Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 100. szám
1969. április 30. 80 éves, már Szegedi Igazgatósága Széchenyi vasútépítési terveitől az elektronikus üzem irányításáig 1888. MÁJUS 1. a Szegedi Vasútigazgatóság alapításának napja. Szeged elhelyezkedése közlekedési szempontból szerencsés, mert jelentős vízi utak összefolyásánál és fontos közutak keresztezésénél épült. A múlt század első felében készült magyarországi vasútépítési tervekben szerepelt Szeged bekapcsolása is a vasúti hálózatba. Széchenyi István is javasolta tanulmányában a Cegléd—Kecskemét—Szeged és Szeged—Szabadka közti vasútvonalak megépítését. Szeged vezetői és lakossága szívesen fogadta a vasútépítés gondolatát, és a tervezési munkálatok során felajánlották a vasútépítéshez szükséges területek ingyenes biztosítását és 50 000 forint, hozzájárulást építési költségekhez. AZ ELSŐ VONAT 1854. március 4-én futott be Szegedre, miután megtörtént a kiskunfélegyháza—szegedi vonal üzembe helyezése. 1857-ben adták át a forgalomnak a szeged—temesvári vonalat, 1858-ban a Tisza-hidat. Vasúti csomóponttá Szeged 1869— 71 között vált, amikor az „Alföld —Fiumei Vasúttársaság” megépíttette a Szeged-Rókus—Szabadka— Zombor és a Szeged-Rókus—Hódmezővásárhely — Békéscsaba — Nagyvárad közti vasútvonalakat. Baross Gábor közlekedési miniszter 1887-ben rendelte el a Szabadkai Üzletvezetőség Szeged- ■ re helyezését. Ez meg is történt 1888. május 1-én. Az Üzletvezetőséget és a Leszámoló Hivatalt a Zsótér-házban (ma járási tanácsháza) helyezték el. A JELENLEGI ÉPÜLETBE 1894-ben költözött az Üzletvezetőség. Az új Üzletvezetőség vonalhálózata 1888-ban 1027 km volt. A vonalhálózat később többször változott, ami részben újabb üzletvezetőségek megalakítása, új vonalak építése, további államosítések, majd a két világháború területi változásai tettek szükségessé. A vonalhálózat jelenleg 1791 km. A Szegedi Vasútigazgatóság hálózata kiterjed Dél-Magyarország jelentős nagyságú területére és a korszerűsítés az ipar, az olajbányászat, a mezőgazdaság fejlesztési programjának figyelembevételével történik. Az igazgatóságnak két nemzetközi fővonala van, így jelentős szerepet játszik mind a tranzit teherforgalomban, mind a nemzetközi személyforgalomban is. 1951-től kezdve az üzletvezetőséget igazgatósággá szervezték át. A VASÚTI BERENDEZÉSEK korszerűsítése nagyobb mértékben 1950 után indult meg. A két világháború közt mindössze néhány mellékvonalon cserélték ki a felépítményt és motorközpontot létesítettek Szentesen. A II. vi-lágháború eseményei során 11 nagy hidat felrobbantottak, több száz kitérőt, sok ezer méter vágányt megrongáltak, épületeket tönkretettek, a járműveket pedig elhurcolták, 194 vontatójárműből 38 maradt az üzletvezetőség terüjén, mindössze 2730 teher- és személykocsi. Hősies erőfeszítések jellemzik a vasutasok 1950 közötti munkáját, amikor a párt kiadta az „Arccal a vasút felé!” jelszót. A helyreállítási munkák nyomán rövid idő alatt mind több és több vonalon indulhatott meg a forgalom. 