Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Húsz éve újító A megnyerő, joviális arc, a fekete kere­tes szemüveg­gel mintha csak szimboli­zálná, hogy örökösen gon­dolkodó, min­denkor a jobb megoldások­ra törekvő ember­ről van szó. Getra János,a Békéscsabai Kötöttárugyár tmk-csoport­­vezetője való­jában ilyen ember. Ezerki­­lencszáznegy­­venkilenc éven szerezte meg a géplakatosi se­gédlevelet, s azóta a gyár fonalelőkészítő üzemének téem­­kusa. Munkája igen nagy szak­tudást és koncentrált figyelmet igényel, hiszen kilencféle típu­sú gép több ezernyi alkatrészét kell ismernie. A mindig jobb megoldások elérése iránti becs­vágy mellett ez a tengernyi al­katrész, annak működési mecha­nizmusa is hozzásegítette, hogy immár húsz éve aktív tagja az új­í­tómozgalom­nak.­­ Munkabírását, szorgalmát, te­hetségét hamar felismerték. Egy alkalommal a textilszakma újí­tási versenyén országos első lett, amiért jutalomként nyolc napig részt vehetett a Brnoi Nemzet­közi Vásáron. Ezután az „újítási láz” valósággal hatalmába ke­rítette. Eredményes tevékenysé­géért 1967-ben a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült, majd a gyárban éven­ként­ megrendezett újítási ne­gyedéveken rendre első helye­zéseket, ért el. Ez év április 4-e munkájának újabb nagyszerű ál­lomása lett: elnyerte a Kiváló Újító kitüntetés arany fokoza­tát, amivel nem sok ember di­csekedhet. Be­vezetett és kalkulálható 24 újításának együttes éves gazdasági ered­ménye a múlt év végéig, már elérte az egy­millió 93 ezer forintot, s így az együttesen 50 ezer forin­tot meghaladó újítási díj nem került méltat­lan kezekbe. Újításainak tényleges hoza­­déka azonban ennél jóval több, hiszen ezeknek olyan motívumai is vannak, ame­lyeknek pozitív hatása nyilvánvaló és érzékelhe­tő, csupán konkrétan nem mér­hető. Gera János a hobbyvá ma­gasztosult passziója mellett mint­egy 15 éve társadalmi munkát is végez. Ilyen minőségben volt nyolc évig a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavé­delmi főfelügyelője, jelenleg­­pe­dig a gyár pártbizottsága fegyel­mi bizottságának tagja. Hobbyja szabad idejében sem hagyja nyugodni. Számára a kí­sérletezés, barkácsolás jelenti az igazi pihenést. Otthon modelle­ket, kicsinyített prototípusokat készít elképzeléseiről, ötleteiről. Így amikor egy-egy újítási ja­vaslatot benyújt, az már kipró­bált megoldásról tanúskodik. A gyárban olyan emberként isme­rik, aki másokat is belevitt az újítómozgalom hasznos sodrába. Az alma nem esik messze a fájától — szokták mondani. Nos, Gera János nem csekély büsz­keséggel mondja, hogy kisfiá­nak, a hatesztendős Péterkének legkedveltebb játéka a Márklin­­összerakó... — kazár­ Ezerhétszáz munkaképes nő Eleken A népszámlálás legutóbbi ada­tai szerint Eleken 3027 nő él. Kö­­zülük 762-en dolgoznak állandó munkahelyen, a községből eljár­nak 244-en. Háztartásban háztá­jiban 300-an dolgoznak, idősza­konként pedig 400-an­. Szovjet kirakó- és prizm­ázó gépek Mezőhegyesen A Szovjetunióból megérkez­tek az újabb nagy teljesítmé­nyű cukorrépa kirakó- és priz­­mázó gépek a Mezőhegyesi Cu­korgyár körzetébe, amelyeket még az idény beindulása előtt üzembe helyeznek. Két új BUM cukorrépakirakó és -prizmázó gépet a gyár területén helyez­nek üzembe, egyet Magyarbán­­hegyesen, egyet pedig Domb­egyházán. Magyarbánhegyes és Domb­egyháza centralizált átvételi ál­lomás