Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

1981. június 27., szombat Kórusverseny Tarhoson Az V. békés-tarhosi zenei napokon tegnap rendezték meg a kórusok versenyét. Nyolc együttes szerepelt a versenyen, közöttük a békéscsabai Bartók vegyes kar Rázga József és a Békés megyei pedagógus női kar Sárhel­yi Jenőné vezényle­tével. A zsűri ma hirdet eredményt. Délelőtt fél 10 órakor Gulyás György Liszt-díjas kiváló művész, a debreceni Kodály kórus karnagya nyitotta meg a zenepavilonban Rácz István fotóművész kiállítását. A tarhosi énekiskola egykori tanára régi tarhosi képeit, norvégiai és finnországi fotográfiáit mutatja be a zenei napok időszaká­ban, majd a békési múzeumba költöző kiállításon. Gulyás György megnyitja a fotókiállítást A budapesti Tavasz leánykar, karnagy Cseszka Edit A verseny szünetében, a pavilon előtt Fotó: Martin Gábor Medgyessy-emlékkiállítás Békéscsabán Nehéz otthagyni, elszakad­ni a debreceni Déri Múzeum előtt álló Medgyessy-szob­­roktól. A lépcsősor mellett álló-ülő allegorikus alakok, a Néprajz, a Művészet, a Tu­domány és a Régészet­ — amelyek 1930-ban születtek, és a hét évvel későbbi pári­zsi világkiállításon nagydíjat nyertek — szinte tömény ki­vonatát adják a mintegy négyszáz plasztikai alkotást hátrahagyó szobrász életmű­vének. A száz esztendővel ezelőtt Debrecenben született és 1958-ban Budapesten el­hunyt kétszeres Kossuth-dí­­jas kiváló művész, Med­­gyessy Ferenc vitathatatla­nul a huszadik századi ma­gyar képzőművészet egyik hallhatatlanja. Alkotásainak élménye, csodája túlmutat a m­eglehetősen megkoptatott formációjú ünneplések suta­ságán, erős indulatú, majd hamarosan kihunyó nekibuz­dulásán. Ezek az archaikus művészetek ihlette tömör fo­­galmazású szoborremekek mára már önálló, a művész nagyságát hirdető emlékmű­vekké nemesedtek. A centenárium alkalmából a közeli napokban emlékki­állítás nyílt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum egyik termében. A hódmező­vásárhelyi Tornyai Múzeum anyagát kölcsönözve néhány hétre. Másolatokról, a mester által a vásárhelyi múzeum­nak ajándékozott öntőfor­mákból utólag kikerült ter­rakottákról van szó, igen nagyszámú fotóillusztrációk­kal bővítve. Csalódást kelt ez a szűk, s bizonyos értelemben Med­­gyessy életművéhez méltat­lanul csekély tárlat. Aki szemtől szemben nem állt eg­y-egy köztéri alkotásával, aki nem érezte át emlékmű­vei, kő- és bronzalakjai ál­tal közvetített humanista üzenetét, annak nem mond­hat sokat ez a húsz fotó, a hét szobor- és négy relief - és domborműmásolat. Ter­mészetesen, mint ismeretter­jesztő bemutató jelentős és fontos ez a csabai kiállítás, csak éppen az anyag és az alkotó kéz szelleme nincs je­len. Bonyolult és költséges do­log lenne Medgyessy Ferenc életművét vándorkiállítás formájában a magyar nagy­­közönség elé tárni, akár a centenárium alkalmából is. Bizonyos vonatkozásokban lehetetlen is, hiszen köztéri szobrait aligha lehetne min­den alkalommal továbbszál­lítani. Az eredeti mintázá­sok, a több ezerre tehető vázlatrajzok segítségével azonban hű és méltó tárlatot rendezhettek volna Békés­csabán is. A Munkácsy Mú­zeumban két eredeti alkotást tekinthet meg az érdeklődő: Búza Barna Medgyessyről készült fareliefjét és a mes­ter egy grafika önarcképét. Igen, kevés, nagyon kevés ez. A repedezett, sokat kiál­lított másolatok egészen más, meglehetősen hamis él­ményt keltenek, mint amit Medgyessy