Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-15 / 63. szám
1968. március 15. Háromszintes új kutatói épülettel gyarapodott a szarvasi ORKI Kinőtte a Bolza grófok egykori kastélyát a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet. A zsúfoltság szinte gátlójává vált a tudományos kutatásnak, főleg a laboratóriumok sokrétű tevékenységének. A kutatási eredményeiről nemzetközileg elismert intézmény most háromszintes új kutatói épülettel gyarapodott. A 8 millió forintos beruházással épült „kutatóház” megyénk legfiatalabb városának egyik legszebb épülete. Az új épületben többek között helyet kap az agrokémiai, biokémiai laboratórium. Itt bonyolítják le a növények táplálkozásának aminósavas kutatását is. Az új épület modern kutatói felszerelést és könynyen kezelhető bútorzatot kapott. 3 Korszerűsítik a boltokat, presszót, TÜZÉP-telepet létesítenek az idén Endrődön Az Endrődi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet március 16-án, szombaton tartja küldöttközgyűlését, amelyen az elmúlt évi eredményeket ismertetik és értékelik a szövetkezet dolgozóinak munkáját. . A küldöttgyűlésen szó lesz az 1968. évi tervekről, elképzelésekről is. Eszerint beruházásra mintegy 600 ezer forintot fordítanak a körzetben. Ebből többek között Nagylaposon korszerűsítik az italboltot és az élelmiszerboltot, öregszőlősön italboltot létesítenek, ezenkívül Endrőd belterületén a régi önkiszolgáló bolt helyén új presszó is épül. Tervezik egy új TÜZÉP-telep létrehozását is. „A népi ellenőrzés megbízásából... 11. Manipulációk a TÜZÉP-telepen Az Újkígyósi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet TÜZÉP- telepének vezetőjétől fegyelmi vétség miatt az 1967. évi nyereségrészesedésének 60 százalékát megvonták. Mi ennek az ügynek a háttere? Bejelentés alapján rendelt el vizsgálatot az újkigyósi TÜZÉP-nél a megyei népi ellenőrzés. A telepvezető, Volem István 30 mázsa szén vételárát a pénztárba nem fizette be. Magyarázatul előadta: felmerült olyan gyanúja, hogy a beérkezett tűzifából 20 mázsa hiánya van. Ezt követően fiktív névre készpénzfizetési jegyzéket állított ki, s ezen 20 mázsa tűzifa árát, befizette. Erre kellett a széneladásból származó összeg, amit még saját pénzével pótolt?! A telepvezető védekezése, mint látható, eléggé körülményes. Mindehhez még csak annyit: korábban két esetben szegte meg enyhébb, illetve súlyosabb formában munkaköri kötelezettségét. A szövetkezet igazgatóságának elnöke ezek után felhívta a figyelmet. Ezután fordult a vevő , aki hogy amennyiben újabb hasonló joggal érezte, hogy meg akarják vétséget követ el, a legsúlyosabb fegyelmi büntetést fogják alkalmazni, károsítani a népi ellenőrzéshez. A békéscsabai szövetkezet műszaki vezetője ezek után megtekintette a kérdéses munkát, s elismerte a hiányosságokat. Ennek figyelembevételével méltányos, 30 százalékos árleszállítást javasolt, amivel a megrendelő is egyetértett. Az ügyet közmegelégedésre lezárták. Kérdés: miért nem lehetett volna gyorsabban, egyszerűbben intézkedni, miért csak a népi ellenőrzés közbenjárására tudták a „kedves vevőt" úgy kiszolgálni, ahogy az becsületes iparosokhoz illik? Miért csak a népi ellenőrzés közbenjárására ? Voltaképpen nem nagy ügy — mégis tanulságos — a Békéscsabai Építő- és Épületkázban tartó Ktsz-nél megrendelt munkával kapcsolatos panasz. Valaki egy 12 négyzetméteres helyiség padozását csináltatta a szövetkezettel, mivel azonban úgy látta, hogy nem a megállapodás szerinti első osztályú minőségben készítették el, ajánlott levélben kérte a ktsz illetékeseit, szánjanak ki a helyszínre, bírálják felül a munkát. A szövetkezet vezetői azonban nem reflektáltak a megrendelő minőségi kifogására, hanem küldtek egy fizetési felszólítást. Furcsa ügyben kellett vizsgálatot tartani a népi ellenőrzésnek a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz-nél. Kiderült, hogy a dolgozóktól az előfizetéses étkezés térítési összegeit a pénztáros alapbizonylat nélkül vette át, a bevételezést általában késedelmesen eszközölte. Előfordult, hogy több egész faluban alig