Békés Megyei Népújság, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

1967. június 17. Szevasz­ Vera Herskó János nagy sikert aratott filmjét ezúttal a Békéscsa­bai Terv mozi mutatja be június 17—18-án. A film hősei fiata­lok, az ő életük, problémáik jelennek meg a néző előtt a film­művészet eszközeinek gazdag alkalmazásával. A Magyar Tv műsora JÚNIUS 17-ÉN, SZOMBATON 16.13 Műsorismertetés. 16.15 Falusi könyvszolgálat. 16.25 A mi őrsünk... 10.55 Hírek. 17.00 Lőrincze Lajos mű­sora. 17.30 Boldizsár Iván útijegyzet­­sorozata. 17.50 Kisfilm. 18.10 A tv je­lenti. 18.55 Cicavízió. 19.05 Tv-híradó. 19.25 Vasas—FTC bajnoki labdarúgó­mérkőzés. Közvetítés a Népstadion­ból. 21.20 Aranykulcs Fesztivál. Az intervízió táncdalfesztiválja Pozsony­ból. 22.50 A tv-híradó 2. kiadása. 23.10 Popeye, az ünnepelt. JÚNIUS 17. Békési Bástya: Változó felhőzet. Békéscsabai Brigád: A méltatlan öreg hölgy. Békéscsabai Szabadság: Júlia és a szellemek. Békéscsabai Terv: Szevasz, Vera! Gyulai Erkel: A nős­tényfarkas. Gyulai Petőfi: A főnök inkognitóban. Mezők­ovácsházi Vörös Október: Utószezon. Orosházi Béke: Orvosság a szerelemre. Orosházi Par­tizán: Jaguár. Sarkadi Petőfi: Drága John. Szeghalmi Adil: Sellő a pecsét­gyűrűn I—II. Színház műsora Június 17-én, szombaton este 7 óra­kor, Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Bérletszünet. Június 17-én, szombaton este 8 óra­kor, Kétegyházán: TÓTÉK A román tv műsora SZOMBAT 17.00 Asszonyoknak. 17.30 Gyerme­keknek, tanulóifjúságnak. Előjáték a vakációra. 18.30 A tv esti híradója. 18.50 Időjárásjelentés és hirdetések. 19.00 Tele-enciklopédia. 20.00 ..Muzsi­ka a várkapunál” — román kisfilm. 20.40 Filmsorozat. Angyal kalandjai. 21.30 Könnyűzene Orietta Berci olasz énekesnő felléptével. 21.55 A tv­2 éj­szakai híradója. 22.10 Telesport. 22.20 Műsorzárás. 11 jugoszláv tv műsora SZOMBAT 16.16 Autósmotor-versenyek. 17.40 Népi muzsika. 18.15 Első lépések. 18.15 Szóban és képben. 20.38 Valami új, valami régi. 21.00 Közvetítés Bra­­tislavából (Intervízió). 22.30 Gideon a Scotland Yardból. (Állandó adások. 18.00 Tv-híradó. 20.00 Tv-napló.) A rádió műsora JÚNIUS 17-ÉN, SZOMBATON Kossuth rádió. 8.22 Lányok, asszo­nyok. 8.42 Zenekari muzsika. 9.20 Az orvos a hályogról. 9.25 Zene nyug­díjasoknak. 10.10 Vidám félóra gyere­kek „bemondásairól”. 10.37 Flotow, Márta. 4 felvonásos opera. 12.59 Ma­gyar költők Vietnamról. (Ism.) 13.10 Népdalok. 13.45 Néhány perc tudo­mány. 13.50 Hirdetőoszlop. 14.05 Elisa­beth Schumann énekel. 14.25 Mi tör­tént a héten a nagyvilágban? 14.40 Muzsikáló házak. Barát Endre írása. 15.15 Csak fiataloknak. 16.00 Hétvége. 17.34 Változatok egy népdalballada té­májára. 18.03 Új lemezeinkből... 18.50 Csárdások. 19.30 Közvetítés a Vasas— Ferencváros bajnoki labdarúgó-mér­kőzésről. 20.15 Népi táncok. 20.30 A második félidő közvetítése. 21.15 Hanglemezműsor. 21.23 Ketrecek. Henryk Barchowski hangjátéka. 22.20 Táncoljunk. Petőfi rádió. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.15 Mindenki kedvére. 13.42 Az orvos a vályogról. (Ism.) 14.08 Összeállítás a Kalevalából. 14.55 Mezei csokor. 15.12 Prokofjev: Rómeó és Júlia. Balett-szvit. 16.05 Fültörő. 17.05 Imperial és a nemesítés. Dr. Si­mon József riportja. 17.25 Népek ze­néjéből. 17.47 Elisabeth Schumann operafelvételeiből. Hírek. Időjárásj e­lentés. 18.05 Közvetítés bajnoki labda­­rúgómérkőzésekről. 18.20 Kiváncsiak klubja. 19.15 Egy házasságszédelgő története. Karel Capek írásának rá­dióváltozata. 19.30 Ullmann Ottó tánc­osaiból. 19.40 Kórusok. 20.21 Virágok vetélkedése. Irodalmi összeállítás. 21.00 Verbunkosok. 21.21 Szűcs Ló­­ránd zongoraestje a Zeneakadémia Kisterméből. URH 18.05 Hanglemezparádé. 19.00 Balas­sa Sándor: Dimenziók. Bemutató. 19.07 Richard Strauss operáiból. 20.09 Igor és David Ojsztrah hegedül. 