Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
fígytetei : 1. tfcfcfirSfj Ezt azért is hangsúlyozom, mert időnként azt tapasztalja az ember, hogy valamiféle divat, a bátorság mércéje csak a gondokról, hibákról szólni. A valóságos gondos őszinte feltárása a h* viszonyaink között neon a bátorságkörébe tartozik. Eredményeink és hibáink egyoldalú levagy túlbecsülése ellentétes politikánk realizmusával . Örülni kell mindannak, amivel gyarapodtunk.« őszintén felháborodni azért, amit nem teljesítettünk, amit megtehettünk volna, de elmulasztottunk. Áttett lesz több az eredményünk és kevesebb a gondunk, ha az indokolt felháborodásunkat alkotó cselekvés követi, ha mindenki a maga közvetlen környezetében, a maga helyén állandóan érzi, hogy a szocializmus építésének ügye rajta is múlik. A felelősség érzése az a biztos mérce, amely a határvonalat jelenti a demagógia és a termé- korty, előrevivő bírálat között. — Változatlan törekvésünk,, hogy fogjon össze mindenki — kommunista és pártonkívüli —, aki szívén viseli a nép sorsát. Ennek tartalma: a személyes és együttes felelősségünk a szocializmus felépítéséért. Ezt kell szolgálni a szocialista demokrá-ciának az eddigieknél is jobban, nagyobb hatékonysággal. Ebben olyan erő van, amelyet pótolni semmi mással nem lehet. Ezért jogos az igény, hogy akinek a dolgozók bizalma hatalmat adott, az felelősséggel viselje, ennek szellemében cselekedjen, ne tekintse tehernek a szocialista demokráciát, mert a döntés és a végrehajtás is ettől lesz jobb. A mi demokráciánk azért szocalista, mert valóságos jogokat ad és alapja a becsülettel, tisztességgel végzett munka. — Társadalmunkban vannak még olyan emberek, akik nem törődnek a közösség érdekeivel, elhanyagolják személyes kötelességeiket, csak jogaikat tartják számon. — Aki társadalmi valóságunk egészére figyel, annak észre kell vennie, hogy a mi társadalmunkra nem az önző, az anyagias, a jogaikat követelő, kötelességeiket elhanyagoló emberek a jellemzők. Még akkor sem, ha ezek időnként a közvélemény figyelmének középpontjába kerülnek, és aránytalanul többet hallunk róluk, mint a szocializmust tisztességgel építő dolgozókról. Fontos, hogy az anyagi érdekeltség elvét következetesen érvényesítsük, a jobb munka megbecsülése a díjazásban is kifejeződjék, s — ettől elválaszthatatlanul — ugyanilyen fontos az is, hogy az erkölcsi ösztönzés szerepét növeljük. Tudjuk, hogy az embereknek kell a jó, az elismerő szó. Feladatunk, hogy olyan társadalmi közgondolkodást teremtsünk, amelyben a közösségért, a társadalomért végzett jó munka a legfőbb értékmérő.A kormány beszámolójában első helyen állnak a népgazdaság fejlődésének és fejlesztésének kérdései. Jelentősnek tartjuk, hogy erőfeszítéseink, a pártnak és a kormánynak gazdaságirányításunk minél teljesebb kibontakozása, szocialista építésünk további dinamikus fejlődése, a népgazdaság tervszerűségének erősítése külső és belső egyensúlyának javítása érdekében tett intézkedései eredményesek voltak. Népgazdaságunk fejlesztésének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években voltak. A hagyományos termelés jó néhány iparágban „felborul”, átrendeződik a technika vele a munkaerő is, megváltoznak a szakmai követelmények. Biztosítani kell a nagyértékű, termelékeny gépek jó kihasználását, fokozni a hazai és a külső piacokon is keresett versenyképes termékek gyártását. Minden erőnkkel támogat-,juk a kormánynak azt a törekvését, hogy magasabb színvonalon, tudományosabban és összehangoltabban kell tervezni, hogy a kitűzött célok tiltásaerinti megall valósításában és ellenőrzésében nagyobb határozottságra van szükség. Ezt követeli népgazdaságunk arányos fejlődése, a szocialista integrációban való részvételünk, fejlődésünk meggyorsítása. A