Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

BÉKÉS MEGYEI N­É­PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 15., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetére, továbbfejlesztésének feladataira vonat­kozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizott­ságnak. Világ proletárjai, egyesüljetek! Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja márci­us 14-én tartotta ülését Bé­késcsabán, a Hazafias Nép­front székházában, ahol Nyári Sándor, a népfront megyei titkára nyitotta meg a tanácskozást. A cso­portmegbeszélésen részt vett és felszólalt Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának titkára. Felszó­lalásában tájékoztatta a kép­viselőket az MSZMP Politi­kai Bizottságának 1977. ok­tóber 4-i határozatáról, vala­mint a párt megyei végre­hajtó bizottság ülésén tör­tént képviselői mun­ka érté­keléséről. Ezt követően Varga Zsig­­mond, országgyűlési képvise­lő, csoportvezető ismertette a soron következő országgyű­lés ülésszakának tárgysoro­zatát. A képviselők megvi­tatták a várhatóan a parla­ment elé kerülő belkereske­delmi törvényjavaslatot. Ez­zel párhuzamosan megtár­gyalták megyénk kereskedel­mi ellátásának helyezetét, amelyen részt vett Kolozsi Gyula, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettes. A megyei tanács vb-ü­léséről jelentjük Biztatónak ígérkezik a megye zöldség-, gyümölcsellátása Napirenden a ZÖLDÉRT A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága március 14-én tartotta ülését Békéscsabán dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes elnökletével. Elsőként Török Imre, a ZÖLDÉRT igazgatójának írásos beszámolóját vitatták meg a vállalat tevékenységé­ről, a megye zöldség-, gyü­mölcsellátásáról. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbb 1975 áprilisában tárgyalta a vál­lalat (MÉK) munkáját. Az akkor hozott ajánlások és javaslatok végrehajtása be­lenyúlik a jelenlegi vállalat tevékenységébe. Ugyanis 1977. április 1-én a jogutód­lás és jogfolytonosság bizto­sítása mellett az ország 18 megyéjében, így Békés me­gyében is megalakult a Zöldség, Gyümölcs Kereske­delmi Vállalat, a ZÖLDÉRT. Ezzel a szervezeti változással nagyobb önállósághoz jutott a ZÖLDÉRT, megvalósult a központi irányítás is a ZÖLDKER által. Így lehető­ség nyílt az áruk gyors át­csoportosítására, a szükséges helyeken a zöldség-gyümölcs pótlására, ami a lakosság folyamatos és választékosabb ellátását tudja biztosítani. A jelentés arról ad szá­mot, hogy a vállalatnál a burgonya, zöldség, gyümölcs felvásárlása 1976-hoz képest az elmúlt évben 42 száza­lékkal növekedett, de ked­vező az 1978-ra tervezett és várható felvásárlás növeke­dése is. Jónak értékelte a testület, hogy a vállalat az elmúlt évben a központi irányelveknek megfelelően, a tőle telhetően felvásárolt minden felkínált, étkezésre alkalmas vagy felhasználható burgonyát, zöldséget, gyü­mölcsfélét — bár még így is maradt felvásárolatlan ter­més egyes termelőszövetke­zeteknél, termelőknél. Ta­pasztalható, hogy a kister­melői termelési kedv meg­nőtt. A termelők különböző helyekről szerezték be a ve­tőmagokat, szaporító anya­gokat. Emiatt azonban a megtermelt árufajták és azok minősége rendkívül he­terogén, főleg a szabadon vásárolt árukból. Éppen ezért­­egyöntetű árut még belföldre is nehéz volt ösz­­szeválogatni, ezekből pedig exportot nagyon kicsi meny­­nyiségben tudtak biztosíta­ni, mindamellett, hogy a kistermelőktől 438 vagon árut vettek át. Így főleg a szaba­don felkínált áruk minősége okozott e tekintetben több za­vart. A múlt évi kedvező terméseredmények azonban mégis bőséges árut biztosí­tottak a kereskedelemnek. Nőtt a szabadpiaci forgalom is. Az árubőséget mutatja, hogy az állami iparnál törté­nő értékesítés növekedett és az exportszállítások megkét­szereződtek az előbbi évhez képest. Biztató, hogy a me­gye lakosságát is folyamato­san és minőségben el tudták látni. Az 1978-ra kötött szerződéses árufedezet egé­szében biztosítani tudja