Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N­E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Ára: 1,20 forint Hatékonyak voltak az ellenőrzések Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabán ülést tar­tott a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, me­lyen részt vett Dobos Ist­ván, a KNEB elnökhelyette­se. Első napirendi pontként Józsa Béla, a megyei NEB elnöke a múlt évi munkáról számolt be. Megyénkben 1833 népi el­lenőrt tartanak számon, kö­zülük 1334-et vontak be a vizsgálatokba a múlt évben. Többségük nagy gyakorlat­tal rendelkezik, 5—10 éve folytat ellenőrzési munkát. Feladatuknak szakszerűen és lelkiismeretesen tettek eleget. A múlt évben 564 vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél tartottak vizs­gálatot. Munkájuk során nagy figyelmet fordítottak a politikai, a társadalmi, a szociális és kulturális cél­kitűzések, valamint a lakos­ság életkörülményeivel kap­csolatos rendelkezések vég­rehajtására, a társadalmi tu­lajdon védelmére, az állam­­polgári fegyelem megszilár­dítására, a bejelentések ala­pos vizsgálatára. Az ellen­őrzött szerveknek segítséget nyújtottak a fogyatékossá­gok felszámolásához, a fej­lődés meggyorsításához, a döntések megalapozásához. A vizsgálatok tapasztalatait összegezve gyakran éltek a népi ellenőrzési bizottságok felhívással, javaslattal, vagy szignalizációval. Személyes felelősséget leggyakrabban a közérdekű bejelentésekre in­dított vizsgálatoknál álla­pítottak meg. Kedvező volt, hogy nem egy vállalat, szö­vetkezet már a vizsgálat ideje alatt intézkedéseket tett a szabálytalanságok meg­szüntetésére. A munkahe­lyek dolgozóival, s a lakos­sággal különböző fórumo­kon ismertették a vizsgála­tok eredményeit. Ezeken a rendezvényeken a múlt év­ben több mint 2 ezren vet­tek részt. A tapasztalatok széles körű ismertetése nagyban hozzájárult az el­lenőrzési munka hatékonysá­gának fokozásához. A vizs­gálatok alapján megállapít­ható, hogy megyénk gaz­dálkodó szerveinek tevé­kenysége eredményes volt a múlt évben. Ám tennivaló is akadt. Különösen a szerző­dési fegyelem erősítésében. A beszámolót hozzászólá­sokkal kiegészítve fogadták el, majd az ez évi munka­tervet tárgyalták meg. Az ülés bejelentésekkel ért vé­get. XXXV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM a MÉM és Békés megye vezetőinek tervegyeztetése Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabán a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint Bé­kés megye vezetői egyeztet­ték az ágazat idei feladatait. A tárgyaláson a MÉM részé­ről jelen volt dr. Dénes La­jos miniszterhelyettes és ve­zető munkatársai, megyén­ket Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese képviselte. Először Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője az elmúlt évi tárgyalások célkitűzéseit te­kintette át, majd az ágazat tavalyi eredményeit vázolta. Mint mondotta, Békés megye mezőgazdasága és élelmi­szeripara az ország életében vezető helyet foglal el. Az ágazat teljesítette a rá háru­ló feladatokat. A megye me­zőgazdasági tervei kerültek ezután napirendre. A búza­termő terület a tavalyihoz képest némileg nő. A terv az, hogy a termésátlagok a költségekkel arányosan nö­vekedjenek. Kukoricából ta­valy a megyei üzemek igen jó termést takarítottak be, az idén 1,5 százalékkal nő e fontos takarmánynövény ve­tésterülete. A zöldségter­mesztés vetésterülete a fel­­vásárlási igény szerint ala­kul. Az állattenyésztés is szép eredményekkel büszkélked­het: 7,2 százalékkal nőtt a tejfelvásárlás, a sertésfelvá­sárlásban is rekord született. A megye nagyüzemei és kis­gazdaságai több mint 850 ezer hízót adtak a népgazda­ságnak, a feldolgozóiparnak. Az idén a