Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

BÉKÉS MEGYEI N­É­PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES­ti MEGYEI TAANÁCS LAPJA 1978. FEBRUÁR 7., KEDD Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Tükör Vasárnap hozták nyilvá­nosságra a Központi Statisz­tikai Hivatal jelentését az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlesztéséről. Ezt megelőzően más fórumo­kon is foglalkoztak már a múlt évi mérleggel, most azonban a pontos számok is­meretében kaptunk képet ta­valyi munkánkról. Azt mondják, hogy a számok szárazak, nem tudunk meg belőlük semmit arról, ami mögöttük húzódik. Ez lehet­séges, egy viszont biztos, a számok tények, amelyek ob­jektív tükröt tartanak elénk. Nézzük, mit látunk, ho­gyan látjuk magunkat ebben a tükörben? Kezdjük a szép­pel. Örvendetes, hogy nem­zeti jövedelmünk a tervezett­nél egy-másfél százalékkal nagyobb mértékben nőtt, s hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből adó­dott. Nőtt a felhalmozás, ahogyan képletesen mondani szoktuk, nem ettük meg hol­napunkat, de több jutott az asztalunkra is. Ami az egyes ágakat illeti, a szocialista ipar termelésé­nek növekedése meghaladta a tervezettet, de ezen belül is kiemelkedő az élelmiszer­­ipar teljesítménye. Ebben —é­s most nem a szebbik arcun­kat tartjuk a képzeletbeli tü­kör elé — megyénknek is szerepe van. A jelentés sze­rint az átlagosnál gyorsab­ban emelkedett a húsipar, a baromfi- és tojásfeldolgozó ipar, a tejipar termelése. Me­gyénkben valamennyi felso­rolt iparág megtalálható, s valamennyi túlteljesítette múlt évi tervét. A Gyulai Húskombinát például 70 ezerrel több sertést vásárolt fel, 6,3 százalékkal nőtt a gyulai kolbász, 5 százalékkal az egyéb húskészítmények termelése. A Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat mintegy 11 százalékkal fo­kozta termelését, különösen az exportképes libamáj mennyisége nőtt. A tejipar­nál még szembe­tűnőbb az eredmény, a Sárréti Tej egy­maga 26,6 százalékkal növel­te termelését, de nem sokkal maradt el ettől a megye sem. Ugyancsak részünk van a jó búzatermelésben — a megyei átlag fölötte van az országosnak —, a zöldség­­gyümölcsellátás javításában. Egyéb iparágak közül me­gyénkben különösen az épí­tőanyag- és a gépipar jelen­tős, mindkettőnél dinamikus volt a fejlődés. Egy másik témában, a jövedelmek, a szociálpolitika alakulásában is örvendetes az előrelépés. Egyetlen példa is elegendő a bizonyításra — s ez e témá­ban a múlt év eseménye­i, 700 ezer dolgozót érintett a műszakpótlék. A tükör persze nemcsak a szépet mutatja, hanem a ke­vésbé tetszetősei is, így pél­dául nem lehetünk elégedet­tek a beruházások alakulá­sával. Egyidejűleg túl sok volt és vontatottan, sokszor a tervezett költséget túllép­ve folyt. Van még javítani való külkereskedelmi mérle­günkben, amelyhez mi az exportképes áruk termelésé­vel járulhatunk hozzá. Nem sokat léptünk előre az in­frastruktúra terén, és van tennivalónk a növekvő ide­genforgalom feltételeinek ja­vításában is. Mindent egybevetve, az a tükör, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal jelenté­se tárt elénk, a szép és ke­vésbé szép mellett tehát mu­tat még mást is, a hogyan továbbot. Seleszt Ferenc Világ proletárjai, egyesüljetek! Idei tervük 133 millió forint termelési érték Iskolákat, lakásokat, áruházat építenek A Békés megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Válla­lata, rövidítve, az ÉPSZER, terveiben az idén 133 mil­lió forintos termelési érték szerepel. Milyen beruházások valósulnak meg ebből az összegből? A közelmúltban a megyei tanács építési és közlekedési vízügyi osztályá­val programegyeztetést tar­tottak, amelyen részt vettek Mezőkovácsháza, Szeghalom, Békés, Békéscsaba, Gyula és Tótkomlós tanácsi vezetői. Az egyeztetés során megha­tározták az idei év célcso­portos és járulékos beruhá­zásainak időrendűségét. Mezőkovácsházán nyolc­tantermes iskola épül, amelynek alapozása már el­kezdődött. Amennyiben a szereléshez szükséges szerke­zetek időben megérkeznek, október 30-ra felállítják az iskola vázát. A vállalat ez évben is nyolcmillió forin­tos értékű munkát végez. 