Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA »V. ÁPRILIS 8., SZERDA A műszaki haladásért Az idei, immár a hetedik olyan tavasz, amikor a rendezvények sorát műszaki fejlesztési hét, sőt legújabban már hetek gazdagítják. A ma kezdődő VII. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek ismét a megszokott témabő választékot kínálják a tudományos szervezetek több mint kétezer tagjának és a különböző iparágak szakembereinek. Ennek, a felfokozott érdeklődésnek a kielégítését, az elméleti kérdések és a gyakorlati módszerek jobb megértetését, a legújabb forrásból táplálkozó ismeretgyarapítást szolgálja a megye tizenhárom tudományos egyesületi csoportjának mintegy hatvan előadása és szakmai vitája. Éppen ezért, merész vállalkozás lenne cikkünkben a teljességre való törekvés, mert valamennyi téma felsorolása igen sok helyet igényelne. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy most is több országos hírű tudományos kutató és szakember ismerteti gazdag, munkában és termelésben alkalmazható tapasztalatait. Többek közt olyan előadások szerepelnek a programban, mint a talajművelés időszerű kérdései; a szakszerű talajerőutánpótlás; a gépi művelés legkorszerűbb módozatai; a zöldségek növényvédelmi problémái, a vállalatok és az újítók anyagi érdekeltsége az újítások hasznosításában; a korszerű építési módok és építési anyagok. A Kner Nyomdában készített ízléses programfüzetből ki-ki kiválaszthatja azokat a legérdekesebb előadásokat, amelyek meghallgatása bőven visszatérül munkájában. S ha már a programfüzetet említettük, erről is elmondható, hogy ez is, akárcsak az előzőek, a műszaki fejlesztésben elért fejlődést reprezentálja. Nos, ennek a napjainkban mind erőteljesebben szorító igénynek a teljesítését hivatottak szinte össztűzszerűen szolgálni a mostani műszaki fejlesztési hetek is. De azok a kiállítások is, amelyeket ezekben a napokban rendeznek. Ezek sorából kiemelkedik a GTE megyei szervezetének rendezésében megnyíló mezőgazdasági kisgépek bemutatója, valamint az ÉTI gázkazán- és alkatrész-kiállítás. Két olyan területet ölelnek fel, amelyek a ma és a holnap gondjai, tennivalói közé sorolhatók. Nevezetesen a különböző mezőgazdasági munkákat könnyítő kisgépek alkalmazása és az új energiahordozó, a földgáz gazdaságos hasznosítása. De egyáltalán nem kisebb jelentőségű az a szakmai tapasztalatcsere-látogatás sem, amelyet az Építőipari, Tudományos Egyesület megyei csoportja szervez, amikor is a részvevők április 1-én Békéscsabán megtekinthetik a téglapaneles lakóházak építését és az ezervagonos hűtőház szerelését. A műszaki fejlesztési hetek célja világos: a mostani előadásokkal, vitákkal és tapasztalatcserékkel a szakemberekben újabb tudásszomj felkeltése és kielégítése. Mindez pedig nagy és szükségszerű lépés a műszaki haladás meggyorsításának útján. P. P. Ára: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Il Penza megyei küldöttség Orosházán A felszabanulásunk évfordulójára megyénkbe érkezett szovjet küldöttség, Enyedi G. Sándornak, az MSZMP megyei Bizottsága titkárának kíséretében hétfőn Orosházára látogatott. Az üveggyárba érkező vendégeket a város párt- és tanácsi vezetői, valamint a gyár képviselői fogadták. Czina Sándor igazgató és Tarján József, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta a vendégeket a gyár munkájáról, majd üzemlátogatás következett. Megtekintették a konzerv- és palacküvegeket gyártó hutakat, valamint a síküvegtermelő csarnokot. A látogatás során a vendégek kedves sorokkat írtak az egyik szocialista brigád naplójába. A gyárlátogatás után városnézésre indultak, jártak a nemrég elkészült Csillag. Áruházban és Gyopároson. A szovjet vendégek tegnap búcsút vettek megyénktől és Budapestre utaztak. Fotó: Demény A megyei tanács vb üléséről jelentjük: Legyen versenyképes a tanácsi építőipari vállalat Kevés a műszaki képesítés — Eszközellátás — Kapacitásnövelés A megyei tanács végrehajtó bizottsága április 7-én tartotta ülését Békéscsabán, Komkó Mátyás elnökletével. Az előterjesztett három napirendi pont közül a legvitatottabb volt a tanácsi építőipari vállalatok fejlesztéséről szóló jelentés, melyet dr. Takács János osztályvezető terjesztett elő. A végrehajtó bizottság már több ízben foglalkozott ennek lehetőségével. Ma sem volt könnyű döntenie abban, hogyan lehet versenyképessé tenni, illetve megtartani a tanácsi építőipart, más vállalatokkal szemben. A sok hozzászólás és javaslat között kikristályosodott, hogy az építőipar nem fejlődött kellően megyénkben , így a tanácsi építőipar sem. Az az aggodalom csendült ki a hozzászólásokból, hogy a megyei építőipar kapacitása azt sem biztosítja, amire lehetősége van. Ezt úgy fejezték ki, hogy többre képes, mint amit eddig tett. A beruházásoknál sincs meg az egyensúly. Jóllehet — állapította meg a vb —, hogy a harmadik 5 éves terv idején az építőiparban, mintegy 62 millió forintot ruháztak be, azonban ennek nagyobb része nem kapacitásnövelő volt. Az összeget általában szociális létesítményekre fordították. Erre is szükség van, sőt nagyon is kell, de a feladat megoldása mégis a gépi, a műszaki fejlesztésen múlik. Nagyon furcsának tűnik az is, hogy éppen a technológia-fejlesztés hiányában, kapacitásszűkében az építkezések 24 százalékát más megyei vállalatok valósították meg megyénkben. