Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

Újkígyósi sportmozaik „Sikersportági a kézilabda — Kispálya társadalmi összefogással — Súlylökés a kerítés fölött­ ­Újkígyós: Nagyközség a gyu­­lai járásban, 25 percnyi buszjá­rásra a megyeszékhely Békés­csabától. Ötezerhatszáz lakosa van. A 21 féle növényt termesz­tő Aranykalász Tsz-ben dolgoz­nak a legtöbben, 1200-an, de majdnem ennyien ingáznak na­ponta Békéscsabára is. Az ÁFÉSZ fedéllemez üzeme éven­te 106 millió forint értékű, kü­lönféle szigetelőpapírt gyárt, a hazai szükséglet felét. A község­ben az utóbbi négy évben 150 két-, illetve háromszobás csalá­di ház épült. Kétszázharminc­­négy személygépkocsi van, s ugyanennyi kiutalásnak van gaz­dája. Az emberek 30 millió fo­rintot őriznek a takarékban, ez a járási betétállomány fele. Egy sportegyesület működik, amely­ az Aranykalász nevet viseli, de az évi százezer forintos költség­­vetés kiadásaiból részt vállal a tanács, az ÁFÉSZ is. A két szakosztályban — kézilabda, labdarúgó — nyolcvanan spor­tolnak.­ Nem nehéz eligazodni a sportról érdeklődő látogatónak az újkí­gyósi Aranykalász Tsz központ­jában. Az egyik irodában levő szekrény tetején serlegek, lab­dák sorakoznak. Itt kell keresni a sportvezetőket is. Nem tévedtünk. Ráadásul Székfi László, az Aranykalász Tsz Sportkör elnöke és Kiss Pál, a kézilabda szakosztály vezető­je „asztalszomszédok” is. — Tudja, nálunk Újkígyóson­­■ most nem foci, hanem a kézilab­da a legnépszerűbb sportág. Fő­­­­leg, mióta az iskola udvarán, s bent a község szívében megépült , az új pálya — kezdi a beszélge­tést Székfi László. Helyben vagyunk. Annak ide­jén megyeszerte híre ment, hogy korszerű bitumenes pályát avat­tak a kígyósiak, példás helyi összefogás eredményeként. — Mindössze 40 ezer forin­tunk volt, amikor hozzákezd­ünk — veszi át a szót Kiss Pál. — Nem vártuk, hogy valaki az asztalra tegye a hiányzó 350 ez­ret. A község vezetőitől csak azt kértük, biztosítsák a zöld utat kezdeményezésünkhöz. Nem mondom, ahonnan segítséget re­méltünk, ott kifényesedett a ki­lincs. Társadalmi munka­akciót hirdettünk, hogy megsokszoroz­zuk a tanács, az ÁFÉSZ, a Tsz segítségét. Egymás után jöttek a szocialista brigádok és az Aranykalász eperjesi szárító­üzemének kollektívája éppúgy ott serénykedett, mint az álta­lános iskola tanulóifjúsága. Már majdnem kész volt, amikor ki­fogytunk a pénzből. Megkértük Süli János tanácselnököt, pró­bálja meg a megyénél. És Kla­­ukó Mátyás, a Békés megyei Ta­nács elnöke nyomban intézke­dett — meséli a pályaépítés tör­ténetét.. .nagy nap volt az avatásé, szalagátvágással, ünnepi beszé­dekkel, ,ahogy illik. Máris távo­linak tűnik, amikor egy portá­val arrébb, az iskola­udvaron felmeszelt és bika­kötéllel kö­rülövezett játéktéren nyelték a port a kígyósi kézilabdások­. Rászolgáltak a remek kis lé­tesítményre. Tíz éve játszanak a megyei élvonalban, az utóbbi két szezonban pedig az első he­lyen végeztek. A tavalyi tatai NB II-es osztályozón csak azon a bizonyos banánhéjon csúsztak el. Mondják olykor azóta is: ta­lán nem is a játéktudás volt kevés... Most újra vezetik a bajnoki tabellát, s ráadásul az MNK-ban kiverték az NB II-es Bp. Pamuttextilt, s hamarosan az országos selejtezőben küzd­­hetnek. A legfrissebb siker pe­dig: két hete Gyulán, NB I B-s csapatokat megelőzve elnyerték a Vár Kupát. Ugye, ezek után érthető, hogy szurkolótáborunk is egyre nö­vekszik, és nem ritka a 300 né­ző sem. Talán nem