Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

Még ez évben megalakulnak a járási—várisi Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottságok ! — Decemberben háromnapos tanácskozás népfrontvezetők részére Chent tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront Békés Megyei Elnöksége november 25- én ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson megjelent dr. Rusznák János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Nyári Sándornak, a Népfront megyei titkárának előterjesztése alapján az elnökség két napirendi pontot tárgyalt meg. "Elsőként Vicánál Pál tett jelentést a megyénkben folyó nemzetközi mozgalmi munkahelyzetről , különös tekintettel az MSZBT választott szerveinek megszűnése következtében jelentkező új feladatokról. A vita során az elnökség a népfront negyedik kongresszusának abból a megállapításából indult ki, hogy a nemzetközi kérdésekben folytatott politikai munka különösen azóta fejlődött ki, amióta a békemozgalom a népfront keretei közé tartozik. A kongresszusi állásfoglalás és a megyei pártbizottság irányítása alapján határozta meg az elnökség évről évre — a megye sajátosságainak megfelelően — a béke és barátsági, munka programját. Az eredményeket taglalva megállapította az elnökség: a népfront helyi bizottságai megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy ébren tartsák, tovább erősítsék a népek közötti barátság gondolatát Évente 25—30 alkalommal rendeztek baráti találkozókat a kulturális intézetek és nagykövetségek képviselőivel. Ekkor széles körben ismertették, népszerűsítették a testvéri szocialista országok életét, múltját, jelenét és jövőjét A barátsági rendezvényeknek csaknem 50 százalékát a szovjet szervekkel együtt (nagykövetség, Fáklya szerkesztőség, Hadsereg stb.) tartották meg. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának támogatásával akciót indítottak a szovjet lapok: Fáklya, Szovjetunió, Asszonyok terjesztése érdekében, melynek eredményeiként évek óta megyénk elsők között szerepel a szovjet lapok olvasottságában. Az országból kimenő „béke- és barátság vonatok” mintegy felét megyénkből indították. Az MSZMP PB 1970 júliusi határozatával megszüntette az MSZBT megyei választott testületeit és helyette az üzemekben, intézményekben — a pártszervek közvetlen irányítása alatt — MSZBT tagcsoportok alakítását jelölte meg, de a barátsági munka ápolásával változatlanul a Hazafias Népfrontot bízta meg. Ennek alapján megyénkben 14 MSZBT tagcsoport alakult és számos helyen kérik a tagcsoport, alakítására az engedélyt, melyet az MSZBT országos elnöksége évente április 4-én és november 7-én hagy jóvá. A hozzászólásokból egyöntetűen kicsendült, hogy egyre jobban szűnőben vannak azok az aggályok, melyek az MSZBT ilyen átszervezése során kezdetben felmerültek. A további tennivalók között olyan döntés született, hogy a megyei munkabizottsághoz hasonló összetételben — 1971. december 30-ig — alakuljanak meg a járási és városi népfront bizottságok mellett a Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottságok. A nagyközségekben 1972. február 1-ig. A bizottságokba minden szinten jelöljenek elnököt és titkárt. Célszerű a bizottság mellett öt-tízfős előadócsoportot alakítani és felkérni őket a bélés külpolitikai kérdések folyamatos tájékoztatására. Az agitációs- és propagandamunkában fontos követelménynek tartja az elnökség, hogy rendszeresen, gyorsan és tényszerűen reagáljanak helyben is az aktuális nemzetközi kérdésekre, az ellenséges, vagy téves nézetekre. Az agitációs- és propagandamunka differenciált legyen, hogy megfeleljen az egyes rétegeik igényeinek, vegye figyelembe sajátos helyzetüket és hangulatukat. Ez természetesen nagy odafigyelést igényel a népfront-bizottságok minden egyes tagjától. Az előterjesztett jelent® jóváhagyása után az elnökség elfogadta a népfront községi és városkerületi elnökei és titkárai részére rendezendő háromnapos téli tanácskozás tématervezetét és meghatározta annak időpontját. Eszerint a népfront-vezetők háromnapos tanácskozása december 21—22—23-án lesz Békéscsabán. Ezt követően dr. Rusznák János, a megyei pártbizottság osztályvezetője adott hasznos tájékoztatót a közelmúltban Csehszlovákiában járt népfront-delegáció tapasztalatairól, melynek tagjaként az ottani nemzeti frontnál szerzett. Az elnökségi ülés bejelentések tudomásulvételével ért véget, dr. Kilenc nyelven állítanak elő nyomtatványokat a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat üzemeiben A TIT Új előadássorozata bevezetőjeként Nagy Péter főmér,nök ismertette és alkalmi kiállítás keretében szemléltette a „Kiváló üzem” címmel kitüntetett Békés megyei Nyomdaipari Vállalat belső tagozódását, termelési profilját és a negyedik ötéves tervben megvalósuló nagy rekonstrukcióját. A vállalat 1966 közepéig 82 dolgozóval, korszerűtlen technológiával termelt, ekkor kapott megfelelő műszaki vezetést és kezdődött el a fejlesztés is. Ez idő szerint három telepük van: a békéscsabai üzem hírlap előállítással és ügyviteli nyomtatványok készítésével foglalkozik, a gyulavári telepen a