Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

MS9. március 21. Megesik, hogy leesik ... Amikor 1910. június 4-én Ös Lajos, a békéscsabai Takarék­­pénztár pénztárosa, Fikker Ká­roly a külföldet járt lakatosmes­ter segédletével beindította a repülőgép motorját, a gép pro­pellerje akkora szelet csapott, hogy majd lesodorta a szomszé­dos házak cserepeit. A kísérlet a volt Tátra utca (ma Knézich utca) egyik házának udvarán zaj­lott le, képzelhetni, mekkora zaj és érdeklődés közepette. A motor beindítása nemcsak azért volt történelmi pillanat, mert az 1910-es években még gyermekcipőben járt a repülés (Blériot csak két évvel azelőtt szelte át a La Manche csator­nát), hanem azért is, mert Ös Lajos 25 lóerős, 10 méter szárnyhosz­­szúságú, két ,légcsavaros, Anzini motorral felszerelt monoplánja különleges repülőszerkezet volt. Idézve a korabeli sajtót: „Ös La­jos egy új rendszerű, minden ed­digitől különböző repülőgépet csinált.” Gondoljunk csak arra, hogy Asbóth Oszkár ekkor még csak 19 éves! Olvassuk csak tovább, a ki­csit patetikusan a XX. század mesebeli griffmadarának neve­zett konstrukció működésének leírását: „Amikor a motor mű­ködni kezd, a csavarok nagy gyorsasággal forognak és körfor­gásba hozzák a gép egész felső­részét, a szárnyakkal és a mo­torral együtt és ekkor emeli a levegő a magasba a gépet. Az ülőhely a gép kellős közepén, a motor alatt van. Ez újítás.” A gép tehát helyből és nem neki­futással száll fel, mint az ad­digi repülőgépek. Ezek a kezdetleges gépek ugyanis alig pár méterre sza­kadtak csak el a földtől. Hogy a Békés megyei pilótáknál ma­radjunk, a tizenegy nyelvet be­szélő, szarvasi születésű Székely Mihály 2016. júniius 14-én 800 méteres nekifutás után öt mé­ter magasan szállt Rákoson. Ezt a magasságot ma már megmo­solyogja az ember, de képzel­jék el, mi történik, ha ezekkel az ősrepülőkkel feljebb juthat­tak volna. Székely Mihály lega­lább havonta egyszer lezuhant. Kisebb sérülésekkel mindig meg­úszta. A békéscsabai Kvasz And­rás ugyancsak Rákoson kísérle­tezett és zuhant le — rendsze­resen. 1911 áprilisában például, nehogy összeütközzön egy lovas­kocsival (!) — mindössze három méter magasan volt — felrántot­ta a magassági kormányt és a gép a hirtelen helyzetváltozás­tól zuhant le. Kvasz két helyen sérült meg. Róla tartották azt, hogy varjúkat parittyáz le a le­vegőből és azoknak a húsával táplálkozik. Talán nem is azért, hogy teste még inkább alkalma­sabb legyen a repülésre, hanem mert a repülés többi úttörőjéhez hasonlóan, ő is sokat nélkülö­zött... Ő tartotta egyébként az első repülőbemutatót Békéscsa­bán. Ennek emlékét idézi a népi mondás: Megyen már, mint Kvasz András trepacskája! (a trepacska kendertörő volt, s a hangja hasonlított Kvasz repülő­gépének motorzúgásához.) A gyulaiak Dobos István sze­mélyében tisztelhetnek pilótaőst Hihetetlen nehézségek és nélkü­lözések árán vívott ki magának elismerést a magyar aviatikában. Ő vezette azt a történelembe is „berepült” gépet, amely 1919. májusában Szamuely Tibort rö­pítette Szovjet-Oroszországba... Dobost 1930-ban érte el Lilien­­thal és a többi úttörő repülő végzete, egy bemutatón lezuhant és szörnyethalt. Visszatérve Ős Lajos ős­heli­kopteréhez, idézzük a Tolnai Vi­láglapját: „A feltaláló már szám­­bavehető sikerrel próbálta ki gépét.” Ez finoman megfogal­mazva azt jelenti, hogy a furcsa szerkezet tulajdonképpen soha sem repült. Igaz, egyik próbafel­szállásánál a gép fél méter ma­gasra emelkedett és az az öt ember, aki erős marokkal tartot­ta vissza a masinát, esküdött rá, hogy elszáll, ha elengedik. Még jó, hogy nem tették, mivel kor­mányozni sem lehetett, hiszen — idézve a feltaláló nyilatkozatát — a súlypont a gép közepén van és elég, ha az aviatikus testsú­lyával erre vagy arra az oldalra hajlik. A titokban végrehajtott repülési kísérletek kudarccal végződtek. A motor erejét ugyan­is biciklilánc vitte át a propel­lerekre, és ez állandóan elsza­kadt. A békéscsabai helikopter tör­ténetéhez még tudni kell, hogy