tervszerű munkához jók a feltételek, évről-évre nagyobb a népgazdaság teljesítőképessége, bevált, eredményesen működik a gazdaságirányítási rendszer. Negyedszázados saját gyakorlatunk van a szocialista tervgazdálkodásban, meríthettünk a testvéri szocialista országok ilyen tapasztalataiból is. Biztos alapokon nyugszik gazdasági együttműködésünk a Szovjet-unióval, és a KGST többi országaival. — A szocialista tervgazdálkodás erősítése, lehetőségeinek jobb kihasználása fontos kormányzati — de nemcsak kormányzati — feladat. A helyi vezetésre is nagy felelősség hárul, hogy összehangoltabb, tervszerűbb legyen a munka, s ez bürokratikus, a kezdeményezést fékező jelenségektől is óvja a gazdasági életünket. A Központi Bizottság állásfoglalása óta közvéleményünkben erősödött a felismerés, hogy a dolgozó nép felemelkedését az szolgálja igazán, ha társadalmunk alkotó erejét népgazdaságunk fejlesztésére koncentráljuk. A Központi Bizottság határozatát követően a legtöbb vita a termelés, a gazdálkodás és az életszínvonal kérdéseiről bontakozott ki. Ezek belpolitikai életünk fontos kérdései. Amit népgazdaságunk fejlesztéséért és társadalmi viszonyaink magasabb színvonaláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy tovább javítsuk népünk élet- és munkakörülményeit. Munkásosztályunk, dolgozó népünk több mint másfél évtizede tapasztalja: pártunk és kormányunk következetes abban ,hogy a szocializmus építésével, a nemzeti jövedelem növekedésével együtt járjon az életszínvonal rendszeres emelkedése. S hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósult gyakorlat ,azt a statisztikai adatok mellett dolgozó népünk tapasztalatai igazolják. Mindig megtettük az életszínvonalat növelő intézkedéseket, amikor annak anyagi alapjait megteremtettük. Az a célunk, hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei arányosan részesüljenek a megtermelt nemzeti jövedelemből. Ezt társadalmi méretben teljesítettük és a továbbiakban is ezt tesszük. A Központi Bizottság meg-állapította, hogy az utóbbi két évben is tovább javultak társadalmunk valamennyi dolgozó osztályának , rétegének élet- körülményei. De a nagyüzemi munkásság életszínvonala elmaradt más társadalmi rétegek életszínvonalának fejlődésétől. Ezt korrigálta az a központi béremelés is, amelyet a kormány a szakszervezetekkel egyetértésben március elsejétől életbe léptetett. Ezt az intézkedést közvéleményünk indokoltnak és igazságosnak tartja, és az is,, mert az ország legfejlettebb termelőerőivel dolgozó nagyüzemi munkásság bér- és jövedelemszintje nem maradhat el más társadalmi rétegek színvonalától. A nagyüzemi munkások indokolt béremelése nem a többi dolgozó réteg rovására történt. Az életszínvonal emelkedéséből tartósan nem marad és nem is maradhat ki a lakosság egyetlen jelentős rétege sem. A szocializmus lényege, hogy társadalmi méretű jólétet teremtsünk. — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számontartja a jogos igényeket. Ezek kielégítése azonbanlehetőségeinktől, közös munkánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen mindig nagyobbak, mint a lehetőségeink, így van ez a Központi BizottsÁfi£hai3L о kná’mújaлгЬам suā клзе» véleményben is. ЩЛ»еi is egységesek vagyunk. Dönteni azonban csak reálisan szabad, nem pedig az óhajok szerint. — Pártunk és kormányunk társadalmi érdekből cselekszik, amikor azzal is védi az életszínvonalat, hogy szigorúan ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a forint stabilitására. Közvéleményünket sokat foglalkoztatja a,, árak emelkedése. Gondja ez a pártvezetésnek és a kormánynak is. — Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott árstabilitás érdekében, az államháztartás egyensúlyának megteremtésére. Népünk megértését és