1980-ban kezdik meg a nagyközségben az új tanács­háza építését. Ezt, valamint az iskolát a helyi tanács költségvetési üzemével együttműködve építik. Szeghalmon jól halad a kétszer 32 lakásos épület építése. A tervek szerint ezekbe alkotmányunk ünne­pén költözhetnek be az új la­kók. A második negyedévben kezdődik egy nyolctantermes iskola építése, amelyhez az idén négymillió forintot használnak fel. Sajnos, az építkezéshez szükséges szer­kezetek visszaigazolása még nem történt meg, ha időben megkapják, elképzelhető, hogy ennél az összegnél több lesz az idei teljesítés. Ugyancsak nyolctantermes iskola épül Békésen, egy 500 személyes konyhával és tor­nateremmel. Várhatóan az is­kolát már szeptember 1-én birtokukba vehetik a gyere­kek, nem úgy a tornatermet, amelynek építése elhúzódik, áttervezése miatt. Az év má­sodik felében kezdik meg egy gyógypedagógiai iskola épí­tését, ha az ehhez szükséges tervdokumentációkat meg­kapják. Békéscsabán, az Orosházi úti lakótelepen kétszer 42 la­kásos állami lakótömb épül, amelyet várhatóan a harma­dik negyedévben kezdenek meg. Munkaerőhiány miatt csak a szerkezet felállítását vállalták. Tovább folytatják Tótkomlóson a művelődési ház építését. Itt is késik a munka, mert a kazánházat újra kellett tervezni. A vál­lalat szakemberei megkezd­ték Gyulán, a Törökzugban épülő 16 tantermes iskola el­ső ütemének alapozási mun­káit. Szeretnék, ha az épüle­tet 1979. szeptember 1-én át­adhatnák rendeltetésének. Itt építenek egy 40 személyes bölcsődét is, amelyből az idén a vázszerkezet készül el. Szeretnék ezt is 1979. szep­tember 1-re befejezni. Bár nem célcsoportos be­ruházás, de nagy társadalmi jelentősége miatt fontos munkaként kezelik Gyulán, a Törökzugban az ÁFÉSZ ré­szére az ABC-áruház mielőb­bi felépítését. Igaz, kivitele­zésére már két évvel ezelőtt megbízást kaptak, de nem tudnak hozzákezdeni, terv­dokumentáció hiánya miatt. Vállalták a szabadtéri szín­pad világításának korszerű­sítését is, amit május 30-ra fejeznek be. A vállalat ka­pott megbízást az ipari szak­munkásképző intézetekhez kapcsolódó 100 személyes kollégium építésére is. Saj­nos, ez a munka áll, tervhi­ány miatt. Májusra ígérik a Szabadság téren felépülő 14 lakásos OTP-társasház tervét Leválasztották a Szaljut–6-ról a teherűrhajót Moszkvai idő szerint hét­főn reggel, öt perccel kilenc óra előtt szétkapcsolták a Szaljut űrállomást és a Progressz teherszálító űrha­jót: a Progressz egy ideig még önálló pályán kering a Föld körül, majd az atmosz­féra sűrűbb rétegeibe érve megsemmisül. A Progressz, a lekapcsolás előtt, még egy feladatot tel­jesített, hajtóművét felhasz­nálva módosították vele az űrállomás pályáját. Felada­tai azonban még mindig nem értek véget: egy ideig önálló úton jár majd, hogy a tudó­sok különböző berendezések működését próbálják ki raj­ta, a Földről történő távirá­nyítással. A szétkapcsolás művelete minden nehézség nélkül ment végbe: az űrhajósok gondosan lezárták a teher­űrhajót, bezárták az átjárót, gondosan ellenőrizték azt, hogy az valóban légmentesen záródjék, nehogy az űrállo­másról kiszökjön a levegő. Ezután már az űrállomás belsejéből ellenőrizhették a szétkapcsolás folyamatát. A Szaljut most csak egy űrhajóval van összekapcsol­va. A hátsó bejárat