Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-14 / 138. szám
1968. június 14.5 Nagy érdeklődés kísérte Békéscsabán a svájci szakemberek előadását és hegesztési bemutatóját A svájci Castolin Hegesztő • lehettek az érdeklődők az alumí- Annyagok R. T. magyarországi he-nium-hegesztésnek, valamint egy gesztési bemutató körutat szervez, sor elektróda és a kemény sor- Ennek keretében eddig Budapest rajzok gyakorlati alkalmazásának úten, Cegléden, Nyíregyházán és Debrecenben tartották meg rendezvényüket. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének közreműködésével . A svájci szakemberek tegnap, csütörtökön délelőtt Békéscsabán tartottak gyártmányismertető előadást és hegesztési bemutatót. Bakó Ignác, a GTE megyei szervezetének elnöke üdvözölte a Technika Házában a megyéből érkezett mintegy száz részvevőt, majd Rodolphe Haenni, a Castolin cég vezérigazgató-helyettese és műszaki igazgatója előadásában tájékoztatót adott a részvénytársaság munkájáról és gyártmányairól. Mint elmondotta: 1906- ban alapították a lausanne-i céget, melynek jelenleg 32 gyára működik a világon, s az összes ipari femék hegesztésére alkalmas termékeit 120 országban vásárolják és használják. Előadásában nemcsak ismertette gyártmányaikat, hanem hasznos tanácsokat is adott azok felhasználására. Az előadást filmvetítés egészítette ki, melynek keretében a részvevők megismerkedhettek a hegesztési technológiával, s láthatták A hegesztés világa című tudományos filmet is. Az ismertető után, amely Kalmár István kohómérnök tolmácsolásában hangzott el, többen szakmai kérdéseket intéztek a vezérigazgatóhelyetteshez, aki ezekre is kimerítően válaszolt A tervek szerint az idén szeptemberben ismét ellátogatnak Békéscsabára a cég szakemberei. (p. P.) szonyt fürtöket utánzó sapkába bújtatta. Táskájából szemüveget vett elő, a vegyi anyaggal futtatott üveg lila és acid színeket játszott. Karjára vette porköpenyegét, lesietett a lépcsőn. Kulcsát a portás márványasztalára dobta. Az orvos Volkswagenjét azonnal megtalálta, a vezető mellé ült. Egy ideig a városban autóztak, azután a Hármashatárhegy felé vették útjukat. Egy templom mellett tértek a szerpentinre, majd egy kis kocsma előtt álltak meg. Gömöry egy üveg Szürkebarátot rendelt el, egy feketét. Azután közel húzta a széket Janóhoz és akik látták őket, azt hitték, egy nagy szerelem van közöttük kialakulóban. — Három olyan létesítményt találtam — mondta az orvos —, amelyben Wocheck doktor kísérleteket folytathat. — Hárman vagyunk, mi is! Mindegyikre jut egy. — Ketten vagyunk — helyesbítette az asszonyt Gömöry — Schirmbaum használhatatlan. Berezelt és a balatoni víkendházamban húzódott meg — Nem úgy ismerem Schirmbaumot, hogy megijedjen az árnyékától, és most ilyen apróságra nem is adhatunk. Magának van kocsija, utazzon le Berendre. A másik kettőt ránk bízhatja. — Most már késő van. Én nem tudok holnap délelőtt Schirmbaumért lemenni. — Szükségtelen is lenne. Maga holnap lemegy Berendre, én felszedem Schirmbaumot, átadom neki a központ parancsát és egy kis ügyességgel egy nap alatt mindent kideríthetünk. — Félek Schirmbaumtől. — Vannak iratai! Vagy nem? Ahogy én önt nézem doktor úr, nem úgy fest, mint aki ilyen egyszerű feladatot sem tudna megoldani. — Iratai vannak. Csak fél. — Ne legyen rá gondja. Vigyen vissza a szállodához és maradjunk abban, hogy holnapután este tízkor ugyanitt találkozunk. Legyen biztos benne, Schirmbaum velem lesz. — Nem értem a központot... Először jön Schirmbaum, hogy ő a parancsnok. Aztán jön maga, és parancsokat osztogat. — Más nem jön — mondta Jana. — Mert vagy megszerezzük a tudóst, vagy mind a hárman