Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1972. SZEPTEMBER 27., SZERDA Ara 80 fillér xxvii. Évfolyam, 228. szám Az öregek és a tél Ilyenkor őszidén a termelőszövetkezetek irodáin sűrűbben kopogtatnak az öregek, mint bármikor más évszakokban. Nyugdíjasok és járadékosok jönnek, hogy a sorsuk felől érdeklődjenek, már ami a közelgő telet illeti. Megkérdezik, van-e mód arra,hogy a háztáji termésüket a téesz fogata vagy vontatója hazaszállítsa? És a gabonafejadag meglesz-e? Elvégzi-e a szántást a traktor náluk is, a jövő évi háztájin mint tavaly, vagy azelőtt. Kérdéseik, kéréseik a gazda jogán hangzanak el, s annyira változatosak, hogy néha szinte meglepő. Türelem kell a válaszokhoz az irodabeliek részéről,sőt több is olykor: tisztelet, megértés. Hiszen itt élnek közöttünk több mint 100 ezren csak a minimális járadékból élők, s évről-évre növekszik a jobban ellátott, de nem gondok nélkül élő nyugdíjasok száma. Földjük a közösben, java munkaerejük is beépült idők folyamán a közös vagyonba. A nemzedékváltás gyorsütemű változásaitól számukra — érthetően — az a legfontosabb, magáénak tekinti-e őket továbbra is a közösség, futja-e annyira az emberségből, hogy az öregekről nem felejtkeznek el. Néhány évvel ezelőtt az ilyen és hasonló kérdéseket a legtöbb szövetkezetben meglehetősen drámaian kellet feltenni. A közös gazdaságok megszilárdulásának időszakában a szociálpolitikát is meg kellett előbb alapozni, azonkívül az öregeknek is akadt némi tartalékuk. Napjainkban, a megerősödött közösségektől azonban már okkal és jogosan kéri számon a társadalom az intézményesített támogatást annál is inkább, mivel túl az állam havonta érkező segítségén, a család támogatásán, csak a téesztől várhatják gondjaik további enyhítését az öregek. Figyelembe véve a járadék, és a nyugdíj összegét, a gyerekek hozzájárulásait, a nyugodt megélhetéshez nem nélkülözhető a szövetkezet rendszeres támogatása. Ma már elmondhatjuk, a termelőszövetkezeti közösségek legtöbbjét nem érheti szemrehányás amiatt, hogy elfeledkezik öregjeiről. Polgárjogot nyert a rendszeres támogatás, amelyet a vezetők így fogalmaznak: erőnk szerint igyekszünk könnyebbé tenni a járadékosok és nyugdíjasok életét. Itt elsősorban a járadékosokról van szó. Bár a tavaly hozott minisztertanácsi rendelkezés óta voltaképpen nincs olyan ember hazánkban, aki az állami támogatás valamilyen formáját ne élvezné. A folyósított járadékok, alkalomszerű segélyek összege azonban, mint tudjuk ma még mélyen a létminimum alatt van. Ezért különösen örvendetes, hogy növekszik azoknak a téeszeknek a száma, amelyek gazdasági eredményeik következtében havonta rendszeresen juttatnak 100-150 forint jövedelemkiegészítést a járadékosoknak. Másutt évente kétszer-háromszor nagyobb összeggel segítenek. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy nem ajándékozásról van szó, hanem olyan járandóságról, amelyet törvény nem ír ugyan elő, a lelkiismeret annál inkább. S a szádék: nem maradhat mindennapi kenyér nélkül senki ott, ahol a dolgozó tagság egyre-másra új házakat épít, a legújabb divat szerint öltözködik, s rég elmúlt az az idő, amikor az embereknek még filléres gondjaik voltak. Kialakultak a segítés más formái is. Az egyik alföldi nagyközségben tavaly a fiatalok társadalmi munkában vágták fel az egyedül élő öregek, tüzelőjét. Más vidékeken a közösség gondoskodik arról, hogy a betegség miatt ágyhoz kötött idős embereknek tejet, friss húst vigyenek Egyre több helyen létesítenek napközi otthont az öregek számára, amelyekben a naponként biztosított meleg étellel egyenértékű az a körülmény, hogy ott közösségben élhetnek, újból társadalmi lényekké válhatnak azok is, akiknek egyetlen társuk a magány. Az utóbbi időben hírek érkeznek arról is, hogy egyikmásik községben elvégeznek bizonyos apróbb javításokat, amelyekre igen nagy szüksége van a magányos öregek többnyire elhanyagolt portáján. Újakkal cserélik ki a törött cserepet a házon, megigazítják a bedőlt kerítést, rendbe teszik az udvart. Többnyire fiatalok teszik ezt, akik munkájukért nem várnak jószerint köszönetet sem, természetesnek veszik, hogy segítsenek azokon akikkel öregkorukra mostohán bánik az élet. Az időjárás okozta viszontagságok miatt több száz termelőszövetkezet házatáján sűrűsödik a gond ezekben a hetekben. De nem lehet olyan nagy a hétköznapok terhe, hogy mellette elfelejtkezzenek