Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

Srezsnyevet ünnepelték a párizsi városháza ulán Jitanyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki hétfő óta hivatalos látogatáson, Párizsban tartózkodik, kedden délelőtt koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján, a Diadalív-nél. Ezt követően látogatást tett a párizsi városhá­zán, ahol nagy tömeg­ünneplésben részesítette, majd magánjellegű ebéden vett részt a Szov­jetunió párizsi nagykövetségén. Délután Brezsnyev és Pompidou megtartotta második megbeszélését A két vezető négyszem­közt tárgyalt, melyen csak a tolmácsok voltak jelen. (Reuter) ­ Koszigin Kubába utazott Torontói, tartózkodásának másodnapján a szovjet kormányfő Donald Modoraid kanadai hadügyminiszter villásreggelijén vett részt, majd felkereste az Ontario-tó partján levő polckeringi atomerőművet A délután folyamán Koszigin az Ontario­ Tudományos Központba látogatott el, ahol a gyáriparosok országos szövetségének volt a ven­dége. Itt, a tudományos központban mondta el a szovjet miniszterelnök utolsó kanadai beszédét Kitért a politikai együttműködés fontosságára és köszönetet mondott a kanadai kormány vezetői­­nek a fogadtatásért és a vendéglátásért. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Alekszej Koszigin, tegna­p délután Kubába utazott (MTI) Amerika történelmi veresége (Folytatás az I. oldalról) jó erőpróbára, a Tajvan kizá­rását „fontos kérdésnek” minő­­sítő amerikai ügyrendi javas­lat fölötti szavazásra. Amikor az ülésterem világító eredmény­hirdető tábláin megjelentek a következő számok: 59 igen, 64 nem, 15 tartózkodás, a kül­dötteik túlnyomó többsége fel­állva, óriási üdvrivalgással ünnepelte a 21 év óta tartó amerikai obstrukció végső, tör­ténelmi jelentőségű vereségét. Ez a győzelmi hangulat ezután már rányomta bélyegét a to­vábbi fejleményekre: a kétség­­beesett amerikai utóvédcsatá­rozások sorra kudarcba fullad­tak és a „habozó” tagállamok számára is világossá vált, hogy a vesztesek oldalára kerülnek mindazok, akik segítséget nyúj­tanak az amerikai halogató manőverezéshez. Bush ameri­kai ENSZ-képviselő utolsó erő­feszítése egyébként az volt, hogy egy szenegáli fogalmazás­beli módosító indítványba ka­paszkodva kérte, szavazzanak elkülönítve a KNK ENSZ-jogai­­nak helyreállításáról —, amit az USA is támogat — és külön a tajvani rezsim kizárásáról. Miután maga Szenegál is elha­tárolta magát az amerikai ja­vaslattól, a közgyűlés elnöke nem adott helyt az amerikai módosító javaslatnak és szava­zást rendelt el az albán hatá­rozati javaslatról. A minden előzetes várakozást meghaladó arányú többség an­nak tulajdonítható, hogy az ENSZ történetének legsúlyo­sabb és leglátványosabb ame­rikai veresége után számos ál­lam — például, az USA olyan közeli szövetségesei és barátai, mint Belgium, Olaszország és Izrael — az utolsó pillanatban a nyilvánvaló győztesekhez csatlakozva megszavazta a KNK ENSZ-jogainak helyreállítását és a Csang Kai-sek rezsim kép­viselőinek eltávolítását előíró határozati javaslatot. A Thant ENSZ-főtitká­r helyi idő szerint kedden éjfélkor táviratban értesítette a Kínai Népköztársaság külügyminisz­tériumát a közgyűlés döntésé­ről, s egyúttal megküldte a vo­natkozó határozat szövegét is. (MTI) Kik, hova szavaztak Az albán javaslat mellett sza­vazott (az angol abc szerinti sorrendben): Afganisztán, Albánia, Algéria, Ausztria, Belgium, Bhután, Bots­wana, Nagy-Britannia, Bulgária, Burma, Burundi, Belorusszia, Kamerun, Kanada, Ceylon, Chi­le, Kuba, Csehszlovákia, Dánia, Ecuador, Egyiptom, Egyenlítői Guinea, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghána, Guinea, Guayana, Magyarország, Izland, India, Irán, Irak, Írország, Izra­el, Olaszország, Kenya, Kuwait, Laosz, Líbia, Malaysia, Mali, Mauritánia, Mexikó, Mongólia, Marokkó, Nepál, Hollandia, Ni­géria, Norvégia, Pakisztán, Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság, a Kongói Népköztársa­ság, (Brazzaville), Peru, Len­gyelország, Portugália, Románia, Rwanda, Szenegál, Sierra Leone, Singapore, Szomália, Szudán, Svédország, Szíria, Tanzánia, Togo, Trinidad és Tobago, Tuné­zia, Törökország, Uganda, Uk­rajna, a Szovjetunió, Jemeni Arab Köztársaság, Jugoszlávia, Zambia. A javaslat ellen szavazott: Ausztrália, Bolívia, Brazília, a Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Costa Rica, Daho­mey, Dominika, El Salvador, Gabon, Gambia, Guatemala, Haiti, Honduras, az