a megye lakosságának ellátá­sát. A vállalat tevékenységé­hez tartozik, hogy a burgo­nya, zöldség, gyümölcs stb. forgalmazása mellett to­vábbra is foglalkozik a hús­­feldolgozással. Az elmúlt év augusztusában­­ helyezték üzembe — 107 millió forin­tos beruházással — az új vá­góhidat és húsfeldolgozó üzemet Békéscsabán. Bár az első hónapban a tervezett vágási és feldolgozási kapa­citást nem tudták megfele­lően kihasználni. Ami a fejlesztést illeti, az V. ötéves terv készítése so­rán a zöldség-gyümölcs nagy- és kiskereskedelmi há­lózat fejlesztésére, gépesíté­sére, szállítókapacitás, szo­ciális ellátottság javítására 140 millió forintot terveztek. Eddig a nagykereskedelmi hálózatokat 390 vagonos bur­gonyatárolóval, válogató- és csomagológépekkel bővítet­ték. A fejlesztés összege 29 millió forint. A tervidőszak hátralevő éveiben mintegy 6 ezer négyzetméter alapterü­letű raktárakat és hagyma­szárító üzemet akarnak meg­valósítani. Az áruválogatást, csomagolást és a rakodást tovább kívánják gépesíteni. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a fej­lesztés szükséges és indokolt, de ehhez állami támogatás kell, mert saját erőből a vállalat ezt megoldani nem tudja. A testület megfelelőnek ítélte a hosszú távú termék­értékesítési szerződések meg­kötését. A vállalat az 1978. évi termékértékesítési szer­ződéskötést gyakorlatilag az elmúlt év december 31-ig befejezte. A szerződéssel kapcsolatos tapasztalatok rö­viden úgy foglalhatók ösz­­sze, hogy a termelési kedv változatlanul jó! Még több termelő is igényt tartana a szerződések megkötésére. A termelés szervezésére kedve­zően hatott és hat a hosszú távú termékértékesítési szer­ződés, amelyben a legtöbb áruféleségre álló védőárakat garantál a vállalat. Csak egy példa: a Békés megyei Ag­ráripari Egyesülés körzeté­ben 600 vagon vöröshagyma termesztésére kötöttek szer­ződést a termelőszövetkeze­tek. A megyei ÁFÉSZ-ekkel 496 vagon áru termelésére és átvételére szól a szerződés ebben az évben. Ami ör­vendetes, a szerződéskötések alapján a termelőknek az igényelt vetőmagvakat, sza­porítóanyagokat időben és a szükséges mennyiségben biz­tosítani tudja a vállalat. Szó esett arról is, hogy megyénk közismerten tartóz­kodik a bogyós és a nyári gyümölcsök termesztésétől. Ezért a lakosság ellátásáért, választékának bővítéséért a vállalat 130 vagon árut sze­rez be, főleg szamóca-, mál­na-, őszibarack-, nyárialma- és körteféleségekből. A zöldség-gyümölcs ellátásá­nak biztosításán túl ebben az évben a lakosságnak 60 ezer sertés és 10 ezer juh levágását, feldolgozását ter­vezik. Az előállított termé­kek kétharmada megyénk­ben, egyharmada pedig a fő­városban kerül forgalomba. Hasznosnak tartaná­­a testü­let, ha ezeknek a kiváló áruknak — csabai kolbász stb. — a külföldi piacon is találnának helyet. Úgy állapította meg a tes­tület, hogy a vállalat mun­kájában több erőfeszítést kell tenni a hatékonyabb gazdálkodásért, ami megfe­lel a termelőknek, a fogyasz­tóknak, a népgazdaságnak. Végül is a testület jóváha­gyólag tudomásul vette és elfogadta a jelentést. Felhív­ta a figyelmet, hogy a ház­táji és a kisegítő gazdasá­gok, tagcsoportok termelés­­szervezése, áruik biztonságos értékesítése érdekében te­gyék még porosabbá a vál­lalat és az ÁFÉSZ kapcsola­tát. Biztosítsák a megye la­kosságának burgonya, zöld­ség, gyümölcs folyamatos el­látását az év minden szaká­ban, s ide tartozik a fél és konyhakész áruk előállítása is. Felhívta továbbá a figyel­met, hogy a vitában tett ész­revételeket hasznosítsa a vállalat vezetése. Ez vonat­kozik a termelés, forgalma­zás, a partnerkérdésekre is. A szervezeti változást, az intézkedéseket kövesse a nagyon indokolt szemlélet­­változás , mert nem min­dig esik egybe az ígéret és a cselekedet. Növelni szük­séges a vezetői munka igé­nyességét. A továbbiakban elfogadta a testület Hangyái Albert osztályvezető beszámolóját a gazdasági osztály tevékeny­ségéről, majd megvitatta és jóváhagyta dr.