lesz s itt veszik át a környékbeli állami gazdaságok és termelőszövetkezetek cukor­répatermését is. Egy-egy állo­máson mintegy 1 500—2 000 va­gon cukorrépa rakodását old­ják meg gépekkel s megkímé­lik a kézi rakodókat a nehéz fizikai munkától. A „Kettőnáll a vásár" nyertesei A Füles és a Békés megyei Népújság keresztrejtvény-pályá­­zatot közölt a június 15-i (Fü­les), illetve a június 18-i­­Nép­újság számában. A pályázatra 441 megfejtés érkezett, s közöt­tük sorsoltuk ki a tíz darab 100 forintos vásárlási utalványt, amelyeket megyénkben az UNI­­VERZÁL-üzletekben lehet be­váltani. A sorsoláson részt vett Tiszai László, a Füles főszerkesztője, Sarlós Mariann, a Füles olvasó­­szerkesztője, Varga Tibor, a­­ Népújság olvasószerkesztője. A helyes megfejtők közül nyert: Bandi Ferencné, Oroshá­za, leánykollégium; Bojtos Irén, Békéscsaba, Czuczor u. 21.; Bö­szörményi István, Gyula, Bicze­­re 37.; Czikora József, Orosháza, Szabadság Tsz; Gyimesi Pál, Békéscsaba, Kolozsvári út 31.; Kiss Erzsébet, Dunabogdány, Kossuth 5.; Ormosi Péter, Gyu­la, Virág u. 9.; Szabó Ferencné, Gyula, Irinyi u. 2.; Tóth János­né, Békéscsaba, Aradi u. 3.; Ur- I­háncsok Tamásné, Kondoros, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. A helyes megfejtések a kö­vetkezők voltak.­­Füles: Békés megyei Népúj­ság. Biharugra, Békéscsaba. Kner Nyomda, Békés, Száraz­malom. Népújság: Szeghalom, Gyula, Szarvas, Darvas József, Mező­­kovácsháza, Békéé. A 100—100 forintos vásárlási utalványokat a Füles a jövő hé­ten küldi el. 1 Megkezdődnek Szarvason a Justh Zsigmond Szövetkezeti Színjátszó Napok Felemelően szép hagyomány már, hogy szinte minden esz­tendő júniusában megrendezik Szarvason a szövetkezeti szín­játszók találkozóját. Jó érzés tudni, hogy e hagyományt a Szövetkezetek Országos Szövet­sége és a fogyasztási szövetke­zetek sok szeretettel ápolják. S ez azt jelenti, hogy miközben sokoldalúan segítik a műkedve­lő színjátszást, e mozgalom to­vább­fejlődését, tisztelettel adóznak Just Zsigmond, az első magyar parasztszínház megte­remtőjének. A Justh Zsigmond Szövetke­zeti Színjátszó Napok esemény­­sorozata egybeesik Szarvas új­ratelepítésének 250. és a Nem­­zeközi Szövetkezeti Nap 50. évfordulójának megünneplésé­vel. Ma este 8 órakor, amikor Varga László Szarvas város ta­nácsának elnöke a Művelődési Központ színháztermében meg­nyitja a szövetkezeti színjátszók országos seregszemléjét, sokol­dalúan méltatja majd e hagyo­mány ápolását. Beszédében ért­hetően nagy hangsúlyt kap az a tény, hogy Szarvas újratele­pítésének 250. évfordulóján ad a város negyedszerre­ otthont Justh Zsigmond parasztszínhá­zának jelenlegi istápolóinak, a szövetkezeti színjátszás zászló­vivőinek és Varga László ta­nácselnök ünnepi beszédével megkezdődik a szövetkezeti színjátszó napok idei kétnapos programja. Az ünnepi megnyi­tót követően a tótkomlósi Szlo­vák Együttes köszönti műsorá­val az ország legkülönbözőbb tájairól Szarvasra sereglek­ színjátszó csoportok, s azok vezetőit. Holnap — július 1-én — este körzeti bemutatókat tarta­nak a csoportok. Orosházán "a vecsési, a nógrádmarcali, a kis­­dunamenti, a tápiszecsői, az ül­lői, a kiskunlacházi, a balassa­gyarmati, Gádoroson a tokaji, a domonyi, a sarkadi, a táplán­­szentkereszti, az aszódi, a tana­ka­idi, Hunyán a szentlőrinci, a jászberényi, a­­jászkiséri, a hevesi, a ricsei. Csaba­csüzdön a