például a békés­csabai tisztelőitől megérde­melne. Ettől még Medgyessy a magyar szobrászat egyik leg­nagyobbika. A látott nagy­méretű fényképfelvételek ál­tal is reprezentált monu­mentalitás, erőteljesség és nemes egyszerűség él, a mes­ter nagyságát nem csorbítja. Csak éppen keserű szájízt hagy azokban, akik jegyet váltanak a Tornyai Múzeum által kölcsönzött és a csa­baiak által elfogadott kiállí­tásra. (Nemesi) A haját bontó nőalak terrakotta másolata a vásárhelyi stran­don álló eredeti fényképével... Fotó: Gál Edit Stan és Pan, a két nagy gyerek Ugyan hányszor nem hallja az ember a hétköznapi beszédben ezt a kifejezést: „Úgy nevettem, mint Stanon és Panon!” Talán ez a legegyszerűbb és legtisz­tességesebb főhajtás, amellyel a néplélek spontánul adózik a filmművészet utolérhetetlen ko­mikuspárosának, a maga ter­mészetes módján akadályozva meg, hogy belepje őket a fele­dés pora. Stannal és Fannal ne­vetni annyit tesz mindnyájunk szótárában, hogy az ember si­mán átadja magát a feltörő jó­kedvnek, amely eleinte csak a torkát csiklandozza, hogy aztán a kacagás hullámai végül a könnyzacskókat is elérjék. Ne­vetünk, úgy, mint a gyerekek! Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy 1927-ben bemutatták első közös filmjüket, a Kacsa­levest — és sorra, minden új nemzedék átadja magát a két nagy gyerek vagánykodásának, a kikívánkozó kárörömnek, meg a sors kigúnyolásának. Hiszen a körülmények összeesküvése elle­nére talpra álló páros ugyan mi másért ilyen ellenállhatatlan ma is, mint éppen ezért a kihívó ártatlanságért, amellyel a fellá­zadó tárgyak, dolgok, körülmé­nyek zűrzavarában mégiscsak győzedelmeskedik. Amikor a dagi Pan, zavarában elkezdi kunkorítani zilált nyakkendőjét, hosszan elmerengve a felvevőgé­pen, míg Stan bizonytalanságá­ban a feje búbját vakargatja, lebiggyesztett ajkakkal, már­­már pityeregve — a publikum tudja: lehet nevetni, itt az újabb geg! A húszas években találkoztak, mindketten nem kis színházi, varietégyakorlatot hagyva ma­guk mögött. Mint a nagy pá­rosok, ők sem rajongtak egy­másért, Neil Simon Napsugár­fiúk című komédiájának — állí­tólag — Stan és Pan volt élet­beli megfelelője, de egymás mellé parancsolta őket nemcsak a producerek szerződése, hanem a két típus, amelynek csak együtt, egymás mellett volt ér­telme, szerepe. Legendás népszerűségük, nagy jövedelmük ellenére, szegényen, elfeledve haltak meg, sikersoro­zatuk elsősorban az újonnan fel­tűnt, lényegesen halványabb Abbott és Costello páros pro­dukciói miatt hirtelen megtört, bár a negyvenes évek alkotásai, őszintén szólva, már bizony humoruk szürkeségéről árulkod­tak. 1952-ben abbahagyták a for­gatást , és ez senkinek sem tűnt fel. Újrafelfedezésüket már egyikük sem érhette meg. De még ma is, ha vígjáték megy valahol, moziban, tévében, oly­kor fel-felemlegetjük, „úgy ne­vettem, mint Stanon és Pa­non!” . . . Nemi ad­a György EETIUMT. MOZI Nyári rét Különös kisvárosba érke­zik Simon Robinson, az új tanító. A festői vidéken fur­csa, zárkózott emberek él­nek, s a titokzatosságot még fokozza az előző tanító nyomtalan eltűnése. A rend­őrség nem keresi, csak utódja — aki szobáját is, szeretőjét is „örökölte” — érdeklődik utána. Ez az egyik cselekményszála a „Nyári rét” című ausztrál filmnek, amelyet bűnügyi történetként tüntettek fel, pedig nem az. (Bár az első képsorok erre engednek kö­vetkeztetni.) A tulajdonképpeni drámai magzat