20.59 Schönberg: Gurro-dalok. o­ r­í C­z­te: új gazdasági mecha­nizmusban — mivel a termelés és az értéke­sítés folyamatát többé nem tervutasítások szabályozzák — megváltozik az árak szerepe is. Olyan árrendszert kell meg­teremteni, amely képes lesz hí­ven tükrözni a termelés költsé­geit is, de a vevők értékítéletét is az egyes termékekről Tehát az új termelői árrendszer megszer­kesztése közben az Árhivatal szakembereinek számtalan körül­ményre kell ügyelniük. Nézzünk néhány példát: elsősorban mielőtt a termelői árrendszer „elkészí­téséhez” hozzáfoghattak, az új ipari nyersanyagárakat kellett ki­dolgozniuk. Itt az importbeszerzés arányainak helyes meghatározá­sa volt a legfontosabb kérdés. A felhasználók a jövőben a beho­zott nyersanyagokért a deviza­szorzókkal átszámított forintárat fizetik. Az új nyersanyagárak ál­talában fedezik majd a népgaz­daság tényleges kiadásait, s ugyanakkor jól tájékoztatják majd a termelőket az anyagok valódi költségeiről. (Ez lényeges szempont, hiszen az ipari nyers- és műgumi szükséglet 100 száza­lékát, a textil, bőr és faanyagok 50 százalékát, a vegyipari anyagok 40 százalékát, a színesfémek 50— 60 százalékát importból fedezi a népgazdaság.) Például a réz árá­nál is arra kell törekedni, hogy abban kifejezésre jusson a világ­piaci árhelyzet, így a világpiaci magas rézárak vagy arra ösztön­zik majd a vállalatokat, hogy helyettesítő anyagok után néz­zenek, vagy arra, hogy olyan technológiát dolgozzanak ki, amellyel takarékoskodhatnak a rézzel. Továbbá: a vas- és ne­hézfém-kohászati termékek és az alumíniumtermékek közötti he­lyes árarányokkal elérhető az, hogy a hazai nyersanyagból ké­szült alumínium felhasználása — a műszakilag lehetséges esetek­ben — kedvezőbb legyen a gyárak számára, mint a zömében import­ból származó acélféleségeké. Ugyanígy a műanyagok árát pl. nem lehetett a jelenlegi magas hazai előállítási költségek alap­ján meghatározni, hiszen köztu­dott, hogy a hazai műanyaggyár­tás gyors ütemben fejlődik, a rá­fordítási költségek tehát minden bizonnyal csökkennek majd , s egy mai termelési költségeket tükröző műanyagár a műanya­gok rendkívül kívánatos terjedé­sét gátolná. Hogy mennyire érzékeny a gaz­dasági élet az árakra, s hogy az Árhivatal munkatársainak ezt az érzékenységet mennyire figyelem­be kellett venni, amikor az ár­képzés alapelveit dolgozták ki, arra nézzünk meg egy példát: a gyapjú belföldi felvásárlási ára a világpiaci árnál jóval maga­sabb. Ebből az következik, hogy­ha a belföldi gyapjú átvételi árát a világpiaci árhoz akarnánk iga­zítani, le kellene szállítani a gyap­jú felvásárlási árát. Ha viszont az árat csökkentenénk, bizonyos, hogy az utóbbi években nekilen­dült magyar juhtenyésztés fejlő­dése megtorpanna, mz mert pusztán csak a juhtej értékesítése önma­gában nem lenne jövedelmező. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen fejlemény milyen nehéz gondo­kat támasztana éppen a mostoha viszonyok között gazdálkodó me­zőgazdasági üzemeknek. Az árszámítások tehát a nyers­es alapanyagok új árainak „el­készítésével” kezdődtek meg. Csakhogy probléma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kitermelésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pl. a szénbányászatban bányafára), amelynek árát egy későbbi fázis­ban lehet csak meghatározni — a termelői árrendszer kidolgozá­sakor. A szén új árához, azonban kellett a bányafa költsége is, hi­szen ez a költségtényező is sze­repel a szén önköltségében Nos, az ilyen termékek árait előre el kellett készíteni — ez matema­tikai módszerek, elektronikus gé­peken végzett modellszámítások segítségével meg is történt. 1966 őszére elkészültek az ipa­ri nyers- és alapanyagok, segéd­anyagok, energiahordozók új árai és az új közlekedési tarifa kalku­lációja. Elkészültek azóta már a feldolgozóipar alsó vertikumai­ban előállított termékek árai is: pl. a vas- és színesfém-kohászati termékek, az alumínium- és mű­anyagfélgyártmányok, fűrész-le­­mezipari áruk, textilfonalak, készbőrök árai. Elkészültek a könnyűipari árszámítások alap­elvei, az ún. kalkulációs sémák, a textilméteráru iparban, a konfekció- és cipőiparban a papír­nyomda- és bútoriparban. Elké­szültek a gépipari, szilikátipari, élelmiszeripari árképzési irány­elvek­ is, sőt a feldolgozóipar egyes területein már be is feje­ződött az új termelői árak kiszá­mítása is. Voltaképpen 1987 kö­zepéig — néhány hét múltán, te­hát — befejeződik