Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 19., MÁJUS 16., KEDD ára: 1 forint Párhuzamosok, ha találkoznak A cím olvastán bizonyára sokan meghökkennek, hiszen a geometria nem ismeri a pár­huzamos vonalak találkozását. Annál inkább a politika, ez esetben pedig az európai biz­tonságért vívott küzdelem. Mi­ről van szó voltaképpen a „rej­télyesnek” tűnő bevezetés után? Megállapításunkban nincs semmiféle titokzatosság: hosszú hónapok óta párhuzamosan­­fut egymással az összeurópai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet előkészítése. Az egyik vonal a hagyományos: vala­mennyi európai kormány ki­nyilvánítva közvetlen érdekelt­ségét, saját eszközeivel és ere­jéhez képest igyekszik őszinte akarással — vagy kevésbé őszinte, csupán a külszínnek szolgáló látszattevékenységgel — hozzájárulni földrészünk ez­­időszerinti legfontosabb kérdé­sének megoldásához. Ugyanak­kor azonban maguk az európai népek — társadalmi osztályra, rétegre, világnézetre, foglalko­zási ágra, vallásra való tekin­tet nélkül — szintén hozzá­kezdtek saját legfőbb fórumuk működésének kialakításához. Íme: ezek a furcsa és szo­katlan párhuzamosok, amelyek a nemzetközi életben, az euró­pai tárgyalóasztaloknál, a kor­mányok munkálkodásában és a népek aktív közreműködésével mégis találkoznak a célok, tö­rekvések, elképzeléseik azonos­ságát tekintve. És ez így van rendjén. Ennek mindenki csak örülhet, ezen a „kétoldali”, de egyirányú buzgólkodáson mind­annyian, egész Európa, az egye­temes béke kizárólag csak nyer­het! A tét óriási. Robert Oppen­heimer annak idején, amikor hírhedt „boszorkány­üldözések”, a rosszemlékezetű Joseph Mc­Carthy Amerika-ellenes tevé­kenységet vizsgáló bizottsága előtt állt, egy hozzáintézett kérdésre ez válaszolta: „Tehe­tünk-e jobbat, mint hogy meg­kíséreljük megőrizni a világ­ból azt, ami még megőrizhető? Oppenheimer ,akit az Egyesült Államokban az „atombomba atyjának­” neveztek, tisztában volt vele, milyen fenyegető perspektívát jelent az atom­maghasadás felfedezéseinek fe­lelőtlen és bűnös felhasználása az emberiségre s éppen ez a fel­ismerés döbbentette rá a teen­dőkre. Európáról más kontinensek ezernyi sebtől vérző, súlyos megpróbáltatásokkal dacoló la­kói előszeretettel beszélnek úgy, mint a „béke szigetéről”. Csak mi tudjuk igazán, hogy mennyire törékeny, ingatag még ez a béke. Viszont tőlünk függ, hogy szilárd alapokra helyez­­zük. R. Fletcher angol mun­káspárti képviselő, amikor az európai biztonság megteremté­séről nyilatkozott, kijelentette: A békét ugyanúgy kell felépí­teni, mint egy házat. Előbb le­rakják az első téglát, majd a másodikat, s a­­ falak emelked­ni kezdenek. Összecseng fejte­getésével Raymond Goor ka­nokoknak, a leuveni katolikus egyetem professzorának, a ki­váló békeharcosnak a megálla­pítása: Az európai biztonság és együttműködés lépcső lehet a világbéke tervszerű építésének útján. Falaik és lépcsők. Egyaránt nélkülözhetetlen tartozékai a háznak, közös otthonunknak, a békét és biztonságot, együtt­működést és zavartalan alkotó­munkát szavatoló Európának. Nem elég azonban a kormá­nyok erőfeszítése, a népeket is be kell vonni a közös munká­ba. Nem mintha a szocialista országok egész politikájától, diplomáciai „alapállásától”, magatartásától valaha is ide­gen lett volna a tömegek moz­­gatása. Itt azonban nemcsak az új társadalmi rendben élők „felrázásáról” volt szó, hanem a nyugat-európai közvélemény nemegyszer közömbösségről, fáradtságról és kiábrándultság­ról tanúskodó képviselőit kel­lett riadóztatni. S a földrészünket átfogó ak­ció sikerrel járt. Nem túlzás ezt kijelentenünk, hiszen min­den előkészület megtörtént az európai közvélemény képvise­lőinek az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó közgyűlésének megtartására. Június 2—5 között Brüsszelben találkoznak mindazok, akik nem felejtették még el két vi­lágháború tanulságait és Op­penheimer intelmeit. Érdekes — részben színfalak mögötti, részben pedig nyíltszíni­­ vi­ták zajlottak le arról, hogy mi legyen az igen jelentős nem­zetközi seregszemle hivatalos megjelölése. Kezdetben a „né­pek konferenciájáról” beszél­tek, később finomították és