Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

a megyei pártbizottság és a megyei tanács lap­ja 1972. SZEPTEMBER 27., SZERDA Ara 80 fillér xxvii. Évfolyam, 228. szám Az öregek és a tél Ilyenkor őszidén a termelő­­szövetkezetek irodáin sűrűbben kopogtatnak az öregek, mint bár­mikor más évszakokban. Nyug­díjasok és járadékosok jönnek, hogy a sorsuk felől érdeklődje­nek, már ami a közelgő telet il­leti. Megkérdezik, van-e mód ar­ra,hogy a háztáji termésüket a téesz fogata vagy vontatója ha­zaszállítsa? És a gabona­fejadag meglesz-e? Elvégzi-e a szántást a traktor náluk is, a jövő évi háztájin mint tavaly, vagy aze­lőtt. Kérdéseik, kéréseik a gazda jogán hangzanak el, s annyira változatosak, hogy néha szinte meglepő. Türelem kell a válaszokhoz az irodabeliek részéről,sőt több is olykor: tisztelet, megértés. Hiszen itt élnek közöttünk több mint 100 ezren csak a minimális járadékból élők, s évről-évre nö­vekszik a jobban ellátott, de nem gondok nélkül élő nyugdíjasok száma. Földjük a közösben, java munkaerejük is beépült idők fo­lyamán a közös vagyonba. A nemzedékváltás gyorsütemű vál­tozásaitól számukra — érthető­en — az a legfontosabb, magáé­nak tekinti-e őket továbbra is a közösség, futja-e annyira az em­berségből, hogy az öregekről nem felejtkeznek el. Néhány évvel ezelőtt az ilyen és hasonló kérdéseket a legtöbb szövetkezetben meglehetősen drámaian kellet feltenni. A kö­zös gazdaságok megszilárdulásá­nak időszakában a szociálpoliti­kát is meg kellett előbb alapozni, azonkívül az öregeknek is akadt némi tartalékuk. Napjainkban, a megerősödött közösségektől a­­zonban már okkal és jogosan ké­ri számon a társadalom az in­tézményesített támogatást annál is inkább, mivel túl az állam ha­vonta érkező segítségén, a család támogatásán, csak a téesztől vár­hatják gondjaik további enyhíté­sét az öregek. Figyelembe véve a járadék, és a nyugdíj összegét, a gyerekek hozzájárulásait, a nyu­godt megélhetéshez nem nélkü­lözhető a szövetkezet rendszeres támogatása. Ma már elmondhatjuk, a ter­melőszövetkezeti közösségek leg­többjét nem érheti szemrehányás amiatt, hogy elfeledkezik öregje­iről. Polgárjogot nyert a rend­szeres támogatás, amelyet a ve­zetők így fogalmaznak: erőnk szerint igyekszünk könnyebbé tenni a járadékosok és nyugdíja­sok életét. Itt elsősorban a járadékosok­ról van szó. Bár a tavaly hozott minisztertanácsi rendelkezés óta voltaképpen nincs olyan ember hazánkban, aki az állami támo­gatás valamilyen formáját ne él­vezné. A folyósított járadékok, alkalomszerű segélyek összege azonban, mint tudjuk ma még mélyen a létminimum alatt van. Ezért különösen örvendetes, hogy növekszik azoknak a tée­­szeknek a száma, amelyek gaz­dasági eredményeik következté­ben havonta rendszeresen juttat­nak 100-150 forint jövedelemki­egészítést a járadékosoknak. Má­sutt évente kétszer-háromszor nagyobb összeggel segítenek. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy nem ajándékozásról van szó, ha­nem olyan járandóságról, ame­lyet törvény nem ír ugyan elő, a lelkiismeret annál inkább. S a szádék: nem maradhat min­dennapi kenyér nélkül senki ott, ahol a dolgozó tagság egyre-más­­ra új házakat épít, a legújabb divat szerint öltözködik, s rég el­múlt az az idő, amikor az embe­reknek még filléres gondjaik voltak. Kialakultak a segítés más for­mái is. Az egyik alföldi nagyköz­ségben tavaly a fiatalok társa­dalmi munkában vágták fel az egyedül élő öregek, tüzelőjét. Más vidékeken a közösség gon­doskodik arról, hogy a betegség miatt ágyhoz kötött idős embe­reknek tejet, friss húst vigyenek Egyre több helyen létesítenek napközi otthont az öregek szá­mára, amelyekben a naponként biztosított meleg étellel egyenér­tékű az a körülmény, hogy ott közösségben élhetnek, újból tár­sadalmi lényekké válhatnak azok is, akiknek egyetlen társuk a magány. Az utóbbi időben hírek érkeznek arról is, hogy egyik­másik községben elvégeznek bi­zonyos apróbb javításokat, ame­lyekre igen nagy szüksége van a magányos öregek többnyire el­hanyagolt portáján. Újakkal cserélik ki a törött cserepet a há­zon, megigazítják a bedőlt kerí­tést, rendbe teszik az udvart. Többnyire fiatalok teszik ezt, akik munkájukért nem várnak jószerint köszönetet sem, termé­szetesnek veszik, hogy segítse­nek azokon akikkel öregkorukra mostohán bánik az élet. Az időjárás okozta viszontag­ságok miatt több száz termelő­­szövetkezet házatáján sűrűsödik a gond ezekben a hetekben. De nem lehet olyan nagy a hétköz­napok terhe, hogy mellette elfe­lejtkezzenek az öregekről. Meg kell hallgatni őket, segíteni kell rajtuk kinek-kinek ereje, tehet­sége szerint. Ne érezzék egye­dül magukat a világban. R. I. Hazaérkezett dél-amerikai útjáról az if­júsági küldöttség Hazaérkezett Dél-Amerikából a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak és a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsának küldöttsége, amely összesen három hetet töltött Chilében, Argentínában, Peruban, Kolumbiában, Vene­zuelában, illetve Panamában. A küldöttség elsődleges célja az volt, hogy részt vegyen a chilei kommunista ifjúsági szö­vetség VIII. kongresszusán. Chile 70 ezer ifjú kommunistá­ját 1 200 küldött képviselte a kongresszuson, de érdemi mun­kát végeztek a tanácskozáson részvevő más ifjúsági szerveze­tek, így a szocialisták, a „bal­szárnyi” kereszténydemokraták és a radikálisok delegátusai is. (MTI). Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társa­ság és a MTESZ szervezési és vezetési tudományos egyesület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadé­mián három napos tudomá­nyos ülésszak kezdődött a nép­­gazdasági tervezés bevezetésé­nek 25. évfordulója alkalmából. A megnyitó plenáris ülésén megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás, és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia közgazda­ságtudományi intézet igazgató­ja nyitotta meg, majd dr. Tí­már Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyetese emelkedett szó­lásra. Dr. Tímár Mátyás üdvözlő beszéde után Perdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. A. V. Bacsurim felszólalása A. V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságána­k el­nökhelyettese a szocialista or­szágoknak a tervezési tudomá­nyos ülésszakon résztvevő dele­gációi nevében köszöntötte a ta­nácskozás részvevőit és az Or­szágos Tervhivatal munkatársa­it. Elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság jelentős ered­ményeket ért el a szocialista gazdaság építésében. E sikerek világos bizonyítékai annak, hogy következetesen megvalósul a Magyar Szocialista Munkás­párt irányvonala, amely alkotó módon alkalmazza a marxiz­mus—leninizmus általános tör­vényszerűségeit Magyarország konkrét körülményei között. — Az MSZMP X. kongresz­­szusának határozatai — mondot­ta — kijelölték a Magyar Nép­köztársaság legfontosabb fel­adatait a szocialista tervgazdál­kodás további fejlesztésében. A magyar tervező szervek előtt ugyanúgy, mint a többi szocia­lista ország tervező szervei előtt, állandóan új problémák, új feladatok merülnek fel. Ezek a marxista—leninista elmélet alapvető elveinek az új felada­tokra és a tényleges körülmé­nyekre való helyes alkalmazása alapján oldhatók meg. ■— Az egyes országokban a tervezés formáinak és módsze­reinek változatossága mellett, legfontosabb a tervezés szocia­lista elveinek betartása és to­vábbi fejlesztése. A szocialis­ta gazdaság folyamatos fej­lesztése és a nép életszínvona­lának növelése érdekében ezen elvek az objektív gazdasági tör­vények tudatos alkalmazásán alapulnak.­­ A szocialista tervezés fej­lődésében jelentős új lépés a KGST tagországok szocialista gazdasági integrációjának ki­bontakozása. Különösen ki kell emelni azt az aktív munkát, amellyel a M­agyar Népköztár­saság gazdasági szerveinek munkatársai, tudósai, a KGST más tagországaival közösen részt vesznek ennek a nagy és bonyolult feladatnak a meg­valósításában. M A Csökkent a munkaerő-mozgás (3. oldal) mm Divathölgyek —­­az iskolában? (5. oldal) mm A föld­jogi törvényről 13. oldal) Békekölcsön-sorsolás (6—7. oldal) Kontinensünk fővárosainak közös gondjai Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Ma­gyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongresszu­si termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett három napos találkozója. A nagy je­lentőségű nemzetközi tanácsko­záson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kí­vül 28 metropolis vezetői vesz­nek részt. A tanácskozás témá­ja: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cse­­terki Lajos az Elnöki Tanács titkára, és dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke mondott. Ezután W. Polak, az amsz­terdami városi tanács polgár­mester-helyettese tartott elő­adást. Elöljáróban jókívánsá­gait tolmácsolta a 100. születés­napját ünneplő magyar főváros­nak, az ünneplő Budapest ve­zetőinek, lakosságának, majd hangsúlyozta: Pest, Buda és Óbuda egyesítése alkalmából összehívott európai találkozó ki­tűnő kezdeményezés volt. A tegnapi ülésen több fő­város képviselője szólalt fel (MTI). Ismét zúgnak a kombájnok A békési Egyetértés Tsz 650 holdas napraforgótáblájának be­takarításával a napokban végeznek a kombájnosok. Szuszekár István (képünkön) és társai Sebestyén Imre és Szálkai László nemcsak a búza aratásával jártak az élen, hanem a naprafor­gó betakarításából is példamutatóan veszik ki részüket. (Fotó: Márton László)

Next