felsorakozunk az akasztófa alá. De legyen nyugodt: ha bármelyikünk lebukik, mindhárman megrendelhetjük a szemfedőnket. Az orvos megvonta a vállát és ezzel beleegyezését is adta... Jana másnap délelőtt tíz óra tájt ült be a fehér Mercedesbe. Már a szállodai szobában tájékozódott arról, hogy merre is kell majd haladnia. Könnyen megtalálta tehát a Balaton felé vezető utat. Miközben a fehér kocsi kilencven-száz kilométeres sebességgel vágtatott, Jana arra gondolt, kár, hogy az ő szakmájában a rendes évi szabadság ismeretlen fogalom. Jól el tudta volna képzelni, hogy független, szabad és nyugodt emberként ringatózik végig ezen a hosszú úton és aztán megérkezik majd az üdülőbe, fürdik és a Balatonon úszkál, napozik. Arra gondolt, milyen szép lenne az út, ha nem tudná, hogy állandó életveszély leselkedik rá, hogy elég egyetlen hibás lépés, egy elrontott mondat, egy elhamarkodott cselekedet, és a hibáért, amit vétett, az életével fizet. (Folytatjuk) Mozsáros László előadói estje Zene és költészet címmel nyári bérletsorozatot hirdetett a Megyei Művelődési Ház Békéscsaba város jubileuma alkalmából. Az öt előadásból álló nyári program első rendezvényén, június 16-án, vasárnap este 19.30 órakor Mensáros László tart előadói estet a művelődési ház nagytermében. Féntek Szélesedik a versenymozgalom, 115 szocialista brigád az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekben Az elmúlt évben igen jó ereddéglátóipari egység kapta meg, melyeket értek el a szövetkezet . Ezenkívül 328 dolgozót tüntettek fek. Szélesedett a szocialista bri- ki Kiváló Dolgozó oklevéllel brigádmozgalom. Tavaly összesen 1letve jelvénnyel, 212 kollektíva küzdött a Szocia- 1 A munkaverseny eredménye lista brigád címért 1358 taggal, megmutatkozott a forgalmon is, és 115 brigád nyerte el. A Ki- A kiskereskedelmi, vendéglátóváró Egység címet 210 bolt, ven- ipari, a zöldség-, gyümölcs- és egyéb felvásárlási egységekkel, valamint a szolgáltatási tevékenységgel együtt az 1967. évi összforgalom csaknem elérte a 2500 millió forintot. A megnövekedett forgalomnak megfelelően fejlesztették a bolthálózatot is. Az 1966-ban meglevő 827 bolt helyett 1967-ben 888 bolt elégítette ki az igényeket. Örvendetes, hogy csökkentették Beszéljünk azokról, akik döntenek... Interjú Major Tamással Azt hisszük, nem túlzunk, homoly következményekkel járó Major Tamást az ország egyik formában jelentkezik, legelfoglaltabb emberének nevezi — Tehát a döntésekhez mindezük. Népszerű színész, akivel a nevelőtt bátorság kell? gyakran találkozunk színpadon. — Elsősorban szakértelem. Egy filmen, a tévé képernyőjén, a artista produkcióját én csak meg Nemzeti Színház főrendezője, s mint országgyűlési képviselő tevékeny részese közéletünknek is. Ezekben a hetekben különösen gyakran láthatjuk őt a televízióban a Ki mit tud zsűrijének elnöki posztján. Ez utóbbi tisztségéhez kapcsolódik beszélgetésünk témája. — Mint minden bírálóbizottságnak, a Ki mit tud zsűrijének is az a feladata, hogy igent, illetve nemet mondjon, tehát döntéseket hozzon. Kérhetjük-e arra önt, hogy zsűrielnöki tapasztalatait összevesse néhány olyan kérdéssel, amelyek gazdasági és politikai életünkre vonatkoztathatók? — Nagyon szívesen válaszolok ilyen kérdésekre — bólint —, annál is inkább, mivel a gazdaságirányítás reformját csak úgy lehet sikeresen végrehajtani, ha „ . . . az igent — és a nemet mondók. Ezután a Békéscsabai Gépjavító , tehát a döntések megszói jól Állomáson hegesztési bemutatót végzik munkájukat. Nyilvánvalórendeztek, ahol Francis Pfisteran adódik az összehasonlítás, himűszaki igazgatóhelyettes mutatta jszen ami a Ki mit tud-ban jábe