Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

S Kiürítették Loc Ninh várost a saigoni kormánycsapatok Sikeres a szabadságharcosok általános támadása — tíz USA-repülőgépet lőttek le Saigon Pénteke délelőtt a saigoni kor­mány­csapa­tok feladták a fővá­rostól százhúsz kilométerrel északra levő Loc Ninh straté­giai fontosságú várost — jelen­tik gyorshírben nyugati hírügy­nökségek. Loc Ninh feladásával — jegyzi meg az UPI — sebez­hetőbbé vált maga Saigon, a fő­város is. Saigon súlyosbodó hely­zetére utal, hogy a fővárosiban és környékén helyi idő szerint 23 órától reggel 0 óráig kijá­rási tilalmat rendeltek el. Az Egyesült Államok légiere­jének repülőgépei pénteken a demilitarizált övezettől északra folytatták a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság lakott terüle­teinek bombázását. Ezzel egy­idejűleg amerikai rombolók lőt­ték Észak-Vietnam partmenti térségeit. Mint már beszámoltunk róla, Nixon amerikai elnök utasításá­ra csütörtökön rendelték el a VDK tömeges bombázásának felújítását. A hanoi rádió közölte, hogy a VDK légelhárító ütegei csü­törtökön az ország légi terében tíz amerikai repülőgépet sem­misítettek meg. A Washingtonból érkező je­lentések beszámolnak arról, hogy Nixon elnök újabb húsz F—105-ös repülőgépet irányí­tott Indokína térségébe. Saigon Pénteken, a Dél-vietnami nemzeti felszabadító erők offen­­zívájának kilencedik napján, az Egyesült Államok B—52-es stra­tégiai repülőgépei tizennégy hullámban bombázták Dél-Vi­­etnam legészakibb területeit. Csütörtökön egész nap foly­tak a harcok Quang Tri tarto­mányi székhely környékén is. A saigoni hadsereg elit-egysé­gei a várostól hat kilométerrel délnyugatra és négy kilométer­rel északra vették fel a harcot az előrenyomuló felszabadító alakulatokkal. A kormánycsapatok számára aggasztóvá vált a helyzet Dong Ha városában is. Mint az AFP közli, a harcok most már mind­össze egy kilométerre a város peremétől folynak. Egyiptom bojkottálja a Husszein-rendszert Egyiptom — mint már jelen­tettük — csütörtökön megsza­kította diplomáciai kapcsolatait Jordániával. A lépést Kairó válasznak szánta a Husszein­­tervre, amely — Szadat elnök­nek a Palesztin Nemzeti Tanács előtt elhangzott szavai szerint — voltaképpen Izrael műve, s a palesztin ügy megtorpedózásá­val egyenértékű. A jordániai kormány szóvivő­je országa „mélységes sajnál­kozásának” adott kifejezést a döntés miatt Megfigyelők rámutatnak, hogy a szakítás hivatalos elismerése az egyiptomi—jordániai kapcso­latok mélypontra zuhanásának. Az egyiptomi kormány dönté­se, továbbá Szadatnak azok a kijelentései, hogy a két nép — tudniillik az egyiptomi és a Pa­lesztinád arab nép — ügye egy, s az ellenállási szervezet a pa­lesztin nép „egyetlen jogos kép­viselője” — nem hagy kétséget afelől — véli az AFP —, hogy Egyiptom és a gerilla­mozgalom viszonyában érezhető javulás áll be. Husszein terve: az Egyesült Arab Királyság 1972. március 15-én Husszein Jordánia királya Egyesült Arab Királyság néven födera­tív államszervezet létrehozását javasolta. A terv Jordánia két részét földrajzi és nemzeti ér­telemben is szövetségbe fűzné. A király előterjesztése alapján a parlament új alkotmányt dol­goz ki. A 97 729 négyzetkilométer te­rületű, 2 317 000 lakost számláló Egyesült Arab Királyság köz­igazgatásilag két szövetségi részt foglalna magába; a Jor­­dán-folyó keleti oldalán fekvő 91 824 négyzetkilométer terüle­tű 1 565 800 főt számláló (1968) főleg beduin arabok által lakott Jordániát és a nyugati parton elterülő 5646 