1950-től kezdve 530 km felépítményt cseréltek ki nehezebb súlyú sínekre. A síncserék eredményeként a mellékvonalakon a tengelynyomást 17—20 tonnára, a sebességet 60 km órára, a fővonalakon pedig a tengelynyomást 23 tonnára, a sebességet 100 km órára emelték fel A FELÉPÍTMÉNYCSERÉKKEL együtt elvégezték az állomások vágányhálózatának bővítését, a csatlakozó berendezések korszerűsítését is. Modern integra-dominó berendezést helyeztek eddig üzembe Békéscsaba, Kecskemét, Mezőtúr, Nagykőrös, Petőfiszállás, Csengele állomásokon, valamint a szajol—lökösházi vonalon. Új, korszerű üzemirányító központ létesült az igazgatóságon. Számos felvételi épületet, fűtőházat, raktár- és egyéb üzemi épületet átépítettek. Az elmúlt évben nagy összegű szocialista beruházási program megvalósítását kezdték meg. Három fővonalon a vontatási szolgálatot nagyobbrészt Dieselmotorok végzik. A személy- és áruforgalom a háború előttinek több mint négyszeresére növekedett. AZ EDDIG VÉGREHAJTOTT és a közeljövőben tervezett korszerűsítések lehetővé teszik a megnövekedett személy- és áruforgalom gazdaságos, gyors és pontos lebonyolítását. 4 Gyermekrajz-kiállítás Sarkadon Május elsején délután fél 3 órakor nyitják meg Sarkadon a művelődési otthonban a „Gyermekrajz 1967” című kiállítást, melyen a serkadi általános iskolások rajzait, festményeit mutatják be. A kiállítás megnyitása után rendezik meg a község iskolásainak aszfaltrajz-versenyét a művelődési otthon előtti téren. A május elsejei esti programból a békéscsabai Balassi-együttes vendégszereplése kiemelkedő. A táncbemutató után szabadtéri bál lesz. i A statisztikusok a megmondhatói annak, hogy a turizmus akár világszerte, vagy Európában, akár pedig Magyarországon hány embert hódított meg. Biztos azonban az, hogy már nálunk is milliós nagyságrendet képvisel a számuk. És a turizmus legmodernebb — és ami ugyancsak jelentős — legolcsóbb formája a campingezés. Ezért tehát bátran állíthatjuk, hogy ebben a hatalmas táborban a legnagyobb számot a campingezők képviselik. De bizonyíték erre az állításra az is, hogy évről évre több camping készül és évről évre több és több sátrat, campingfelszerelést vásárolnak. A campingezés legkényelmesebb formájának az autóúttal egybekötött táborozást ismerik. Az autó csomagtartójában kényelmesen el lehet helyezni a sátrat, a felszerelést, a „cucczsákot” és végül, bár természetesen nem utoljára a vezető mellett bőven elfér a partner. De autó még ma is kevesebb szalad az országban, mint motorkerékpár. Hogyan menjen táborozni a motoros? Mit vigyen magával? Partnerét ültesse-e a hátsó ülésre, vagy a felszerelést kötözze fel oda? Vagy jobbra-balra teleaggasztva a motort, veszítse a jármű sebességét és veszélyeztesse a biztonságot? Valóban nem könnyű dilemma. Illetve nem volt könnyű dilemma, amíg a technika a motorosok több százezeres táborának segítségére nem sietett. Régi igazság az, hogy amire igény van, azt az emberi elme leleményessége és találékonysága ki is találja, és a technika meg is valósítja. Ez történt a motoros campingezők érdekében is. " De hagyjuk az általánosságokat, s térjünk rá a konkrétumokra. Olyan motorkerékpár utánfutót szerkesztettek és hoz forgalomba az egész országban a Csepel Nagykereskedelmi Vállalat, amely egy csapásra megoldja a gondokat. A motorkerékpárhoz üzembiztos technikával hozzákapcsolható, egykerekű utánfutóban elegendő hely van egy sátor, a campingezéshez nélkülözhetetlen edényféleségek és egy olyan terjedelmes „cucczsák” elhelyezésére, amely magában foglalhatja a víkend minden szükségletét. A motor hátsó ülése így a táborozás partnerének rendelkezésére áll, és ugyanakkor minden kelléket magával vihet a motoros. De nem csupán a helyhiány esztétikus megoldásáról van szó, hanenk további