kiegészítő tevékenységen kívül játékdobozokat készítenek, a gyulai központi nyomda pedig könyvek, kiadványok, címkék, naptárak és színes termékek mellett a lakosság részén is végez szolgáltatást A indialat évi kapacitása 650 tonna nyomdaipari termék. A „Kiváló üzem” címet 1970-ben nyerték el, amikor a díszes, tájképes naptáraik a brémai világkiállításon nagy sikert arattak és a második helyet érték el az NSZK naptárai mögött. Nyomdatermékeik magasnyomással, négy szín alkalmazásával készülnek. A terveket saját grafikusaik készítik. Specialitásuk, hogy német, angol, francia, holland, orosz, szlovák, román, eszperantó és ceyloni nyelven készítenek termékeket. Újabban itt készül a Gyulán szerkesztett román nyelvű sajtó, a Foaia Noastra. Beszámolt a főmérnök a mostani tervidőszak idején 40 milliós költséggel megvalósuló rekonstrukció főbb célkitűzéseiről is. Ezek megvalósulása után nemcsak épületeik válnak korszerűbbé, hanem a gépállományt is újakkal cserélik ki és modern technológiát vezetnek be, a dolgozók gyermekei pedig óvodát kapnak. A szakemberutánpótlást 41 ipari, tanuló biztosítja. A rekonstrukció eredményeként megkétszereződik a vállalat kapacitása, évi 1300 tonna sajtóterméket és nyomtatványt termelnek majd. (m. gy.) MINDENBEN MAGUK DÖNTENEK (3. oldal) TÁRGYALÓTEREMBŐL (4. oldal) VENDÉGSÉG (Színikritika) (5. oldal) Anyagi megbecsüléssel, műszaki fejlesztéssel a piaci igényekhez igazítható megyénk zöldségtermesztése Megyénk állami, társadalmi szerveinek, élelmiszeriparának és tsz-szövetségeinek kezdeményezésére tegnap, november 25-én megyei fórumon vitatták meg az állami gazdasági és termelőszövetkezeti, továbbá ipari és kereskedelmi szerveink vezetői, képviselői a zöldségtermesztés helyzetét és a komplex nagyüzemi zöldségtermesztés időszerű feladatait. Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitója után Tiborcz György, a MÉM osztályvezetőhelyettese elemezte a zöldségtermesztésben bekövetkezett fejleményeket. Részletesen kitért a felszabadulás utáni évek egyes termelési szakaszaira. Megállapította, hogy a zöldségtermesztés országosan és Békés megyében az elmúlt húsz esztendőben területileg és a termésmennyiséget illetően jelentősen fejlődött. Hogy mégis kevés zöldség jut ipari feldolgozásra, a lakosság helyi ellátására és az iparvidékekre, azzal magyarázta, hogy a lakosság és általában a külföldi piac igénye az elmúlt tíz esztendőben a friss zöldség és a zöldség alapanyagú konzervek beszerzésének irányába fordult. Hazánknak Európában legfejlettebb a tartósító ipara. Sajnos ennek kihasználása — a zöldségtermesztés viszonylagos visszaesése miatt — jóval a kapacitás alatt marad. A Békéscsabai Konzervgyár évente 6 ezer vagonnál is több árut képes feldolgozni. Ebben az esztendőben alig ad több konzervet 3 ezer vagonnál. Megyénkben az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben rendelkeznek a kertészkedéshez szükséges szakismeretekkel. Európában hazánknak élenjáró és elismert kertészgárdáját tartják nyilván. Mégis hogyan lehetséges, hogy ez az ágazat az utóbbi évtizedben fokozatosan romlott? Erre a kérdésre az eladás során és a vitában azzal válaszoltak, hogy a kertészetté anyagi megbecsülése, a kertészeti termékek felvásárlási árpolitikája, az ágazat műszaki fejlesztés messze elmaradt az élelmiszeriparban végbement nagyarányú rekonstrukcióktól. Nagyon kevés korszerűen berendezett hajtatóházat üzemeltetnek az országban. (Békés megyében mindössze kettőt: Tótkomlóson és Orosházán.) Akertészeti palántákat jórészt szerfás hajtartóházakban, melegágyakban, vagy hollandi ágyakban nevelik 60—70 éves módszerekkel. Az árpolitika kialakítására jellemző, hogy a vöröshagyma és a paradicsom, de még több cikk termesztését is mínusz jövedelemmel, azaz ráfizetéssel szervezhetik. Vöröshagymából holdanként — országos adat — 3800, paradicsomból pedig 3400 forint ráfizetése adódott egyegy üzemnek 1971-ben. A termelői ár rendezése, az új felvásárlási árak meghatározása, továbbá a műszaki fejlesztés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Békés megye zöldség ermesztése a piaci igényekhez igazodjon. Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség titkára, Bozó József, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség elnökhelyettese, Zelenyánszki György, a Konzervgyár igazgatója, Török Imre, a MÉK igazgatója, Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója, Fehér Miklós, a gerlai Magvető Tsz elnöke, Rajki János, a kondorosi Dolgozók Tsz főkertésze, Kiss Sándor, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főkertésze, Ácsai Pál, a tótkomlósi Haladás Tsz üzemegységvezetője, Timkó Béla, a szabadkígyósi szakmunkásképző-iskola igazgatója felszólalásában egyértelműen kifejezte, hogy az ágazat iránti üzemi szemlélet megváltozására előnyösen hatna a közgazdasági szabályozók felülvizsgálása a jövedelmezőség javitása céljából. (dupsi) Magyar—bolgár kormányfői tárgyalások Az Országházban folynak a magyar—bolgár tárgyalások. Képünk: A tárgyaláson: pakol Jock Jenő, vele szemben Sztanko Todorov. (MTI fotó— Vigovszky Ferenc felv.—KS)