Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ESti MEGYEI TAANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 7., KEDD Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Tükör Vasárnap hozták nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlesztéséről. Ezt megelőzően más fórumokon is foglalkoztak már a múlt évi mérleggel, most azonban a pontos számok ismeretében kaptunk képet tavalyi munkánkról. Azt mondják, hogy a számok szárazak, nem tudunk meg belőlük semmit arról, ami mögöttük húzódik. Ez lehetséges, egy viszont biztos, a számok tények, amelyek objektív tükröt tartanak elénk. Nézzük, mit látunk, hogyan látjuk magunkat ebben a tükörben? Kezdjük a széppel. Örvendetes, hogy nemzeti jövedelmünk a tervezettnél egy-másfél százalékkal nagyobb mértékben nőtt, s hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Nőtt a felhalmozás, ahogyan képletesen mondani szoktuk, nem ettük meg holnapunkat, de több jutott az asztalunkra is. Ami az egyes ágakat illeti, a szocialista ipar termelésének növekedése meghaladta a tervezettet, de ezen belül is kiemelkedő az élelmiszeripar teljesítménye. Ebben —és most nem a szebbik arcunkat tartjuk a képzeletbeli tükör elé — megyénknek is szerepe van. A jelentés szerint az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar termelése. Megyénkben valamennyi felsorolt iparág megtalálható, s valamennyi túlteljesítette múlt évi tervét. A Gyulai Húskombinát például 70 ezerrel több sertést vásárolt fel, 6,3 százalékkal nőtt a gyulai kolbász, 5 százalékkal az egyéb húskészítmények termelése. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat mintegy 11 százalékkal fokozta termelését, különösen az exportképes libamáj mennyisége nőtt. A tejiparnál még szembetűnőbb az eredmény, a Sárréti Tej egymaga 26,6 százalékkal növelte termelését, de nem sokkal maradt el ettől a megye sem. Ugyancsak részünk van a jó búzatermelésben — a megyei átlag fölötte van az országosnak —, a zöldséggyümölcsellátás javításában. Egyéb iparágak közül megyénkben különösen az építőanyag- és a gépipar jelentős, mindkettőnél dinamikus volt a fejlődés. Egy másik témában, a jövedelmek, a szociálpolitika alakulásában is örvendetes az előrelépés. Egyetlen példa is elegendő a bizonyításra — s ez e témában a múlt év eseményei, 700 ezer dolgozót érintett a műszakpótlék. A tükör persze nemcsak a szépet mutatja, hanem a kevésbé tetszetősei is, így például nem lehetünk elégedettek a beruházások alakulásával. Egyidejűleg túl sok volt és vontatottan, sokszor a tervezett költséget túllépve folyt. Van még javítani való külkereskedelmi mérlegünkben, amelyhez mi az exportképes áruk termelésével járulhatunk hozzá. Nem sokat léptünk előre az infrastruktúra terén, és van tennivalónk a növekvő idegenforgalom feltételeinek javításában is. Mindent egybevetve, az a tükör, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal jelentése tárt elénk, a szép és kevésbé szép mellett tehát mutat még mást is, a hogyan továbbot. Seleszt Ferenc Világ proletárjai, egyesüljetek! Idei tervük 133 millió forint termelési érték Iskolákat, lakásokat, áruházat építenek A Békés megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalata, rövidítve, az ÉPSZER, terveiben az idén 133 millió forintos termelési érték szerepel. Milyen beruházások valósulnak meg ebből az összegből? A közelmúltban a megyei tanács építési és közlekedési vízügyi osztályával programegyeztetést tartottak, amelyen részt vettek Mezőkovácsháza, Szeghalom, Békés, Békéscsaba, Gyula és Tótkomlós tanácsi vezetői. Az egyeztetés során meghatározták az idei év célcsoportos és járulékos beruházásainak időrendűségét. Mezőkovácsházán nyolctantermes iskola épül, amelynek alapozása már elkezdődött. Amennyiben a szereléshez szükséges szerkezetek időben megérkeznek, október 30-ra felállítják az iskola vázát. A vállalat ez évben is nyolcmillió forintos értékű munkát végez. 