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet a munkatermelékenység emelésére is, valamint a felsőbb fokú műszaki képesítésű dolgozók arányának növelésére — ami, sajnos, jelenleg mindöszsze 8 százalék. Megfelelő műszaki gárdának kell lenni ahhoz, hogy mindenkor fel tudják mérni a „piaci lehetőségeket”, a gyors átállást egyes építkezési formákra, és figyelembe tudják venni időben azt is, hogy milyen építőanyag áll rendelkezésére a válthatnak. Ez egyben kapcsolódik a vezetés javításához is — állapította meg a végrehajtó bizottság. Végül is a fejlesztés feladatait úgy összegezte a végrehajtó bizottság: eszközellátás, elsősorban a gépek számának növelése, a korszerű technológia alkalmazása. Elsődleges a mi megyénk építőipari vállalatainak kapacitását növelni, ami saját területünk dolgozóit foglalkoztathatja majd. E tekintetben minden szintű tanács vegye vizsgálat alá építési lehetőségeit. Ezt követően a vb elfogadta az egészségügyi intézmények munkaerő-ellátásának helyzetéről, az egészségügyi szakkáderek képzéséről és továbbképzéséről szóló jelentést amit dr. Toldy László megyei főorvos terjesztett elő. Majd tudomásul vette a kereskedelmi osztály tájékoztató jelentését az 1970. március 17-én megtartott kereskedelmi tanácskozás tapasztalatairól. Itt ismét felhívta a figyelmet, hogy a megye helyiipari termelőüzemei áruikat elsősorban a megye területén értékesítsék. Végül a végrehajtó bizottság jóváhagyta a Békés megyei Idegenforgalmi Bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint a Körösök hullámterének hasznosításáról szóló jelentést. Lapunk tartalmábóli Színek az űrből (2. oldal) A szakirodalomról (3. oldal) Fékezzen egy percre (6. oldal) Az utánpótlásválogatott Szarvason (7. oldal) Elsők lettek az országos versenyen A szovjet Autó Export Vállalat vevőszolgálati versenyt írt ki a szovjet típusú gépkocsik szerviz-ellátásának hibamentes és gyors teljesítésére, még az év elején. A három kategóriában kiírt versenyben a Békéscsabai Szerviz Üzem is benevezett a középső kategóriába. Az üzem helyettes vezetője, Zentai György üzemmérnök arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az elmúlt napokban megtartott értékelés során üzemük a versenyben országos első helyezést ért el. A jó munkáért a szerviz vezetője, E. Tóth József oklevelet és egy táskarádiót, — az üzem kollektívája ugyancsak oklevelet és egy szovjet típusú világvevő rádióst kapott. A garanciális javítások ügyintézőjét, Balogh Lászlót 29 köves karórával jutalmazták. A verseny eredményhirdetésén — amelyre Budapesten került sor — ott volt Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Elutazott a szovjet veteráncsoport Kedden elutazott hazánkból az a 32 főnyi szovjet veteráncsoport, amelynek tagjai az első gépesített gárdahadosztály kötelékében harcoltak Magyarország felszabadításáért. A szovjet veteránok tíz napot töltöttek hazánkban, felkeresték az egykori harcok helyeit és részt vettek a felszabadulási ünnepségeken. Hétezerháromszáz mássa húst adnak 1970-ben az országnak Húszmillió forintért közös hizlaldát építenek Néhány napja a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet elnökével az idei terveikről beszélgettünk. Elmondta a közös gazdaság vezetője, hogy 1970-ben összesen 7305 mázsa húst értékesít a termelőszövetkezet. Jelenlegi szarvasmarha-, sertés- és baromfiállományuk erre lehetőséget ad. A következő években viszont a mostaninál már jóval több húst termelnek majd. A gyulai Köröstáj Termelőszövetkezettel közösen hizlaldát építenek. Évenként a hizlalda 8 ezer hízót bocsát ki. Ha a hízókat 100—120 kilogrammos súllyal számoljuk, amikor azok eladásra kerülnek, úgy a két közös gazdaság évente csak sertéshúsból 8 ezer—9 ezer 600 mázsát termel. A közös hizlalda építését 1971 végére fejezik be, összesen 20 millió forintba kerül ez a beruházás. A jelenlegi kocaállományukat teljesen lecserélik és nagy hozamú hibrid fajtákat telepítenek a modern tenyészetbe. X