előnyei is vannak az utánfutónak. Nem csökkenti a motoros szokásos sebességét és ugyanakkor teljes biztonsággal futhat az országutakon. Az utánfutó áramvonalas formája, kiegyensúlyozott teherelosztása, statikai szerkesztése egyaránt biztosítják a biztonságot és a gyorsaságot. Nyilvánvaló, hogy ez a hír, illetve a motoros utánfutó megjelenése a kereskedelemben nagy örömet kelt a kirándulást, a táborozást szerető motorosok körében. Az utánfutó árában is alkalmazkodik az igényekhez, amennyiben az egész felszerelés 2700,5 Ft-ért kapható. Ez az ár önmagéban is megfelelő. De ha rövid fejszámolást végzünk, és kiszámítjuk, hogy a motoros, ha nem tud hétvégi kirándulásaihoz campingfelszerelést magával vinni, mit fizetne szállításért, ellátásért stb., akkor azonnal kiderül, hogy jóformán egyetlen tavasztól őszig tartó kirándulószezon alatt megtakaríthatja az egész befektetést. A tavasz kezdetén jelentkező érdeklődések azt bizonyítják, hogy országutaink már ezen a nyáron tele lesznek utánfutóval közlekedő vidám, kiránduló motorosokkal. 4346 Békéscsaba—Doboz között közlekedik majd a negyedik csuklós busz Megérkezett Békés megyébe a negyedik csuklós autóbusz, amely Békéscsaba és Doboz között közlekedik majd, ha — várhatóan néhány napon belül — Dobozon a forduló elkészül. Az AKÖV május 1-től — hétfő kivételével — minden este külön autóbuszjáratot indít Békéscsabáról a Veszély Csárdához. Kedd Két könyv / anyák napjára Anyák napja alkalmából két könyvet juttat el a Vöröskereszt megyei titkársága az alapszerve-zeteknek és a nőtanácsokhoz. Azanyák jogai című könyvben a különböző, édesanyákat védő rendelkezések magyarázatát és tájékoztató jellegű írásokat találnak nőmozgalmi, illetve vöröskeresztes aktívák. Ez hasznos útmutató további munkájukhoz. A másik könyv az Anyák képeskönyve, mely igen szép kivitelű, s ezt szintén a napokban juttatják el megyénk falvaiba és a különböző munkahelyekre. Megyénk középiskolásai az országos tanulmányi verseny legjobbjai között A Művelődésügyi Minisztérium minden évben megrendezi az országos középiskolai tanulmányi versenyt, mely kétfordulós. Ennek első fordulójaként a megyékben működő középiskolák legjobb tanulói a maguk választotta tantárgyból dolgozatban válaszolnak egy vagy több adott feladatra, témára. A Művelődésügyi Minisztériumban az iskolaigazgatóságok által továbbított dolgozatok elbírálásra kerülnek és a jónak, illetve legjobbnak talált munkák diákszerzői a második fordulóban kontroll felejtéssel vagy írásos feleléssel bizonyítják a zsűri előtt a megyeszékhelyeken, hogy önálló dolgozatot produkáltak. Békés megyében, ilyen értelemben, a megye alábbi középiskolásai kerültek az országos második fordulóba a legjobbak közé: Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium; Gáspár László matematika, Új Gimnázium; Deák Ferenc biológia, Közgazdasági Szakközépiskola, könyvvitel: Tyirják Zsófia, Patai Judit, Csüllög Magdolna, Parti Mariann. Orosháza, Táncsics Gimnázium: Repka Isttván és Tóth Géza kémia, Kiss Klára és Sitkei Judit biológia. Gyula, Erkel Gimnázium: Szeifert Jenő biológia. Körösladány: Szabó Gyula matematika, Nemes Róza orosz tanulmányi verseny országos döntőjének a részvevője. Elek: Fényi Rózsa és Janecskó Júlia biológia. Tótkomlós: Burián László kémia. Dévaványa: Futó Ilona matematikából és fizikából. Fizikából még szarvasi, dévaványai, eleki, békéscsabai és gyulai