volt tíz nem- mint egy hónapig nem volt nyeretőr, meg Szokolai Sándor kapi- ma azoknak az összegeknek, ametány. Tízegynéhány kard semmi,lyeket hetenként az ebédre befieztek ellenében.i tettek. A múlt év elejétől ilyen Június elsején Orosházára is meg-ékülönös módon kezelték a szövetérkeztek a hadfogadók. Előrán- a kezet házipénztárának pénzfartották Lajcsi bandáját a gyikisogalmát, a főkönyvelőnek azonban bős, vonószakadtáig hozatták a csak September végén túra felé!), verbunkost. Tíz nemzetőr meg egy hadnagy tette a hadfogadást. J állapították, hogy a pénztáros járták nemes tartással, büszkén, s több, mint 4000 forint ebédtérihogy elnyílt rá a szemünk. A test a harmadik negyedévben emberek még a vészhíreket is, egyáltalán nem vételezett be. (A elfelejtették, öröm-szemmel néz- * vizsgálat után két nappal pótolta lék a délceg katonalegényeket, a mulasztást.) Ezt követően azonahogy barna atillában, lábukhoz* ban a NER-vizsgálat további 1700 simuló világoskék, piros vitézke- forint hiányt állapított meg. A réses nadrágban szilajon táncol * Pénztáros sietett ezt az összeget , hogy az étkeztetési költségszámla körül valami nincs rendben. MegAmint a felsorolt esetek példái is bizonyítják, a népi ellenőrzés egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a lakosság, a dolgozó emberek, a becsületes polgárok érdekeinek védelmében felderítse mindazt, ami jogtalan, meg nem engedett, a társadalmat károsító „tisztátalan” ügy, tiltott haszonszerzés. Ezért van, hogy az aktatáskás embereket, akik „a népi ellenőrzés megbízásából’ jönnek, a legtöbb helyen bizalommal fogadják. Csak az tart tőlük, akinek van valami rejtegetni valója... (Vége) Vajda János * Házipénztár: „házias" kezelésben t! a gyönyörűséges március tizenöt után is... — Berényben felfordult a világ! Az uradalmak népe földet tussol! A hír végigrohant a falun, a felvégtől az alvégig. A szolgabíróság előtt óráról órára sűrűsödött a tömeg. — A csákói legelőt! Vissza a csákói legelőt! Egymás után csaptak elő újabb követelések. — Földet akarunk! — Le az elöljárósággal! Nem paklizunk népnyúzókkal! Jugovits szolgabíró hivatala legbelső szobájában ült. Nem tudta, mitévő legyen. — Földet! Vissza a népnek a csákói legelőt! A szolgabíró mindent megígért, csakhogy kimeneküljön a csávából, mert odakinn az utcán már köveket gyűjtöttek az emberek, és hatalmas furkósbotok kerültek elő hirtelen, egyszeribe. ...Meleg, nyárba hajló volt a május. A természet nem érezte micsoda veszedelem kering fekete viharfellegeivel a kék májusi ég alatt. Hogyan is érezhette volna! Virágba borultak az orgonabokrok, s illatoztak olyan erős leheletűen, hogy a faluban mindenütt orgonaillat érződött. A viharhírek egyre torlódtak, hömpölyögtek dél felől, mint a pusztító áradás. Knicsanin osztrák zsoldba szegődött szerb vezér harmincezres seregével megindult az ország belseje felé! A falu népe megborzongott a rettentő hírre és dermedten várta a holnapot. Mi lesz, ha idáig érnek? Ha nem ütközik eléjük semmiféle erő? Az tak. Azután a hadnagy megfogta a] Lajcsit cigány kezét, és megszólalt a harsány, széprengésű hangján: — Testvérek! Veszélyben a is befizetni, még a népi ellenőrzés vizsgálatainak lezárása előtt. Arra hivatkozott, hogy munkájában túl volt terhelve, s amikor a pénztárban nem volt készpénz, a házikasszából — bőn ellenében — veibhon! Ellenség tört ránk, hogy előtte ki a szükséges összeget. Egy söpörjék kivívott szabadságunk- milyenbőn elveszett (!), ebből eredt kát! De mi is ott leszünk!...a hiány. Hogy egy kis szünetet tartott, f, ^ Békés megyei KISZÖV elnök «««1 fer. 5SAS abalta. I lenőrzés nem volt megfelelően — Ott bizony! Ott leszünk! —* megszervezve — a ktsz elnökét és azzal már furakodott is előre a 4 szóbeli feddésben, a főkönyvelőt szőlőben takácsmester nagyobbik ’ megrovásban részesítette, a pénzfia: Fülöp Pista. A hadnagy to- * zárást pedig — írásbeli megrovása mellett — más munkakörbe he- lyezték.vább beszélt. — A kormány elrendeli, hogy a hitvány ellenség megfékezésére tíz zászlóalj állítassák. A szegedi harmadik zászlóaljba