zsákányszéki, a nagykállói, a koppányvölgyi, a kisbérapáti együttesek lépnek színpadra,, mutatkoznak be. Július 2-án, a Justh Zsigmond Szövetkezeti Színjátszó Napok vendégeit és Szarvas város la­kosságát reggel 7 órától a tót­komlósi ÁFÉSZ és az általános iskola fúvószenekara zenés éb­resztővel köszönti, ez egyben a Nemzetközi Szövetkezeti Nap 50. évfordulója méltó megün­neplésének nyitányát is jelzi. Este 8 órakor a művelődési központ nagy színháztermében ünnepük meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, ahol Dinv­­nyés József, a Szövetkezetek Országos Szövetségének Szövet­kezetpolitikai és Nevelési Fő­osztályának vezetője mond ün­nepi beszédet és adja át a be­mutatókon legjobb helyezést el­ért színjátszó csoportoknak az emléktárgyakat. Ezt követi az a gálaest, ahol a zsűrik vélemé­nye szerint is kiemelkedő szín­padi produkciót nyújtott együt­tesek lépnek színpadra. B. I. ■*•»***»»» aateiaitaaa­n a»a anait na ■■«■■«■■■·»*fl IBIBiailBBIfMfBHS­IR98E8f I)N Szőts Dénes: ŐMftyILK­OSSÁG? a Kaszinó utcában ! regény XVIII. — Rablás lehetetlen — mond­ja hangosan a vizsgálóbíró. — Nem rablás volt — bólin­tott a felügyelő is. — Öngyil­kosság. Gázzal ... Megfulladt. A lakásból nem hiányzik semmi — vallja a cselédlány. — Ki vette észre? — A cselédlány. A házmeste­reknél várakozik. Azt állítja ... — Majd kihallgatom. Tulaj­donképpen kié ez a lakás? — Dr. Vári Andor ügyvédé. Jólmenő prakszist folytat a ke­rületben. Hat hónapja lakik ná­luk albérletben Balátai Jenő, öt szoba, hall, konyha, mellékhe­lyiségek. Minden a legnagyobb rendben­­tartva. Az ügyvéd dol­gozószobája zárva volt. Kinyit­tattam. Könyvek, papírok, az íróasztal háborítatlan. A cseléd­lány szerint az ügyvédek kül­földön tartózkodnak, rendes, szo­kott időben kivett szabadságu­kon. Nizzában. Minden évben egy hónapot külföldön töltenek. A cselédlány ... —­ Köszönöm. Azt hiszem, csöngetnek. Az orvos érkezhe­tett — Jó napot, doktor úr. — A vizsgálóbíró átveszi a házigazda szerepét, s a fürdőszobába vezeti a doktort. Az orvos leteszi táskáját, ka­bátját és munkához lát. Tüzetes vizsgálódás után jelenti a vizs­gálóbírónak: — A halál 19.00 óra és 19.30 között állt be. Semmi külsérel­­mi nyomot nem találtam. A szervezetben viszont jó adag gáz lehet, de ezt csak a bon­colás után tudom megmondani. — A gázcsapok a cselédlány szerint nyitva voltak — mondja a hadnagy. — A gázkályha csapjai. A bojleré nem, mert ahhoz a víznek is folynia kellett volna. — Hány órakor fedezte fel a cselédlány, hogy ... ? —• A fél kilences moziba akart menni. Fél tíz körül érkezett vissza a lakásba. — Három óra hosszat jöhetett­­a­ gáz a fürdőszobába. Ez elegen­dő idő arra, hogy halált okoz­zon? — Igen — válaszolt az orvos. — Persze. A helyiség ajtaja jól zár, az ablak be van téve. Még a szellőzőrács nyílásai közé is rongyokat dugtak. — De miért kellett ehhez le­vetkőznie és fürdeni? — kér­dezte a vizsgálóbíró. — Aki ön­gyilkos akar lenni, az képes ilyen . . . ? — Talán a melegvíz hatásá­ra gyorsabb a vérkeringés és a gáz hamarabb felszívódhat — szól közbe a felügyelő, aki köz­ben az ujjlenyomatokat vizsgál­ja. — Lehet — válaszol az orvos. — Én most úg­y látom, fulladás, a vérkeringés hiánya okozta a halált. Szabályos öngyilkosság, bár bizonyosat csak a boncolás­nál ... —■ Igen, ezt már mondta — a vizsgálóbíró az orvos őszülő ha­ját nézi, s arra