szabad­dá tételével az űrállomás most képes arra, hogy adott esetben újabb űrhajó kikö­tőhelyéül szolgáljon. Az Üvegipari Művek parádsasvári üveggyárából a termékek 70 százalékát nyugati országok­ba exportálják. Képünkön az üvegek festése látható (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS) Az elmúlt esztendőben helyezték üzembe és kezdte meg a folyamatos termelést Békéscsabán, a forgácsolószerszám­­gyárban a képünkön látható félautomata védőgázos edzőbe­rendezés. A rögzítőgyűrűk adagolása kézzel történik, majd a gép 800 Celsius-fokon óránként 70 kilogramm edzését vég­zi el Fotó: Veress Erzsi Cukorborsó, cukorrépa, cukorprémium Régen számolhattak be olyan jó eredményekről az Orosházi Állami Gazdaság vezetői, mint a napokban a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán, melyen az el­múlt évet értékelték. Az Orosházi Állami Gaz­daságban is két fő ágazat, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés a meghatározó. Az utóbbi években kevés növényt termesztenek, de azt intenzíven. A növényter­mesztésre a vetőmagterme­lés, konzervipari nyersanyag és a takarmánynövény-ter­mesztés a jellemző, míg az állattenyésztésben, a hús és a tejtermelés az elsődleges. Tavaly a legjövedelmezőbb­nek a hibridkukorica-vető­mag termesztés bizonyult. Kétféle hibridből 360 hek­táron termesztették e fontos kapásnövényt, s igen jó, 43,7 mázsás átlagterméssel taka­rították be a vetőmagnak valót. A cukorrépa vetéste­rülete meghaladta a 300 hektárt, 386 mázsás átlag­termés mellett 16,5 százalé­kos cukortartalommal szál­lították feldolgozásra a ré­pát. A szedési és a cukorpré­miumokkal együtt minden mázsáért majdnem 84 forin­tot fizetett a gyár. Az állami gazdaság nagy kiterjedésű lucernásokkal rendelkezik, s az innen be­takarított termés feldolgozás után jó árbevételi lehetősé­get biztosít a valutában. A 856 hektárról betakarított zöldlucernából 774 vagon lisztet készítettek, s több mint felét a tőkés országok­ba exportálták. Évek óta legnagyobb vevők között tartják számon Ausztriát, Olaszországot és az NSZK-t. A 600 hektáron termesztett zöldborsó csaknem 50 má­zsás átlaggal fizetett, s a Szegedi Konzervgyár szinte teljes egészében I. osztályú nyersanyagként vette át. A legnagyobb vetésterülete a kenyérgabonának volt: 1087 hektár átlagában 55,95 má­zsa termést szállítottak a járművek a szérvről. A 710 hektáron vetett kukoricát „csak” 74 mázsás átlagter­méssel takarították be. Az állattenyésztés is szép eredményeket ért el. A sza­kosított sertéstelep teljes felfutását az elmúlt év vé­gére érte el, de így is 330 vagon vágóállatot adott a feldolgozóiparnak. Igen kedvezően alakult az egy kilogramm hús előállítása, ugyanis ehhez 3,8 kilogramm takarmányt használtak fel. A tejtermelés az előző évekhez képest növekedett: a 600 te­hénből álló állománynál az egy tehénre jutó tejhozam 3651 liter volt, mintegy 300 literrel több, mint az előző évben Minek tulajdoníthatók a jó eredmények? A­ technikai háttér sokat fejlődött, nagy teljesítményű munka- és erőgépeket he­lyeztek üzembe. Javult a gépek kihasználása, ésszerű­sítették a növénytermesztést, a szükségleteknek megfelelő­en használták a műtrágyát a talajerő pótlására. Ebben sokat segített az Állami Gaz­daságok Pest-Nógrád me­gyei Központjának Szolgála­ti Állomása, ugyanis táblán­ként és növényféleségenként a vizsgálati eredmények függvényében számítógéppel határozták meg a tápanyag­utánpótlást. S végül nem hagyható ki a 22 szocialista brigád közel 480 tagjával. Vállalásaikkal, jó munkájukkal a 12,6 mil­lió forintos nyereségtervü­ket 26,3 millió forintra telje­sítették, s 288 millió forint értékű árut adtak tavaly a népgazdaságnak. — szekeres —

Next