Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­­­S A MEGY­EI TANÁCS LAPJA 1969. OKTÓBER L, SZERDA Az évfordulóhoz méltóam Felszabadulási munkaverseny a MÁV békéscsabai szertárfőnökségén A minap Kaszányi Lajos, a MÁV békéscsabai s­zertárfőnök­­ségének párttitkára kereste fel szerkesztőségünket, hogy kezde­ményezéseikről és a jubileumi munka­verseny­ben tett vállalása­ikról tájékoztasson bennünket. Mindenekelőtt elmondta, hogy év eleje óta részt vesznek az Élüzem címért és a Szocialista Szolgálati Helyért indított versenyben. Ezért legutóbb ők is csatlakoztak a Szocialista Vonal elnyeréséért kezdeményezett mozgalomhoz is. Az első fél év jól sikerült, mi­vel felajánlásukat az Élüzem szintnek megfelelően teljesítették, s, ezzel a Szocialista Szolgálati Hely elnyerését is megalapozták. Jelentős eredménynek tekintik, hogy dolgozóiknak csaknem 80 százaléka részt vesz a szocialista brigádmozgalomban, közte az aranykoszorús Sebes György bri­gád is. A szertárfőnökségen idejében és gondosan felkészültek az őszi csúcsforgalomra. A szocialista brigádok többek közt elhatároz­ták, hogy az őszi és téli hóna­pokban a legrövidebb időn belül biztosítják a mozdonyok szén­szükségletét, hogy ezzel is csök­kentsék az állásidőt és meggyor­sítsák a forgalmat. A versenynek tulajdonítják azt is, hogy szep­tember 28-ig nem volt balesetük. Most és az elkövetkező hóna­pokban azon fáradoznak, hogy terven felül három vagon ócska­vasast gyűjtsenek össze és adjanak át a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnak. Amint a párttitkártól hallottuk, remélik, hogy a ver­seny révén év végéig túlteljesí­tik az Élüzem szint követelmé­nyeit és kiérdemlik a Szocialista Szolgálati Hely címet. Ezzel pe­dig megfelelően hozzájárulnak a Tiszalenyőtől Lökösházáig terjedő Szocialista Vonal elnyeréséért kezdeményezett verseny feltéte­leinek teljesítéséhez is. Megjelent az állami tulajdonban levő házak értékesítését szabályozó rendelet és végrehajtási utasítás Az állami tulajdonban levő, családi ház jellegű 1—3 lakásos házak értékesítésére lehetőséget adó korábbi rendelet óta — 10 év alatt — a tanácsok az OTP útján mintegy 60 000 lakást adtak el a lakóknak, magánszemélyeknek. A kedvező tapasztalatok és a kertes, társasház jellegű épületek laká­sainak megvásárlása iránti nagy érdeklődés alapján került sor most az újabb kormányrendelet­re, amely — mint ismeretes — a 12 lakásosnál nem nagyobb álla­mi tulajdonú épületek társasház-A kormányrendelettel együtt megjelent az építésügyi és város­­fejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes végre­hajtási intézkedése is, amely részletesebben meghatározza az értékesítés feltételeit, szabályait. A végrehajtási utasítás határoz­za meg részletesen a házingatla­nok kedvezményes árát. Az újabb rendelkezés mindenek­előtt az értékesítésre kerülő lakás bérlőjének nyújt kedvezménye­ket. rá alakítását és lakásainak eladós Az új rendelet, a kihirdetéssel ját is lehetővé teszi, hatályba lépett. (MTI) Halálos baleset Telekgerendás határában - Szomorú hétvége a közlekedésben Az elmúlt hét végén több köz­lekedési baleset volt megyénk­ben, s ezekben is a motorkerék­párosok vezetnek. Szeptember 27-én, szombaton Mezőkovácsházán Számely Pál medgyesegyházi lakos tehergép­kocsijával szabálytalanul nagy ívben balra kanyarodott, ezért összeütközött a vele szemben sza­bályosan közlekedő Deák Máté György motorkerékpárossal. A baleset következtében a motor­­kerékpáros és utasa, felesége is, súlyos sérüléssel került kórházba. Az anyagi kár is jelentős, 4000 forint. A szabálytalan kanyarodás Szarvason is balesetet okozott. Kátai Frigyes jászberényi lakos személygépkocsijával szabálytala­nul ment és ezért összeütközött az őt előző motorkerékpárossal. Kozsuch János, a motorkerékpár vezetője súlyosan megsérült, uta­sa, Szrnka Mihály könnyebb sé­rülést szenvedett. Vasárnap Murony és Kamut kö­zött is volt baleset, Szabó Sán­dor köröstarcsai lakos jogosít­vány nélkül motorkerékpározott és belerohant az előtte szabályo­san és kivilágítva haladó lovas­kocsiba. Szabó Sándor súlyosan megsérült. A hét eleje, illetve első napja sem múlt el baleset nélkül. Ekkor történt a halálos szerencsétlenség Békéscsaba és Csorvás között a telekgerendási útkereszteződés­ben. Simon Sándor telekgerendási lakos motorkerékpárjával az alá­rendelt útvonalról úgy hajtott fel a kiemelt úttestre, hogy nem adta meg az elsőbbséget egy pótkocsis tehergépkocsinak. A gépkocsi el­ütötte Simon Sándort, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A mo­torkerékpár utasa, Sipiczki János