Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É­S A MEGYEI TANÁCS LAPJA OKTÓBER – CSÜTÖRTÖK Ars 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bí­rtak első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kál­­a, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­­mint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­­jai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban de­alt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, lest Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, pirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasz­­t haláláról. lök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülés­­sorozatát. A napirend a következő n­épgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényja­rszággyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról évi III. törvény módosítására vonatkozó törvényjo­telláció.­ággyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a nép­­­ ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Bi­limre, az Országos Tervhivatal elnöke mondott be­ fdli Imre beszéde zággyűlés! ■viselő Elvtársak! ti munkás-paraszt­o zásából az át­­terjesztem a IV. vényjavaslatát. A figyelembe vev­ünk fejlődésének utait, érvényesíti a lista Munkás­­azottságának a­rányelveiről io­­reálisan számot dalmünk építé­­■bi feladataival, uutatása a párt idigi gazdaság­i­javaslat ké­­tegy két és fél kötelességünk­­,­ogy a szocia­­fejlesztésének a­unkát átfogó látosságok fi­gyelembevételével — a népgaz­dasági tervező munkában is ér­vényesüljön — mondotta többek között a bevezetőjében, majd így folytatta: A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra az ered­ményekre épül, amelyeket a XII. ötéves terv megvalósítása so­rán a termelőerők fejlesztésében elértünk. 1966—1970. években hazánk­ban a nemzeti jövedelem várha­tóan mintegy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összehasonlítható áron számolva — mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem há­romnegyed része, 1970-ben vár­hatóan 31 százalékkal lesz na­gyobb mint 1965-ben. A lakos­ság anyagi fogyasztását szolgáló alap növekedése 42 milliárd fo­rint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt öt­éves tervidőszak alatt 60 száza­lékkal növekedett. 1965-ben 40 milliárd forint értékű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd fo­rintot Az elmút tervidőszakban nép­gazdaságunk fejlődését minde­nekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mezőgazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal ha­ladja majd meg az előző terv­időszakot. Kiemelkedő ered­ményt értünk el a gabonaterme­lésben, összességében elmondhatjuk, hogy a III. ötéves terv előirány­zatait a gazdasági növekedés te­rületén teljesítjük, vagy túltel­jesítjük, a gazdasági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyor­sabbnak bizonyult. Az 1966—1970-es években a k­orábbi időszakhoz képest meg­gyorsult a lakosság jövedelmei­nek és fogyasztásának növeke­dése. A 111, ötéves tervben elő­irányzott feladatokat nagymér­tékben túlteljesítjük. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31 —32 százalékkal, a reálbérek 17 —18 százalékkal lesznek maga­sabbak 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt. Amikor örömmel nyugtázzuk a III. ötéves terv teljesítésében elért eredményeket, nem lehe­­(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke Ma: Szerkesszen velünk (4. oldal) Kamilla és Digitális (5. oldal) A népművelésbe is több szellemi energiát (5. oldal) Közlemény. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KÉPVISELŐINEK TALÁLKOZÓJÁRÓL 1910. szeptember 28-tól 30-ig 15 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecse­rét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kér­déséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfe­szítéseket tesznek a kommunis­ták és más antiimperialista szer­vezetek, erők összeforrottságá­­nak megerősítésére, együttmű­ködésük kiszélesítésére az egyen­jogúság alapján, s fokozzák szo­lidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos lég­körben, az elvtársiasság és szo­lidaritás szellemében zajlott le. Román pártmunkás megyénkben A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tartóz­kodó dr. Martin Popeszku, a Román Kommunista Párt főis­kolájának dékánhelyettese teg­nap, szeptember 30-án megyénk­be érkezett. A vendéget délelőtt 10 órakor Zalai György, a me­gyei pártbizottság titkára és Ju­hász József, az oktatási igazga­tóság vezetője fogadta. Délután dr. Martin Popeszku az oktatási igazgatóságon tartott előadást a Román Kommunista Párt agrár­­politikájának időszerű kérdései­ről, majd ellátogatott a békés­csabai Szabadság Termelőszövet­kezetbe. A mai napot a szarvasi Öntö­zési és Rizstermesztési Kutató Intézetben tölti, ahol az intézet tanáraival beszélget kutatási eredményeikről. Most már a tetteken a sors A nők és a fiatalok helyzetéről tárgyalt a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Az idén, július 30-án, amint annak idején erről lapunkban részletesen beszámoltunk, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának Elnöksége rendkívüli ülést tartott. Ekkor megtárgyal­ta a párt Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésének a nők helyzetéről, a nőmozga­lomról és ifjúságpolitikánk né­hány kérdéséről hozott határo­zata alapján készített beszámo­lókat és intézkedési terveket. A társadalom e két fontos ré­tegének helyzetéről az akkori vita eredményeként kiegészített jelentéseket, valamint intézke­dési terveket tegnap, szerdán délelőtt a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsa is megtár­gyalta. Nagy Istvánnak, az SZMT vezető titkárának elnök­letével megtartott tanácsülésen részt vett és felszólalt Czerván Mártonné dr., a SZOT Elnök­sége mellett működő nőbizott­ság elnöke. Az előterjesztések feletti vi­tában tizenhatan szólaltak fel és mondtak véleményt. Mind­két réteggel kapcsolatban töb­ben szóvá tették, hogy most már a legnagyobb gondot és figyelmet az intézkedési tervek­ben meghatározott feladatok végrehajtására szükséges fordí­tani. Eközben igen fontos, hogy — különösen a nők, ám a fia­talok megítélésében is — meg­felelően változzék a szemlélet. Elsősorban azoknak a gazdasá­gi és műsza­ki vezetőknek a gondolkodása, akik beosztásuk­nál és munkakörüknél fogva sokat tehetnek a nők és a fiatalok helyzetének, munka­­körülményeinek javításáért, va­lamint az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvénye­sítéséért. Többen szóltak arról is, hogy bátrabban kellene elő­léptetni a vezetésre rátermett nőket. De jobban szükséges gondoskodni a nők és a fiata­lok továbbképzéséről és sajá­tos gondjaik megoldásáról. A nők helyzetének javítása, a második műszak könnyítése megköveteli a szolgáltatás fej­lesztését. De legalább ennyire indokolt a gyermekintézmények fejlesztése, új bölcsődék és óvo­dák építése. Itt az ideje — hangsúlyozták jó néhányan —, hogy ezt a maguk anyagi esz­közeivel az eddiginél sokkal jobban támogassák a vállalatok is, mivel enélkül elképzelhetet­len a gyermekintézmények erő­teljes fejlesztése. A vitában elhangzott vélemé­nyeket és javaslatokat felhasz­nálják a végleges intézkedési tervek elkészítéséhez. A tanács­ülésen ezután jóváhagyták a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának második,­ félévi munkatervét, a szervezeti választások inté­­n tervét, valamint a VII.­­ küldött­gyűlés jelentésé­t át.

Next