négyzetkilométer kiterjedésű 584 200 lakosú (1968) elsősorban palesztin arabok ál­tal lakott, mezőgazdasági ter­melésre alkalmas Palesztinát. Ide tartozna a 259 négyzetkilo­méter területű, 331 869 lakosú (1968) Gázai-övezet is. A központi végrehajtó hata­lom birtokosa a király lenne, aki egyben az egységes fegyve­res erők főparancsnoki tisztségét is betöltené. Munkáját a köz­ponti kormányzat is segítené. A helyi végrehajtó hatalmat mind­két szövetségi részben a főkor­mányzó és a minisztertanács látná el. A törvényhozó hatal­mat az egyes szövetségi részek néptanácsal gyakorolnák, amely­nek tagjait titkos szavazással választanák meg. A király terve hasonlít Ygal Allón izraeli miniszterelnök-he­lyettes által előterjesztett elkép­zeléséhez. Az „Allon-terv” Cisz­­jordániiában (a Jordán-folyó nyugati oldalán) palesztin köz­igazgatás létrehozását szorgal­mazta azzal a feltétellel, hogy a terület működjön együtt Izrael­­lel. Az „együttműködést” a Jor­dán-folyó nyugati partján létre­hozott izraeli erődök rendszere és 37 félkatonai település bizto­sítaná. A Jordániával való érint­kezést 7 km széles korridoron keresztül bonyolítanák le. Husszein terve megnyitná az utat az anti­i­mperi­al­is­ta egyip­tomi,líbiai és szíriai föderáció­­ UBfiggyengítése felé. A Gázai-­­ övezetben és a menekülttábo­rokban élő palesztineknek a Pa­lesztin szövetségi részben való áttelepítésével Izrael mentesül­ne a „palesztin kérdés” terhétől, a Keleti Front súlya pedig Szí­riára nehezedne. Ezt a defetista tervet a Pa­­lesztinai Felszabadítási Szerve­zeten kívül Dél-Jemen, Irak, Algéria, az Arab Köztársaságok Szövetsége és Kína kormánya is elutasította. Az izraeli mi­niszterelnök parlamenti beszé­dében látszólag szintén elvetet­te a javaslatot. . Izraeli tüntetés Jeruzsálem A szefárd származású fiatal­ izraeliek polgárjogi mozgalma­­ csütörtökön Jeruzsálemben utcai­­ csatát vívott a rendőrséggel. A magukat „fekete párducoknak” nevező fiatalok a szegényeket sújtó áremelések miatt vonultak utcára, s minthogy tüntetésüket a hatóságok nem engedélyezték, összecsapásra került sor közöt­tük és a kivezényelt lovasrend­őrök között. Körülbelül húsz fia­tal került letartóztatásra a víz­ágyúval szétkergetett tüntetés során és után. A „fekete párducok” az Afri­kából és Ázsiából jött szefárdok előnytelen megkülönböztetése ellen harcolnak. Nemrég Jeru­zsálem egyik villanegyedéből te­jesládákat raboltak el, s osztot­ták szét azok tartalmát a szegé­nyek között. Bah­r-nyilatkozat Bonn Egon Bahr, az NSZK kancel­lári hivatalának államtitkára csütörtökön este újságírók előtt nyilatkozott a két német állam közti általános közlekedési meg­állapodás kilátásairól. Hangsú­lyozta, hogy a csütörtökön zárult kétnapos bonni forduló során újabb előrehaladást értek el Az államtitkár kérdésekre vá­laszolva, rámutatott, hogy a szerződés nemzetközi jogi jelle­gű és „tartalmából következik, hogy az NSZK alkotmánya ér­telmében a Bundestagnak jóvá kell hagynia”. Elismerően szólott a nyugat­berlini lakosok húsvéti látoga­tásáról, amely érzékletesen bi­zonyította, mennyire más lesz majd a helyzet a szerződések teljes életbeléptetése után. „A legszebb húsvéti ajándéknak” nevezte a tárgyalásokon résztve­vők számára azt tényt, hogy a gyakorlatban bizonyosodhattak meg az általuk kidolgozott meg­állapodás életrevalóságról. Magyar-bengál kereskedelmi megállapodás A Magyar Népköztársaság és a Bengál Népi Köztársaság kül­kereskedelmi, illetve kereskedelemügyi miniszterei a két ország közötti árucsere, és kereskedelmi megállapodást írtak alá. Ké­pünkön: R. M. Sziddiki kereskedelemügyi miniszter és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter aláírják az egyezményt.