véletlen, hogy éppen azok a leglelkeseb­bek, akiknek keze munkája ben­ne van a félmilliós létesítmény­ben. Buday György edző-testnevelő szerint: „A csapat ma már játssza a kézilabdát. Ez a leg­főbb titka a sikereknek”. Ebben nincs okunk kételkedni, hisz jól ismeri, mire képesek játékosai. Egy kivételével valamennyien tanítványai voltak az iskolában is. A csapat erősségei az idő­sebb, tapasztaltabb játékosok, Bánfi János, Harangozó, Kimpi­­án, Medovarszki, Sódar, Bozó és Árkus, akiket jól egészítik ki a fiatalabb generáció képviselői: Rácz, Bánfi József, Lócskai, Bánfi Jóska Tatán, az országos serdülőtáborban, Rácz pedig a megyei ifi-táborban gyarapítja tudását a nyáron. Nincs baj te­hát az utánpótlással. Természetesen Buday György az ifjúságiak és a serdülők ed­zője is. Mellesleg nála ismerke­dett meg a kézilabdázással Bozó Éva is, aki azóta már a Ferenc­város mezét viseli. Az edző persze nem csak a szakmai munkára „figyel”. A többi vezetővel igyekeznek csa­láddá formálni a szakosztályt. Gyakoriak a közös összejövete­lek, van jó tanuló , jó sportoló mozgalom, s az idény végén mindig jutalmat kap, aki száz gólnál többet ér el. Főleg a ki­sebbeknél nagy a versengés a „százasok” klubjába kerülésért, a Újkígyós sportját persze nem­csak a férfi kézilabda szakosz­tály jelenti. A női „kézisek”, csak úgy „összeállva”, haza­hozták a járási KISZ-bizottság Május 1. Kupáját, ezzel is bizo­nyítva, hogy bajnokságban len­ne a helyük. (Hát igen, ha Bu­day Györgynek még két keze lenne... Vagy egy másik szak­ember is lenne. Igen, akkor újra hamar csapattá formálódnának a lányok!) A Csatlós György ve­zette labdarúgócsapat 4. helyen végzett a megyei II. osztályú bajnokságban. Az élmezőnyben találjuk az ifjúsági gárdát is. A kígyósiak mindig megmu­tatták „oroszlánkörmeiket” a fa­lusi spartakiádon is. Tavaly 12 aranyérmet nyertek a járási döntőn, a súlylökő Domokos Ba­lázsáé ötödik, a távolugró Zsó­­tér Margit pedig hatodik lett az országos döntőn, Szegeden. Hagyománya van a helyi tö­megsport-vetélkedőknek is. Az Aranykalász Tsz megalakulása 25 éves,­­jubileumán rendezett versenyen olyan magasra csa­pott a lelkesedés, hogy Molnár István például „edzőtáborban” készült. Ami abból állt, hogy munka után otthon 20 kilós súlyt dobált a kerítésen keresz­tül, oda és vissza, persze egyre messzebbről. Ha egyszer hibáz — vége az új léckerítésnek. Nem tört össze a deszka. Meg is nyer­te a szövetkezet traktorosa a súlylökést... És a jövő? — vajon ezt hogy látják a kígyósiak? — Jó lenne hozzákezdeni az öltöző építéséhez, hisz jelenleg még az iskola tornatermét hasz­nálják a kézilabdások. Először tervrajz kellene. A községben hárman tervezhetnek, talán egyi­kük elvállalná társadalmi mun­kában. Ha aztán megvan a rajz, még az idén földbe kerülhetne az alap — mondja Kiss Pál. Székfi László ezt azzal toldja meg, a bitumenes pályán röplab­­dázni, teniszezni, tollaslabdázni is lehetne. Gondolkodnak a 60 méteres futópálya kialakításán és a villanyvilágítás felszerelé­sén is. Az újkígyósi sportvezetőik bi­zakodva beszélnek elképzelése­ikről. Azt mondják, maradt még erő és lendület bennük a helyi sportélet továbbfejlesztéséhez. Egyszer már sikerült lépés­előnyt szerezni. Miért ne sike­rülne megint. Fábián István Vasutasnapi sporteredmények Szegeden, az SZVSE-stadion­­ban, a vasutasnap alkalmából rendezték meg az országos­­ vasutas kispályás labdarúgó-­­ bajnokság területi döntőjét. A­­ nagyszabású tömegverseny he­lyi mérkőzései már fél évvel ez­előtt megkezdődtek, és a leg­jobbak jutottak el Szegedre. A­­ területi döntő küzdelmes, he­­­­lyenként színvonalas mérkőzé-­­­seket hozott, mivel a csapatok-­­­ban több jó képességű, régeb­ben aktív labdarúgó is pályára lépett. A szegedi csapat végig kiemelkedett a mezőnyből és biztosan győzött. A területi bajnokság végeredménye 1. MÁV Igazgatóság 3 3-------21—2 6 2. Kecsk. Vont. Főnökség 3 1 1 — 6—11 3 3. Békéscsaba Vont. Főnökség 3 1—2 6—14 2 4. Szentesi Vont. Főnökség 3 — 1 — 6—12 1 1 A győztes csapat véglegesen elnyerte a kispályás labdarúgó­torna vándordíját és bejutott az augusztus’ 28—30-án Balaton­kenesén megrendezendő or­szágos döntőbe. A torna részt­vevői jutalmul sportfelszerelést kaptak. Megválik Dunai János dr. a PMSC-től A labdarúgó szövetség a Pécsi MSC bejelentése és kérése alap­ján foglalkozott­­ dr. Dunai Já­nos, a labdarúgó-szakosztály ve­zetőedzője és az egyesület közöt­ti szerződés idő előtti megszün­tetésével. Az MLSZ megállapította, hogy­­ a szakosztályban kialakult ked-­­vezőtlen helyzetért mind a ve­­­­zetőedzőt, mind az egyesület ve­­­zetését felelősség terheli. Ezért indokoltnak tartja dr. Dunai János szerződésének megszűnte­­­tését. Ugyanakkor a szövetség­­ tudomásul vette, hogy a PMSC­ az irányításban tapasztalt hiá­­ nyosságokból , eredően levonja a személyi következményeket az­ egyesület vezetésében is. A Margitszigettől a Körcsarnokig Vívó Európa- és világbajnokság Budapesten Az év kiemelkedő hazai sport­eseménye a július 11-én kezdő­dő budapesti vívó-világbajnok­ság, amelyen 37 ország csak­nem 600 férfi és női fegyver­forgatója lép pástra. Nem ez az első eset, hogy a sportág leg­jobbjai Budapesten randevúz­nak: csaknem fél évszázaddal ezelőtt, 1926-ban már itt rendez­ték meg az Európa-bajnoksá­­got. „Az év látványossága” — ez­zel a címmel „tüntették ki” 1926-ban az újságírók a Buda­pesten első ízben rendezett Eu­­rópa-bajnokságot, amelynek a színhelye a margitszigeti MAC- pálya volt, s szabadtéren 14 pástot helyeztek el. De gondol­tak a szeszélyes időjárásra is, ezért ponyvákat húztak föléjük, sőt még a műegyetem auláját is készenlétbe helyezték. A sereg­szemlén, amelyen még csak há­rom bajnoki szám szerepelt (kard, tőr és párbajtőr egyéni), mindössze hat ország indította vívóit, számszerint ötvenhár­mat. 1933-bar­ ismét a magyar fő­város vállalta az EB lebonyolí­tását, s a színhelynek újból a Margitszigetet jelölték ki. A külföldiek érdeklődése most már lényegesen nagyobb volt: 16 ország 180 sportolóját nevez­te az első ízben teljes, nyolc számból álló bajnoki program­ra. A legizgalmasabb a kard egyéni volt, de nemcsak azért,­ mert Kabos Endre személyében magyar győztest avattak, ha­­­nem, mert ítéletidő zavarta­­ meg e fegyvernem versenyét. A viharos erejű szél, a hatalmas záporeső miatt végül is a dön­tőt a Városi Színházban — a mai Erkel Színházban — kel­lett befejezni. Közben a vívás „kinőtte” az Európa-bajnokságokat, s 1937- től már világbajnokságot ren­deztek. Több mint két­­évtized telt el, amíg 1959-ben, első íz­ben volt Budapest a vb házi­gazdája. A Sportcsarnokban huszonegy ország, több mint 200 vívója vonult fel az ünnepé­lyes megnyitón, izgalmas asszó­­kat vívtak, s a döntők mindig telt ház előtt zajlottak le. Idén csaknem háromszor any­­nyi vívó nevezett a nyolc baj­noki számra, úgy hogy az elő­­csatározásokhoz nem elég négy vagy hat pást biztosítása, ha­nem