Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Készültségi állapot Egyiptomban — elővigyázatosság miatt Az egyiptomi nemzetgyűlés péntek esti ülésén, amelyen 18 képviselőt megfosztottak mandátumától, megválasztották a parlament új elnökét is. A nemzetgyűlés új elnöke Hafez Badaui lett Kairóban a város valamennyi stratégiai fontosságú pontját és épületét köztük a rádió-televízió Nílus parti székházát és a belügyminisztériumot biztonsági erők őrzik. A biztonsági intézkedések azonban egyelőre csupán a pénteki politikai megrázkódtatást szükségképpen követő fokozott elővigyázatosságot jelzik, mivel egyetlen Incidensről sem érkezett jelentés. (AFP) így fatja a hetet kommentátorunl. Réti Emi: Kérdőjelek Brüsszeltől Kairóig Ez a hét úgy indult, hogy a hírmagyarázók elővették a tollat de cikkírás helyett számolni kezdték. Az új valutaárfolyamokat tanulmányozták, hiszen felértékelték az osztrák schillinget és a svájci frankot a nyugatnémet márka, a holland forint átváltási árfolyamai pedig „lebegővé’’ váltak. Ami gyakorlatilag csaknem ugyanazt jelentette, mivel a korábbinál kevesebbet adnak a dollárért Mindez természetesen nem csupán a turisták, bankszakemberek s az export—import ágazatban tevékenykedők ügye, hanem elsőrendű politikai jelentőségű is. A tulajdonképpen nem váratlan, mégis meglepő hirtelenséggel kitört valutaháború azt mutatja, hogy mélyreható ellentétek vannak egyrészt az Egyesült Államok s a nyugat-európai országok, másrészt a Közös Piacon belül is. Ezt az amúgy sem egyszerű képet tovább árnyalja, hogy éppen most próbálkozik London a döntő rohammal, amelynek célja „betörni” a hatok féltve őrzött erődítményrendszerébe. Közben a gazdasági ügyek itt is elválaszthatatlanul összefonódnak a politikai vetülettel: a brit tárgyaló delegációnak félszemmel illett a héten lebonyolított helyi választásokra is figyelni. Ezeken pedig hosszú idő után megfordult az irányzat, az ellenzéki munkáspárt jelentősen előretört, a brit átlagpolgár fokozódó elégedetlenségéről adva hírt. Bizonyos lényeges kérdésekben az erjedés azonban — Úgy tűnik — még nem indult meg. Legalábbis amikor a napirenden levő európai biztonsági konferencia ügyéről esett szó a Közös Piac miniszteri értekezletén, az állásfoglalások negatívak voltak. A jelek szerint a nyugati hatalmak változatlanul a „nyugat-berlini tű fokán” szeretnék először átvinni kontinensünk biztonságának ügyét — viszont elzárkóznak minden ésszerű kompromisszumtól a nyugat-berlini megoldást illetően. Így — pozitív cselekedetek és haladás helyett — egy önmagába visszatérő körívet zárnak be. Ez a magatartás nem sok jóval biztat a NATO nemsokára esedékes lisszaboni tanácsülése előtt Mindenképpen helyénvaló volt tehát hogy Brezssnyev, Szovjet-Grúziában elmondott beszédében ismételten sürgette az európai kibontakozás előmozdítását A szovjet párt főtitkára ebből az aspektusból foglalkozott a szocialista internacionálé május végén Helsinkiben összeülő tanácsülésével és hangoztatta: a szociáldemokrata pártok politikáját aszerint lehet megítélni, hogyan foglalnak állást a döntő nemzetközi kérdésekben. Brezsnyev megismételte a 24.pártkongresszus javaslatát az Európa középső részében elhelyezett fegyveres erők és, a fegyveraat kölcsönös csökkentésére Sürgette az ezirányú tárgyalások megindítását Hazánk fővárosában is sok szó esett Európáról. A Béke-világtanács közgyűlése, amelynek alkalmából hazánk fővárosába sereglett a nemzetközi békemozgalom vezérkara és számon kimagasló reprezentánsa, a világproblémákkal egyetemben nagy súlyt fordított földrészünk problémáinak megtárgyalására is. Az érdeklődés természetesen, az eseményekből következően is szerteágazó volt Nem kevesebbszer esett szó az indokínai válságról, amelyről az egyik legilletékesebbtől kaphattunk információt: Binh aszszony, a DIFK külügyminisztere, a szabad Dél-Vietnam diplomáciájának kiemelkedő személyisége is Budapestre érkezett Vagyis: igazán nem panaszkodhattunk külpolitikai eseménytelenségre itthon sem, megint házhoz jött a világpolitika. A hét végére - érthetően — a Közel-Kelet került elő-térbe. Egyelőre túl sok a kérdőjel ahhoz, hogy megalapozott kommentárt fűzhessünk a személyi változásoknak szinte lavinaszerű