nem a tanító eltűné­se, hanem egy különös, még a többieknél is zárkózottabb család élete rejti. A tanító megszereti Sallyt, a kislányt, Jenny Abbott házasságon kí­vül született gyermekét. Gyakran eljár a csodálatos szigetre, Summerfieldbe, ké­sőbb már nem csak a gyer­mek miatt. Jennyvel azonban nem tud szorosabb kapcsola­tot teremteni a bátyja, Da­vid miatt. A néző mindvégig valamiféle szörnyű titkot érez itt, amelyet be is igazol a történet borzalmas befeje­zése, a hármas gyilkosság. Az ország, ahol a film ké­szült, ugyanolyan távol van tőlünk, mint az életmód, amelyet bemutat. Nem be­szélve az ókori drámákba il­lő testvérszerelemről, amely a mai kor emberétől oly távoli, érthetetlen konflik­tuslehetőség. A történethez il­lő környezetet választott a film színhelyéül Ken Han­nam. A világtól távol eső kisváros, a rejtett érzelme­ket felkorbácsoló, örökké változó, mégis mindig ál­landó tenger a befelé for­­dulást, a beteges elzárkózást jelképezi. A táj jól követte a hangulatváltozásokat, s egyben közép-európai szem­nek szokatlan, de gyönyörű látványt nyújtott. Talán ez volt a legnagyobb erénye a filmnek, amellett, hogy egy távoli ország lakóinak élet­módjáról adott képet. Nick Tate művészi produkciója emelkedett ki a színészi tel­jesítmények sorából, s meg kell említeni még a bájos gyremekszereplőt, Michelle Jarmant. Külön említést ér­demel Mike Molloy operatőri teljesítménye, és a filmzenét szerző Bruce Smeaton mun­kája. Nem könnyű véleményt alkotni erről a döbbenetes befejezésű családi drámáról, azt viszont meg lehet állapít­­ani, hogy tömegsikere nem­igen lesz. Épp azért, mert — szerencsére — alig akad ma ember, aki hasonló problé­mákkal küzdene. A csodála­tos táj, a távoli életforma megismerése azonban nyújt annyi esztétikai élményt, il­letve új ismeretet, hogy nem mondhatjuk üres időtöltés­nek a moziban eltöltött két órát. — gubucz — MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Lányok, asszonyok. 8.52: Operettfelvételek. 9.29: Thyl Ulenspiegel kaland­jai.­­ 10.10: Dzsesszfelvételekből. 11.02 : 30 éves a Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva . .. 12.45: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 13.40: Külföldről érkezett. 14.05: Két otthon között. 14.15: Lajtha László kórusművei­ből. 14.30: Péter, Pál előtt. 15.05: Új Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.15: Hol volt, hol nem volt.. . 18.45: 30 éves a Rádiószínház. 19.52: Népdalok. 20.02: Nagy siker volt! 22.10: Sporthírek. 22.15: A kamarazene kedvelői­nek. 23.14: Alkésztisz. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mai dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.38: Cigánydalok, csárdások. 9.05: Gyógyüdülésen. 9.20: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 9.42: Házszám 6. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Térzene a Nemzeti Galéria előtt. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Sebestyén András gyer­mekkórusaiból. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Charley nénje. 15.10: Munkásigazgatók. 15.38: Bummbele Cirkusz. 16.35: Pophullám. 17.30: Lelátó. 19.00: A Color és a Dinamit együttes hangversenye. 19.50: Útközben. 19.55: Sporthírek. 20.00: Szivárvány. 22.00: Szombat esti diszkó. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Kamarazene. 8.44: Magyar művészek opera­felvételeiből. 9.31: Mozart Salzburgi szimfó­niái. 11.05: Robert Tear énekel. 