minimálisan 12, sőt 16 vagy 18 kell. Ezért döntött úgy a magyar szervező bizottság, hogy az első fordulókat a ha­talmas Olimpiai Csarnokban vívják, a középdöntőket a nem rég felavatott új Körcsarnok — lényegében a világbajnokságra építették — négy pástján, s csak a döntőkre térnek vissza a megszokott Sportcsarnokba Igaz, ez nem „nőtt meg” az el­múlt másfél évtizedben, a he­lyek száma most is csak két­ezer, de „segít” a televízió, amely mind a nyolc döntőről egyenes közvetítést ad. Magyarországon tehát a vívás még sohasem kapott olyan nagy nyilvánosságot, mint most, a közelgő vb tíz napja alatt. K­M Gyomán táboroztak a játékvezetők Harmincöt résztvevővel Gyo­mán rendezték meg a megyei labdarúgó játékvezetők egyhe­tes táborozását. A napi tízórás programban elméleti és gyakor­­­­lati képzés és kispályás játék­­ szerepelt. A játékvezetők Major­­ István, Kocsondi József, Boldi­zsár Gyula és Mézes János elő­adásain gyarapíthatták elméleti tudásukat. A jól sikerült táborozást előse­gítette a házigazda Gyomai Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, ennek igazgatója Szita József és az ott dolgozó tanárok többi alkalmazottak. Dicséret il­leti a gyomai nagyközségi veze­tőket, akik ugyancsak hozzájá­rultak a táborozás eredményes­ségéhez. Teke-híradó Befejeződött a megyei féző csapatbajnokság tavaszi fordu­lója. Az eredmények. I. forduló: Mezőberényi Textil-Gyulai SE 6:2, Gyulai Lendület—Bcs. Elő­re Sp. 5:3, Battonyai SZSE— Battonyai ÁFÉSZ 1:7. II. for­duló: Bcs. Sp.—GYSE 6:2, B. ÁFÉSZ—Mb. Textil 7:1, Gy. Lendület—BSZSE 7:1. III. for­duló: GYSE II—B. ÁFÉSZ 6:2, BSZSE—Bcs. Sp. 2:6, Mb. Tex­til—Gy. Lendület 6:2. IV. for­duló: GYSE II—BSZSE 7:1, B. ÁFÉSZ—Gy. Lendület 8:0, Bcs. Sp.—Mb. Textil 3:5. V. forduló: Gy. Lendület—GYSE 5:3, Mb. Textil—BSZSE 7:1, Bcs. Sp.— B. ÁFÉSZ 6:2. A tavaszi forduló végeredménye: 1. Mb. Textil 5 4—1 25:15 8 2. B. ÁFÉSZ 5 3 — 2 28:14 8 3. Bes. Előre Sp. 5 3 — 2 24:16 6 4. Gyulai Lend. 5 3 — 2 19:21 6 5. GYSE 5 2 — 3 20:20 4 6. BSZSE 5-------5 6:31 — * * A megyei szakszövetség jú­lius 12—13-án rendezi meg a hagyományos Körös Kupa versenyt. Az ugyancsak hagyo­mányos Bohus M. András em­lékversenyre július 26—27-én kerül sor Békéscsabán. SZOT ifjúsági labdarúgótorna — 1975 A szovjet és a magyar válogatott megérkezett Békéscsabára a csütörtöki gépre nem kaptak jegyet, a szovjet válogatott tag­­jai kedden reggel repülőgépre ültek, s kora délután már Bé­késcsabán, a Körös Hotelben ebédeltek. Este elfoglalta szál­láshelyét a Békéscsabai 611. sz. Szakmunkásképző Intézet kol­légiumában a magyar ifjúsági B válogatott is. A rendezőik ma várják a vasutas válogatottat, amely egy hétig Szegeden készült a­ pénteken kezdődő, hatodik al­kalommal sorra kerülő küzde­lemsorozatra. A Békés megyei elődöntő negyedik résztvevője, a szlovák együttes csütörtökön érkezik a megyeszékhelyre. A torna első hivatalos prog­ramja a csütörtök délelőtti technikai értekezlet lesz. Az elődöntő menetrendje a következő. Július 11., péntek. Békésen: Vasutas vál.—Szovjet vál. Dévaványán: Magyar vál. —Szlovák vál. Július 13-án, vasárnap. Kondoroson: Szlovák vál.—Szovjet vál. Orosházán: Vasutas vál.—Magyar vál. Jú­lius 15-én, kedden. Mezőberény­­ben: Szlovák vál.—Vasutas vál. Gyomán: Szovjet vál.— Magyar vál. Valamennyi mérkőzés 17.30 órakor kezdődik. Megérkezett a nemzetközi szakszervezeti ifjúsági labdarú­gótorna első résztvevője. Mivel 1975. JÚLIUS 6

Next