Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-15 / 63. szám

Békéscsaba város új címere TERVEZTE: GABUREK KAROLT FESTŐMŰVÉSZ. A 120. A három nagy tavaszi törté­nelmi forduló elsőjéhez érkez­tünk, március 15-höz. Tavaszokat mondunk: 1848, 1919, 1945 tavasza... Az első, március idusa: az ifjúság, Petőfi tavasza. Mire emlékszünk mi, idősebbek? Az iskolai ünnepségekre, az ün­neplőbe öltözött diákseregre, a kokárdákra, szavalatokra, lo­bogó márciusi napra. Ó, a már­cius 15-ék, az ifjúság lázát, emlékét hozzák vissza. A lá­zadt, a szívdobogtató életre kelt történelmet — már együtt is indulunk azon a borús, ta­vaszi esős napon a Pilvax-ból, ami 10—12 ifjúval az orvos­­egyetem felé — már Petőfi szavai életre keltek, ahogy nap­lójában a napokat, perceket megörökítette: „A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra jár­juk az egyetemi ifjúságot, s majd teljes erővel kezdjük meg a nagy munkát. Először az or­vosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a gö­rögtűz: a víz nem olthatja el... — Most menjünk egy cen­zorhoz, és vele írassuk alá a proclamatiót és a Nemzeti Dalt! — kiáltott valaki. — Censorhoz nem megyünk, feleltem — nem ismerünk többé semmi censort, el egyenesen a nyomdába! ...Ez volt március 15-ike. Eredményei olyanok, melyek a napot örökre nevezetessé te­szik a magyar történetben... kezdetnek nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az el­ső lépést megtennie, mint mér­földeket gyalogolni a meglett embernek.” Március 15. — ahogy Ö. Pe­tőfi írta, a kezdet, az első lé­pések. Azokat a „mérföldeket”, megtette a történelem, az egy­mást váltó ifjúság. A 120. március 15-ét ünne­peljük azóta. Százhúszszor, de hányféleképpen! 1860-ban Táncsics vezette az ünneplőket, s rendőrség verte szét a tömeget. Majd jöttek rab-tavaszok, mikor a huszár­­uniformisos I. Ferenc József császár és király képe alatt Kossuth-nótákat énekelt a ki­rendelt kórus: feledtetni, sze­lídíteni akarták ezek a március tizenötödikét, s nem szítani az emlék tüzét. És az 1942-es március 15. Amikor a kommunista párt irányításával a Történelmi Em­lékbizottság a Petőfi-szobor előtt tüntetésre hívta, szervez­te az ifjúságot, a dolgozókat, a művészeket, tiltakozva a fa­siszta háború, a németekkel való elkötelezettség ellen. Pe­tőfi szavait, szellemét idézve, a nemzet függetlenségéért, sza­badságáért adott ott a Duna­­parton jelt, hangot. Mennyi március tizenöt — mily nehéz volt azokat a Pe­tőfi idézte „mérföldeket gyalo­golni a meglett embernek”, a szabadságért, az emberségért küzdő nemzetnek! Március 15-ét ünneplünk, a százhuszadikhoz érkeztünk. A kisdiákok ma is ünneplőben, verset mondanak, Petőfit sza­valnak. Szívükből szólnak ezek a sorok, mai ifjúságunké az eszme, a gondolat. Petőfi sza­vai: „Sors, nyiss nekem tért, [hadd tehessen az emberiségért valamit. március A három tavaszra emlékeznek Megkez a Békéscsabai Tegnap este a Jókai Színház­ban a Forradalmi Ifjúsági Napok­ keretében megkezdődtek a Békés­csabai Ifjúsági Napok. A meg­nyitó ünnepségen megjelent Such János, a városi pártbizott­ság első titkára, Szabados Béláné, a városi tanács vb-titkára, dr. Bácsmegi Gábor alezredes, a vá­rosi rendőrkapitányság vezetője, Keretes Szilveszter ezredes, a Központi Tiszthelyettes Képző Is­kola parancsnoka, Sasala János, a Hazafias Népfront városi