Békés Megyei Népújság, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

Losonczi Pál látogatása Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az esti órákban Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának székházában dr. Nagy József, a megyei pártbi­zottság első titkára, Horváth La­jos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta a vendéget. Szerdán délelőtt Losonczi Pál eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és állami vezetői­vel, s ennek során dr. Nagy Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági helyzeté­ről, fejlődésének eredményeiről és gondjairól. . Az Elnöki Tanács elnö­ke ezután a helyi ve­zetők társaságában ellátogatott a város legfiatalabb felsőoktatási intézményébe, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára. (MTI) Népi ülnökök értekezlete az SZMT-nél 1973. január 1-én a Területi Munkaügyi Döntőbizottságot felváltotta a Munkaügyi Bíró­ság. Ez lett a munkaügyi viták legfelsőbb megyei fóruma. A fel­adatköre is kibővült. A járásbí­rósághoz tartozó két percsoport, mégpedig a leltárhiánnyal és a foglalkozási betegséggel kapcso­latos kártérítési perek is a Munkaügyi Bírósághoz kerültek. Tegnap, március 27-én Békés­csabán, az SZMT székházában a Békéscsabai Munkaügyi Bíró­ság ülnökei értekezletet tartot­tak. Lipcsei Imre, az SZMT osz­tályvezetőjének megnyitó szavai után dr. Balla József, a Mun­kaügyi Bíróság elnöke beszámolt a múlt évi munkáról. Az érte­kezleten részt vett dr. Molnár Dániel, a SZOT közgazdasági osztály vezetőhelyettese és dr. Bernáth István, az Igazság­ügyi Minisztérium területi inst­ruktora. 1973-ban a Békéscsabai Mun­kaügyi Bírósághoz 452 peres ügy és 629 végrehajtási lap iránti ké­relem érkezett. A perek közül 98 fegyelmi ügy volt, 96 mun­kabérrel, 51 munkaviszonnyal, 50 leltárhiánnyal, 46 ügy pe­dig kártérítéssel állt kapcsolat­ban. A fegyelmi ügyek száma azt igazolja, hogy a vállalatok egy­re nagyobb súlyt fektetnek a munkafegyelem megszilárdítá­sára. A vállalati munkaügyi dön­tőbizottságok határozatai meg­alapozottak. A kártérítési perek száma viszonylag kevés, s nem tükrözi a vállala­tok által elbírált ilyen jellegű ügyek számát. A tapasz­talat az, hogy a kártérítési ügyek első fokon megnyugtatóan ren­deződnek. A Munkaügyi Bíróságnál 67 ülnök tevékenykedik. Többségük nagy gyakorlattal és élettapasz­talattal rendelkezik és hatéko­nyan segítik az ítélkezési mun­kát. Kerékpárút épül Békéscsabán Közel félmilliós költséggel kerékpárút épül Békéscsabán, a Bartók Béla úton, a Dózsa György út—Temetősor közötti szakaszon. Tervezik, hogy a kerékpárutat mindkét irányban ki­építik. A munkát a városi tanács kivitelező részlege végzi. , (Fotó: Remény) / l . VETERÁNOKKAL TALÁLKOZTAK (3. oldal) TETSZETT — NEM TETSZETT (3. oldal) A PEDAGÓGUS ÍRJA (4. oldal) ffiRl Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában találkozott a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta Sza­bolcs-Szatmár helyzetéről, fej­lődéséről, s a további fejlesztés terveiről. Kádár János válaszá­ban megköszönte a szívélyes fo­gadtatást, s visszaemlékezve ko­rábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődésé­ről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregy­ségébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár ve­zérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedésé­­ben, lakosainak boldogulásában. A 60-as évek ele­jén az egykori kukoricaföldek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rö­vid évei alatt nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 országba exportál­ja,­­ és egyebek között a világ kemping-cikkeinek 17 százalé­kát termeli. A megye életére is jelentős be­folyást gyakorol a nyíregyházi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi­ között az is mutatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyíregyházi bölcsődei és óvodai ellátás fejlesztéséhez. Az itt fo­lyó munka színvonalára­­jellem­ző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat. A gyár­ban dolgozó egyetemi végzettsé­gű műszaki és közgazdász szak­emberek, vegyész-, gépész- és elektrotechnikusok száma egy­magában annyi, mint ahány, ilyen szakember a gyár építése idején az egész megyében volt. A Taurus nyíregyházi gumigyá­ra már az V. ötéves tervben a magyar nehézvegyipar egyik fel­legvára lesz. A mai gyár mel­lett két új üzem épül, ahol nagy mennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd a legkorszerűbb technikával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szervezetek munkáját, Molnár Sándorné, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozga­lom tevékenységéről szólt. A tájékoztatókat üzemlátoga­tás követte. Megtekintették a kemping, és a kerékpárköpeny­t gyártó üzemet. Kádár János szí­vélyesen elbeszélgetett a dolgo­zókkal, köztük Veres Máriával, a Kaffka Margit Szocialista Bri­gád vezetőjével és Mikulás Fe­­rencnével, a nemrég alakult Vá­ci Mihály brigád vezetőjével. A dolgozók nevében Virág Magdol­na virágcsokrot nyújtott át a kedves vendégnek. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a nyerstéglagyártási idény A tapasztalatok szerint a Bé­kés megyei Tégla­ és Cserép­ipari Vállalat Békés és Csong­­rád megyei hagyományos tégla­gyáraiban a megelőző évinél is tervszerűbben és jobban sikerült a téli nagyjavítás. És bár az­ elő­készületek megfelelőbbek voltak, a megnövekedett nyers- és ége­tett téglakészletek m­iatt mégsem volt szükség arra, hogy koráb­ban megkezdjék a nyersgyártá­si idényt. A két megye hagyo­mányos téglagyáraiban március 20-tól kezdődött el a gyártás. Március 26-án három gyár kivé­telével már mindenütt dolgoz­nak az emberek és a prések. A Szentesi I. számú Tégla­gyárban a folyamatban levő re­konstrukció miatt előreláthatóan április elején látnak hozzá a termeléshez. Battonyán és Bé­késen pedig a múlt évről áthú­zódó magas nyerstéglakészlet nem tette szükségessé a korábbi idénykezdést. Battonyán valószí­­nűleg a hét végén, Békésen pe­dig április közepén kezdődik el a nyerstéglatermelés. A vállalat gondoskodott arról, hogy addig is foglalkoztassák a békési nyers­­gyártó brigádot. Ezért a brigád tagjait a vállalat saját autóbu­szával naponta szállítják be a Békéscsabai I. számú Téglagyár­­ba, ahol viszont munkaerőhiány­­nyal küzdenek. Évente tízmillió négyzetméter húzott síküveget gyártanak Orosházán Szovjet-magyar kooperáció a KGST alapján Mint arról már hírt adtunk, az Üvegipari Művek Orosházi Húzott­ síküveggyárában meg­kezdődött az üveghúzás. Ezzel döntő szakaszához érkezett a mintegy másfél milliárd forintos beruházás, amely a gazdasági bizottság határozata alapján 1974. július 1-re készül el teljes egészében. A gyár óriáskemencéjét janu­­ár közepén gyújtották be, s több héten át hevítették, míg elérte az 1500 Celsius fok hőmérsékle­tet. Az egyetlen kemence mére­teire jellemző, hogy mintegy hatvan méter hosszú, tíz méter széles és 135 centi­méter mély. Területe 650 négy­zetméter, űrtartalma 2200 ton­­na. A kemencéből hat húzógép hu­szonegy méter magasra emeli az üveget, s eközben öt kezelői szinten figyelik, egyengetik út­ját. Ami a technológiát illeti, a KGST-kooperáció alapján szov­jet eljárással dolgozik a gyár, s hazánkban itt alkalmazzák első ízben ezt a korszerű üveghúzási módszert. A korábbi, úgyneve­zett csónakos technológiával — amelyet a Salgótarjáni Üveg­gyárban alkalmaznak — egy gép kétszáz órát üzemelhet, a jelen­legivel pedig ezerötszáz órát. A minőség is lényegesen jobb, a csónakos eljárással gyártott üveg tíz százaléka első osztályú, a szovjet technológiával készülők­nek hatvan százaléka az. Előnye még, hogy az üveg nem hólya­­gosodik, így optikai tulajdonsá­gai kedvezőek. Ezáltal felhasz­nálási területe is nagyobb, tü­körnek, építészeti elemnek, gép­kocsik ablaküvegének egyaránt megfelel. Ez utóbbi n­apb­án a gyár kap­­csolódik a járműprogramhoz, a Rába-Mann autóbuszokhoz szállít üveget. A teljes üzemelés idején évente tízmillió négyzetméter, 3—10 milliméter vastagságú üveg ké­szül, mintegy négyszázmillió fo­rint értékben. Ez a mennyiség fedezi a hazai igényeket és ex­portra is jut belőle. Az itt gyártott síküveg továb­bi feldolgozását is biztosították, erre épült a Hungaropán üzem Itt többrétegű, különböző vas­tagságú és nagyságú, különle­ges eljárással ragasztott üveg­­elemek készülnek. Az egyes rétegek közül kivon­ják a levegőt, így az üveg gya­korlatilag nem párásodik, s mint építészeti üvegelem sokoldalúan felhasználható. Korábban im­­portból szerezték be az eredeti márkanevén Thermopán üveget, amelyből Orosházán az idén már százezer négyzetméter készül, s ugyancsak jut belőle exportra is. A síküveggyárral most már teljesnek tekinthető az orosházi üvegipari komplexum, amely az ország üvegtermelésének mint­egy negyven százalékát adja,­ ­­­.

Next