az öregekről. Meg kell hallgatni őket, segíteni kell rajtuk kinek-kinek ereje, tehetsége szerint. Ne érezzék egyedül magukat a világban. R. I. Hazaérkezett dél-amerikai útjáról az ifjúsági küldöttség Hazaérkezett Dél-Amerikából a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának és a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának küldöttsége, amely összesen három hetet töltött Chilében, Argentínában, Peruban, Kolumbiában, Venezuelában, illetve Panamában. A küldöttség elsődleges célja az volt, hogy részt vegyen a chilei kommunista ifjúsági szövetség VIII. kongresszusán. Chile 70 ezer ifjú kommunistáját 1 200 küldött képviselte a kongresszuson, de érdemi munkát végeztek a tanácskozáson részvevő más ifjúsági szervezetek, így a szocialisták, a „balszárnyi” kereszténydemokraták és a radikálisok delegátusai is. (MTI). Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ szervezési és vezetési tudományos egyesület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián három napos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A megnyitó plenáris ülésén megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás, és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyetese emelkedett szólásra. Dr. Tímár Mátyás üdvözlő beszéde után Perdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. A. V. Bacsurim felszólalása A. V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese a szocialista országoknak a tervezési tudományos ülésszakon résztvevő delegációi nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit és az Országos Tervhivatal munkatársait. Elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság jelentős eredményeket ért el a szocialista gazdaság építésében. E sikerek világos bizonyítékai annak, hogy következetesen megvalósul a Magyar Szocialista Munkáspárt irányvonala, amely alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leninizmus általános törvényszerűségeit Magyarország konkrét körülményei között. — Az MSZMP X. kongreszszusának határozatai — mondotta — kijelölték a Magyar Népköztársaság legfontosabb feladatait a szocialista tervgazdálkodás további fejlesztésében. A magyar tervező szervek előtt ugyanúgy, mint a többi szocialista ország tervező szervei előtt, állandóan új problémák, új feladatok merülnek fel. Ezek a marxista—leninista elmélet alapvető elveinek az új feladatokra és a tényleges körülményekre való helyes alkalmazása alapján oldhatók meg. ■— Az egyes országokban a tervezés formáinak és módszereinek változatossága mellett, legfontosabb a tervezés szocialista elveinek betartása és további fejlesztése. A szocialista gazdaság folyamatos fejlesztése és a nép életszínvonalának növelése érdekében ezen elvek az objektív gazdasági törvények tudatos alkalmazásán alapulnak. A szocialista tervezés fejlődésében jelentős új lépés a KGST tagországok szocialista gazdasági integrációjának kibontakozása. Különösen ki kell emelni azt az aktív munkát, amellyel a Magyar Népköztársaság gazdasági szerveinek munkatársai, tudósai, a KGST más tagországaival közösen részt vesznek ennek a nagy és bonyolult feladatnak a megvalósításában. M A Csökkent a munkaerő-mozgás (3. oldal) mm Divathölgyek —az iskolában? (5. oldal) mm A földjogi törvényről 13. oldal) Békekölcsön-sorsolás (6—7. oldal) Kontinensünk fővárosainak közös gondjai Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongresszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett három napos találkozója. A nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos az Elnöki Tanács titkára, és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke mondott. Ezután W. Polak, az amszterdami városi tanács polgármester-helyettese tartott előadást. Elöljáróban jókívánságait tolmácsolta a 100. születésnapját ünneplő magyar fővárosnak, az ünneplő Budapest vezetőinek, lakosságának, majd hangsúlyozta: Pest, Buda és Óbuda egyesítése alkalmából összehívott európai találkozó kitűnő kezdeményezés volt. A tegnapi ülésen több főváros képviselője szólalt fel (MTI). Ismét zúgnak a kombájnok A békési Egyetértés Tsz 650 holdas napraforgótáblájának betakarításával a napokban végeznek a kombájnosok. Szuszekár István (képünkön) és társai Sebestyén Imre és Szálkai László nemcsak a búza aratásával jártak az élen, hanem a napraforgó betakarításából is példamutatóan veszik ki részüket. (Fotó: Márton László)