1980-ban kezdik meg a nagyközségben az új tanácsháza építését. Ezt, valamint az iskolát a helyi tanács költségvetési üzemével együttműködve építik. Szeghalmon jól halad a kétszer 32 lakásos épület építése. A tervek szerint ezekbe alkotmányunk ünnepén költözhetnek be az új lakók. A második negyedévben kezdődik egy nyolctantermes iskola építése, amelyhez az idén négymillió forintot használnak fel. Sajnos, az építkezéshez szükséges szerkezetek visszaigazolása még nem történt meg, ha időben megkapják, elképzelhető, hogy ennél az összegnél több lesz az idei teljesítés. Ugyancsak nyolctantermes iskola épül Békésen, egy 500 személyes konyhával és tornateremmel. Várhatóan az iskolát már szeptember 1-én birtokukba vehetik a gyerekek, nem úgy a tornatermet, amelynek építése elhúzódik, áttervezése miatt. Az év második felében kezdik meg egy gyógypedagógiai iskola építését, ha az ehhez szükséges tervdokumentációkat megkapják. Békéscsabán, az Orosházi úti lakótelepen kétszer 42 lakásos állami lakótömb épül, amelyet várhatóan a harmadik negyedévben kezdenek meg. Munkaerőhiány miatt csak a szerkezet felállítását vállalták. Tovább folytatják Tótkomlóson a művelődési ház építését. Itt is késik a munka, mert a kazánházat újra kellett tervezni. A vállalat szakemberei megkezdték Gyulán, a Törökzugban épülő 16 tantermes iskola első ütemének alapozási munkáit. Szeretnék, ha az épületet 1979. szeptember 1-én átadhatnák rendeltetésének. Itt építenek egy 40 személyes bölcsődét is, amelyből az idén a vázszerkezet készül el. Szeretnék ezt is 1979. szeptember 1-re befejezni. Bár nem célcsoportos beruházás, de nagy társadalmi jelentősége miatt fontos munkaként kezelik Gyulán, a Törökzugban az ÁFÉSZ részére az ABC-áruház mielőbbi felépítését. Igaz, kivitelezésére már két évvel ezelőtt megbízást kaptak, de nem tudnak hozzákezdeni, tervdokumentáció hiánya miatt. Vállalták a szabadtéri színpad világításának korszerűsítését is, amit május 30-ra fejeznek be. A vállalat kapott megbízást az ipari szakmunkásképző intézetekhez kapcsolódó 100 személyes kollégium építésére is. Sajnos, ez a munka áll, tervhiány miatt. Májusra ígérik a Szabadság téren felépülő 14 lakásos OTP-társasház tervét Leválasztották a Szaljut–6-ról a teherűrhajót Moszkvai idő szerint hétfőn reggel, öt perccel kilenc óra előtt szétkapcsolták a Szaljut űrállomást és a Progressz teherszálító űrhajót: a Progressz egy ideig még önálló pályán kering a Föld körül, majd az atmoszféra sűrűbb rétegeibe érve megsemmisül. A Progressz, a lekapcsolás előtt, még egy feladatot teljesített, hajtóművét felhasználva módosították vele az űrállomás pályáját. Feladatai azonban még mindig nem értek véget: egy ideig önálló úton jár majd, hogy a tudósok különböző berendezések működését próbálják ki rajta, a Földről történő távirányítással. A szétkapcsolás művelete minden nehézség nélkül ment végbe: az űrhajósok gondosan lezárták a teherűrhajót, bezárták az átjárót, gondosan ellenőrizték azt, hogy az valóban légmentesen záródjék, nehogy az űrállomásról kiszökjön a levegő. Ezután már az űrállomás belsejéből ellenőrizhették a szétkapcsolás folyamatát. A Szaljut most csak egy űrhajóval van összekapcsolva. A hátsó bejárat szabaddá tételével az űrállomás