Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

A MEGYEI PÁRT­BIZOTT­SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. MÁRCIUS 28. SZERDA Ara: 80 fillér Világ proletárjai egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG XXVIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Politikánk kifejezi a magyar nép és a szocialista világ érdekeit Választási nagygyűlés Békéscsabán A Hazafias Népfront­­Békés megyei és békéscsabai városi bizott­ságának rendezésében tegnap, kedden délután mintegy kilenc­száz részvevővel választási nagygyűlést tartottak a Kulich Gyula Ifjú­sági és Úttörőházban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Pója Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első he­lyettese, Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára, dr. Haraszti János, a városi tanács el­nöke, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Mazán Mátyás, a Ha­zafias Népfront városi bizottságának titkára, Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára. Ott voltak a megyeszékhely ország­gyűlési képviselői, tanácstagjelöltek, a társadalmi és tömegszer­vezetek képviselői, szocialista brigádok vezetői és tagjai. Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd a megyeszékhely dol­gozóinak nevében Vozár Imre, a 8-as Volán Vállalat gépkocsive­zetője, szocialista brigádvezető, kiváló dolgozó, Petrina Pálné, a Szabadság Tsz szocialista brigádjának tagja és Adamik Emilia, a Megyei Könyvtár dolgozója, városi tanácstagjelölt szólalt fel. Mindhárman szóltak a közelgő tanácsválasztások jelentőségéről, azok­ról a kezdeményezésekről, amelyekkel a város lakói eddig is tá­mogatták Békéscsaba építését és szépítését. A felszólalások után Nyári Sándor elvtárs átadta a szót Puja Frigyes elvtársnak, a nagy­gyűlés előadójának. Puja Frigyes beszéde Tisztelt Választópolgárok! Kedves Elvtársnők és Elvtár­­sak! A közeljövőben politikai éle­tünk újabb nagy eseményére kerül sor: a Népköztársaság El­nöki Tanácsa április 15-re­­ki­tűzte a tanácsválasztásokat és népünk ezen a napon a helyi tanácsokba mintegy 70 ezer kép­­­viselőt választ A választások rendjét hazánk­ban az 1970-ben módosított, 1966. évi választási törvény sza­bályozza. A módosítások — amelyeket már az 1971. évi vá­lasztások során is alkalmaztunk — azt a célt szolgálják, hogy szélesedjék állami és társadal­mi életünk demokratizmusa, nö­vekedjék a választópolgárok be­leszólásának lehetősége a köz­­ügyek vitelébe, bővüljenek a Választópolgárok jogát Jelenlegi választási rendsze­rünk és a Horthy-világ válasz­tási rendszere között ég és föld a különbség. Az idősebb gene­ráció bizonyára jól emlékszik még a Horthy-időszak jogtipró választási rendszerére, a nyii Választójogra, a választójoggal való sokféle visszaélésre, a szín­falak mögötti sötét mesterkedé­sekre, a helyi kiskirályok, a fő­­szolgabíráik és a főjegyzők fel­háborító önkényeskedéseire. Vesztegetések, nagyarányú csa­lások, a nép akaratának a sem­mibevétele, az erőszak és a ter­ror jellemezte az akkori vá­lasztásokat. Senki sem ragadta meg e rendszer lényegét jobban, mint József Attila, a nagy pro­letárköltő: „Cicáznak a szép csendőrtollak. Mosolyognak és szavatolnak„ megírják ki lesz a követ, hisz „nyíltan” dönt ki ezer éve magával kötve, mint a köve, sunyit vagy parancsot követ.” . A szocialista Magyarország választási rendszere — mint maga a társadalmi rendszer is — mélységesen demokratikus és humánus. A magyar nép törté­nelme során még sohasem él­vezett ilyen széleskörű szava­zati jogot, gyakorlatilag minden 18 évet betöltött magyar állam­polgárnak joga van a szavazás­ra; a szavazás a felszabadulás óta titkosan történik, a válasz­tópolgár abba is beleszólhat, hogy kit jelöljenek; joga van a választópolgárnak ahhoz is, hogy egy-egy körzetben több jelöltet állítson s amennyiben a megválasztott képviselő vagy tanácstag nem felel, meg válasz­tói bizalmának, bármikor visz­­szahívható. Azt hiszem, tisztelt választópol­gárok, egyetértenek velem abban, hogy a sok ezer jelölőgyűlésen, a