Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
A szövetkezetek holnapja kimondva, méginkább hallgatólagosan, mindmáig élt a közvéleményben a gondolat, amely azt súgta: a szövetkezet talán mégsem végleges, állandó társadalmi-gazdasági alakulat, inkább amolyan átmeneti képződmény, ma elismerik, de holnap esetleg már más szelek fújnak. Ezt az elvi tisztázatlanságot azonban még mindig inkább elviselték az érdekeltek — végre is valószínűleg messze meg az a „holnap”, s addig is élni kell —, mint azt a másikat, amely már gyakorlati következményekkel, olykor kellemetlenségekkel is járt. Ez pedig azt sugallta, hogy a szövetkezetek „csupán” szövetkezetek, nem állnak az állami vállalatok szintjén, egyszóval nem egyenrangúak azokkal. Mindezt a minap elfogadott egységes szövetkezeti törvény méltatása kedvéért említjük, amely félreérthetetlenül kinyilvánítja, hogy a szövetkezetek nem átmeneti alakulatok, hanem végigkísérik a szocializmus építésének hosszú folyamatát és tulajdonformájuk, gazdasági tevékenységük megítélésében teljesen egyenrangúak az állami vállalatokkal. És még egy megjegyzés, szintén közvetlenül az új törvény értékeléséhez. Az ülésszak előtt volt olyan vélemény, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagságát nem érdekli különösebben az új egységes szabályozás, mert az elsősorban a kiszek ügye. Nos, a szövetkezeti törvényjavaslat parlamenti vitájában nyolc tsz-elnök képviselő szólalt fel — és mondott lényegbevágó dolgokat —, nagyon is a szövetkezeti parasztság ügyének tekintve a jogszabályt. Mindez végül is egészen természetes. A szövetkezetek tagjai és alkalmazottai — mindenfajta szövetkezetei — érthetően nagyon is érdeklődnek önnön társadalmi „jogállásuk” iránt és miután igen számosan vannak, ez az érdeklődés országos fontosságú. De nem kevésbé országos jellegű a figyelem, amely a szövetkezeteket, mint termelő, szolgáltató, valamint fogyasztói alakulatokat veszi célba. Az igazságügyi miniszter pontos adatokkal érzékeltette, mekkora hányadért felelősek egyik vagy másik területen. Ilyen értelemben tehát a szövetkezetek ügyében a lakosságnak úgyszólván minden rétege érdekelt. Végül — hogy ne csupán ezt a jóindulatú figyelmet említsük —, szólnunk kell az ellenérzésről is, amely sokakat a szövetkezetekkel szemben eltölt, egészen különböző okokból. Egyesek munkások lelkiismeretlen csábítását vetik szemükre, mások bizonyos ügyeskedéseket, visszaéléseket, megint mások az ellátás, a szolgáltatások hiányosságait kizárólag nekik róják föl. Mindez nem teljesen alaptalan, de mint általánosítás, megengedhetetlen. A szövetkezetek az utóbbi években rendkívül dinamikusan fejlődtek minden területen, sőt egészen új tevékenységű szövetkezetek is születtek és születnek, így lakásépítésre, üdülőközösségek alakítására stb. E fejlődés nem volt mentes az öntevékeny felbuzdulást kísérő spontaneitástól, a konjunktúrától megszédültek ügyeskedésétől. Igaztalan lenne viszont azt mondani, hogy mindez kizárólag szövetkezeti sajátosság. Nem állítjuk, hogy a törvény egyik napról a másikra új helyzetet teremt. Ám a kártékony kinövések nyesegetéséhez is jó alapot ad. A szövetkezetek, — mindenfajta szövetkezet — fontossága növekszik, és ennek megfelelően nő a várakozás velük szemben. A törvény nagy erőforrás ahhoz, hogy a szövetkezetek a jövőben még inkább megfeleljenek e várakozásnak. b. j. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint Világ proletárjai, XXVI. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Szombatom este fél 8 órakor magyar—szovjet barátsági nagygyűlést rendeztek Battonyán a művelődési házban, a község felszabadulásaiak 27. évfordulóján. A nagygyűlést megelőzően a penzai kulturális küldöttség vezetői, P. K. Popova és V. J. Sumilin, valamint Roska István külügyminiszter-helyettes megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét. A nagygyűlést Palkó Lajos, a községi párt bizottság titkára nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket, Roska István külügyminiszter-helyettest, Sz. Sz. Szatucsint, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosát, Enyedi G. Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Nagy Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét és a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét. Roska István ünnepi beszédében a többek között ezeket mondotta: — Nagy ötvörrrmesi vállallkoztam arra, hogy a mai barátsági gyűlésen beszédet mondjak. Az alkalom, amelyről ma itt megemlékezünk, különleges jelentőségű. Huszonhét évvel ezelőtt ezekben a napokban értek községünk területére a felszabadító szovjet hadsereg csapatai. Ezzel az eseménnyel megkezdődött Battonya sokat szenvedő, nélkülöző népének új élete, és lezárult a múlt sötét erőinek uralma. Amikor itt, az országban elsőként ünnepeljük felszabadulásunk 27. évfordulóját arra is emlékezünk, hogy Battonyán kezdődött hazánk területén az a győzedelmes és áldozatos hadjárat, amely eredményeként