a teljes feldol­gozóipari új termelői árrendszer, s az új kereskedelmi árrések ki­dolgozása is. Az új termelői árrendszer és az egész új ármechanizmus (az új gazdaságirányítási rendszer lényeges alkotó része) valójában évtizedes munka eredménye lesz. Tárgyalások, hazai és külföldi viták, elemzések, számítások se­rege előzte meg az alapelvek ki­dolgozását, amelyek alapján a minisztériumok, vállalatok hozzá­foghattak az új árak kiszámításá­hoz, a részletes kalkulációk, ár­verések elkészítéséhez. A kimun­kált részletes árakat a megszer­vezett szakmai árreform bizott­ságokban valamennyi érdekelt fél még egyszer alaposan megvitatja, elemzi, hiszen egyetlen rossz ár a káros következmények egész sorozatát képes elindítani. Most a napokban kell eldönteni azt is, hogy mely termékek árai lesznek majd szabadok, melyek rögzítet­tek vagy maximáltak. (Az árak „szabadsága” azonban az új mechanizmusban sem lesz korlát­lan. Különböző árképzési szabá­lyok, adórendelkezések és a vevők magatartása megadják a vállala­ti hatáskörben változtatható árak mozgási lehetőségeit is.) Sok száz szakember — közgazdász és mű­szaki — több ezer adminisztratív dolgozó munkája érkezik most júniusban a befejezéshez, el­készül az új termelői árrendszer, s most már kezdődhet a vállala­toknál a konkrét kalkuláció, a vállalatok pénzügyi és üzletpoli­tikájának kidolgozása. G. F. Hogyan készül az ár? A világot átfogó telefonhálózat terveiről A megvalósítás határideje: 2000 A Nemzetközi Elektromos­­ Alaszkától a Hírközlési Szövetség Genfben tartott konferenciáján jóvá­hagyták az egész világra kiter­jedő automata telefonösszeköt­tetés 2000-ig történő kiépítésé­nek tervét. Ennek az automa­ta telefonösszeköttetésnek ak­korra 600 millió hívószáma lesz. A szövetség tagállamait tíz földrajzi övezetre osztották; Franciaország pl. a „33” index­számot, Nagy-Britannia pedig a „44” indexet kapta; ez azt je­lenti, hogy Európa a 3-as és a 4-es övezetbe tartozik. Ghana indexe: „233”, mivel az ország a 2-es számú övezetbe esik stb. A föld bármely részén — Fidzsi-szigetekig — bármelyik előfizető felhívá­sához elegendő lesz az ország indexszámát, az után az illető telefonszámát tárcsázni. A DÉVA­VÁNYAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS felvesz mezőgazdasági GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT és MŰSZAKI RAJZOLÓKAT. Felvesz továbbá b •­FORGÁCSOLÓ, HEGESZTŐ, LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés személyesen az állomás telephelyén. 378 A PAMUTTEXTILMŰVEK iparitanuló-felvételt hirdet Jelentkezhet minden 15. életévét betöltött fiatal. A betanuló idő: 1 év. Jelentkezési határidő: 1967. július 28. Jelentkezés helye: Békéscsabai Gyára Békéscsaba, IV. ker. Bezerédi u. 1. 4260 Szombat Közü­letek munkaerőigénye A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz a budapesti munka­helyekre kőműveseket, ácsokat, köny­­nyűgépkezelőket, villanyszerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkáso­kat. Különélési díjat rendelet szertn fizetünk. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsiga­zolás és munkaruha, szakmunkások­nak szerszám szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint: 338 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai 1. számú (Kétegyházi úti) telepe kőművesek mellé segédmunká­sokat vesz fel. 47355 Egy fő elektroműszerész szakem­bert, 1 fő betanított munkást nitro­­festéssel foglalkoztatva, 4 fő villamos­szakmában jártas betanított munkást, 1 fő lakatosszakmában betanított munkást alkalmazunk. Bérezés telje­sítmény alapján. Jelentkezés: Békés megyei Vegyesipari Vállalat, munka­ügyi osztály, Békéscsaba, Temető sor 8. 328 A Csongrád megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat telepe Bé­késcsaba II., Kazinczy utca­­ a felvé­telre keres 1 fő raktári segédmunkást, 1 fő asztalos- vagy lakatosszakmában jártas betanított munkást és 1 fő ak­kumulátoros villamostargonca-szere­­lőt. 47424 Magasépítő technikust felvesz a Szarvasi Városi Tanács V. B. Házila­gos Kivitelező Részlege. Jelentkezés a részleg irodájában, fizetés megegyezés szerint. 42799

Next