legdinamikusab­ban fejlődő ágazat a juhá­szat lesz. Dr. Dénes Lajos minisz­terhelyettes elemezte az ál­lattenyésztés és a növény­­termesztés arányát, melyet a minisztérium jónak tart. A takarmányfelhasználás az or­szágos átlagnál kedvezőbben alakul a megyében. A jövőre elkészülő takarmányvizsgáló laboratórium jó szolgálatot tesz majd az állattenyésztés­nek, ugyanis Békés megye nagyüzemei évente csaknem 5 milliárd forint értékű ta­karmányt használnak fel, s egy-két százalékos megtaka­rítás jelentős eredményeket jelenthet. A tervegyeztető tárgyalás befejező részében az öntözés és a melioráció került sorra. A miniszterhe­lyettes elismeréssel szólt ar­ról a kezdeményezésről, mely során a megye vezetői azon fáradoznak, hogy a termőte­rületet növeljék. A tanácskozást követően a miniszterhelyettes ellátoga­tott a Békéscsabai Hűtőház­ba. Eredményesen teljesítené feladatát az MHSZ Január 31-én, tegnap Bé­késcsabán, a Honvédelem Házában rendezte szokásos évzáró apparátusi értekezle­tét az MHSZ Békés megyei vezetősége. A megjelenteket Ivicz Im­re alezredes, az MHSZ me­gyei titkára köszöntötte, aki bevezetőjében elmondotta, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség eredményesen tel­jesítette az elmúlt évben is a rábízott feladatokat. Elé­gedetten állapította meg, hogy a szövetség jó társa­dalmi alapokkal rendelkezik. Az MHSZ több ezres aktíva-­ hálózata eredményesen ol­dotta meg feladatait, kivet­ték részüket a Tanácsköztár­saság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére ren­dezett és meghirdetett szo­cialista versenymozgalom­ból, méltóképpen ünnepelték meg Alkotmányunk törvény­be iktatásának 30. évfordu­lóját. Nagy teret szentelt az idei feladatok ismertetésé­nek. Ugyanúgy, mint az élet más területein, a szövetség­ben is nehezebb körülmé­nyek között, magasabb szin­ten, hatékonyabban kell te­vékenykedni. Korszerűbb kö­rülmények, új szervezeti ke­retek között kell majd mun­kálkodni. Készülnek pártjunk XII. kongresszusára, és úgy szervezik munkájukat, hogy a rájuk vonatkozó határoza­toknak eleget tudjanak ten­ni. Összegezni kell az V. öt­éves tervben megvalósított feladatokat, és el kell készí-­ teni a következő tervidőszak legfontosabb célkitűzéseit. Az idén kerül sor hazánk fel­­szabadulásának 35., a Varsói Szerződés fennállásának 25., és a demokratikus hadsereg megalakulásának 35. évfor­dulójára. Megfelelő szervező és propagandamunkát kell folytatni az április 4-i nagy­szabású díszszemle méltó ke­retek közötti lebonyolításá­ra, a forradalmi ifjúsági na­pok rendezvénysorozataira, a Repülő Csillag túrára és a női aktívaértekezletre. Felszólalt Benkő Bálint, a megyei titkár helyettese is, aki elmondotta, hogy az MHSZ klubjai és szervei eredményesen, az igényeknek megfelelően oldották meg a sorkötelesek, a tartalékos hadkötelesek képzését. To­vább sikerült bővíteni a tö­megsportot. Hogy csak két számot említsünk: az össze­tett honvédelmi versenyen 51-en, a honvédelmi kupa lö­vészversenyeken több tízez­ren vettek részt. A minősé­gi sportok közül legsikere­sebbek voltak a modellezők és az ejtőernyősök. A gazdasági munkát Bori György értékelte, majd Ivicz Imre összegezte a tapasztal­takat, értékelte a vezetői, irányítómunkát, a káder- és személyügyi feladatokat. Az ÉVIG mezőkovácsházi telepén az elmúlt esztendőben helyeztek üzembe két japán cik­lusvezérlésű automata esztergagépet. A két gépen egyszerre egy ember dolgozik, a villany­­­­motorok pajzsrészét munkálják meg vele­Fotó: Veress Erzsi Az Országos Bányagépgyártó Vállalat bányászati berendezé­seket készít. A legfontosabb termékük a lejtő-rakodó gép, amely a szénfal megközelítéséhez szükséges vájatot termeli ki, és az anyagot kihordószalagra vagy közvetlenül csilléire rakja. 