Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
. 5 *■ i* :Iv:S' I Szarvas újratelepítésének 250. évfordulóját ünnepli vezredekkel ezelőtt a mostani Szarvas környéke már lakott hely volt. A Hármas-Körös balpartján épült város történelme visszanyúlik a kőkorszakba, a népvándorlás korába, és Anonymus krónikájában szerepel először „Szarvas-halom” néven. A középkori település jelentéktelen, ezt csak a körösi rév miatt ismerik. A törökök 1570 körül földvárat építenek a Körös mellett, a vár többször leég és újjáépül. A török helyőrség végleges kivonulása után, 1685-ben a földvár elpusztul. Ezután mintegy negyven éven át Szarvas gyakorlatilag lakatlan. Harruckern János György érdemei jutalmaként 1719-ben kapja meg a császártól Szarvast és egész Békés megyét. 1722 július 23-án északról érkezett szlovákokkal köt szerződést, és újratelepíti a községet. Az újratelepítés 250. évfordulójára emlékezik városunk ez év július 23-án, ugyanakkor az egész 1972-es év a jubileum éve. Szarvas 1723-ban kap mezővárosi rangot, 1773-ban már ötezer lakosa van. Tessedik Sámuel, a haladó szellemű, fiatal tudós-lelkész 1767-ben érkezik Szarvasra. Irányításával épül meg 1788-ban az evangélikus ó-templom, (ma műemlék) és 1791-ben szervezi meg az ország első gazdasági iskoláját, amit Practicum Economicum Institutumnak nevez el. A 19. század első éveinek reformtörekvései nyomán is igyekszik megszabadulni a földesúri joghatóság alól. z 1839-40. évi törvény alapz is innen 1845-ben jött lét1972. JÚNIUS 25. re az örökváltsági szerződés, ennek értelmében Szarvas megváltja földesurától a vendéglők jövedelmét, a halászat jogát és mintegy másfél ezer hold legelőt. A szerződés végrehajtása azonban elhúzódik, s ez 1847-ben újabb elégedetlenséghez vezet, amit katonaság tör le. Az 1848-as szabadságharcban 357 szarvasi honvéd küzdött és nagy szerepet játszott a város, az ország közéletében Vajda Péter, Gregus Ágost, Ballagi Mór és Réthy Lipót. Szarvas 1848-ban rendezett tanácsú város, de az abszolutizmus korában Szarvast is keményen sújtja az önkényuralom. A ’ város 1867-ben, a kiegyezés után lemond városi rangjáról és 1872- től nagyközséggé válik. Városi rangját legújabban 1966-ban kapta meg. A Az—érdekkök—tisztelt olvasónak__el., kell— mondanunk, hogy Szarvas városi jellege már Tessedik korában kibontakozott. 1820-tól kezdődően határozott intézkedések születnek a belterület rendezésére, az utcák szabályozására. A városiasodás jelentős állomásai: 1801-ben felépül a Bárány vendéglő, 1834- ben Szarvasra telepítik a mezőberényi gimnáziumot, 1854- ben megnyílik az első gőzmalom, 1880-ban kiépítik és felavatják a Szarvas—mezőtúri, 1893-ban a Szarvas—mezőhegyesi vasútvonalat, az Európahírű arborétum, telepítése 1885- ben kezdődik.A VároslrAc vendégei soha nem mulasztják el megtekinteni ezt a gyönyörű növénygyűjteményt, ahová vasárnaponként külön autóbuszjárat indul. 1891-ben létesül az első artézikút, 1896-ban épül az Árpád Szálloda, és 1898-ban a nyári színkör. Az 1906-os esztendő nagy eseménye az új gimnázium felépítése, ahol most a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet működik. A villanyfény 1913-ban, egy évvel az első világháború kitörése előtt gyullad ki városunkban. A történelem,bizonyítja,hogy a megindult» fejlődési folyamat az első világháború alatt megtorpant, a Horthy-korszakban a község alig fejlődik. A birtokviszonyok konzerválódnak, az iparfejlődés megreked a kisipar szintjén, csupán néhány új létesítmény jelzi, hogy Szarvas minden nehézség ellenére fejlődni, gyarapodni akar. 1927-ben megnyílik a középfokú gazdasági tanintézet, 1926 tól 28-ig felépül az árvaház és népiskola, 1942-ben pedig a békésszentandrási duzzasztó. A város a felszabadulást követően rohamosan fejlődik, szépül, gazdagodik. Felülmúlja korábbi két és fél évszázadának összes eredményét. A Bolza-kastélyban ma öntözési Kutatóintézet működik, új művelődési házunk 600 személyes színházteremmel várja vendégeit és 60 millió forint beruházással épült fel a Debreceni Agrártudományi Főiskola Öntözési és Meliorációs karának modern tanintézete, kollégiuma. Szarvas iskolaváros lett, a Tiszántúl tudományos életének egyik központja. Ez határozza meg... városaik fejlesztésének további terveit is. A Szarvasi Városi Tanács önálló oldalkihatványa A IV. ötéves terv időszakára, és 1985-ig kidolgozott hoszszútávú településfejlesztési terülatt il a városiasodó Szarvas igényeit szolgálja. Újbóli várossá alakulásuk 1966 óta a lakásépítés megkétszereződött, az ivóvízhálózat kialakítása közel 50 százalékos, de az új víztorony tovább javít majd ezen a helyzeten. A kiemelt és kon- ventrált lakásépítés feltételegként megépítettől,3 város kan-szerű szennyvíz-csatorna háló- * zatát. ország teglepülései közé mint részleges * középfokú központot sorolták be, népessége 1985-ig előreírhatólag eléri a 23 ezer főt. résünk mezőgazdasági, ipari, oktatási, kutatási és hangsú- ■ lyozottan idegenforgyslíki központ. Fejlődésüj*kiesődatait és irányvolsgit mindezek alapvetően ^befolyásolják és meghatározzák. . ----Programjaink fontos helyén szerepel a lakásépítés. )A IV. ötéves tervben §38 ’új’ lakás épül Szarvason tanácsi bagiházásból, a ^l akás^pít£^zövetkezet, valamint az OTP fűzésében és magánerőből! A vásárfélén egész lakótelep alakul g■ ki, de a belvárosban is szét é pülnek az utcák. A monnhatt s£(?készült *Ta városi-járási pártbizottságok, valamint a városijárási tanácsok új, emeletes, modern székháza az Árpád Szállóval szemben, Szarvas _ egyik legszebb épületeként Nagy gondot fordítsck^ujabb * üdülőteltiHL4s kialakítására, a szarvasi Körös-part kiépítésére^ ^ - .ntenné» évek óta szebbnél‘ szebb üdülők épülnek* a- taóral» s jövőben újwfrW -490 telefe~Tér~ttfr 4A Az \ újratelepítésének ^ ‘ ,l*r 250. évfordulóját ünneplő városunk várja vendégeit, a nyári pihenés, üdülés számos, lehetőségével, az Európa/nírói Arborétum élményeivel és történelmi múlt-jának gazdag emlékeivel. Jöjjön Szarvasra, szeretettel ! várjuk! ____ ______--------------- Az új párt- és tanácsszékház az Árpád Szállóval szemben. Tessedik szobra a főiskola előtt. Városunk évről évre szépülő üdülősorán, a Körös-parton. UCBSC JBB Vai