vállalati hatáskörben változtatható árak mozgási lehetőségeit is.) Sok száz szakember — közgazdász és műszaki — több ezer adminisztratív dolgozó munkája érkezik most júniusban a befejezéshez, elkészül az új termelői árrendszer, s most már kezdődhet a vállalatoknál a konkrét kalkuláció, a vállalatok pénzügyi és üzletpolitikájának kidolgozása. G. F. Hogyan készül az ár? A világot átfogó telefonhálózat terveiről A megvalósítás határideje: 2000 A Nemzetközi Elektromos Alaszkától a Hírközlési Szövetség Genfben tartott konferenciáján jóváhagyták az egész világra kiterjedő automata telefonösszeköttetés 2000-ig történő kiépítésének tervét. Ennek az automata telefonösszeköttetésnek akkorra 600 millió hívószáma lesz. A szövetség tagállamait tíz földrajzi övezetre osztották; Franciaország pl. a „33” indexszámot, Nagy-Britannia pedig a „44” indexet kapta; ez azt jelenti, hogy Európa a 3-as és a 4-es övezetbe tartozik. Ghana indexe: „233”, mivel az ország a 2-es számú övezetbe esik stb. A föld bármely részén — Fidzsi-szigetekig — bármelyik előfizető felhívásához elegendő lesz az ország indexszámát, az után az illető telefonszámát tárcsázni. A DÉVAVÁNYAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS felvesz mezőgazdasági GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT és MŰSZAKI RAJZOLÓKAT. Felvesz továbbá b •FORGÁCSOLÓ, HEGESZTŐ, LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés személyesen az állomás telephelyén. 378 A PAMUTTEXTILMŰVEK iparitanuló-felvételt hirdet Jelentkezhet minden 15. életévét betöltött fiatal. A betanuló idő: 1 év. Jelentkezési határidő: 1967. július 28. Jelentkezés helye: Békéscsabai Gyára Békéscsaba, IV. ker. Bezerédi u. 1. 4260 Szombat Közületek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz a budapesti munkahelyekre kőműveseket, ácsokat, könynyűgépkezelőket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Különélési díjat rendelet szertn fizetünk. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint: 338 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai 1. számú (Kétegyházi úti) telepe kőművesek mellé segédmunkásokat vesz fel. 47355 Egy fő elektroműszerész szakembert, 1 fő betanított munkást nitrofestéssel foglalkoztatva, 4 fő villamosszakmában jártas betanított munkást, 1 fő lakatosszakmában betanított munkást alkalmazunk. Bérezés teljesítmény alapján. Jelentkezés: Békés megyei Vegyesipari Vállalat, munkaügyi osztály, Békéscsaba, Temető sor 8. 328 A Csongrád megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat telepe Békéscsaba II., Kazinczy utca a felvételre keres 1 fő raktári segédmunkást, 1 fő asztalos- vagy lakatosszakmában jártas betanított munkást és 1 fő akkumulátoros villamostargonca-szerelőt. 47424 Magasépítő technikust felvesz a Szarvasi Városi Tanács V. B. Házilagos Kivitelező Részlege. Jelentkezés a részleg irodájában, fizetés megegyezés szerint. 42799