a hős szovjet katonák életüket áldozva testvéri felszabadítóként, fél esztendő alatt felszabadították az egész országot, és szabadságot adtak az egész magyar népnek. Van valami, szimbolikus ab- ban, hogy Penza megyei barátaink itt, Battonyán tartják ma fellépésüket. Itt, ahol először jelentek meg a szovjet harcosok Magyarországon, internacionalista felszabadító missziójukat teljesítve. Beszéde végén a külügyminiszter-helyettes a következőket mondotta: — Nagyszerű ünnepség részesei vagyunk. Ünnepeljük felszabadítónkat, a Szovjetuniót, méghozzá itt Battonyán, magyarok, délszlávok és románok együtt. Soha nem felejtjük, hogy a Szovjetunió közös felszabadítója a magyaroknak, a délszlávoknak és a románoknak, és Európa megannyi népének. Ünnepeljük ma a közös barátságot is, és külön ünnepeljük kedves szovjet vendégeinket. Ezután Sz. Sz. Szatucsin üdvözölte a nagygyűlést, értette a magyar—szovjet barátságot. A nagygyűlés után a Penza Együttes mutatta be Orosz dallamok című műsorát, forró sikerrel. Testvérmegyénk együttese ma Sarkadon, hétfőn pedig Gyulán vendégszerepel. S. E. Több tégla és cserép készült, mint tavaly hasonló időszakban Kevesebb volt a túlóra a téglagyárakban A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat idén az első nyolc hónap alatt értékben csaknem 10 millió forinttal több terméket állított elő, mint tavaly hasonló időszakban. Nyerstéglából 19 millióval, égetett téglából 3 millióval, nyerscserépből 3 millió hatszázezerrel, középfalazó blokkból pedig ezerötszáz köbméterrel több készült. Ezzel a vállalat dolgozói az év elején tett vállalásokat égetett téglából időarányosan, míg cserépből már most többszörösen teljesítik. Az eredményt a dolgozók a tavalyinál jóval kevesebb túlórával érték el. A termelést főként a műszaki fejlesztés segítette elő melyre a vállalat több mint 5 millió forintot fordított. Több gyárban korszerűsítette a villamosítást, az anyagmozgatást és különböző berendezések alkalmazásával meggyorsította a termelési folyamatokat. A beadott 54 újításból eddig 21-et fogadott el a vállalat, amelynek alkalmazásával csaknem egymillió forint megtakarítást ért el. Különösen Kopp Szilárd technikus, Török János, Bakos Gellért, Bronz István, Ferwágner Frigyes üzemlakatos, Kovács Mihály, Tóth László motorszerelő és Budinszki Mátyás vontatóvezető újítása volt eredményes. A technikai fejlesztéssel egyidejűleg gondoskodott a vállalat a hozzáértő szakemberek képzéséről is. Sokan vettek részt gázvezeték- és készülékszerelő, valamint téglaégető motorvezetői és különböző gépkezelői tanfolyamon. A vállalat a szakszervezettel együtt nagy gondot fordított a dolgozók pihenésére. Saját autóbuszain az ország legszebb vidékeire kétnapos kirándulásokat szervezett, melyeken mintegy ezren vettek részt. Többen néhány napos tanulmányúton jártak, Jugoszláviában. A Balatonlellén bérelt üdülőben 12 napos váltással tíz család nyaralt. A téglagyári dolgozók gyermekei közül 45-en üdültek 3 hétig Csehszlovákiában. Hétfőn és kedden Békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénztár szeptember 27-én és 28-án rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön második félévi sorsolását Budapesten, az Utasellátó Vállalat Arany János utcai kulturális termében. Hétfőn fél 10 órai kezdettel az I. Békekölcsönt sorsolják, kedden 9 órakor először az V., utána a VI. Békekölcsön húzására kerül sor. A két nap alatt a három békekölcsönből összesen 1 254 700 kötvényre 177 428 000 forintot sorsolnak ki. A kihúzott kötvények beváltása október 5-én kezdődik. (MTI) Tudományos tanácskozások A jövő héten három jelentős tudományos tanácskozásra kerül sor. A Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Sejtbiológiai Társaság Balatonszéplakon szeptember 27 és október 1. között rendezi meg az idei európai nukleárus konferenciát. A 150 résztvevő többsége külföldről érkezik a tanácskozásra. *** Szerdán, 29-én az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben konferenciára ülnek össze a szocialista országok tbc és tüdőgyógyász társaságainak elnökei és főtitkárai. Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián kezdődik a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság 38. nagygyűlése. (MTI) I Brezsnyev Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton délben — Jugoszláviából haza tartva — rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és kísérete: Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Nyikolaj Rogyionov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszterhelyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai fogadták. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Fogy a téglakasai A családi ház építési program keretében jelentős mennyiségű szénporos téglát égetnek a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz gyárában. Ha a máglyába rakott vályogtégla kiégett, akkor csúzdák segítségével rakják teherautóra az értékes építőanya- sót. (Fotó: Demény)