bizalmát igazolja, hogy a szükségessé vált áremelések bejelentése — bár két hónappal megelőzte a végrehajtást — nem okozott zavart a kereskedelmi forgalomban joggal, mondhatjuk, hogy a lakosság — bár nem örült az чгemeléseknek — magatartásával bizonyította: osztozik a kor- i mányzás felelősségében. Ez а Ы- szalam azonban növeli a kor- mány, az áz ellenőrző szervek és valamennyiünk felelősségét, azért, hogy a fogyasztói árszínvonal ne haladja meg a tervezett mértéket. Ezt a felelősséget mindazoknak vállalniuk kell, akik a termelés, a kereskedelem irányításában, vagy más olyan területen dolgoznak, hogy szerepük van az árak alakításában. Intézkedéseink hatására jelentősen csökken az indokolatlan áremelések száma, de a lakosság joggal háborodik fel akkor is, ha áremelkedéssel minőségrontás formájában találkozik. Biztosítani kell az árak ellenőrzésének az utóbbi időben tapasztalt folyamatosságát és szigorúságát. El kell érnünk, hogy se indokolatlan áremeléssel, se minőségrontással ne lehessen nyereséget növelni. Ez is feltétele annak, hogy közvéleményünk jobban megértse árpolitikánkat, amely fontos része jól működő gazdaságirányítási rendszerünknek. A lakossággal közös nevezőn vagyunk az indokolatlan áremelések megakadályozását illetően: hamar egyetértésre jutunk, ha árcsökkentésről van , szó, s közös véleményre kell jutnunk akkor is, amikor társadalmi érdek diktálja egyes cikkek árának emelését. A fogyasztói árak alakulását alapvetően a termelői áraik befolyásolják. Elsősorban a termelés oldaláról tehetünk legtöbbet az árstabilitásért. Figyelmünket, tudásunkat tehát elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére, a forgalom növelésére kell fordítanunk. Nagy jelentőségű belpolitikai esemény az áprilisban sorra kerülő általános tanácstagi választás. Ennek fontos aktusát jelentik a befejezéshez közeledő jelölőgyűlések A tapasztaltok szerint a tanácstagok többségét újra jelölik. Ebben megnyilvánul a tanácstagok közéleti munkásságának erkölcsi megbecsülése. A tanácsok újjáválasztása alkalom arra is, hogy jobban a figyelem középpontjába kerüljön a község, és várospolitika. A jól funkcionáló új tanácstörvény, a választások elősegítik, hogy tovább mélyüljön a tanácsok és a lakosság kapcsolata, szélesedjen a szocialista demokrácia a lakosság aktív részvétele a tanácsok munkájának támogatásában és ellenőrzésében, a helyi fejlesztési célok kidolgozásában és végrehajtásában. A tanácsválasztások a nép- frontpolitika, a szocialista nem-zeti összefogás jegyében zajlannnak le. Miniszterelnökünk beszámolója tapasztalatainkkal egyezően arról tanúskodik hogy a Központi Bizottság tavaly novembber ülése óta már sok minden történt a X. kongresszus határozatainak jobb végrehajtásáért. A további tennivalókra a kormánynak van jól megalapozott intézkedési terve, s mindenütt kialakították a határozatból adódó helyi feladatokat. Nagyon fontos, hogy ne törjönmeg ez a lendület és a feltárt hibákat is kijavítva, a nehézségeket leküzdve, közös akarattal elérjük a kitűzött célokat. Minden lehetőségünk megvan a magasabb színvonalú, felelősségteljesebb munkához, a valóban nagy feladatok elvégzéséhez. Pártunk egysége a X. kongresszus óta tovább erősödött Erősödött munkásosztályunk vezető szerepe és nőtt áldozatkészsége. Parasztságunk, értelmiségünk szövetsége munkásosztályunkkal, egyetértése , szocializmus teljes felépítésével — erős és szilárd alapokon nyugszik. Programunk egyértelmű és világos. A dolgozó tömegek támogatják közösen kidolgozott politikánkat törekvéseinket. A nemzetközi feltételek is kedvezőek számunkra. Ezt a kedvező helyzetet a kormánynak minden felelős testületnek és vezetőnek az egész országban tettekre kell váltania ! A kormány beszámolójával egyetértek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Németh Károly nagy tapssal fogadott felszólalása után Szviridov Ivánné (Szabolcs-Szatmári, Cservenka Ferencné (Pest), Halász Gyula (Hajdú), majd Balogh László megyénk (Békés) képviselő felszólalása következett. Megyénk országgyűlési képviselőjének beszédét alább közöljük. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Felszólalt a vitában dr. Horváth István (Borsod) megyei képviselő, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, dr. Vámosi Erzsébet (Pest), Herczegh Károly (Fejér), Nagy Miklós (Pest), Salamon Hugóné (Komárom) és Orbán József (Szolnok megyei) képviselő. Majd ebédszünet következett Délután dr. Horgas Gyula kohó- és gépipari miniszter beszéde hangzott el. A vita további felszólalói: dr. Papp Dénesné (Budapest), Bőhm József (Somogy), Nagy Pálné (Zala), Nagy Csaba (Bács-Kiskun), Gajdos János (Nógrád), Kangyalka Antal (Csongrád), Milován Ildikó (Pest), Horváth Kálmán (Veszprém) képviselők voltak. Miután több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Apró Antal lezárta a vitát Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Ezt követően az országgyűlés Fock Jenő beszámolóját a Minisztertanács munkájáról, s válaszát a referátum feletti vitában elhangzott véleményekre indítványokra, javaslatokra — egy tartózkodással — jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel véget ért, a képviselők pénteken délelőtt 10 órakor — az elfogadott napirend szerint — a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatják tanácskozásukat Folytatja tanácskozását az országgyűlés Parlamenti tudósítónk jelenti : II megye élelmiszer gazdaságainak termékeiből az ország minden lakosának egy mázsa jut Balogh László Békés megyei képviselő felszólalása Az országgyűlés tavaszi ülés- szakán a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról szóló beszámolója után szót kért és kapott megyénk egyik országgyűlési képviselője, Balogh László is. Képviselőnk bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kormányelnöki tájékoztatót nem-csak az országgyűlési képviselők várták nagy érdeklődéssel, hanem a tanácsválasztásra készülő ország lakossága is. Szólt arról, hogy a negyedik ötéves terv célkitűzései jók, annak végrehajtása megyénkben jól halad, ha néhány kérdésben jelentkeznek is újabb gondok. Majd beszédét így folytatta: Tisztelt Országgyűlés! A kormányelnöki beszámoló érzékeli: komoly fejlődésnek vagyunk tanúi és részesei a mezőnardligiákba. Ehhez hozzáte-hetem, hogy az országos eredmények elérésében a mi megyénk, Békés megye mezőgazdasági üzemei és dolgozói is igyekeztek kivenni részüket. Hiszen 1972-ben búzából 32,5 mázsa, kukoricából 47,0 mázsa (mm.) hektáronkénti termésátlagot értünk el megyei szinten. A kalászos gabonafélék, valamint a kukorica össztermelése megyénkben 10,8 millió mázsa. Az ország lakosságának a számát figyelembe véve minden lakosra 1 mázsa terményt, vagy terméket termelt meg Békés megye. A megye elért eredményeit korántsem tekintjük maximálisnak, mert amint azt a megyei gazdaságpolitikai aktívaülés értékelte, a megyénk dinamikusan fejlődő mezőgazdasági üzemei a modernebb agrotechnika és technológia szakosítás segítségével magasabb átlagtermések elérésére is képesek lesznek a jövőben. Az 1972. évi megyei és országos tapasztalatok alapján az a meglátásom, hogy egy esetleges hűvösebb esős nyári időszak alatt a kialakult kedvező technikai ellátottság mellett már nem tudjuk biztosítani a betakarítás optimális időben történő végrehajtását. (Folytatás a 3. oldalon) Javasoljuk: Nagyobb kombájnokat igényel a növekvő termés• Hitelbiztosítással gabonatárolók létesítését Hús- és tejfeldolgozó üzem bővítését Kötelezi a száj- és körömfájás elleni oltás bevezetését