Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
1981. június 27., szombat Kórusverseny Tarhoson Az V. békés-tarhosi zenei napokon tegnap rendezték meg a kórusok versenyét. Nyolc együttes szerepelt a versenyen, közöttük a békéscsabai Bartók vegyes kar Rázga József és a Békés megyei pedagógus női kar Sárhelyi Jenőné vezényletével. A zsűri ma hirdet eredményt. Délelőtt fél 10 órakor Gulyás György Liszt-díjas kiváló művész, a debreceni Kodály kórus karnagya nyitotta meg a zenepavilonban Rácz István fotóművész kiállítását. A tarhosi énekiskola egykori tanára régi tarhosi képeit, norvégiai és finnországi fotográfiáit mutatja be a zenei napok időszakában, majd a békési múzeumba költöző kiállításon. Gulyás György megnyitja a fotókiállítást A budapesti Tavasz leánykar, karnagy Cseszka Edit A verseny szünetében, a pavilon előtt Fotó: Martin Gábor Medgyessy-emlékkiállítás Békéscsabán Nehéz otthagyni, elszakadni a debreceni Déri Múzeum előtt álló Medgyessy-szobroktól. A lépcsősor mellett álló-ülő allegorikus alakok, a Néprajz, a Művészet, a Tudomány és a Régészet — amelyek 1930-ban születtek, és a hét évvel későbbi párizsi világkiállításon nagydíjat nyertek — szinte tömény kivonatát adják a mintegy négyszáz plasztikai alkotást hátrahagyó szobrász életművének. A száz esztendővel ezelőtt Debrecenben született és 1958-ban Budapesten elhunyt kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Medgyessy Ferenc vitathatatlanul a huszadik századi magyar képzőművészet egyik hallhatatlanja. Alkotásainak élménye, csodája túlmutat a meglehetősen megkoptatott formációjú ünneplések sutaságán, erős indulatú, majd hamarosan kihunyó nekibuzdulásán. Ezek az archaikus művészetek ihlette tömör fogalmazású szoborremekek mára már önálló, a művész nagyságát hirdető emlékművekké nemesedtek. A centenárium alkalmából a közeli napokban emlékkiállítás nyílt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum egyik termében. A hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum anyagát kölcsönözve néhány hétre. Másolatokról, a mester által a vásárhelyi múzeumnak ajándékozott öntőformákból utólag kikerült terrakottákról van szó, igen nagyszámú fotóillusztrációkkal bővítve. Csalódást kelt ez a szűk, s bizonyos értelemben Medgyessy életművéhez méltatlanul csekély tárlat. Aki szemtől szemben nem állt egy-egy köztéri alkotásával, aki nem érezte át emlékművei, kő- és bronzalakjai által közvetített humanista üzenetét, annak nem mondhat sokat ez a húsz fotó, a hét szobor- és négy relief - és domborműmásolat. Természetesen, mint ismeretterjesztő bemutató jelentős és fontos ez a csabai kiállítás, csak éppen az anyag és az alkotó kéz szelleme nincs jelen. Bonyolult és költséges dolog lenne Medgyessy Ferenc életművét vándorkiállítás formájában a magyar nagyközönség elé tárni, akár a centenárium alkalmából is. Bizonyos vonatkozásokban lehetetlen is, hiszen köztéri szobrait aligha lehetne minden alkalommal továbbszállítani. Az eredeti mintázások, a több ezerre tehető vázlatrajzok segítségével azonban hű és méltó tárlatot rendezhettek volna Békéscsabán is. A Munkácsy Múzeumban két eredeti alkotást tekinthet meg az érdeklődő: Búza Barna Medgyessyről készült fareliefjét és a mester egy grafika önarcképét. Igen, kevés, nagyon kevés ez. A repedezett, sokat kiállított másolatok egészen más, meglehetősen hamis élményt keltenek, mint amit Medgyessy például a békéscsabai tisztelőitől megérdemelne. Ettől még Medgyessy a magyar szobrászat egyik legnagyobbika. A látott nagyméretű fényképfelvételek által is reprezentált monumentalitás, erőteljesség és nemes egyszerűség él, a mester nagyságát nem csorbítja. Csak éppen keserű szájízt hagy azokban, akik jegyet váltanak a Tornyai Múzeum által kölcsönzött és a csabaiak által elfogadott kiállításra. (Nemesi) A haját bontó nőalak terrakotta másolata a vásárhelyi strandon álló eredeti fényképével... Fotó: Gál Edit Stan és Pan, a két nagy gyerek Ugyan hányszor nem hallja az ember a hétköznapi beszédben ezt a kifejezést: „Úgy nevettem, mint Stanon és Panon!” Talán ez a legegyszerűbb és legtisztességesebb főhajtás, amellyel a néplélek spontánul adózik a filmművészet utolérhetetlen komikuspárosának, a maga természetes módján akadályozva meg, hogy belepje őket a feledés pora. Stannal és Fannal nevetni annyit tesz mindnyájunk szótárában, hogy az ember simán átadja magát a feltörő jókedvnek, amely eleinte csak a torkát csiklandozza, hogy aztán a kacagás hullámai végül a könnyzacskókat is elérjék. Nevetünk, úgy, mint a gyerekek! Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy 1927-ben bemutatták első közös filmjüket, a Kacsalevest — és sorra, minden új nemzedék átadja magát a két nagy gyerek vagánykodásának, a kikívánkozó kárörömnek, meg a sors kigúnyolásának. Hiszen a körülmények összeesküvése ellenére talpra álló páros ugyan mi másért ilyen ellenállhatatlan ma is, mint éppen ezért a kihívó ártatlanságért, amellyel a fellázadó tárgyak, dolgok, körülmények zűrzavarában mégiscsak győzedelmeskedik. Amikor a dagi Pan, zavarában elkezdi kunkorítani zilált nyakkendőjét, hosszan elmerengve a felvevőgépen, míg Stan bizonytalanságában a feje búbját vakargatja, lebiggyesztett ajkakkal, mármár pityeregve — a publikum tudja: lehet nevetni, itt az újabb geg! A húszas években találkoztak, mindketten nem kis színházi, varietégyakorlatot hagyva maguk mögött. Mint a nagy párosok, ők sem rajongtak egymásért, Neil Simon Napsugárfiúk című komédiájának — állítólag — Stan és Pan volt életbeli megfelelője, de egymás mellé parancsolta őket nemcsak a producerek szerződése, hanem a két típus, amelynek csak együtt, egymás mellett volt értelme, szerepe. Legendás népszerűségük, nagy jövedelmük ellenére, szegényen, elfeledve haltak meg, sikersorozatuk elsősorban az újonnan feltűnt, lényegesen halványabb Abbott és Costello páros produkciói miatt hirtelen megtört, bár a negyvenes évek alkotásai, őszintén szólva, már bizony humoruk szürkeségéről árulkodtak. 1952-ben abbahagyták a forgatást , és ez senkinek sem tűnt fel. Újrafelfedezésüket már egyikük sem érhette meg. De még ma is, ha vígjáték megy valahol, moziban, tévében, olykor fel-felemlegetjük, „úgy nevettem, mint Stanon és Panon!” . . . Nemi ada György EETIUMT. MOZI Nyári rét Különös kisvárosba érkezik Simon Robinson, az új tanító. A festői vidéken furcsa, zárkózott emberek élnek, s a titokzatosságot még fokozza az előző tanító nyomtalan eltűnése. A rendőrség nem keresi, csak utódja — aki szobáját is, szeretőjét is „örökölte” — érdeklődik utána. Ez az egyik cselekményszála a „Nyári rét” című ausztrál filmnek, amelyet bűnügyi történetként tüntettek fel, pedig nem az. (Bár az első képsorok erre engednek következtetni.) A tulajdonképpeni drámai magzat nem a tanító eltűnése, hanem egy különös, még a többieknél is zárkózottabb család élete rejti. A tanító megszereti Sallyt, a kislányt, Jenny Abbott házasságon kívül született gyermekét. Gyakran eljár a csodálatos szigetre, Summerfieldbe, később már nem csak a gyermek miatt. Jennyvel azonban nem tud szorosabb kapcsolatot teremteni a bátyja, David miatt. A néző mindvégig valamiféle szörnyű titkot érez itt, amelyet be is igazol a történet borzalmas befejezése, a hármas gyilkosság. Az ország, ahol a film készült, ugyanolyan távol van tőlünk, mint az életmód, amelyet bemutat. Nem beszélve az ókori drámákba illő testvérszerelemről, amely a mai kor emberétől oly távoli, érthetetlen konfliktuslehetőség. A történethez illő környezetet választott a film színhelyéül Ken Hannam. A világtól távol eső kisváros, a rejtett érzelmeket felkorbácsoló, örökké változó, mégis mindig állandó tenger a befelé fordulást, a beteges elzárkózást jelképezi. A táj jól követte a hangulatváltozásokat, s egyben közép-európai szemnek szokatlan, de gyönyörű látványt nyújtott. Talán ez volt a legnagyobb erénye a filmnek, amellett, hogy egy távoli ország lakóinak életmódjáról adott képet. Nick Tate művészi produkciója emelkedett ki a színészi teljesítmények sorából, s meg kell említeni még a bájos gyremekszereplőt, Michelle Jarmant. Külön említést érdemel Mike Molloy operatőri teljesítménye, és a filmzenét szerző Bruce Smeaton munkája. Nem könnyű véleményt alkotni erről a döbbenetes befejezésű családi drámáról, azt viszont meg lehet állapítani, hogy tömegsikere nemigen lesz. Épp azért, mert — szerencsére — alig akad ma ember, aki hasonló problémákkal küzdene. A csodálatos táj, a távoli életforma megismerése azonban nyújt annyi esztétikai élményt, illetve új ismeretet, hogy nem mondhatjuk üres időtöltésnek a moziban eltöltött két órát. — gubucz — MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Operettfelvételek. 9.29: Thyl Ulenspiegel kalandjai. 10.10: Dzsesszfelvételekből. 11.02 : 30 éves a Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva . .. 12.45: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 13.40: Külföldről érkezett. 14.05: Két otthon között. 14.15: Lajtha László kórusműveiből. 14.30: Péter, Pál előtt. 