most képes arra, hogy adott esetben újabb űrhajó kikötőhelyéül szolgáljon. Az Üvegipari Művek parádsasvári üveggyárából a termékek 70 százalékát nyugati országokba exportálják. Képünkön az üvegek festése látható (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS) Az elmúlt esztendőben helyezték üzembe és kezdte meg a folyamatos termelést Békéscsabán, a forgácsolószerszámgyárban a képünkön látható félautomata védőgázos edzőberendezés. A rögzítőgyűrűk adagolása kézzel történik, majd a gép 800 Celsius-fokon óránként 70 kilogramm edzését végzi el Fotó: Veress Erzsi Cukorborsó, cukorrépa, cukorprémium Régen számolhattak be olyan jó eredményekről az Orosházi Állami Gazdaság vezetői, mint a napokban a szocialista brigádvezetők tanácskozásán, melyen az elmúlt évet értékelték. Az Orosházi Állami Gazdaságban is két fő ágazat, a növénytermesztés és az állattenyésztés a meghatározó. Az utóbbi években kevés növényt termesztenek, de azt intenzíven. A növénytermesztésre a vetőmagtermelés, konzervipari nyersanyag és a takarmánynövény-termesztés a jellemző, míg az állattenyésztésben, a hús és a tejtermelés az elsődleges. Tavaly a legjövedelmezőbbnek a hibridkukorica-vetőmag termesztés bizonyult. Kétféle hibridből 360 hektáron termesztették e fontos kapásnövényt, s igen jó, 43,7 mázsás átlagterméssel takarították be a vetőmagnak valót. A cukorrépa vetésterülete meghaladta a 300 hektárt, 386 mázsás átlagtermés mellett 16,5 százalékos cukortartalommal szállították feldolgozásra a répát. A szedési és a cukorprémiumokkal együtt minden mázsáért majdnem 84 forintot fizetett a gyár. Az állami gazdaság nagy kiterjedésű lucernásokkal rendelkezik, s az innen betakarított termés feldolgozás után jó árbevételi lehetőséget biztosít a valutában. A 856 hektárról betakarított zöldlucernából 774 vagon lisztet készítettek, s több mint felét a tőkés országokba exportálták. Évek óta legnagyobb vevők között tartják számon Ausztriát, Olaszországot és az NSZK-t. A 600 hektáron termesztett zöldborsó csaknem 50 mázsás átlaggal fizetett, s a Szegedi Konzervgyár szinte teljes egészében I. osztályú nyersanyagként vette át. A legnagyobb vetésterülete a kenyérgabonának volt: 1087 hektár átlagában 55,95 mázsa termést szállítottak a járművek a szérvről. A 710 hektáron vetett kukoricát „csak” 74 mázsás átlagterméssel takarították be. Az állattenyésztés is szép eredményeket ért el. A szakosított sertéstelep teljes felfutását az elmúlt év végére érte el, de így is 330 vagon vágóállatot adott a feldolgozóiparnak. Igen kedvezően alakult az egy kilogramm hús előállítása, ugyanis ehhez 3,8 kilogramm takarmányt használtak fel. A tejtermelés az előző évekhez képest növekedett: a 600 tehénből álló állománynál az egy tehénre jutó tejhozam 3651 liter volt, mintegy 300 literrel több, mint az előző évben Minek tulajdoníthatók a jó eredmények? A technikai háttér sokat fejlődött, nagy teljesítményű munka- és erőgépeket helyeztek üzembe. Javult a gépek kihasználása, ésszerűsítették a növénytermesztést, a szükségleteknek megfelelően használták a műtrágyát a talajerő pótlására. Ebben sokat segített az Állami Gazdaságok Pest-Nógrád megyei Központjának Szolgálati Állomása, ugyanis táblánként és növényféleségenként a vizsgálati eredmények függvényében számítógéppel határozták meg a tápanyagutánpótlást. S végül nem hagyható ki a 22 szocialista brigád közel 480 tagjával. Vállalásaikkal, jó munkájukkal a 12,6 millió forintos nyereségtervüket 26,3 millió forintra teljesítették, s 288 millió forint értékű árut adtak tavaly a népgazdaságnak. — szekeres —