­­MTI fotó—Vigovszki Ferenc felvétele —KS Szovjet-nyugatnémet megállapodás parafálása Moszkva A Szovjetunió és az NSZK kormányai közötti, hosszúlejára­tú kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást pa­rafáltak pénteken Moszkvá­ban. Mint a szovjet fővárosban hivatalosan közölték, a megálla­podás aláírására ,­a felek által egyeztetett időpontban kerül sor”. A megállapodáshoz vezető megbeszéléseken — amelyek ezen a héten folytak Moszkvá­ban — a két ország kereskedel­mi küldöttségei megegyeztek ab­ban, hogy — az 1970. augusztus 12-i szovjet—nyugatnémet szer­ződéssel összhangban — megfe­lelő intézkedéseket tesznek, hogy kedvező körülményeket teremt­senek a kétoldalú kereskedelem fejlesztése, valamint az árucsere­­struktúra javítása érdekében. A megállapodásról folytatott tárgyalásokon a szovjet küldött­séget Alekszej Manzsulo, külke­reskedelmi miniszterhelyettes, a nyugatnémet küldöttséget Peter Hermes rendkívüli és meghatal­mazott nagykövet vezette. A do­­kumentum parafálásánál Nyiko­­laj Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter és Joachim Peckert, az NSZK moszkvai ide­iglenes ügyvivője volt jelen. Interkozmosz—6 Moszkva A szocialista országok űrkuta­tási együttműködési programjá­nak megfelelően pénteken a Szovjetunióban felbocsátották az Interkozmosz—6 mesterséges holdat. Az Interkozmosz—6 feladata, hogy tanulmányozza a tíz a ti­zenkettediken — tíz a tizenhar­madikon elektronvolt energiájú primér kozmikus sugárzás ré­szecskéit a nagy energiájú koz­mikus sugárzások vegyi összeté­telét és energetikai spektrumát; a földkörüli kozmikus térség me­teorit részecskéit. A primér kozmikus sugárzás tanulmányozására a műholdon elhelyeztek­ egy 1070 kilogramm összsúlyú fotóemulziós tömböt és ionizációs hőmérőt, amelyet a Szovjetunióban készítettek ma­gyar, mongol, lengyel, román, szovjet és csehszlovák szakem­berek által kidolgozott program alapján. Ezenkívül a szputnyi­­kon helyet kapott, egy, a me­teorit anyagok kutatására szol­gáló berendezés-komplexum, amelyet Magyarország, a Szov­jetunió és Csehszlovákia dolgo­zott ki és készített el. A telemetrikus adatok szerint a szputnyikon elhelyezett tudo­mányos berendezések kifogásta­lanul működnek. SALT Helsinki A finn fővárosban péntek dél­előtt megtartották a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásá­val foglalkozó szovjet—amerikai tanácskozások 117. ülését. A ta­lálkozó, amelyre az Egyesült Ál­lamok helsinki nagykövetségén került sor, 95 perces volt A Vlagyimir Szemjonov ve­zette szovjet és a Gerard Smith vezette amerikai küldöttség leg­közelebb jövő kedden, a szovjet nagykövetségen ül ismét tárgya­lóasztalhoz. A­z osztrák kancellár Rómában Bruno Kreisky osztrák kan­cellár hivatalos látogatásra pén­teken Rómába érkezett. A láto­gatás utolsó állomása annak a körutazásnak, amelyet az oszt­rák kormányfő a közelmúltban tett a Közös Piac­i országok fő­városaiban és Londonban. Kreisky-t megérkezése után pénteken délelőtt hivatalában­­ fogadta Leone köztársasági el­­­nök, majd a Chigi palotában megkezdődtek a tárgyalások a két kormányfő, Andreotti és Kreisky között. A megbeszélé­sen részt vett Moro olasz kül­ügyminiszter is, a A Közös Pi­ac­i kérdéseken kívül szóba ke­rültek kétoldalú politikai és gazdasági problémák, valamint az európai biztonság és együtt­működés időszerű kérdései.

Next