Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
A hároméves terv első napja 1947. augusztus 1-én a Ganz Hajógyárban gyűlést tartottak, melynek végén jelképes kapavágással indították meg a leégett hajóüzem újjáépítését. Ezzel az aktussal, 25 évvel ezelőtt, megkezdődött hazánkban a hároméves terv végrehajtása. A hároméves terv pontosan egy évvel a forint születése után kezdődött. A tervkészítést a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa kezdeményezte: „Iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére és fejlesztésére hároméves állami tervet kell kidolgozni...” A terv nehéz politikai harcokban született, hiszen egyeztetni kellett a kommunista párt elképzeléseit, céljait a kormányban résztvevő koalíciós partnerekkel, s ne feledjük, akkor még a szélesebb körű államosítások, a „fordulat éve” előtt voltunk. Idézzük e harc részleteit: Az MKP tervjavaslata készült el elsőnek, a Szociáldemokrata Párttal 1947 februárjában egyeztették a tervet. A Nemzeti Parasztpárt csak agrártervet készített, hamarosan ezt is egyeztették a két munkáspárt javaslatával. Annál hosszabb volt a huzavona a Kisgazda Párt terve körül: végül is 1947. május 11-én a koalíció pártjai megállapodtak a részletekben, majd ezt követőleg az országgyűlés törvénybe iktatta a hároméves tervet. Mit is irányzott elő az első népgazdasági tervünk? Azt, amit a dolgozók vártak: a háborúban elpusztult gazdaság teljes helyreállítását, a hóbort előtti termelési színvonal elérését, a munkanélküliség felszámolását, az ország gyors gazdasági és kulturális felemelkedését. A törvény kimondta, hogy minden magyar állampolgár köteles „a tervet végrehajtani és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket a terv szolgálatába állítani”. A célok nagyok voltak. Csak mutatóba: Az 1946—47-es költségvetési évben 14,7 milliárd forint volt a nemzeti jövedelem, az előirányzat pedig az 1949— 50-es esztendőre 27,5 milliárd forintra nőtt. Ennek érdekében az 1947—48-as 1796 millió forinttal szemben 1949—50-re 6585 millió forintot irányoztak elő a beruházásokra. S ami a leglényegesebb, — ismét idézzük —: „A hároméves terv megvalósításának utolsó évében a dolgozók keresete a mainál 80 százalékkal magasabb szintet fog elérni”. A munkásosztály, a dolgozók a tervet nagy lelkesedéssel fogadták, és áldozatkészen dolgoztak megvalósításáért. Ezért, hogy 1949 végén, — három esztendő helyett két év és öt nőnap telt csak el—, az illetékes kormányszervek azt jelentették hogy a terv minden fontos előírása valóra vált. Nemcsak újjáépítettük az országot, hanem a háború előtti utolsó békeév színvonalánál magasabbra is emelkedett a magyar népgazdaság teljesítőképessége. Hősi idők voltak. A tervezőknek és a tervek végrehajtóinak egyaránt. Az azóta eltelt évtizedekben, népgazdasági terveink teljesítése nyomán, ha nem is zökkenőik nélkül, lelkesítő győzelmek és tanulságos kudarcok közepette, leraktuk a szocializmus gazdasági alapjait, megváltozott a társadalom és az ország arculata, szorgalmas népünk a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik, B. J. Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XXVII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 1., KEDD Ara: 1 forint „Népünk igaz ügyéhez hű leszek” A tiszthelyettesek nyilvános avatásáról képes tudósításunk lapunk 3. oldalán. Fotó: Demény Egy hónappal tanévnyitás előtt 130 ezer „újonc” az általános, 55 ezer a középiskolákban .Az óvónőképző osztályok „stábja” a szakközépiskolákban Egy hónap múlva, szeptember elsején ismét benépesülnek az iskolák, megkezdődik az 1972— 73-as oktatási év. Előzetes adatok szerint — az általános iskolák első osztályaiba 130 ezer kisdiák „vonul be” ősszel A különböző típusú középiskolák első évfolyamaiba az általános iskolákban most végzettek közül több mint 55 ezren iratkoztak be. Gimnáziumokban 26 862, a szakközépiskolákban 28 27© fiatal folytatja tanulmányait. A középiskolákba eddig felvett tanulók soraiban a fizikai dol- gőzök gyermekeinek aránya 56,3 százalék. A középiskolai kollégiumokba 10 339 diákot vettek fel. A kollégiumokba kerülő elsőosztályosok 71,4 százaléka fizikai dol-i gőzök gyermeke. A középiskolákban — a tervek szerint — szeptember elsején 869 új, első osztály nyílik, ebből 808 a gimnáziumokban, 861 pedig a szakmaijellegű középiskolákban. — A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a pedagógusképző intézmények nappali tagozatán, idén végzett