titká­ra és Nagy Jenő, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára. A Himnusz után Richweisz Fe­renc, a KISZ városi bizottságá­nak titkára megnyitotta az ün­nepséget, majd Mihalik György, a KISZ megyei végrehajtó bizott­ságának első titkára mondott ün­nepi beszédet. „Tavaszi eső áztatta 1848. már­cius 15-én az ébredő Pest utcáit. Tavaszi szél kapta szárnyra 1919. március 21-én az első magyar proletárhatalom vörös lobogóját. Az első rózsákat tavaszi nap fes­tette 1945. április 4-én a pincék­ből előbújó, sokat szenvedett em­berek sápadt, beesett arcára. Mindhá­­romszor a tavasszal együtt köszöntött ránk a nemzeti meg­újhodás lehetőségének nagy re­­mén­­e és a hőn áhított szabadság lehetősége, amiért minden idő­ben hazánk legjobbjai küzdöttek." Beszéde további részében mél­tatta e három tavaszi évforduló jelentőségét, majd a magyar if­júkommunisták harcairól, küz­delmeiről szólt. Befejezésül Miha­lik elvtárs a következőket mond­ta: „Megyénk fiataljai, Békéscsaba ifjúsága büszkén tekinti magát a nagy elődök örökösének. Az elkö­vetkezendő hónapokban ünnepel­­ ­tödtek Ifjúsági Napok sok városunk településének 250.. és várossá nyilvánításának 50. év­­fordulóját. Békéscsaba a történe­lem során mindig a Viharsarok népének egyik forradalmi köz­pontja volt. A város fejlődése, jö­vője azon is múlik, hogy az it­t élő ifjúság mennyire becsüli meg az elmúlt évtizedei­ eredményeit és mennyire alkotója az újnak. " Az ünnepség a DIVSZ-induló hangjaival fejeződött be, majd a Jókai Színház művészeinek ajándékműsora következett. Tudományos emlékülés a megyeszék­helyen Ma délelőtt fél 10 órakor a vá­rosi tanára dísztermében tudo­mányos emlékülést rendeznek Bé­késcsabán, a város újjátelepítésé­­nek 250. és várossá nyilvánításá­nak 50. évfordulója alkalmából. Az emlékülést Babák György, a városi tanára végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese nyitja meg, majd a megnyitót követően Békéscsaba újjátelepítése címen­­ dr. Fügedi Erik kandidátus,­­ Áchim L. András parasztpártjá­nak főbb történeti kérdései cím­mel pedig dr. Király István, az MTA Dunántúli Tudományos In­tézetének főmunkatársa mond re­ferátumot. Ezek után három kor­­referátum hangzik el Békéscsaba történelmi múltját idéző téma­körökből. Az emléküléssel egy időben a Békés megyei Levéltár a város 250 éves múltjának dokumentu­mait kiállításon mutatja be. Délután 2 órakor kezdődik a TIT országos történelmi választ­mányának nyilvános ülése, me­lyet szintén a városi tanára dísz­termében ártanak meg. Az ülé­sen Miller György, az MSZMP KB mellett működő Párttörténeti Intézet Archívumának helyettes vezetője és Hajdú Tibor, az MSZMP KB mellett működő Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa tart előadást az 1918—19. évi magyarországi for­radalmakról. A történelmi vá­lasztmány szombaton is folytatja üléseit. Világ proletárjai, egyesüljetek! MA: Megtévedt emberek? Ilyen es a krónika.. Megemlékezés március 15. alkalmából iskolákban Március 15-én egy 120 év előtti esős, viharos napra emlékezünk,s felidézzük a 48-as forradalmat, s tisztelgünk Petőfi, Kossuth, Bem szobra és emléktáblája előtt, s elhelyezzük a kegyedet virágait, a mártírok sírján. Békés megye iskoláiban is ünnepségeket rendeztek a forra­dalom évfordulóján, elszavalták a Nemzeti Dalt, méltatták a 48-as