Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
Srezsnyevet ünnepelték a párizsi városháza ulán Jitanyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki hétfő óta hivatalos látogatáson, Párizsban tartózkodik, kedden délelőtt koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján, a Diadalív-nél. Ezt követően látogatást tett a párizsi városházán, ahol nagy tömegünneplésben részesítette, majd magánjellegű ebéden vett részt a Szovjetunió párizsi nagykövetségén. Délután Brezsnyev és Pompidou megtartotta második megbeszélését A két vezető négyszemközt tárgyalt, melyen csak a tolmácsok voltak jelen. (Reuter) Koszigin Kubába utazott Torontói, tartózkodásának másodnapján a szovjet kormányfő Donald Modoraid kanadai hadügyminiszter villásreggelijén vett részt, majd felkereste az Ontario-tó partján levő polckeringi atomerőművet A délután folyamán Koszigin az Ontario Tudományos Központba látogatott el, ahol a gyáriparosok országos szövetségének volt a vendége. Itt, a tudományos központban mondta el a szovjet miniszterelnök utolsó kanadai beszédét Kitért a politikai együttműködés fontosságára és köszönetet mondott a kanadai kormány vezetőinek a fogadtatásért és a vendéglátásért. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Alekszej Koszigin, tegnap délután Kubába utazott (MTI) Amerika történelmi veresége (Folytatás az I. oldalról) jó erőpróbára, a Tajvan kizárását „fontos kérdésnek” minősítő amerikai ügyrendi javaslat fölötti szavazásra. Amikor az ülésterem világító eredményhirdető tábláin megjelentek a következő számok: 59 igen, 64 nem, 15 tartózkodás, a küldötteik túlnyomó többsége felállva, óriási üdvrivalgással ünnepelte a 21 év óta tartó amerikai obstrukció végső, történelmi jelentőségű vereségét. Ez a győzelmi hangulat ezután már rányomta bélyegét a további fejleményekre: a kétségbeesett amerikai utóvédcsatározások sorra kudarcba fulladtak és a „habozó” tagállamok számára is világossá vált, hogy a vesztesek oldalára kerülnek mindazok, akik segítséget nyújtanak az amerikai halogató manőverezéshez. Bush amerikai ENSZ-képviselő utolsó erőfeszítése egyébként az volt, hogy egy szenegáli fogalmazásbeli módosító indítványba kapaszkodva kérte, szavazzanak elkülönítve a KNK ENSZ-jogainak helyreállításáról —, amit az USA is támogat — és külön a tajvani rezsim kizárásáról. Miután maga Szenegál is elhatárolta magát az amerikai javaslattól, a közgyűlés elnöke nem adott helyt az amerikai módosító javaslatnak és szavazást rendelt el az albán határozati javaslatról. A minden előzetes várakozást meghaladó arányú többség annak tulajdonítható, hogy az ENSZ történetének legsúlyosabb és leglátványosabb amerikai veresége után számos állam — például, az USA olyan közeli szövetségesei és barátai, mint Belgium, Olaszország és Izrael — az utolsó pillanatban a nyilvánvaló győztesekhez csatlakozva megszavazta a KNK ENSZ-jogainak helyreállítását és a Csang Kai-sek rezsim képviselőinek eltávolítását előíró határozati javaslatot. A Thant ENSZ-főtitkár helyi idő szerint kedden éjfélkor táviratban értesítette a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumát a közgyűlés döntéséről, s egyúttal megküldte a vonatkozó határozat szövegét is. (MTI) Kik, hova szavaztak Az albán javaslat mellett szavazott (az angol abc szerinti sorrendben): Afganisztán, Albánia, Algéria, Ausztria, Belgium, Bhután, Botswana, Nagy-Britannia, Bulgária, Burma, Burundi, Belorusszia, Kamerun, Kanada, Ceylon, Chile, Kuba, Csehszlovákia, Dánia, Ecuador, Egyiptom, Egyenlítői Guinea, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghána, Guinea, Guayana, Magyarország, Izland, India, Irán, Irak, Írország, Izrael, Olaszország, Kenya, Kuwait, Laosz, Líbia, Malaysia, Mali, Mauritánia, Mexikó, Mongólia, Marokkó, Nepál, Hollandia, Nigéria, Norvégia, Pakisztán, Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Kongói Népköztársaság, (Brazzaville), Peru, Lengyelország, Portugália, Románia, Rwanda, Szenegál, Sierra Leone, Singapore, Szomália, Szudán, Svédország, Szíria, Tanzánia, Togo, Trinidad és Tobago, Tunézia, Törökország, Uganda, Ukrajna, a Szovjetunió, Jemeni Arab Köztársaság, Jugoszlávia, Zambia. A javaslat ellen szavazott: