Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

BÉKÉS MEGYEI N­É­PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJAI 1982. FEBRUÁR 28., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Magyar pártküldöttség járt Rómában Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására február 24—26. között látogatást tett Rómá­ban Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Az MSZMP képviselőjét fogadta Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. Találko­zóra került sor Paolo Bufali­­nivel, és Giancarlo Paret­­tával, a vezetőség tagjával, Maria Birardival, a titkárság tagjával, Antonio Rubbival, a KB tagjával és Rodolfo Mechinivel, a központi el­lenőrző bizottság tagjával. A találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, különösen az európai hely­zet legújabb fejleményeiről, valamint a két párt kapcso­latával összefüggő kérdések­ről. Moszkvai napok Budapesten A moszkvai napok alkal­mából búcsúfogadást adott az MSZMP budapesti bizott­sága és Budapest főváros Tanácsa szombaton a Fészek Klubban. Az eseményen meg­jelentek a rendezvénysoro­zaton hazánkban tartózkodó szovjet vendégek, valamint fővárosunk párt-, állami, tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális életének képviselői. lakóházak hővédelmével véget ért a türelmi idő­szak. A tanácsi építésügyi hatóságok már nem adnak használatba vételi engedélyt azokra az új családi házak­ra és egyéb létesíményekre, amelyek nem felelnek meg a két évvel ezelőtt megje­lent országos hővédelmi mű­szaki előírásoknak. Az ÉVM műszaki fejlesz­tési szakemberei országos munkaértekezleten tárgyal­ták meg a tennivalókat a ta­nácsi építésügyi hatóságok, az építőipari szövetkezetek és kisiparosok képviselőivel, valamint a magántervezők­kel. Felhívták figyelmüket, hogy már az építési enge­dély kiadását is meg kell ta­gadni, ha a tervek nem fe­lelnek meg a hővédelmi szabvány előírásainak. Ezért jó, ha a tervezők és az épí­tők jobban megismerik és alkalmazzák a korszerű szi­getelési megoldásokat. Ezt szolgálta a munkaértekezlet, és az állandó építésügyi ki­állításon most megrendezett szigeteléstechnikai bemutató. A tavaszi BNV-ig nyitva tartó kiállítást hétfőtől pén­tekig, reggel 8 órától délután 4 óráig tekinthetik meg az érdeklődők a budapesti nem­zetközi vásárközpont 18-as számú pavilonjában. Világ proletárjai, egyesüljetek! Egészségügyi dolgozók megyei ifjúsági parlamentje Békés megye egészségügyi intézményében több mint hétezer orvos, gyógyszerész, ápolónő, alkalmazott dolgo­zik. Az egészségügyiek 40 százaléka 35 éven aluli fia­tal. Közérzetüktől, munká­juktól jelentős mértékben függ a betegellátás színvo­nala. Ezért is fordítanak meg­különböztetett figyelmet az egészségügyi ágazat irányítói az állandó véleménycserére, a dolgozók, a fiatalok javas­lataira. Legalábbis ezt ta­pasztalhatták azok, akik részt vettek az egészségügyi ágazatban dolgozók megyei ifjúsági parlamentjén. Az eseményre február 27-én, szombaton Békéscsabán ke­rült sor. A parlament mun­káját figyelemmel kísérte Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, dr. Gál György, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője, Kontsek Aran­ka, az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének alel­­nöke, valamint dr. Erdei Edit, a KISZ KB munkatár­sa is. A korábban írásban kiadott anyaghoz dr. Hor­váth Éva, megyei főorvos fűzött szóbeli kiegészítőt. Az egészségügyben, külö­nösen az elmúlt években, nagy figyelmet fordítottak a pályakezdő fiatalok