12.25: 2000 felé. 13.07: Slágerlista. 13.42: Zenekari muzsika. 14.50: Ország, város. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Lazarii Berman zongorá­zik. 17.25: Magányos fa. 17.30: Sztárok sztereóban. 18.15: Don Carlos. 19.05: Zenekari muzsika. 20.47: Ismert énekesek és együt­tesek ritkán játszott felvé­telei. 22.02: őszi nászdal. 22.32: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. Szerkesztő: Merza Jenő. A tartalom­ból: Hírek, közlemények, lapszemle, hétvégi prog­ramajánlat — Piaci hely­zetkép — Filmlevél — Heti jegyzet. 8.00: Tudósítások, információk. 8.15: Szerkesztik a hallgatók. Közben: Riportok a hétről. 9.00: Hírek. 9.05: Slágerantikvárium — Elő­adók abc-ben 9.30—10.30: Vakáció. Helyszíni közvetítések. Riporter: Gu­lyás Ferenc és Pálréti Ágoston. BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna. 9.05: Óvodások filmműsora. 1. Speibl és Hurvinek. 2. A kék kacsa. 9.25: Tízen Túliak Társasága, (ism., f.-f.) 10.05: Csak gyerekeknek! Észak- Amerika indiánjai. 10.30: Pályán maradni, (f.-f.) 11.10: Életet az éveknek, (ism., f.-f.) 11.40: Jean-Christophe, (ism.) 12.35 Keresztkérdés, (ism., f.-f.) 13.55: Mindennap szombat, (ism.) 14.45: Idesüss! (f.-f.) 15.10: Stop! 15.15: Hajótöröttek. 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Reklám, (f.-f.) 16.15: Cirkusz, cirkusz. 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Hamisítók Klubja, (ism.) 17.55: A moszkvai Kreml. 18.30: „A föld nem tud futni.” (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers­e mindenkinek. 20.05: San Francisco utcáin. 20.50: Balthazár professzor. 21.00: Közvetítés a XI. veszprémi tévéfesztivál díjkiosztó ün­nepségéről. Kb. 21.30: Makk Károly-sorozat. Macska játék. 23.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.20: Kérem a következőt! ism.) 17.30: Reklám. (f.-f.) 17.35: Tisztelendők. (ism.) 18.35: „Thália papnője.” 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Fejes Endre: Cserepes Margit házassága. (f.-f.) Kb. 20.45: Tv-híradó 2. 22.40: Kósa György — arcképváz­lat. BUKAREST 9.30: Spanyol nyelvoktatás. 9.50: Francia nyelvoktatás. 10.10: Emberi sors. (ism.) 11.40: Román nyelvművelés. 12.00: Enescu-emlékműsor. 13.00­: Kulturális mozaik. 18.30: Június politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.40: Fórum. 20.00: Hétköznapok képei. 20.30: Tv-enciklopédia. 21.15: Dallas. Filmsorozat, 13. rész. 22.05: Tv-híradó. 22.30: Esti zene. BELGRÁD, MŰSOR 16.30: Hét tv-nap. 17.00: Daloló ifjúság. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Lépések. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Hangverseny 36-ból. 22.00: Szombat este. II. MŰSOR 17.15: Népi muzsika. 17.45: Szórakoztató zenei műsor. 18.00: Komoly zene. 20.00: Külföldi dokumentummű­sor. 20.55: Tárca.­­ 21.50: Sportszombat. 22.10: Komoly zene. 22.40: Hét tv-nap. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor. A XX. század kalózai, 8 órákon Az egér és a macska. Békéscsa­bai Építők Kultúrotthona: Psy­­ché I., 1. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Nyári rét. Békéscsabai Terv: A Scotland Yard vendége. Gyulai Erkel: Nyolcadik utas a halál. Gyulai Kert: Éjjel-nappal éne­kelek. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Kérek egy elefántot! 6 és 8 óra­kor: Sheila meghalt és New Yorkban él. Orosházi Béke: Pie­­done Afrikában. Orosházi Par­tizán: Óvakodj a törpétől!

Next