Elefánt­csontpart, Japán, Kambodzsa, Lesotho, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Málta, Új-Zéland, Nica­ragua, Niger, Paraguay, a Fülöp- Szigetek, Szaúd-Arábia, Dél-Afri­­ka, Sváziföld (Ngwane), az Egyesült Államok, Felső-Volta, Uruguay, Venezuela. Tartózkodott a szavazástól: Argentína, Bahrein, Barbados, Kolumbia, Ciprus, a Fidzsi-Szi­­getek, Görögország, Indonézia, Jamaica, Jordánia, Libanon, Luxemburg, Mauritus, Panama, Katar, Spanyolország, Thaiföld. Nem volt jelen a szavazásnál; Omán, a tajvani rezsim képvise­lője, valamint a Maldive Szige­tek. (Reuter) Peking nem nyilatkozik Az AP amerikai hírügynökség tokiói irodája telefonon megke­reste a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumá­t, hogy nyi­latkozatot kérjen a Kínai Nép­­köztársaság ENSZ-jogait helyre­állító szavazásra vonatkozóan. A kínai külügyminisztérium tiszt­viselője az érdeklődésire közölte, hogy: „nem szoktunk interurbán hívások esetében ilyen jellegű tájékoztatást adni”. Az AP munkatársa megkérdez­­­­te, vajon mikor indul New­ Yorkba, az első hivatalos pekingi­­ delegáció, a kínai tisztviselő­ azonban válaszában a fenti mondat megismétlésére szorítko­zott. (AP) Tajvan kesereg A tajvani külügyminiszter ve­zette delegáció az albán határo­zati javaslat megszavazása után sajtóértekezletet hívott össze, s ezen szétosztották nyomtatott formában rögzített nyilatkozatot, amely kijelentette, hogy a taj­vani kormány „tovább folytatja a harcot a kommunista rendszer megdöntéséért”. A nyilatkozat keserű szavakkal támadta azokat a küldöttségeket, gyakorlatilag tehát csaknem az egész ENSZ-t,­ amelyek szembefordultak „a vi­­l­­ágszervezet hűség­es és egyik alapító tagjával”. A tajvani miniszterelnök nem sokkal a New York-i szavazás után rendkívüli miniszterta­nácsra hívta össze a tajpeji kor­mány tagjait. A jelentések szerint a tajpeji külügym­iinisztériumban feszült a légkör, a közgyűlés döntése — ha nem is volt teljes meglepetés — mégis megdöbbenést keltett. (UPI) A szovjet kormányfő kanadai indiánok között Koszigin szovjet miniszterelnök kanadai körútja során Edmon­ton­b­a érkezett. Itt felkereste többek között az egyik indián re­zervátumot, ahol kedves ünnepségre került sor. Koszi­gint Arany Sas néven tiszteletbeli törzsfőnökké avatták. Kép: Ko­szigin elszívja a békepipát. (Telefotó — AP—MR­KS) Az NDK külügyminisztere megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Otto Winter, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere — aki hivata­los baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban — és a kíséretében levő személyisé­gek kedd délelőtt a Hősök terén ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Pé­ter János külügyminiszter, Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete, Pesti Endre ve­zérőrnagy, a budapesti hely­őrség parancsnoka, valamint a fővárosi tanács képviseleté­ben dr. Viszkei Mihály fő­osztályvezető. Ugyancsak ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több mun­katársa. A koszorúzás után Otto Winter és kíséretének tagjai a főváros nevezetességeivel—­ egyebek közt a Metróval — ismerkedtek. (MTI) EYSZ-HOIYUSZ Pablo Casals vezényletével az Egyesült Nemzeteik Szervezete 26. évfordulóján játszották először New Yorkban a világszervezet himnuszát, amelynek zenéjét W. H. Anden szövegére a 94 éves gordonkaművész és zeneszerző írta. Képünkön: Casals, U Thant főtitkár jelenlétében néhány szót szól a hallgatósághoz. (Telefotó — AP—MN­—KS) Országgyűlési küldöttségünk Kijevben Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Kedden reggel Moszkvából Ki­­jevbe érkezett a magyar ország­gyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az ország­­gyűlés elnökének vezetésével hétfőn kezdte meg tíznapos szovjetunióbeli látogatását. Az ukrán főváros központi pályaudvarán Ivan Lutak, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának másodtitká­ra, Jakov Kolotuha, az Ukrán Legfelső Tanács Elnökségének titkára, Mihail Bilij, a köztársa­ság legfelső tanácsának elnök, helyettese, a kijevi egyetem rektora fogadta a magyar dele­gációt. A magyar küldöttség látogatást tett az Ukrán KP KB székházá­ban, ahol Pjotr Seleszt, a párt Központi Bizottságának első tit­ká­ra, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja fogadta a ma­gyar parlament képviselőit. A találkozót követően a köz­­társaság minisztertanácsának el­nökségét kereste fel delegációink, majd koszorút helyezett el az is­meretlen katona emlékművét. (MTI) i mmesa 1971. OKTÓBER 27.

Next