innen, Orosháza faluból is hívjuk a hazafiakat! Dicsőség annak, aki felcsap nemzetőrnek! Ahogy megint elhallgatott, újra rázendítettek a katonák,, meg a banda is, húzták a nótát, járták a verbunkost. Egy-két legény már közibük ugrott, együtt táncoltak. Az összesereglett nép énekelt, tapsolt. Mintha a vészfelhők is eltűntek volna az égről, úgy ragyogott a világ... Sass Ervin Péntek ! Megtévedt emberek? Az is szomorú, amikor valakit vagy valakiket a társadalmi tulajdon kisebb értékű fosztogatásán tetten érnek. Ennél is megdöbbentőbb azonban, amikor nemcsak egyszeri megtévedésről, hanem — amint a vizsgálatok kiderítik — huzamosabb idő óta tartó folyamatról van szó. Ilyen esetekben szó sem lehet már megtévedésről, hanem a társadalmi tulajdon tudatos fosztogatásáról. Mindez, sajnos, néha olyan emberekről derül ki, akikről talán fel sem merték volna ezt tételezni. Miért? Elsősorban azért, mert hosszabb-rövidebb ideje eléggé felelős beosztásban, nemegyszer művezetőként dolgoznak, s munkájuk ellen sem igen volt különösebb kifogás. Aztán egyszer csak, máról holnapra kiderül, hogy túlzott volt a bizalom, mert beosztásukat jogtalan előnyök megszerzésére, törvénybe ütköző cselekedetek elkövetésére használták fel. A kicsiben elkezdett eltulajdonítás, lopás hovatovább ezrekre-tízezrekre rúg már, de nincs megállás, mert a bűntársak, az ivócimborák egyre merészebbek, s a könnyen jött pénz varázsa is mind csábítóbb. Persze nem könnyű az ilyen embereknek munka közben a feddhetetlen vezető szerepében intézkedni, termelést irányítani, mivel eközben is a rájuk bízott anyagi javak dézsmálásán, a módszerek finomításán, az áruló nyomok eltüntetésén ,törik a fejüket. Ez a kettősség azonban úgy látszik, kifizetődő. Legalábbis egyelőre. Ezért még az önmarcangolást is vállalják, akárcsak az állandó rettegést és félelmet, hogy vajon, mikor leplezik le őket. Ez az óra előbb-utóbb elérkezik. Sajnos, a túlzott bizalom és a nem kielégítő, egyszer-másszor futó ellenőrzés következtében néha a kelletténél későbben. Addig pedig az ilyen gyenge jellemű emberek élik a világukat. Szórják a pénzt, éjszakákba nyúló mulatozásokat rendeznek, sokszor anélkül, hogy ez valakinek is még idejekorán feltűnne. Azon a bizonyos banánhéjon egyszer mégiscsak elcsúsznak, rajtavesztenek, mint ahogy a Viharsarki Építőmunkás legfrissebb száma hírül adja. Az év elején három ilyen szomorú, tanulságos eset is történt az építőipari vállalatnál. A leleplezett társadalmi tulajdon fosztogatókat nem lehet egyszerűen megtévedt embereknek nevezni, mert cselekedeteik súlya, károssága olyan, amire már a bűncselekmény címszó illik rá. Nem egyszerű munkások voltak, hiszen mind a hárman művezetőként dolgoztak. Megbecsült emberei voltak a vállalatnak, s mint ilyeneknek, a keresetük ellen sem lehetett panaszuk. Nem gyötörte őket kenyérgond. Mégis olyan útra tévedtek, amelytől éppen nekik kellett volna óvni munkakörüknél fogva beosztottaikat. Nem ezt tették, hanem éppen ők és bűntársaik károsították a közösséget. Aprósággal kezdték. Aztán egyre jobban belebonyolódtak a bűnös kapcsolatokba. Végül már úgy fogva tartotta őket ez a kötelék, mint a fuldoklót a hínár. És mi lett a vége? Január közepén mindhármukat fegyelmi úton, azonnali hatállyal elbocsátották. Ezzel azonban még korántsem fejeződött be az ügyük. Felelősségre vonásuk most következik, hiszen nem egyszerűen megtévedt emberekről van szó. Nem, ennél jóval többről, a társadalmi tulajdon tudatos, szervezett fosztogatóiról. És ez óriási különbség! P. P. Hihetetlen forgalom Eléggé kicsiny helyen nyílt meg a vendéglátóipari vállalat rétesboltja Békéscsabán, a Jókai utcában. Ezért hihetetlenül hangzott, hogy januárban és februárban összesen 99 600 forintot forgalmazott ez a kis bolt. Demeter Mátyásné naplóval bizonyította ezt az állítást, és azzal, hogy a nőnapra egyes kerületi tömegszervezetek 300 darab rétest is rendeltek. A vasárnapi és ünnepi ebédhez sokan visznek haza rétest és különféle teasüteményt, de a helyi fogyasztás is elég nagy, különösen piaci napok alkalmával. (Fotó: Demény)