­ Romvári László pénzügyi osztályve­zető jelentését az elmúlt évi költségvetési revíziók ta­pasztalatairól. Ezt követően a testület tudomásul vette Bagyinka Mihály munka­ügyi osztályvezető-helyettes tájékoztató jelentését a ta­nácsi vállalatoknál levő munkaverseny-mozgalomról. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság előterjesztés alapján döntött az 1977. évi településfejlesztő társadalmi munka helyezési sorrendjé­ben és díjazásában, vala­mint a személyeknek ado­mányozható, „Településfej­lesztő társadalmi munkáért, Békés megye” kitüntető érem odaítéléséről. A végrehajtó bizottsági ülés bejelentések tudomá­sulvételével ért véget. Megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok eseményei Az ifjúsági mozgalomban ,a tavasz a kiemelkedő esemé­nyek, rendezvények idősza­ka. Ekkor tartják az alap­­szervezetek a beszámoló, ve­zetőségválasztó, tervtárgya­ló taggyűléseket, és ezekre hónapokra esik a forradalmi ifjúsági napok rendezvény­­sorozata. Több mint 10 éve, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagsága a FIN keretében köszönti, ün­nepli március 15-ét, márci­us 21-ét és április 4-ét. Me­gyénkben is egyre több fel­nőtt kapcsolódik be a forra­dalmi ifjúsági napok alkal­mából szervezett rendezvé­nyekbe, megmozdulásokba. Az idén tovább folytatódik a kezdeményezés : a FIN időszakában, a KISZ—úttörő testvérkapcsolat keretében a kisdobosok, úttörők is részt vesznek a programokon, fel­adatokat vállalnak. A forradalmi ifjúsági na­pokon megyénk ifjúsági ki­fejezésre juttatja, hogy tisz­telettel őrzi és ápolja törté­nelmünk haladó hagyomá­nyait, forradalmi emlékeit; hogy legfontosabb feladatá­nak tekinti a fejlett szocia­lista társadalom építését, s hogy szolidáris a világ ha­ladó erőivel, a békéért, a biztonságért, a társadalmi haladásért vívott harcban. A FIN keretében megyénkben is sor kerül a fiatalokat foglalkoztató kérdésekről fo­lyó vitákra, eszmecserékre: az ifjúsági vitakörökben, if­júsági klubokban a szocia­lista életmód a vitatéma. A FIN rendezvénysorozata is sok alkalmat kínál arra, hogy a KISZ-alapszerveze­­tek, ifjúsági brigádok és if­júsági klubok, valamint a KISZ-, úttörőcsapatok kap­csolata tovább erősödjék, mind tartalmasabbá váljék. A három forradalmi év­forduló megünneplése a március 14—15-i forradalmi dalok fesztiváljával veszi kezdetét, amelyet a KISZ Békés megyei bizottsága, az SZMT, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya, a Me­gyei Művelődési Központ és a KÓTA megyei szervezete rendez Békéscsabán. A KISZ és a Hazafias Népfront he­lyi bizottságai megyeszerte koszorúzási ünnepségeken emlékeznek meg 1848. már­cius 15-étől, a középfokú tanintézetekben ifjúsági nap keretében politikai, kulturá­lis és sportprogramokat bo­nyolítanak le. Március 21-én a KISZ-fiatalok is részt vesznek a tanácsköztársasági emlékhelyek, emlékművek koszorúzásán, KISZ-alapító­­tagokkal találkoznak. A KISZ Békés megyei Bizott­sága ezen a napon kitünteté­si és jubileumi ünnepséget rendez. S a harmadik nagy tavaszi ünnepünkön, április 4-én a megye ifjúsága, élén a KISZ-esekkel, méltókép­pen kívánja köszönteni fel­­szabadulásunk 33. évforduló­ját. Az ifjúkommunisták részt vesznek a megemléke­zéseken, a koszorúzásokon, a KISZ-alapszervezetek, úttö­rőcsapatok képviselői kö­szöntik lakóhelyükön a fel­­szabadulás előtti párttagokat, az MKP alapító tagjait. A városi és községi KISZ- bizottságok ifjúsági napot szerveznek. Kitüntetések Az Országos Közlekedés­­biztonsági Tanács március 10-i ülésén a Haza Szolgála­táért érdemérem arany fo­kozatával tüntette ki dr. Fleischmann József közleke­dési ügyészt, a Békés megyei KBT elnökségi tagját. Az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács emlékplakettjét kapta dr. V. Fodor Endre Bálint jogtanácsos, az MKBT versenybizottságának vezető­je. A közlekedési és posta­ügyi miniszter dicséretét kapta Petykó Béla KRESZ- sza­kreferens, a Kemény Gá­bor Szakközépiskola tanára, az MKBT versenybizottságá­nak a tagja.

Next