folyamatához. Szadat elnök nyilatkozatából az tűnt ki, hogy belső harcra került sor a legfelsőbb egyiptomi ve- zetésben, amelynek során szá- ■ mos olyan vezetőt félreállítot- ■ tak, letartóztattak, akiknek ne-vét jól ismerte a világ. Nyilván : e változások ösztönözték a szu- dáni, Szíriai és líbiai vezetőket a kairói villámlátogatásokra, amelyekről részletek egyelőre nem állnak rendelkezésünkre. Amint es ilyenkor szokásos : a világsajtó egy része, találga- tás-özönbe kezdett A pro és ■ kontra vélemények azonban • legfeljebb írójuk álláspontját vagy netán vágyait tükrözik. Az okfejtések már abban is eltérnek, hogy egyik részük ki- zárólagos egyiptomi belügyiek ■ tartja a történteket — itt is • megoszlanak a nézetek: alapve- ■ tően politikai vagy inkább sze-mélyi viszályról beszélhetünk- £ e; — a többiek viszont össze- £ függésbe hozzák a fejleménye- * ket a legutóbbi nemzetközi jel- legű vonatkozásokkal, például 5 Rogers amerikai külügyminisz- ■ tér közel-keleti látogatásával. A perdöntő természetesen az, hogy miként alakul Kairó tettekben kifejeződő politikája. A nemzetközi politikának olyan ideggócában, mint a Közel-Kelet, ahol nagy hevességgel folyik az imperialista és antiimperialista erők harca, elsősorban ennek a küzdelemnek alakulásában mérhetjük le minden változás, személycsere kihatásait Mivel magam is jelen voltam a Béke-világtanács közel-keleti kérdésekkel foglalkozó bizottságában, helyénvalónak érzem idézni az egyik ott elhangzott indiai felszólalást: „őszintén remélem, hogy a Kairóban bekövetkezett személyi változások nem fogják kedvezőtlenül befolyásolni az EAK részvételét az imperializmus elleni küzdelemben”. Rétegtalálkozók, délután plenáris ülés a BVT-tanácskozáson A BVT-közgyűlés szombati eseménysorozata tegnap délelőtt szakmai és rétegtalálkozókkal kezdődött. Tanácskozásra ültek össze a különböző földrészekről érkezett szakszervezeti aktivisták, az ifjúság és a diákság képviselői, nőtalálkozót tartottak, külön tanácskozáson vitatták meg a nemzetközi békemunkából adódó sajátos feladatokat a vallási csoportok és szervezetek küldöttei, a parasztság képviselői, parlamenti képviselők, jogászok és a Békevilágtanács kulturális bizottságának munkásai. A találkozók munkaértekezlet jelleggel zajlottak, szívélyes, baráti légkörben. Például a BVT kulturális bizottságának ülésén arról volt szó, milyen programot állíthatnak össze a következő időkre annak érdekében, hogy a nemzetközi békemozgalom különféle rendezvényekkel — kiállításokkal, nemzetközi vándor-bemutatókkal, ismeretterjesztő anyagok publikálásával és filmfesztiválok rendezésével — segítse a békemunkát, a nemzetek függetlenségi harcát, a háború-ellenes megmozdulásokat. Különösen pezsgő véleménycsere alakult ki az ifjúsági találkozón, ahol hangot kapott az a vélemény, hogy a nemzeti békemizgalmak legaktívabb gárdáját jelenthetik a fiatalok. A jogászok találkozóján elsősorban arról esett szó, hogy a tömegek felvilágosítása közvetlenül hozzátartozik a békepropagandához. A parlamenti képviselők a nemzeti törvényhozó testületek felelősségét húzták alá tanácskozásukon. A közgyűlés szombati munkanapjának további programjában plenáris ülésre került sor délután, és a Béke-világtanács megújítása, sorainak bővítése volt a téma. A békeharcban legeredményesebben munkálkodott különféle szervezeteket, kiemelkedő személyiségeket Lambrakisz emlékéremmel tüntették ki. A továbbiakban, a közgyűlés munkabizottságai részéről a plénum elé terjesztette a világot foglalkoztató témákban megszövegezett dokumentumokat, nyilatkozatokat, majd a szombati program a BVT elnökségének munkaülésével zárult. Várhatóan vasárnap — a késő esti órákban — fejezi be munkáját a Béke-világtanács budapesti közgyűlése. Az eseménysorozatot követően, hétfőn összehívják az európai fővárosok békemozgalmait képviselő küldöttégek találkozóját a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházába. (MTI) Romes Csandra, a BVT főtitkára, beszéd közben. Bűntettek a védtelen lakosság ellen Amerikaiak Indokínában Sir Bertrand Russel nevéhez fűződik az amerikaiak Vietnamban elkövetett háborús bűntetteinek vizsgálata. A világhírű tudós-lord azonban nem érhette meg, hogy a róla elnevezett, többnyire