a hegesztés többféle változa- ' tékos formák között zajlik, az lát. Így többek között szemtanúi gazdasági életünkben már köfelelő szakvélemény segítségével tudom megítélni. — Nincsenek a tehetségnek valamiféle általános megnyilvánulásai? — Természetesen vannak, s miután a mi fejlődő társadalmunknak óriási szüksége van a tehetséges emberekre, ezért érdemes ezeket a jeleket jól megfigyelni. — Ön hogyan határozza meg a „tehetséges ember” fogalmát? — Az egy olyan adottság, amelynek segítségével valaki képes arra, hogy saját magát egy szépen szóló hangszerré változtassa. Ez egy egészen általános meghatározás, hiszen ahogy egy zenekarban sokféle hangszer van, ugyanúgy az élet nagy zenekarában is... Áll tehát az a tehetséges színészre, mérnökre vagy esztergályosra egyaránt. — De hogyan lehet ezt felismerni? — Sokféle tulajdonságot kell keresni. Vajon minden esetben kellően válogat-e a sokféle megoldási mód között? Rendelkezike a felfedezés képességével? Fiatal tud-e maradni? S ráadásul még jó tanúnak is kell lennie. — Ezt a két utóbbi követelményt meghatározná bővebben? — Nos, ami a fiatalság titkát illeti: valaki abban a világban válik öreggé, amikor feladja a harcot, hogy lépést tartson a haladással. Ez független a kortól. Az igazi tehetség örökifjú marad. A „jó tanú’ követelmény alatt én valamiféle riporteri tulajdonságot értek. Úgy figyeljen meg mindent, mintha másnap egy bíróságon kellene beszámolnia az eseményekről, akkor pedig nem lehet azt mondani, hogy „nem emlékszem, kérem...” Aki nem figyel jól, az nem tanulhat saját és mások tapasztalataiból, tehát nem is fejlődhet. — Az ön véleménye szerint beszélhetünk ,,meg nem értett zsenikről”, elsikkadt tehetségek- ról? — Az igazi tehetséghez hozzá- tartozik a konok erőszak is, az akarat, hogy megérett képességeit érvényesíteni tudja. Természetesen egyes korszakok történelmi körülményei jelenthetnek visszahúzó erőt, de véleményem szerint az igazi tehetség előbbutóbb érvényesül. — Az egyénnek, de a társadalomnak sem mindegy ez az „előbb vagy utóbb”. Beszéljünk tehát azokról, akiknek a segítségadás a feladatuk. — Azokról tehát, akik döntenek. Már említettem a szakértelem szükségességét. A másik alapvető feltétel viszont világnézeti kérdés. A mi elméletünk és a módszerünk is a dialektika. Mi ez? Én a kétely világnézetének nevezném, hiszen mi a világ megváltoztatását tűztük ki célul, hát hogyne lenne kötelességünk a legjobb megoldások keresése, a tapasztalatok, tehát az elmélet és a valóság viszonyának értékelése . Igaz az, hogy tehetséget csak tehetség ismerhet fel? Ez feltétlenül igaz, Ön korábban azt mondta,, az italboltok számát, ugyanakkor hogy mindent meg kell figyelni. Személy szerint Ön mi újat tanult a Ki mit tud zsűrijében? — Megint csak ráébredtem arra, hogy milyen sok tehetséges fiatal van nálunk. Ezt sohasem szabad elfelejteni, ennek nagyontöbb korszerű cukrászdát, éttermet, falatozót létesítettek. A régi egységek felújításával, újak építésével az idén tovább fejlesztik a bolthálózatot. Jelenleg folyamatban van Orosházán egy ruházati áruház, Békésen jármű- és műszaki, valamint kultúrcikknagyon kell örülni, hiszen Ma- bolt, Mezőberényben ABC-árugyarország nagy Ki mit tudjon ! ház. Szarvason lakberendezési, is rengeteg a tennivaló. Benedek B. István valamint könyvesbolt és zöldségbolt építése. Erkel Ferenc emlékezete t hetvenöt esztendeje távozott el az élők sorából a magyar zenetörténet legragyogóbb tehetségeinek egyike, Erkel Ferenc, első jelentős operáink alkotója, a kiváló karmester és zongoraművész, az önmagára ébredő, eszmélni kezdő magyar nemzeti zenekultúra sokoldalú és fáradhatatlan