gondol, rutinos, öreg róka a szakmában, aligha téved. Óvatos ember, nem akar elhamarkodottan nyilatkozni. A vizsgálóbíró kérdéseket tesz még fel, s közben feszülten gon­dolkodik. Balátai Jenő eléggé is­mert ember volt­ a szakmáján kívül is. Az újságok sokat fog­lalkoztak a bauxittal... Barátai­­­nak bírósági ügye is volt, ha jól emlékszik. Perbe került az államkincstárral... Elkesered­hetett. — Azt hiszem tényleg — a vizsgálóbíró hirtelen a kádra néz, lehajol, egészen közel a víz­hez, s olyan arckifejezéssel egyenesedik ki, amit nem lehe­tett félreérteni. — A víz! — ki­áltja. — Szappanos! — Na és? — kérdezi a felü­gyelő. — Aki fürdik, az ... — Éppen ez a bökkenő — a vizsgálóbíró gondterhelten töp­reng. — Aki öngyilkos akar len­ni, az nem mossa magát tisztá­ra előtte. — Mit akar ön ezzel mondani? — a felügyelő kutató szempár­ja az idősebb férfiéba fúródik. — Talán ... — Én csak feltételezek. A vétkek és bűnök minden elkép­zelhető rafinériáját fel kell fog­nom ... — Igen. Felfogni, megérteni... Ez az — motyogta magának Szász. A vizsgálóbíró agyának abban a pillanatban az összes elképzelhető variációt fel kellett dolgoznia... De vajon feldol­gozta-e? Dániel elé a felidézett múlt kényszerítő erővel állította a következő kérdéseket: Balátai Jenőt előbb megölték, majd a kádba tették, és kinyitották a gázcsapokat.. . Vagy: a kádban ölték meg, és utána eresztették rá a gázt... Meglepték fürdés közben. Vagy: valamivel megbénítot­ták, hogy ne tudjon a gázzal szemben védekezni. Vagy: nem is a gáz okozta a halálát. (De akkor mi?) Miért nem védekezett? A vizsgálóbíró az orvoshoz fordult: — Doktor úr! öngyil­kosság esetében a szervezet nem védekezik? Nem fejt ki ellenál­lást? ... Mondjuk a kar, a kéz, a láb, a fej, az arc, az önmű­ködő reflexek nyomán nem vesz fel más tartást? Túlságosan nyugodtnak tartom a pózt, ami­ben a holttest fekszik. — Erős akaratú emberek ese­tében — kezdi az orvos megfo­galmazni véleményét — nem jön létre deformáció. Különben is a gáz lassan hatol a szerve­zetbe, elszédül, eszméletét veszti a páciens. — Felügyelő úr! Vizsgálja meg a lakás ajtajának zárját. — A vizsgálóbíró a nappali szobá­ba megy. — Kérem, hívják ide a cselédlányt! Posta Rozália megjelenik a vizsgálóbíró előtt. Félénken, alaposan begyulladva. — Üljön le — s a vizsgáló­­bíró sétálni kezd a szőnyegen. — Mióta van dr. Váriék szol­gálatban? Figyelmeztetem, csak az igazat vallja, mert úgyis mindent megtudtunk Hazug­ság esetén börtönbe kerülhet. — Jaj, jaj — sír fel a lány, s beszél. A vizsgálóbíró néha megáll, s a lányra néz. — Három éve szolgálok az úréknál. Igazán rendes, finom emberek. Jó bért adnak, szo­bát és ellátást. A nagysága . .. — Balátai Jenőt ismerték már régebben? Járt ide fel ma­gukhoz? — Nem kérem! A mérnök úr hat hónappal ezelőtt érke­zett. De arról nem tudok, hogy előtte is .. Vári doktor úr csak úgy szólítja: Jenő. Balatai úr is tegezte, az ügyvéd urat. — Amikor idejött? Rögtön így szólították egymást? — Igen. — Kik látogatták Balátai Jenőt ,amíg itt volt? — Senki. Még az ügyvéd úrék társaságát is kerülte. Na­gyon magának való ember volt. — Mikor szokott hazajárni Balátai úr? — Reggel korán elment, a szobáját délelőtt szoktam rend­be rakni. Este meg későn jött haza. De volt, amikor egy hé­tig se mozdult ki a szobájából. — Hány kulcs van ehhez a házhoz? A lakáshoz? (Folytatjuk)

Next