Stockholmban ülésező bizottság, szomorú kötelességét teljesítve, a világ közvéleménye elé tárja megdöbben, többnél megdöbbentőbb leleplezéseit A Béke-vitágtanács budapesti közgyűlésén egy bizottság az indokínai háborúval foglalkozik. Neves jogászok, újságírók és politikusok mellett vietnami, lakeszi és kambodzsai küldöttek egyeztetik véleményüket ez agresszió haladéktalan megszüntetésére kezdeményezett közös akciókkal kapcsolatban, s nem kétséges, hogy a szekció ülésein a „minden idők legvéresebb háborújában” az elkövetett rémtettek is szóba kerülnek, vagy például az a vitathatatlan, a Pentagon által is megerősített tény, hogy havonta átlag 130 ezer tonna bombát szórtak le az amerikai repülőgépek Dél-Vietnam és Laosz területére. Erwin Knoll és Judith McFadden tavaly kiadott könyvében — War Crimes and the American Conscience — Háborús bűncselekményeik és az amerikai lelkiismeret — 41 jogász, pszichiáter, politikus és katonai szakember nyilatkozik az USA indokínai bűntetteiről. Arthur Galson például elmondta: a múlt évig 100 millió font — egy font, 45 dekagramm — vegyi anyagot használtak fel az amerikaiak Dél-Vietnamban. A vegyszerek vagy kipusztítják a növényvilágot, vagy meglassítják a fák növekedését Mások arról számolnak be a könyvben, hogy az amerikaiak és a saigoni bábkormány katonái tömegesen kivégezték a foglyokat és valóságos népirtást rendeztek, nemcsak My Laitaan, hanem sok más községben is. Az amerikai szenátus menekültügyi albizottságának megbízható adatokon alapuló becslése szerint, a múlt év végéig a dél-vietnami polgári lakosság legalább félmillió halottat vesztett. Herman S. Edward: Rémtettek Vietnamban című tanulmányában ennek kétszeresére becsüli a halottak számát, 105 ezerre pedig a csonkulásos — tehát egész életre nyomorék — sérültekét Több más mű szerzője is egyetért abban hogy a rendkívül nagyfokú veszteségek a polgári lakosság körében kizárólag az amerikai csapatok tűzerejének és a sűrűn bevetett napalm-bombáknak tulajdoníthatók. A már idézett szenátusi albizottság jelentése szerint mintegy hétmillió dél-vietnamit kitelepítettek otthonából, többségük embertelen körülmények között, koncentrációs táborokban sínylődik. A saigoni nemzetgyűlés egyik tagjának állítása szerint a főváros lakossága kilenc év alatt 250 ezerről 3,5 millióra növekedett, s az amerikaiak jelenléte következtében legalább 400 ezerre tehető a prostituáltak száma. Megbízható amerikai és saigoni források arról is tudnak, hogy jelenleg 258 ezer árva, 131 ezer hadiözvegy él Dél-Vietnamban. (Ezt az adatot az USA szenátusának albizottsága is megerősítette.). Az ország lakosságának csaknem felét — legalább nyolcmillió embert — megöltek, megsebesítettek, rokkanttá tettek, kitelepítettek a háború kezdete óta. Laoszból származó adatok szerint ott 1964 óta — az 1971. tavaszán Dél-Laosz ellen indított saigoni és amerikai hadműveleteket nem számítva — legalább 300 ezer embert megöltek és mintegy 800 ezret kitelepítettek. Tegyük hozzá, illusztrálásképpen: az ország lakossága mindössze hárommillió! Kambodzsából egyelőre nincsenek megbízható adatok a polgári veszteségekről Annyit azonban tudni véltek, hogy a meggyilkoltak és a sebesültek száma többezer, a kitelepítetteké pedig eléri az egymilliót. Amerikai szerző — Richard Falk: The Law — In the Name of Amerika (A törvény — Amerika nevében) — szerint az USA hadserege azzal, hogy nem katonai célpontok ellen tömeges bombázásokat és tüzérségi támadásokat intéz, megsérti a Hágai Konvenció IV. 25. cikkelyét A Genfi Konvenció 31. cikkelyével szöges ellentétben áll az a Dél-Vietnamban ugyancsak mindmáig folytatott gyakorlat, amely szerint bizonyos körzetekben, a „partizángyanús” településeken válogatás nélkül mindenkire tüzet nyitnak. A tömegével felperzselt falvak taktikájának alkalmazásával az agresszióban részvevő csapatok a IV. Hágai Konvenció és a megkötött Genfi Konvenció vonatkozó paragrafusait rúgják fel. Cáfolhatatlan tények bizonyítják: az amerikaiak szörnyű háborús bűntetteket követnek el a védtelen indokínai polgári lakossággal szemben. A világ — köztük hazánk — közvéleménye érdeklődéssel várja a BVT közgyűlésének ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Gyapasi Dénes