diákok kerültek a második fordulóba megyénkből: Bástyi István, Hegedűs Csaba, Mészáros László, Peregi István, Kiss Gizella, Podina János, Borgulya György és Litauszki Pál. Humán tárgyakból (történelem, földrajz, magyar) ugyancsak voltak megyei középiskolás részvevői a második fordulónak. Tekintettel arra, hogy pályázatuk jeligés volt, nevük nyilvánosságra hozatala után ismertetjük munkájukat, eredményeiket és intézetük nevét. Amennyiben megyénk legjobbjai a tantárgyankénti országosan legjobb tíz közé kerülnek, főiskolái, egyetemi továbbtanulás esetén az illető tárgyból nem kell felvételi vizsgát tenniük. — h — Elismerést kapott a Békési Élet a vidéki folyóiratok vitáján A budapesti Kossuth Klubban április 24-én rendezte meg a TIT Országos Történelmi Választmánya és budapesti történelmi szakosztálya a vidéki folyóiratok és rendszeresen megjelenő antológiák helytörténeti publikációit értékelő ankétot. A Székely György egyetemi tanár vezetésével folyó I I tanácskozáson négy vidéki kiad- tvány (Vasi Szemle, Soproni II Szemle, Jászkunság és a Békési Élet) szerkesztő bizottságainak megbízottjai tartottak bevezető előadást a folyóiratok szerkesztési koncepciójáról, a helytörténeti tanulmányok, vitacikkek, könyvismertetések színvonaláról, önkritikusan értékelve eddigi eredményeiket. A két éve megjelenő Békési Élet számára szép elismerést jelent, hogy a hagyományos, hosszabb idő óta kiadott folyóiratokkal egyenértékűnek minősítette az alapos, nyílt vita. Székely György professzor megnyitójában kiemelte, hogy megyei kiadványunk színvonalas, a megye forradalmi múltját sokoldalúan feltáró, az országos kutatás számára is újat mondó tanulmányokat közöl, de nem téveszti szem elől az ismeretterjesztés igényeit sem. Különösen dicséretesnek tartotta a Békési Élet kritikai rovatát, amely nemcsak a megyebeli kiadványokról közöl elemző bírálatokat, hanem az országos történetírás mindazon alkotásaira is felhívja a figyelmet, amelyek a Viharsarok területére vonatkozólag új eredményeket tartalmaznak. A vita résztvevői elismeréssel nyilatkoztak a Békési Élet jubileumi számáról, amely legutóbb megyeszékhelyünk újjáalapításá- I nak 250. évfordulójára látott napvilágot. A tanácskozáson felszólaló történészek felhívták a figyelmet arra, hogy a vidéki folyóiratoknak szorosan kell kapcsolódniuk a kutatás legújabb eredményeihez, módszereihez. Benda Kálmán kifejtette, hogy az országos történetírás nagy átalakulásban van. Az ún. illusztratív feldolgozások helyett a nagy adatanyagra épülő, valóban megalapozott általánosítáisokhoz, a teljes szintézishez csak úgy lehet eljutni, ha a helytörténeti kutatás nem marad le módszereiben, témafelvetéseiben. A helyi búvárkodásokat a jelenlegi válságból a vidéki folyóiratok segíthetik ki többek között — mondotta. A vita résztvevői megállapodtak abban, hogy a kiadványok munkáját ezután gyakrabban, módszeresebben vizsgálják meg. A vidéki folyóiratok profilja tekintetében az az álláspont alakult ki, hogy feladatuk elsősorban a saját megyéjük, tájegységük problémáival kapcsolatos írások közlése, a területhez nem kötődő témákat tárgyaló tanulmányok helye az országos fórumokban van. május 1-15.-ig Kvarc 8 mm-es filmfelvevő ■ gép: 1000,— Ft helyett Kvarc M 800,— Ft 1500,— Ft helyett 1000,— Ft Neva 2 3000,— Ft helyett Lada 2400,— Ft 5000,— Ft helyett 4000,— Ft MOST VÁSÁROLJON FILMFELVEVŐ GÉPET! .. .. 4015