1979-ben új típusú gépek sorozatgyártását kezdték meg, melyek az eocén-program keretében­ hazai bányákban dol­­­­goznak majd (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) Befejeződött az iskolai első félév Az érdemjegyek befolyásolhatják a pályaválasztást Csütörtökön befejeződött az első félév az általános és a középfokú iskolákban, s a következő napokban viszi haza az 1 millió 127 ezer kis­iskolás és a 200 ezer közép­­iskolás diák félévi értesítő­jét. A diákok első félévi mun­káját az idén, a korábbiak­hoz viszonyítva csaknem egy hónappal később értékelték a tanári karok — mondotta Szabó László, az Oktatási Minisztérium általános isko­lai főosztályának vezetője az MTI munkatársának. — A tanítási idő 192 nap tanévenként, azaz megköze­lítőleg tíz hónap, amelyből eddig négy hónap jutott az első és hat hónap a második félévre. Az aránytalanság már hosszú évek óta gond volt, s mind több pedagógus tette szóvá. A diákok köré­ben népszerű őszi társadal­mi munkák is az első rövi­­debb félév idejét szűkítették. A tizenegy napos tanítási rend, azaz a szabad szom­­j­bat bevezetésével újabb na­­­­pok „estek ki” az első fél­­­­évből. A pedagógusoknak­­ igen rövid időszak tapaszta­­l­­atai alapján kellett minősí­­­­teniük a tanulókat. Ezért is­­ javasolták, kérték, hogy a­­ minisztérium változtasson­a­­ helyzeten. A pedagógusok és a mi­­­­nisztérium szakemberei is­­ tudták, hogy nemcsak elő­­­­nyökkel, hanem bizonyos ne­­­­hézségekkel is jár a tanév­­ pontosabb felezése. Amíg a­­ korábbi rendszerben — a fél­­­­év zárása után — a téli szü­­­­net alatt lehetett az érte­­­­kezleteket tartani, az osztá­­l­­yozó naplókat lezárni, a fél­­­­évi értesítőket megírni, most­­ a tanítással párhuzamosan­­ kellett mindezt elvégezni. Ez­­ nem egyértelműen hátrány­­ azonban, hiszen a pedagógu­­­­soknak ezentúl nem kell a­­ téli szünetben dolgozniuk, ők­­ is pihenhetnek, felkészülhet­­­­nek a további feladataikra. Ami a félévi értesítőt ille­­­­ti: változatlan, hogy a nevelő­sök nem minden diákot osz­tályoztak. Az iskola immár harmadik éve fejlesztési sza­kasznak tekinti az első és a második osztályt, s az erről szóló rendelkezés értelmében nem osztályozzák érdem­jeggyel a kisdiákok teljesít­ményét. Az elsősök szüleit az el­következő napokban szóbeli, illetve írásbeli szöveges ér­tékelésben tájékoztatják gyermekük eredményeiről, a második osztályosok félévi értékelése pedig „jól megfe­lel”, „megfelelt” és esetleg „mulasztás miatt nem minő­síthető” bejegyzésből áll. A sokéves gyakorlat szerint nem kaptak osztályzatot az általános iskola 5. osztályo­sai, és nem osztályoztak a pedagógusok azokból a tár­gyakból sem, amelyekkel az idei tanévben ismerkedtek először a diákok. Ilyen tan­tárgy például a 3. osztály­ban a fogalmazás, a 6-ban a fizika, a 7-ben a kémia. A félévi értesítő egyébként nem egyedüli formája a ta­nulmányi munka értékelésé­nek. Az ezt szolgáló szülői értekezleteket februárban tartják meg. A végzős diákok szüleivel ugyancsak találkoznak még az osztályfőnökök az elkö­vetkezendő hetekben, a sze­mélyes megbeszélések témá­ja a pályaválasztás lesz. Az általános iskolákban az idén 118 ezer tanuló fejezi be ta­nulmányait, túlnyomó több­ségük — a korábbi évekhez hasonlóan — várhatóan to­vább tanul. Választásukat segítik az Oktatási Minisz­térium által kibocsátott és a gimnáziumi, valamint a szak­középiskolai követelménye­ket és lehetőségeket ismer­tető tájékoztatók. A megfe­lelően kitöltött továbbtanu­lási lapokat a szülőknek az iskolákba kell benyújtaniuk, ahonnan azokat március 20- ig továbbítják az első he­lyen megjelölt középfokú is­kolába — mondotta befeje­zésül Szabó László.

Next