ár­nyaltabbá tették a megneve­zést, s így alakult ki az első hallásra talán bonyolult, de a valóságot pontosan kifejező meghatározás : „Az európai köz­vélemény képviselőinek érte­kezlete”. A tanácskozáson mindazok a kérdések napiren­den szerepelnek ,amelyek tény­leges hozzájárulást jelentenek a kormányok, a hivatásos dip­lomaták Helsinkiben végzendő munkájának megkönnyítéséhez. Brüsszel és Helsinki. Nem egyszerűen két főváros neve. Sokkal több annál. A béke és biztonság felé vivő párhuzamos út két kimagasló állomása. M. K. Világ proletárját­ egyesüljetek! NFPÚJLÁC XXVII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Elkészült az 1971. évi gazdálkodás elemzése Összehívták a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség küldöttközgyűlését A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége minden esz­tendőben elkészíti a tagszövet­kezetek gazdálkodásának érté­kelését. A tapasztalatokat táb­lázatok és szöveges dokumen­tumok őrzik, melyeket sokszo­rosítva megküldenek valameny­­nyi közös gazdaságnak. Az 1971. évi gazdálkodás értékelésével néhány héttel ezelőtt készült el a szövetség közgazdasági cso­portja, s azt május 19-én kül­döttközgyűlés elé terjeszti az elnökség. Ugyanekkor vitatják meg a szövetség 1971. évi gaz­dálkodását s az 1972. évi költ­ségvetést. A termelőszövetkezetek IX. kongresszusán hozott határoza­tok szerint módosítják a tsz-szö­­vetség alapszabályát. A módosí­tás szövegében szintén a május 19-i küldöttközgyűlés foglal ál­lást. Továbbképzés a tsz-ek önkormányzatában dolgozó bizottságoknak Az előző évek gyakorlatának megfelelően ebben az évben is megszervezik a termelőszövet­kezeti önkormányzatban dolgozó bizottságok elnökeinek tovább­képzését a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetségben. Elsőnek a nő­bizottsági elnökök részére tar­tottak háromnapos tanfolyamot, melyen a termelőszövetkezetek­ből valamennyi nőbizottsági ve­zető részt vett. Megvitatták az 1971. októberi nőkonferencián elhangzottakat, az MSZMP Központi Bizottsága 1970. feb­ruár 18—19-i határozatából adó­dó további feladatokat és tájé­kozódtak a módosított termelő­­szövetkezeti törvényről. Jelenleg az ellenőrző bizott­ság elnökei és a döntőbizottsági elnökök továbbképzése tart. A döntőbizottsági elnököknek öt előadásból álló sorozatot indí­tottak, melyben jelentős helyet kapott a bizottság létrehozásá­nak indokolása, e bizottság mű­ködésének feladata, ügyrendje, a vitás ügyekben az eljárás szabályai, továbbá az admi­nisztrációs munka. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezeti dön­tőbizottságokat 1972-ben válasz­tották meg. Ezek a közgyűlés bizottságaként tevékenykednek és vitás ügyekben foglalnak ál­lást. Az ellenőrző bizottságok elnö­keinek a társadalmi tulajdon védelmének jelentőségéről, fon­tosságáról a termelőszövetkezeti törvényről, az ellenőrzés szer­vezéséről, folytatásáról, továbbá a zárszámadás és a tervezés el­lenőrzéséről neves számszaki szakemberek tartanak előadást. A következőkben a szociális és kulturális bizottság, a háztáji bizottság és a versenybizottság elnökeinek tartanak ismeret­­bővítő előadásokat. M­AL A PÁRTCSOPORTOK A KOMMUNISTÁK CSELEKVÉSI HŐFOKÁNAK ALAKÍTÓI (3. oldal) • GYERMEKKÖN­Y­V­EK LEXIKON, PISTA BÁCSI ÉS PETŐFI (4. oldal) • MINDENKI HALLJA A MADARAK ÉNEKÉT (5. oldal) * HOL, HA NEM VIDÉKEN? (5. oldal) • HÉTVÉGI SPORTESEMÉNYEK (7—8—9. oldal) Az országban először: műbortömlős öntözés Gyulán A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság vízhasznosítási osztá­lya újszerű öntözési móddal kísérletezik a gyulai Munkácsy Tsz-ben. Az országban elő­ször itt próbálják ki üzemi méretekben a műbőrtömlős öntözőberendezést. A közös gazdaság műtétjét öntözik. Ha jó tapasztalatokra tesznek szert, akkor a Gyulai Álla­mi Tangazdaság is műbőr­tömlős öntözési eljárásra ren­dezkedik be a kezelésében levő több száz holdas lege­lőn. iSBiacsmaaaMsaeaacsBMsaawasssasHaBaflBaaaaaaafisasacasssaKSissa'BxaKsssiscsi Városiasodik Békés Modern vonalvezetésű új épülettel gazdagodik Békés a Mú­zeum szomszédságában. A nagyközség városi arculata új épü­leteivel mindjobban kialakul. (Fotó: Demény Gyula)

Next