15.05: Új Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.15: Hol volt, hol nem volt.. . 18.45: 30 éves a Rádiószínház. 19.52: Népdalok. 20.02: Nagy siker volt! 22.10: Sporthírek. 22.15: A kamarazene kedvelőinek. 23.14: Alkésztisz. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mai dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.38: Cigánydalok, csárdások. 9.05: Gyógyüdülésen. 9.20: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 9.42: Házszám 6. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Térzene a Nemzeti Galéria előtt. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Sebestyén András gyermekkórusaiból. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Charley nénje. 15.10: Munkásigazgatók. 15.38: Bummbele Cirkusz. 16.35: Pophullám. 17.30: Lelátó. 19.00: A Color és a Dinamit együttes hangversenye. 19.50: Útközben. 19.55: Sporthírek. 20.00: Szivárvány. 22.00: Szombat esti diszkó. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Kamarazene. 8.44: Magyar művészek operafelvételeiből. 9.31: Mozart Salzburgi szimfóniái. 11.05: Robert Tear énekel. 12.25: 2000 felé. 13.07: Slágerlista. 13.42: Zenekari muzsika. 14.50: Ország, város. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Lazarii Berman zongorázik. 17.25: Magányos fa. 17.30: Sztárok sztereóban. 18.15: Don Carlos. 19.05: Zenekari muzsika. 20.47: Ismert énekesek és együttesek ritkán játszott felvételei. 22.02: őszi nászdal. 22.32: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. Szerkesztő: Merza Jenő. A tartalomból: Hírek, közlemények, lapszemle, hétvégi programajánlat — Piaci helyzetkép — Filmlevél — Heti jegyzet. 8.00: Tudósítások, információk. 8.15: Szerkesztik a hallgatók. Közben: Riportok a hétről. 9.00: Hírek. 9.05: Slágerantikvárium — Előadók abc-ben 9.30—10.30: Vakáció. Helyszíni közvetítések. Riporter: Gulyás Ferenc és Pálréti Ágoston. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna. 9.05: Óvodások filmműsora. 1. Speibl és Hurvinek. 2. A kék kacsa. 9.25: Tízen Túliak Társasága, (ism., f.-f.) 10.05: Csak gyerekeknek! Észak- Amerika indiánjai. 10.30: Pályán maradni, (f.-f.) 11.10: Életet az éveknek, (ism., f.-f.) 11.40: Jean-Christophe, (ism.) 12.35 Keresztkérdés, (ism., f.-f.) 13.55: Mindennap szombat, (ism.) 14.45: Idesüss! (f.-f.) 15.10: Stop! 15.15: Hajótöröttek. 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Reklám, (f.-f.) 16.15: Cirkusz, cirkusz. 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Hamisítók Klubja, (ism.) 17.55: A moszkvai Kreml. 18.30: „A föld nem tud futni.” (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Verse mindenkinek. 20.05: San Francisco utcáin. 20.50: Balthazár professzor. 21.00: Közvetítés a XI. veszprémi tévéfesztivál díjkiosztó ünnepségéről. Kb. 21.30: Makk Károly-sorozat. Macska játék. 23.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.20: Kérem a következőt! ism.) 17.30: Reklám. (f.-f.) 17.35: Tisztelendők. (ism.) 18.35: „Thália papnője.” 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Fejes Endre: Cserepes Margit házassága. (f.-f.) Kb. 20.45: Tv-híradó 2. 22.40: Kósa György — arcképvázlat. BUKAREST 9.30: Spanyol nyelvoktatás. 9.50: Francia nyelvoktatás. 10.10: Emberi sors. (ism.) 11.40: Román nyelvművelés. 12.00: Enescu-emlékműsor. 13.00: Kulturális mozaik. 18.30: Június politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.40: Fórum. 20.00: Hétköznapok képei. 20.30: Tv-enciklopédia. 21.15: Dallas. Filmsorozat, 13. rész. 22.05: Tv-híradó. 22.30: Esti zene. BELGRÁD, MŰSOR 16.30: Hét tv-nap. 17.00: Daloló ifjúság. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Lépések. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Hangverseny 36-ból. 22.00: Szombat este. II. MŰSOR 17.15: Népi muzsika. 17.45: Szórakoztató zenei műsor. 18.00: Komoly zene. 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 20.55: Tárca. 21.50: Sportszombat. 22.10: Komoly zene. 22.40: Hét tv-nap. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor. A XX. század kalózai, 8 órákon Az egér és a macska. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Psyché I., 1. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Nyári rét. Békéscsabai Terv: A Scotland Yard vendége. Gyulai Erkel: Nyolcadik utas a halál. Gyulai Kert: Éjjel-nappal énekelek. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Kérek egy elefántot! 6 és 8 órakor: Sheila meghalt és New Yorkban él. Orosházi Béke: Piedone Afrikában. Orosházi Partizán: Óvakodj a törpétől!