Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTÓBER 1., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Korunkban a nemzetiségi kultúra érzését számos tényező indokolja Békéscsabán megkezdő­dött a nemzetközi nemzetiségi néprajzkutató konferencia Tegnap, kedden délelőtt a békéscsabai Kulich Gyula If­júsági és Úttörőház nagyter­mében Európa 11 országá­nak és hazánknak közel 200 néprajzkutatója jött össze a XI. nemzetközi nemzetiségi néprajzkutató konferencia háromnapos eseménysoro­­atának megnyitójára. A megjelenteket és az elnök­égben helyet foglalókat dr. Becsei József, a Békés me­gyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte, köztük Puja Frigyest, Békés megye or­­szággyűlési képviselőjét, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterét, Frank Feren­cet, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, az MSZMP Békés megyei bizottsága első titkárát, dr. Molnár Feren­cet, az MSZMP Központi Bi­zottsága osztályvezető-helyet­tesét, dr. Jenei Jenő kandi­dátust, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat fő­titkárhelyettesét, Tálasi Ist­ván akadémikust, a Magyar Néprajzi Társaság igazgató­ját, dr. Balassa Ivánt, a kon­ferencia előkészítő bizottsá­gának elnökét, valamint a magyarországi nemzetiségek demokratikus szövetségei fő­titkárait, a rendező szervek, valamint Békés megye és Békéscsaba párt-, állami és társadalmi szerveinek veze­tő képviselőit. Ezt követően Araczki János, a tanácsko­zásnak otthont adó város ta­nácselnöke köszöntötte a résztvevőket. Balassa Iván ezután Puja Frigyesnek ad­ta át a szót. Tisztelt Konferencia! Kedves Vendégeink! Számomra jutott az a meg­tisztelő feladat, hogy Békés megye országgyűlési képvi­selőjeként köszöntsem Önö­ket, a II. nemzetközi nemze­tiségi néprajzkutató konfe­rencia résztvevőit, az Auszt­riából, Csehszlovákiából, Finnországból, Jugoszláviá­ból, Lengyelországból, az NDK-­ból, Norvégiából, az­­TSZK-ból, Olaszországból, Romániából és a Szovjet­­uióból érkezett tisztelt ven­­­geinket és a jelenlevő ha­si résztvevőket. A konferencia célja a nem­zetiségi néprajzi kutatás elvi és gyakorlati kérdéseinek tu­dományos vizsgálata; előse­gíteni a nemzetiségek, a kis etnikai csoportok hagyomá­nyainak tudományos feltárá­sát, megismerését és tovább­fejlesztését a nemzetközi együttmunkálkodás útján. Ezt követően Puja Frigyes a konferencia céljának a népek közötti együttműködés munkájában betöltött szere­pét elemezte, majd előadói beszédét így folytatta: A ren­dező szervek az 1975-­ben ugyanitt megtartott első konferencia sikerére és aján­lásaira építve határozták el a második összehívását. Idő­szerűségét és szükségességét indokolja az is, hogy a kü­lönböző szubkultúrák, nem­zetiségek, a különböző etni­kai csoportok és kisebbsé­gek kultúrájának kérdése vi­lágszerte egyre inkább a fi­gyelem középpontjába kerül. E kultúrák fejlődésének egyes országok társadalmi rendszere kedvez, máshol a korábbinál nagyobb támoga­tásban részesülnek, így egy­re inkább megújulnak, mind szélesebben kibontakoznak, tárják fel sajátosságaikat, színeiket. Mindez egyre na­gyobb súllyal járul hozzá az össznemzeti és egyetemes kultúra gazdagodásához. Ez a folyamat jellemző az egész világra; a feladat nem ennek a visszaszorítása, el­lenkezőleg, fejlődése elől el kell távolítani minden aka­dályt. Vigyázni kell azonban arra is, nehogy egyesek a nemzetiségi politikában itt­­ott még meglevő hiányossá­gokat e nemes folyamatok diszkreditálására használják fel. A nemzetiségi, a kisebbsé­gi lét egyik alapvető meg­határozó eleme az anyanyelv, a másik a sajátos nemzeti kultúra, a népi hagyományok rendszere. Úgy vélem, hogy korszakunkban a nemzetisé­gi, a kisebbségi kultúra mentését, vizsgálatát, és en­nek érdekében a nemzetközi összefogást nemcsak politi­kai tényezők indokolják. Sürgetnek azok a nagymére­tű társadalmi változások, a hatalmas gazdasági mozgató erők is, amelyek általában, de főként a kisebb létszámú nemzetiségek, kisebbségek nyelvét, kultúráját gyengí­tik. E kérdésben a kölcsönös megértésnek és együttműkö­désnek talán sehol a világon nincs olyan jelentősége, mint éppen Közép- és Kelet-Eu­­rópában, ahol a nemzeti, nemzetiségi kérdés megol­datlansága, helytelen keze­lése már több ízben tragikus történelmi események forrá­sa volt A Magyar Népköztársaság­nak ma viszonylag kevés nem magyar lakosa van. Nemzetiségeink szétszórt te­lepülési viszonyaik, nyelvi, nyelvjárási megoszlásuk ma­gukon viselik a Duna-me­­dence viharos történelmének nyomait. Ennek ellenére a Magyar Népköztársaság gon­dosan ügyel a magyarok és a más nemzetiségűek teljes egyenjogúságának érvényesí­tésére. Olyan nemzetiségi politikát folytatunk, amely biztosítja mindazokat a de­mokratikus jogokat, amelye­ket az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozata magában fog­lal, és azokat is, amelyek társadalmi rendszerünk szo­cialista jellegéből, interna­cionalizmusából, humaniz­musából következnek. A mi célunk az, hogy az itt élő német, szlovák, délszláv és román nemzetiségek és a szomszédos szocialista orszá­gokban élő magyar nemzeti­ségek a barátság tényezőivé váljanak, hogy hozzájárulja­nak népeink internacionalis­ta együttműködésének el­mélyítéséhez, az összekötő kapocs, a híd szerepét tölt­sék be országaink között. Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy a nem­zetiségek ne csak megőriz­zék nyelvüket és hagyomá­nyaikat, hanem hogy anya­nemzetük kulturális előreha­ladásával párhuzamosan nemzetiségi kultúrájuk is tovább fejlődjön. Ezután a szónok mindeze­ket számadatokkal is illuszt­rálta. Beszédét a követke­zőkkel folytatta: A nemze­tiségi kultúra megőrzésében és fejlesztésében igen jelen­tős szerep jut a magyaror­szági németek, délszlávok, szlovákok és románok de­mokratikus szövetségeinek, amelyek a mostani konfe­rencia megszervezésében is jelentős szerepet vállaltak. Puja Frigyes részletesen szólt a nemzetiségi szövetsé­gek nyelv- és hagyomány­­ápoló munkájáról, majd a nemzetiségi lakosság tudo­mányos néprajzi vizsgálatá­nak történetéről, mai fel­adatairól, valamint a ma­gyarországi nemzetiségek anyanemzeteinek a magyar­­országi kutatásokat segítő te­vékenységéről beszélt. Elő­adását a következőkkel foly­tatta: Békés megye azon megyék közé tartozik, ahol sok nem­zetiségi lakos él, szlovákok, románok, szerbek. A három nemzetiségi tannyelvű óvo­dában 165 óvodás van, a nemzetiségi nyelvet oktató óvodákban pedig 861 a lét­szám. Öt nemzetiségi tan­­nyelvű iskola működik, amelyben 1148 tanuló tanul, a nemzetiségi nyelvet oktató iskolákban pedig 2794. A békéscsabai szlovák tanítási nyelvű gimnáziumban 68, a gyulai román gimnáziumban 121 a tanulók száma. (Folytatás a 3. oldalon) A konferencia megnyitóján Pója Frigyes, Békés megye országgyűlési képviselője, külügy­miniszter mondott beszédet Európa 12 országának kutatói jöttek el a csabai konferen­ciára Fotó: Gál Edit A Szirén Ruházati Szövetkezet új vonalú, modern anyagok­ból készült ingeinek teljes méretválasztékát felvonultatta a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Újdonság, hogy az ingek nemcsak nyakbőség, hanem ujja és derékhossz szerint is vá­sárolhatók a jövőben. (Képes összeállításunk a BNV-ről az 5. oldalon) Fotó: Lónyai Lácó ei szovjet kultúra házában Békés megyei napok Ma, szerdán délután kerül sor az MSZBT Országos El­nöksége, az MSZMP Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak közös rendezésében a Békés megyei napok megnyi­tására Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. A Békés megyei napok mai ünnepségén Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára nyitja meg a „Szocialista fej­lődés Békés megyében, és a Békés megye népművészete” című kiállítást. Ezt követő­en ,,Békési szőttes” címmel folklórműsort mutat be a gyomai Körösmenti tánc­­együttes, a békési Banda ze­nekar, a füzesgyarmati cite­­razenekar. Ezenkívül Zsíros Márta, Komjáti Márta éne­kel, illetve balladákat mond. A Békés megyei napok megnyitójáról — mivel késő este fejeződik be — pénteki számunkban adunk részletes tudósítást. Középpontban: a műtárgyvédelem Október 3-án, Salgótarján most elkészült, új múzeum­­épületének megnyitásával ve­szi kezdetét az idei országos múzeumi és műemléki hó­nap eseménysorozata — je­lentették be a szervezők ked­den délelőtt a Fészek Klub­ban tartott sajtótájékoztatón. Az új intézmény látogatói elsőként a nógrádi munkás­élet emlékeit bemutató kiál­lítást tekinthetnek meg. A múzeumi hónap közpon­ti gondolata idén a műtárgy­­védelem. Több kiállítás is nyílik e témában, így októ­ber 16-án A múzsák kertje közelről címmel a Magyar Nemzeti Galériában mutat­nak be restaurált festménye­ket, szobrokat és más mű­tárgyakat. Számos felújított műemléki épület, népi tájház is megnyitja kapuit ország­szerte, ezekben főként a vi­dék folklórját szemléltető ki­állítások kapnak helyet. Október: Takarékossági hónap Az idén először október lesz a takarékossági hónap. Az Országos Takarékpénztár a KISZ-szel, a szakszervezet­tel, a népfronttal és a helyi tanácsokkal közösen rendezi meg. A célja az, hogy felhív­ja a figyelmet a takarékosabb életmódra, de ezúttal nem csak a pénz takarékpénztár­ba helyezésére gondoltak a rendezők. A takarékosság ugyan minden korban fontos tényező volt az emberek éle­tére — a takarékossági vi­lágnapot például 1924. óta rendezik meg — de ma már az életmód mellett a gazdál­kodásban is fő szerepet ka­pott. A takarékosság fogal­­ma átértékelődött — kény­­szerűséggé vált. Ez tükröző­dik majd a városok, közsé­gek rendezvényein is, ahol vetélkedőkön, műsoros este­ken, kiállításokon hívják föl a figyelmet a takarékosság értelmére. A központi téma ezzel együtt a pénz lesz. Az október elsején kezdő­dő országos méretű esemény­­sorozat megnyitóját szerdán a Vörös Október Férfi Ru­hagyárban tartják, majd a hónap végén a takarékossá­gi világnapon zárják Sop­ronban.

Next