események történelmi jelentősé­gét. A békéscsabai 10. számú álta­­l­­ános iskolában rajonként, az­ osztályokban tartották a m­egehlt­é­­kezést, a raj­vezetők megnyitói után az úttörők adtak rövid kis műsort. Az 1. számú mezőberényi iskola stúdióból közvetítené a már előzőleg magnószalagra­­ vett ünnepi műsort. Komisszár Andrásné nevelő és Lestyán Ág­­­­nes tanuló beszédét követően az osztálytermekben helyet foglaló­ diákok az iskola énekkarának és­­ szavalóinak forradalmi műveiből­ összeállított előadását hallgatták­ végig a hangszórókon keresztül, majd a fiatalok megkoszorúzták Petőfi mezőberényi emléktáblá­ját A sarkadi alsó- és felsőtagoza­­­­tos iskolások együtt tartottak ün­­­nepséget a József Attila művelő­dési házban. Délután a gimnazis­tákkal közösen koszorút helyeztek el a Kossuth-szobornál. A batto­­­nyai gimnáziumban a már előző-­­­leg hangszalagra vett márciusi műsort játszották be. Az irodalmi színpad tagjai Petőfi naplórészleteiből, Puskin és Heine verseiből olvas­tak fel, bemutatva a korabeli for­radalmi költészetet. Március 15-e és a 48-as szabadságharc nemzet­közi jelentőségét a gimnázium történelemtanára méltatta. A csabai „vízműsök” 14-én tartot­ták az ünnepélyes iskolagyűlést a márciusi évforduló jegyében, és a diákok ma közös koszorúzáson vesznek részt a többi békéscsabai fiatallal. A nagyszénási úttörők is ma rendeznek helyi ünnepsé­get, ahol felelevenítik a szabad­ságharc dicső emlékét és Petőfi­­verseket, korabeli dalokat énekel­nek. A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tegnap délelőtti műsorát dr. Vi­­rágh Ferenc tanár ünnepi beszéde vezette be, majd a diák-szerkesz­tőbizottság által összeállított tar­talmas megemlékezést közvetítet­te az iskolai rádió. Az összes csabai diáknak 15-én délelőttre szervezett találkozót az úttörőház a Kossuth-szobornál, ahol az úttörők és kisdobosok helyezik majd el koszorúikat a szabadságharc egyik legnagyobb egyéniségének szobránál. Fikusz, Rió, Farmer, Texas... Egymillió méter divatos nadráganyag készül Mezőberényben A Pamuttextilművek mezőbe­rényi gyárában — ahol a korábbi években főleg az olcsó pamut­árut, az egyszerű ruhaanyagot gyártották — az elmúlt évben igen jó minőségű Farmer és Te­xas nadráganyagot készítettek. A hazai és a külföldi piacon egy­aránt keresett a mezőberényi ter­mék. Az új gazdasági mechaniz­mus követelményeinek megfelelő­en arra törekszenek, hogy még nagyobb legyen a választék, s fő­leg az ifjúságot érdeklő divatos cikkeket, valamint strandfelszere­lési tárgyak textíliáit készítsék. Az új esztendőben új termék­kel is kedveskednek a fiatalok­nak. A divatos nadráganyag­­család Fikusz, Rió Rió I és Rió II néven forgalomba kerülő anya-I­gokkal bővül. Az új termék szű­­­­rése sokkal finomabb, nőiesebb, így nemcsak farmernadrágra, de nyári pantallóra és könnyű nyári kosztümre is alkalmas. A nyolc színben gyártásra kerülő anyag­­ olcsó és erős. Csupán a második­­ negyedévben egymillió méter di­vatos nadráganyagot készítenek Mezőberényben. Ezenkívül sport­szatyrok kockás textilanyagából,­­ strandszékek, matracok textíliái­­­­ből, könnyű kockás és egyszínű , nyári szövetekből, divatos mun­­­karuhaanyagból adnak nagyobb­­ mennyiséget. A kiváló termékeiről híres­­ üzemben több millió forint érté­­­­kű tennék készül a közkedvelt, olcsó árukból.­­ Ary

Next