Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1916. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK óra: 80 fillér Három város együttműködéséről Békéscsaba, Békés és Gyula városok népfrontmozgalmának együttműködési megállapodása címet viseli az az okmány, me­lyet a Hazafias Népfront három városi bizottságának elnökei és titkárai írtak alá szeptemberben Gyulán. Az a tény, hogy hat tisztviselő megállapodik, nem igényelne nagyobb figyelmet egy újabb divatos formális aktagyár­tásnál. Ez azonban sokkalta több. Az okmányt záró sorok így utalnak rá: „E megállapodást kö­zös akaratunkból aláírtuk és megvalósításán fáradozunk”. El­ső lépésüket az okmány 9. pontja rögzíti: „A három városi nép­front bizottságait, elnökségeit a titkárok és elnökök által kidol­gozott együttműködési megálla­podásról tájékoztatni és vélemé­nyeztetni kell”. Vagyis megnyer­ni a bizottságok valamennyi tag­ját és általuk a népfront aktí­váit az együttműködési megálla­podás támogatására, az abban foglaltaknak a végrehajtására. A teljes siker reményében tulajdo­nítunk nagy jelentőséget ennek a megállapodásnak. Hogy miért? Közismert min­denki előtt, hogy korábban mind sűrűbben hangzottak el megjegy­zések arról: vajon nem­ kelle­­ne-e újra­fogalmazni a Hazafias Népfront gyakorlati, politikai szerepkörét? A kérdést az a fel­ismerés tette időszerűvé, hogy a népfrontmozgalom a feladata­it csak az egész társadalomra számítva és támaszkodva oldhat­ja meg. Ez a felismerés az MSZMP X. és XI. kongresszusa óta már talán természetesnek tűnik. De történelmi mércékkel értékelve a szót — tegnap még nem volt ez olyan magától érte­tődő. Nem is olyan régen az volt a feladat, hogy a társadalom egyik vagy másik részét állít­sák a mozgalmi munka közép­pontjába. Ma már a népfrontnak az egész társadalom érdekegyez­tetés fórumává kell válnia. A nép­­frontmozgalomnak mai szerep­körében fokozottan kell segíte­ni az állampolgárok aktivitását. Ez csak úgy képzelhető el, ha a mozgalom szélesebb társadalmi alapon újítja meg hagyományos munkaterületeit. Örvendetes, hogy ezt a törek­vést máris számos új kezdemé­nyezés jelzi. Ezek közül való a három város együttműködése is. Ez a népfrontmozgalom erősödé­sében kiemelkedő állomást je­lenthet Miben is működnek együtt? Néhány gondolat a megállapo­dásból: Együttműködnek a váro­sok környezetvédelmi mozgalmi feladatainak kimunkálásában. Első témaként javaslatot dolgoz­nak ki a három várost átszelő Élővíz-csatorna tisztán tartásá­ra, összefogással törekszenek a három város kulturális gond­jainak enyhítésén. A lakosságot együttesen szervezik kiemelke­dő kulturális rendezvényekre. A Jókai Színház előadásaira, a gyulai várjátékokra, a békési Körös menti hetekre, stb. A nemzeti és mozgalmi ünne­pek, jubileumok, politikai tömeg­akciók szervezései közös gond­juk. Fejlesztik a közoktatás és a szakmunkásképzés érdekében az iskolák közti kapcsolatot. Elő­segítik a nemzetiségi oktatás, a nemzetiségi kulturális hagyomá­nyok ápolását. A mozgalom sa­játos módszereivel segítik a három városi tanács által tör­tént megállapodásban rögzített közös várospolitikai feladatokat. A tanya területeken a legjobb munkamódszereket összegyűjtik és közös vita alapján felhasz­nálják területükön. A lakóhelyi mozgalmi munka javítása érde­kében tapasztalatcsere-munkaér­tekezleteket tartanak. Tervükben szerepel, a testületi ülésekre kölcsönösen meghívják egymást. Csupán e néhányat említettük a várható együttműködés soka­ságából. Hivatástudatra és hiva­­tásszeretetre vall, hogy ilyen gondolat ébredt bennük, mint amikről szó esett. Az együttmű­ködés fő célja, hogy a három vá­ros gyümölcsözően feltárja, köl­csönösen hasznosítsa a szellemi, anyagi, társadalmi, mozgalmi eredményeket, mindazokat a le­hetőségeket, melyek lakosságuk életkörülményeinek javítását szolgálják. Együttműködésük elősegíti a több nemzetiségi la­kosság közötti kapcsolatok erősí­tését és egymás eredményeinek kölcsönös megbecsülését. Változásra, fejlődésre, új tar­talmak és módszerek felvételére alkalmas forma ez. De igazán csak akkor hasznos, h­a a lakos­ság is megérti, hogy a megálla­podás az övé, s nem hagyja el­sorvadni. Bocskár János Felső szintű tanácskozás Békés megye gépiparának fejlesztéséről Békés megye gépipari fejlesz­téséről tartottak felső szintű tanácskozást szerdán Békéscsa­bán. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium részéről részt vett dr. Heiczm­an János miniszter­­helyettes. Békés megye párt- és állami vezetőit Bankó Mihály, a párt megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Szabó Sán­dor, a megyei tanács általános elnökhelyettese képviselte. Értékelték a megye gépipará­nak eredményeit a IV. ötéves terv időszakában. A fejlődés di­cséretes, ugyanis 1970-hez vi­szonyítva 74 százalékkal növe­kedett a termelési érték, ami 1975-ben elérte a 2,5 milliárd forintot. A minisztérium és a megye vezetői ezután Békés megye gépiparának öt évre szóló fej­lesztési feladatait vitatták meg. Világ proletárjai, XXXI. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Tíz napja vetik a búzát a napraforgót Békéssámsonban A békéssámsoni Előre Tsz-­­ ben a mély fekvésű kötöttebb­­ réti agyagtalajokon már szep­tember 21-én megkezdték az őszi búza vetését a korán be­­takarított elővetemények után. Az idén 500 hektáron pillan­góst, 270 hektáron napraforgót, IROs hektáron silókukoricát kö­vet a búza. Az ésszerűen kialakított ve­tésforgó és a növénytermesztés termelési szerkezete megfelelő munkaszervezést is­­ lehetővé tesz a békéssámsoni közösben. A szövetkezet hét kombájnja először a 400 hektárt meghala­dó borsót takarította be, ezt követte a búzaaratás, majd a 270 hektár napraforgó vágása. A napraforgó a tervezett 17 mázsa helyett több mint 22 má­zsát adott hektáronkénti átlag­ban. A tsz ipari napraforgója 170 hektáron és a vetőmagnak termesztett 100 hektár napra­forgó egyaránt többet hozott a vártnál. A kombájnok múlt ked­den kezdték és most kedden fejezték be munkájukat a nap­raforgótáblákon. A 960 hektár kukorica beta­karítását ugyanez a két gép pénteken kezdi meg, s ilyenfor­mán a kombájnok a békéssám­soni Egyetértés Tsz-ben össze­sen 120 napot dolgoznak ebben az esztendőben, jó példát ad­va a gépkihasználásra. Kuko­ricából a tervezett 55 mázsá­val szemben 70 mázsa feletti termésre számítanak a békés­sámsoniak, a jó időben adagolt kétszeri lombtrágyázás kama­taként. A felszabaduló területeken egyébként a betakarítógépeket az Előre Tsz-ben azonnal kö­vetik a talajművelők, ennek köszönhető, hogy a búzavetésre kijelölt 950 hektárból 500-on már földben van a mag és fel­szántották a tavaszi vetések 760 hektárját is. Ezenkívül az utolsó mázsákig kiszállították a földekre az ,állattartó telepe­ken felgyülemlett istállótrá­gyát; 174 hektáron több mint hétezer tonna szervesanyagot­­ terítettek el. Az ütemterv szerint, a kuk­o­­ricatörést és cukorrépaszedést kivéve, október 10-ig szeretnék befejezni az őszi munkákat Bé­késsámsonban. Ehhez az előb­bieken kívül be kell takaríta­ni még 60 hektár cirokszakáll , termését és további 570 hektá­ron kell befejezni a búzavetést. Az eredetileg tervezett 950 hek­­tárral szemben ugyanis a tsz­­ben 1070 hektárt készítenek elő búzatermesztésre. Cukorrépát 120 hektárról takarítanak be. Ezt a munkát a hét elején kezdték meg és az első táblák eddig több mint 430 mázsát­­ adtak hektáronkénti átlagban. I M­A: BÉKÉSI KOSARASOK AZ ŐSZI BNV-N (3. oldal) EGY 88 ÉVES ORVOS HITVALLÁSA (4. oldal) ECS­EGFALVI VILLANÁSOK (5. oldal) BÉKÉSI FIATALOK SIKERE A KECSKEMÉTI VETÉLKEDŐN (5. oldal) Zászlófelvonás a Gellért-szegyen Szerdán reggel a fegyveres erők napja tiszteletére a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél katonai tiszteletadás­sal felvonták a magyar nemze­ti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászla­ját. Aradi táncegyüttes Békésen­ ­ Szombaton, október 2-án dél­után 13 órakor Békésen, a mű­velődési házban vendégszerepel az aradi művelődési ház Doina Muresului népi táncegyüttese, Te­dor Dumbrava művészeti vezető irányításával. Az együt­tes koreográfusa Nistor Viorel, zenekari vezetője pedig Ion Co­­vaci. Az együttes a békési Egyet­értés Termelőszövetkezet nyug­díjasainak találkozóján mutat­ja be műsorát. KGST-tanácskozás A KGST rádiótechnikai állan­dó bizottsága első szekciójának 26. ülésszaka megkezdte munká­ját Besztercebányán. Hét KGST- t­agországból és Jugoszláviából több mint 60 küldött vitatja meg a gyártási szakosítás különböző kérdéseit, valamint egyezteti a tudományos-műszaki együttmű­ködés és fejlesztés tervét az 1990-ig terjedő időszakra. WW WWVWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW­ WWWWWW­WWWWWWWWWWWWWWWWWWWW Kapcsolt vetőgépekkel A sarkad! Lenin Xsz-ben helyi Urias alapján három­ vetőgépet karcsolnak egy erőgép után. Ezzel a módszerrel — egyetlen erőgép alkalmazásával — naponta több mint negyven hektáron kerül földbe a jövő évi kenyérnek való magja füla. veress Erzsi

Next