két és fél milliós részvételben plasztikusan tükröződik a mi demokráciánk mértéke. Ezek­e­ken a gyűléseken az emberek alaposan megvitatják, ki legyen a képviselőjük s számonkérik a végzett munkát is. S azt hi­szem önök is részt vettek már olyan jelölőgyűlésen is, amelyen a jelöltet — mert nem tartot­ták alkalmasnak, nem ajándé­kozták meg bizalmukkal a vá­lasztóik. Bármennyire jónak is tartjuk jelenlegi választási rendszerün­ket, nem mondhatjuk el, hogy az mindenkinek megnyerte a tetszé­sét. Lehet, hogy még mindig van­nak nálunk olyan emberek, akik nem mindig látnak tisztán, ala­kot megzavar­ az ellenséges pro­paganda, s valamiféle nosztal­giával gondolnak a régire, vagy valami hasonlóra. Talán vannak olyan emberek még, akiknek jobban tetszett az az idő, ami­kor két magyar földbirtokos, ügyvéd, vagy hasonszőrű úr kö­zött választhatott a magyar, amikor a városi törvényhatósá­gokat és a községi képviselőtes­tületet a legnagyobb adófizetők, az úgynevezett virilisták ural­ták, s csak mutatóba láthattak ott olyat, aki valóban a nép­ből jött és főképpen valóban a nép érdekeit képviselte Vannak azután olyan hívatlan — főleg külföldi — prókátorok, akik a demokráciát keveslik a mi rendszerünkben. Összehasonlítá­sokat tesznek a mi rendszerünk és a polgári demokráciák között, mondván, hogy az az igazi, az a valódi. Mondjuk meg őszintén. (Folytatás a 2. oldalon) HÉTKÖZNAPOK POLITIKÁJA (3. oldal) IPAR A SZABAD ÉG ALATT (3. oldal) BÉKEKÖLCSÖN­­SORSOLÁS (V.—VI.) (6. oldal) MA V­álasztási nagygyűlések és gyűlések a megyében A tanácstagi választásokat megelőzően március 29-én ,este 6 órakor Kondoroson a községi kultúrotthonban, majd március 30-án este 6­­órakor Újkígyóson a Művelődési Házban Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Orosházán, március 30-án délután 4 órakor a városi ta­nács nagytermében Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront főtit­kára választási nagygyűlésen találkozik a város választópol­gáraival. , Március 30-án este 6 órakor Vésztőn, a községi tanács nagy­termében Nyári Sándor, a Haza­fias Népfront Békés megyei Bi­zottságának titkára lesz az elő­adója a választási gyűlésnek. Megyénkbe látogatott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete Tegnap, március 27-én déle­lőtt Ioan Cotot, a Román Szoci­alista Köztársaság budapesti nagykövete, felesége, valamint Tabera Oktavian, a nagykövet­ség munkatársa kíséretében két­napos baráti látogatásra Me­gyénkbe érkezett. A vendégeket Békéscsabán, az MSZMP megyei székházában Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Kra­­ukó Mátyás elvtárs, a megyei tanács elnöke fogadta, melynek során Frank Ferenc elvtárs tá­jékoztatta a vendégeket me­gyénk társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. A délutáni program során dr. Kertész Márton, a megyei ta­nács vb-titkára és Bankó Mihály, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője társaságában a Békés­csabai Kner Nyomdába látogat­tak a vendégek, ahol Huszár Mi­hály igazgató és Varga András, az üzem pártszervezetének csúcstitkára tartott tájékozta­tót, majd megtekintették az üze­met Ezt követően a békéscsa­bai tájházat és a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházat keresték fel. A vendégek a mai nap során Gyulán Enyedi G. Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának társaságában ellátogatnak a Ma­gyarországi Románok Demokra­tikus Szövetségének székházába, ahol Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára fogadja és tájékoztat­ja a nagykövetet. A programban szerepel a gyulai román gimná­zium meglátogatása. Itt Ioan Cotot nagykövet koszorút helyez el az iskola udvarán lévő Nico­­lea Balcescu szobor talapzatán. A déli órákban Kétegyházára utaznak, és a román nemzetiség lakta község, valamint a Béke Tsz, majd a mezőgazdasági szak­­középiskola életével ismerked­nek. Ezt követően a szarvasi Me­zőgazdasági Főiskolára látogat­nak el. Ioan Cotot (Középen) ce felesége a békéscsabai tájházban Вацко Mihály társaságában. (Fotó: Kemény)

Next