szervezője. Családjában több muzsikus is akadt, édesapja, a németgyulai iskola tanítója oltotta 1810-ben született fiába, Ferencbe a muzsika szeretetét, s az atyai házban kapta első leckéit is a zene tudományából. Tízéves korában már kitűnően orgonáit, és nemegyszer édesapját is helyettesítette. Erkel Ferenc művészi magatartásának kialakulásában három város kultúrájának és hagyományainak volt döntő hatása. Pozsonyban, ahol középiskolás diák volt, ismerkedett meg az európai zene eredményeivel. Kolozsvárott, ahol a fiatal muzsikus zongoratanárként kezdte meg pályafutását, ébredt rá arra, hogy életét a magyar zene felvirágoztatására kell szentelnie. Pest-Budán, csaknem hat évtizedes munkásságának színhelyén érett nagy művésszé, korszakos zeneszerzővé, karmesterré és pedagógussá. 1834-ben hatalmas sikerrel mutatkozott be a főváros közönségének a Nemzeti Kaszinóban rendezett zongoraestjén. Egy évre rá, a Magyar Színjátszó Társaság karmestere lett, itt kezdődött meg több mint félévszázados kapcsolata a magyar operajátszással. Avatott zenei vezetőt talált személyében az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház. Erkel minden erejét megfeszítve dolgozott a sajátosan magyar operarepertoár és játékstílus kimunkálásán. Szinte szimbolikus, hogy éppen első operájának bemutatóján, 1840. augusztus 8-án, 'vette fel színháza a Nemzeti Színház nevet. * Erkel Ferenc ismerte korát, amelyben élt, megértette, hogy a valóban magyar zeneművészet sorsa egybeforrt a szabadság és a haladás eszméivel. Annak a közönségnek írta operáit, amely szenvedélyesen követelte a szabadságot, a demokratikus emberi jogok biztosítását. Az 1844-ben bemutatott Hunyadi Lászlóban tágas zenei formákat tölt meg a reformkor tipikus hangszeres zenéje, a verbunkos. Népies muzsika ilyen magas művészi foglalatban nálunk korábban nem hangzott el. A mű ismert kórusa a korszak mozgósító tömegdala volt, forradalmi harcra szólította a tömegeket. A szabadságharc bukása hoszszú hallgatást jelentett Erkel életében. Az 1861-ben bemutatott Bánk bán keserűbb a korábbi színpadi műveknél. Szintézis ez a mű .Erkel alkotásai között, a magyar hangvételt magasrendű eszközökkel kapcsolja a kortárs olasz és francia opera eredményeihez. A Bánk bán sikerét a zeneszerző Erkel többé nem tudta megismételni. Ifjúkorának forradalmi eszményei elhalványultak a kiegyezés utáni magyar társadalomban. Wagner elszánt hívei túlságosan konzervatívnak, mások nagyon is merésznek tartották zenéjét. A puritán magyar hang tábora az idegen hatásokat vetette a szemére. Megbecsülésben volt része ugyan, de ez már inkább a nemzet nagy emberének szólt, mint az élő és hatékony alkotónak. Megbecsülés nemcsak zeneszerzői munkásságot övezte. 1853-ban, a Nemzeti Színház együtteséből ő alapította meg első hivatásos zenekarunkat, a Budapesti Filharmóniai Társaságot. 1867-ben az akkor alakult Országos Dalárdaegyesület — az első magyar kórusszövetség — országos karnagyává választja. 1875-ben igazgatója és zongoratanára lesz a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémiának. ..Életfogytig” főzeneigazgatója a Nemzeti Színháznak, majd az Operaháznak. Utoljára 1890- ben, 80. születésnapján lépett nyilvánosság elé, a tiszteletére rendezett hangversenyen vezényelt és zongorázott, s három évre rá, anélkül, hogy megérte volna életművének méltó elismerését, meghalt. 14 évesen tudják és sohasem emlegetik, hogy már Erkel Ferenc elindult azon az úton, amelyen a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet... — mondotta róla egykor Kodály Zoltán. Ma már azonban sokan tudják ezt. közkincs Erkel Ferenc munkássága. Breuer János