Ausztrália, Bolívia, Brazília, a Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Costa Rica, Dahomey, Dominika, El Salvador, Gabon, Gambia, Guatemala, Haiti, Honduras, az Elefántcsontpart, Japán, Kambodzsa, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Málta, Új-Zéland, Nicaragua, Niger, Paraguay, a Fülöp- Szigetek, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Sváziföld (Ngwane), az Egyesült Államok, Felső-Volta, Uruguay, Venezuela. Tartózkodott a szavazástól: Argentína, Bahrein, Barbados, Kolumbia, Ciprus, a Fidzsi-Szigetek, Görögország, Indonézia, Jamaica, Jordánia, Libanon, Luxemburg, Mauritus, Panama, Katar, Spanyolország, Thaiföld. Nem volt jelen a szavazásnál; Omán, a tajvani rezsim képviselője, valamint a Maldive Szigetek. (Reuter) Peking nem nyilatkozik Az AP amerikai hírügynökség tokiói irodája telefonon megkereste a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumát, hogy nyilatkozatot kérjen a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait helyreállító szavazásra vonatkozóan. A kínai külügyminisztérium tisztviselője az érdeklődésire közölte, hogy: „nem szoktunk interurbán hívások esetében ilyen jellegű tájékoztatást adni”. Az AP munkatársa megkérdezte, vajon mikor indul New Yorkba, az első hivatalos pekingi delegáció, a kínai tisztviselő azonban válaszában a fenti mondat megismétlésére szorítkozott. (AP) Tajvan kesereg A tajvani külügyminiszter vezette delegáció az albán határozati javaslat megszavazása után sajtóértekezletet hívott össze, s ezen szétosztották nyomtatott formában rögzített nyilatkozatot, amely kijelentette, hogy a tajvani kormány „tovább folytatja a harcot a kommunista rendszer megdöntéséért”. A nyilatkozat keserű szavakkal támadta azokat a küldöttségeket, gyakorlatilag tehát csaknem az egész ENSZ-t, amelyek szembefordultak „a világszervezet hűséges és egyik alapító tagjával”. A tajvani miniszterelnök nem sokkal a New York-i szavazás után rendkívüli minisztertanácsra hívta össze a tajpeji kormány tagjait. A jelentések szerint a tajpeji külügymiinisztériumban feszült a légkör, a közgyűlés döntése — ha nem is volt teljes meglepetés — mégis megdöbbenést keltett. (UPI) A szovjet kormányfő kanadai indiánok között Koszigin szovjet miniszterelnök kanadai körútja során Edmontonba érkezett. Itt felkereste többek között az egyik indián rezervátumot, ahol kedves ünnepségre került sor. Koszigint Arany Sas néven tiszteletbeli törzsfőnökké avatták. Kép: Koszigin elszívja a békepipát. (Telefotó — AP—MRKS) Az NDK külügyminisztere megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — és a kíséretében levő személyiségek kedd délelőtt a Hősök terén ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, valamint a fővárosi tanács képviseletében dr. Viszkei Mihály főosztályvezető. Ugyancsak ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. A koszorúzás után Otto Winter és kíséretének tagjai a főváros nevezetességeivel— egyebek közt a Metróval — ismerkedtek. (MTI) EYSZ-HOIYUSZ Pablo Casals vezényletével az Egyesült Nemzeteik Szervezete 26. évfordulóján játszották először New Yorkban a világszervezet himnuszát, amelynek zenéjét W. H. Anden szövegére a 94 éves gordonkaművész és zeneszerző írta. Képünkön: Casals, U Thant főtitkár jelenlétében néhány szót szól a hallgatósághoz. (Telefotó — AP—MN—KS) Országgyűlési küldöttségünk Kijevben Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden reggel Moszkvából Kijevbe érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn kezdte meg tíznapos szovjetunióbeli látogatását. Az ukrán főváros központi pályaudvarán Ivan Lutak, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkára, Jakov Kolotuha, az Ukrán Legfelső Tanács Elnökségének titkára, Mihail Bilij, a köztársaság legfelső tanácsának elnök, helyettese, a kijevi egyetem rektora fogadta a magyar delegációt. A magyar küldöttség látogatást tett az Ukrán KP KB székházában, ahol Pjotr Seleszt, a párt Központi Bizottságának első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja fogadta a magyar parlament képviselőit. A találkozót követően a köztársaság minisztertanácsának elnökségét kereste fel delegációink, majd koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékművét. (MTI) i mmesa 1971. OKTÓBER 27.