hallgatók közül az 1972—73-as tanévben 350 óvónő, 500 tanító, csaknem 750 általános iskolai tanár és 450 egyetemi végzettségű középiskolai tanár lép munkába. A Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya — az Országos Pedagógiai Intézettel közösen — útmutatót készített a tanulók túlterhelésének csökkentésére, a közismereti tárgyakra vonatkozóan. Ez egy átfogó intézkedés-sorozat első lépése lesz. Az útmutatóban — a tantárgyak jellegétől függően — differenciáltan határozzák meg a terhelés csökkentésének módját, lehetőségét, egyes tantárgyakból példá il az útmutató előírja a kötelező minimumot, más tárgyaknál viszont anyagrész elhagyását javasolja. Az útmutatóban található javaslatok másik része a túlterhelés enyhítése érdekében, a módszertani eszközök kiválasztására, a tankönyv célszerűbb felhasznnálására tesz konkrét ajánlásokat a pedagógusoknak. Természetesen szabad kezet kapnak a nevelők, hogy a javasolt megoldások közül azt alkalmazzák, ami a leghatékonyabbnak látszik a maximalizmus leküzdésére, ezáltal a túlterhelés csökkentésére. Ugyanezeknek a céloknak az elérésére a soron következő tanévben a szakközépiskolák első és harmadik osztályaiban matematikából új tankönyvet vezetnek be. A szakközépiskoláikban ősztől megkezdik működésüket az óvónőképző osztályok, a közgazdasági szakközépiskolákban pedig hozzákezdenek az új tantervek bevezetéséhez. Széleskörű vita után hamarosan kialakítják végleges formában az új iskolai felügyeleti szabályzatot, melyet a tervek szerint az 1972—73-as oktatási évben be is vezetnek. Az iskolai adminisztrációk csökkentésével kívánják a pedagógusok túlterhelését enyhíteni. Az 1972—73-as oktatási év tanulmányi rendje a következő-képpen alakul: a szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. A tanulók első félévi osztályzatait — a december 21-i állapotot alapul véve — a téli szünetben az osztályozó érte- kezleten zárják le, és a szünet utáni első tanítási napon az el]lenőrzőkönyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünidő 1972. december 22-től 1973. január 7-ig, a tavaszi szünet 1973. április 5-től 14-ig tart. Az érettségi, képesítő írás- beli vizsgákat valamennyi közzépiskola nappali tagozatán 1973. május 11 és 19 között tartják. A tanévnyitó értekezletet 1972 augusztus utolsó hetében, a tanévzárót pedig 1973. június 24-ig az iskolaigazgatók által kijelölt napon kell megtartani. A középiskolák elsőosztályos tanulóinak beiratási ideje 1973. június 13-a és 14-e. MR: A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK VEZETŐINEK BARÁTI TALÁLKOZÓI A2. oldal• HATALMAS TŰZ MEZŐHEGYESEN (3. oldal) • „JAPÁN ÜZEM” GYOMAN (4. oldal) • LOTTO TÁRGYNYEREMÉNY-JEGYZÉK Hazaérkezett Nemes Dezső Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, aki az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében részt vett az európai kommunista és munkáspártok párizsi értekezletén, vasárnap hazaérkezett. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. A miniszterhelyettes Gyulán • Pénteken a délutáni órákban Gyulára látogatott kr. Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter helyettese. A magasrangú vendéget elkísérte Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára. A miniszterhelyettes ismerkedett a várossal, megnézett, néhány Kohán-képet, majd este megtekintette a Várszínházban „A pereskedők című vígjátékot. A színházi est utánismerően nyilatkozott az előadásról, a színészek játékáról és a környezetről. • Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. Többek között foglalkozott a vállalati és üzemi szakszervezetek jog- és hatáskörének érvényesüléséről előterjesztett jelentéssel. Megtárgyalta a kivitelező építőiparban meghonosított szakszervezeti és üzemi demokratikus módszerek kedvező, és kedvezőtlen tendenciáit. Megállapították többek között, hogy az építőiparban a szakszervezeti vezető testületek a lehetőségekhez képest éltek a részükre biztosított jogokkal, s a demokratikus vezetési módszerek erősítésével fejlődött az üzemi demokrácia. Gyakoribb és közérthetőbb a dolgozók tájékoztatása, s elsősorban a vállalatok vezetői fontos politikai kérdésnek tekinssék a munkások véleményének meghallgatását, s a közös tanácskozásokat. Az építőipari vállalatok gazdasági és szervezeti felépítésében azonban a jogok és hatáskörök még nincsenek kellően decentralizálva, s ez a körülmény nehezíti a munkahelyi demokrácia erőteljesebb kibontakozását.