csorvási lakos pedig életveszélye­sen megsérült. A másik baleset Csorváson tör­tént, mégpedig egy 11 éves általá­nos iskolai tanulóval. Tóth Pál az úttesten kerékpározott, s be akart fordulni az egyik utcába, de ezt nem jelezte. Ezért történ­hetett, hogy egy motorkerékpá­ros elütötte a kisfiút. Tóth Pál szerencsére könnyebben sérült meg. Ára 80 fillér Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Dr. Urho Kaleva Kekkonen látogatása Kállai Gyulánál Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a­ Finn Köztársaság elnöke kedden délelőtt az Országházban látoga­tást tett Kállai Gyulánál, az or­szággyűlés elnökénél. Szívélyes, baráti eszmecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János külügyminiszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, illetve Ahti Karjalai­­nen külügyminiszter és M. J. Ing­­man, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete. Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a budapesti Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tar­tott, amelyben finn—magyar kap­csolatokról, a jogtudomány szere­péről, a béke iránti felelősségről szólt. Lapunk tartalmából: Mit vizsgált az ÁKF? (3. oldal) *** ma Ünnep Bélmegyeren (3. oldal) *** Párbeszéd a békéről (4. oldal) *** A gyomai átkelőhelyért vívott harc (5. oldal) Kekkonen Kádár Jánosnál A hazánkban hivatalos látogatáson levő dr. Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét hét­főn fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. (Bozsán Endre felvétele) Ottzsszagos felmérés kezdődött a kiskereskedelmi hálózatfejlesztés problémái A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére or­szágos vizsgálat indult a kiske­reskedelmi hálózat helyzetének, fejlődésének tanulmányozására. A vizsgálat kiterjed a tanácsi és szövetkezeti kiskereskedelmi, va­lamint vendéglátóipari vállala­tokra. Célja: annak megállapí­tása, hogy a szaküzletek, áruhá­zak fejlesztése összhangban van-e a termelés bővítésével és az élet­­színvonal emelkedésével együtt járó forgalomnövekedéssel. A széles körű és minden bi­zonnyal hasznosítható tapasztala­tokat hozó felmérést Békés me­gyében is alapos előkészítő mun­ka előzte meg. Megalakították a munkabizottságokat és kijelölték a vizsgálóbizottságok vezetőit. Szeptember 29-én, hétfőn az UNI­­VERZÁL Kiskereskedelmi Válla­lat békéscsabai klubtermében tar­tottak megbeszélést a kereskede­lem szakemberei és hozták közös nevezőre a konkrét munkával kapcsolatos elképzeléseket. A NER kezdeményezésének hasznosságát, úgy véljük, nem kell különösebben bizonygatni. Valamilyen formában mindnyá­jan vásárlók vagyunk, s ha a vizsgálat egy kis segítséget is ad a kereskedelmi hálózat fejlődésé­hez, akkor már nem volt hiába­való. A megyénk üzlethálózatát és a lakosság ellátottságát fel­térképező adatgyűjtő, elemző munka elsősorban gazdag infor­mációanyagot ígér, hiszen a szak­emberek a legkülönbözőbb terüle­teket végigjárva többek között olyan kérdésekre keresnek vá­laszt, hogy a kereskedelmi háló­zat mennyiben felel meg a forgal­mi feladatok által támasztott kö­vetelményeknek; milyen­ mérték­ben fejlődött az üzletek technikai felszereltsége; milyen pozitív és negatív változásokat eredménye­zett a hálózatfejlesztésben a gazdasági mechanizmus reformja. A vizsgálat aktualitását elégsé­gesen bizonyítja néhány kiraga­dott — és még most is válaszra váró — kérdés. A harmadik öt­éves terv hálózatfejlesztési és, korszerűsítési programja időará­nyosan megvalósult-e; az új üzle­tek azon a területen jöttek-e lét­re, ahol azt a tanácsok, a lakos­ság érdekeit és a városfejlesztést figyelmbe véve elképzelték; a tanács a városfejlesztéssel kap­csolatos szanálásoknál kártalanít­ja-e a kereskedelemet; a kielégí­tetlen kereslet és a fejlődés irá­nya milyen jellegű egységek bő­vítését, telepítését teszi indokolt­tá a megye területén? Amíg az előbbi kérdésekre a tanácsokkal közösen kell választ adni, addig néhány alábbi szem­pont a vállalat vagy a szövetke­zet „belügyének” elemzését szor­galmazza. Hogyan alakultak a vállalatok és szövetkezetek fej­lesztési forrásai és azok felhasz­nálása 1968-ban, 1969-ben. A fej­lesztési igény mennyiben egye­zik, illetve tér el a rendelkezésre álló fejlesztési forrásoktól; mi­lyen gazdasági, ren­tábilitási szá­mításokat végeznek egy-egy új egység létrehozása előtt; a kultu­rált kiszolgálást milyen problé­mák akadályozzák? A kereskedelmi szakemberek körében nagy érdeklődéssel kísért felmérés várhatóan az év végére fejeződik be, s a teljes vizsgálati anyag decemberben kerül a me­gyei NER elé. UI. 1.

Next