Ős Lajos találmányát szabada­lom védte és Edison is azt tar­totta, hogy a jövő a levegőnél nehezebb, fémből készült, motor­erővel erőszakosan felemelt re­pülőgépeké és az „eddigi kísér­letek nevetségesek és csak vér­tanúkat neveltek”. Neki lett iga­za é­s ha ebben nagyon kicsit is, de része van az ősi csabai heli­kopternek is... Brackó István öt ember tartotta vissza... és Lajos és Fikker Károly a re­pülőgéppel. A Lipcsei Vásár után kedvező együttműködés egy NDK-beli vállalattal A téglaipar egyik képviselője­ként Berki László, a Békés me­gyei Tégla, és Cserépipari Vál­lalat igazgatója is megtekintette a Lipcsei Vásárt. Ott alkalma volt találkozni a VEB.­KEMA Gépgyártó Vállalat vezetőivel, amely a nálunk is jól ismert korszerű téglagyártó gépsort ké­szíti. A tárgyalások folyamán a német fél — mivel nincs elegen­dő kapacitása — kérte, hogy a Magyarországra szállított gépek­hez alkatrészeket a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat gépműhelye gyártson. Tíz téglavágó automatának az elké­szítése is szóba jött és várható, hogy a KEMA a szervizszolgá­latra is megbízást ad. A megegyezés most készül, melynek alapján a békéscsabai gépnptűhely éves termelésének mintegy 3 millió forinttal való növekedésére lehet számítani. Az NDK vállalattal további együttműködésre is lehetőség ny­ik. A téglagyár vezetői a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat útján hamarosan tárgyalást kezdenek a szovjet kerámiaipar vezetőivel tégla, és cserépvágó automata gyártásról. A Békéscsabán ké­szült gépek árban és minőségben élénk a világpiaci színvonalat. Most a cél, hogy még gazdasá­gosabbá tegyék a termelést és így szélesíteni tudják a piacot. 9 Szovjet vendéget köszöntöttek Biharugrán, a Tanácsköztársaság évfordulójára rendezett ünnepségen Régi, kedves ismerőst és bará­tot fogadott szerdán a Hazafias Népfront titkárságán Boros Ger­gely elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke, dr. Haraszti János elnökhelyet­tes és dr. Pirityi Károlyné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Alexej Korzin elv­társ, a „Fáklya” felelős szerkesz­tője érkezett megyénkbe, hogy részt vegyen Biharugrán, a hal­gazdaság kultúrtermében meg­rendezett magyar—szovjet barát­sági esten. A délutáni órákban Korzin elvtársai és kíséretét a párt és tanács helyi vezetői, a Tanácsköztársaság egykori vete­ránjai fogadták Biharugrán, a községi tanácsnál. A kedvelt vendéget Kiss Ernő vb-elnök köszöntötte, majd rövid baráti beszélgetés után a halgaz­daság megtekintésére hívta meg­­ a vendégeket. Este 7 órakor a gazdaság kul­túrtermében vette kezdetét az ünnepség, melynek során Kiss Ernő, a községi tanács vb-elnö­­ke mondott beszédet, emlékezett a dicsőséges Tanácsköztársaság százharminchárom napjára. Az ünnepi beszédet követően Benkő László, néphadseregünk alezrede­se meleg szavakkal köszöntötte az elnökségben helyet foglalt bi­­harugrai veteránokat, akik a Tanácsköztársaság idején fegy­verrel harcoltak, majd a Hon­védelmi Minisztérium, valamint a Néphadsereg állománya nevé­ben emléktárgyakat adott át a három biharugrai veteránnak. Az ünnepi esten felszólalt Alexej Korzin elvtárs is, aki ti­zenkét éve él Magyarországon, mint a „Fáklya” felelős szerkesz­tője. Az ünnepi esten a helyi álta­lános iskola úttörői adtak kedves és színvonalas műsort. Az ünnep­ség az Internacionálé hangjai mellett ért véget. Balkus Imre Péntek A harag napja Sándor Kálmán színművének ünnepi bemutatója a Jókai Színházban Ma este lesz ünnepi premierje Sándor Kálmán A harag napja című színművének. Képünkön Sós Ferenc vádbiztos, a darab egyik főszereplője és Magda , Dávid Ágnes, Szilágyi Tibor mű. Az ellenforradalmárokkal cimboráló direktóriumi elnök és a vádbiztos — Simon Géza, Szilágyi Tibor mv. Sós vádbiztos édesanyja az ellenforradalmárok fogságában. Dr. Máriáss Endre kir. törvényszéki bíró — Szoboszlai Sándor, Sós édesanyja — Cseresznyés Rózsa és Varjagos Antal malomtulaj­donos — Keresztes Pál Demény Gyula felvételei

Next