fogadá­sára, támogatására. Ez alig­ha lehet véletlen. Az el­múlt öt évben ugyanis az orvosok és egészségügyi szakdolgozók számának nö­vekedése elmaradt a kívánt­tól. Megyénkben tízezer la­kosra tizenkilenc orvosi ál­lás jut, s ezzel Békés a me­gyék sorrendjében a 17. he­lyet foglalja el. A társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződések bővíté­sének is köszönhető, hogy csökkent a betöltetlen orvo­si állások száma. A betegel­látás színvonalát kedvezően befolyásolta, hogy a gyulai és a békéscsabai szakközép­­iskolából egyre több szak­dolgozó, ápolónő kerül a megye intézményeibe. Az egészségügyben külön­leges szerepet tulajdonítanak a szakképzésnek. Az utóbbi öt évben több mint hétszá­­zan vettek részt orvosi to­vábbképzésen, és nyolcvan fiatal orvos tett szakvizsgát. A szakképzetlen dolgozók munkájuk mellett kétéves tanfolyamot végeznek. A 35 éven­­aluliak között a szak­képzetlenek aránya megkö­zelíti a 16 százalékot. Az egészségügyben 1977— 78-ban, két lépcsőben vég­rehajtott központi bérrende­zés sokat segített a 35 éven aluliak anyagi helyzetének javításában. A népgazdaság más területén dolgozók át­lagbérének szintjét azonban még így sem érik el. Lakás­gondokkal elsősorban a fek­vőbeteg-intézetekben dolgo­zók küszködnek. A megyei tanács egészségügyi osztá­lyától 1978 óta 118 fiatal ka­pott lakásvásárlási, -építési kölcsönt. Az Egészségügyi Minisz­térium Alkotó Ifjúság or­szágos kiállításán tíz pályá­zattal vettek részt a megye fiataljai. 1968-tól 132 szak­­dolgozatot, közleményt je­lentettek meg. A békéscsa­bai kórházban 1976-tól éven­te nívódíj pályázatot írnak ki. Az egészségügyi­ dolgozók megyei ifjúsági parlament­jén 24 fiatal mondott véle­ményt. Alkotó vita bonta­kozott ki életkörülményeik­ről, munkájukról, az egész­ségügy helyzetéről. Zárszámadás-záró Néha még havazik, de többnyire eső mossa már el a fehér hótakarót. A me­zőgazdasági nagyüzemek hozzákezdtek idei termésük­ megalapozásához: nagyrészt megszórták műtrágyával a 130 ezer hek­tárnyi őszi kalászost. Rajtra készek a ve­tés gépei, lassan kiengednek a fagyott föl­dek. A természet és az emberek készül­nek a tavaszra, az új, termést hozó esz­tendőre. Hogy milyen lesz, az nagyban függ az előző év eredményeitől, mennyi­ben sikerült anyagilag is megteremteni a zavartalan gazdálkodás feltételeit. Megyénkben az elmúlt hetekben 103 szövetkezeti egység, 82 téesz, két szövet­kezet, 18 közös vállalat, egy halászati té­esz készítette el múlt évi munkájának gazdasági és pénzügyi mérlegét. Elkészül­tek a megyei összesítések is, ezekből nem­csak a tavalyi gazdálkodásra, hanem az idei megalapozásra is következtetni lehet. A 103 üzemből öt termelőszövetkezet, egy közös vállalat lett veszteséges, egy té­esz pénzügyi alapjai hiányosak. Egy év­vel korábban ez a szám 13 volt, tehát lé­nyeges a csökkenés. A termelőszövetkeze­tek nyeresége összességében közelíti a másfél milliárd forintot, 26 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. És még egy örvendetes szám: az összesített vesz­teség 47 százaléka az előző évinek. Az összkép tehát feltétlenül kedvező. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a jobb eredmény nehezebb gazdasági kö­rülmények ellenére — vagy talán hatá­sukra? — született. Hogy mi van e mö­gött? Természetesen rengeteg munka, töprengés, és a tervek megvalósítása. A múlt tavasz aszálya nem sok jóval ke­csegtette a gazdákat. Mégis tudtak újíta­ni. Igazítottak a vetésszerkezeten, igye­keztek elvezetni a jelentkező belvizeket. És takarékosan gazdálkodtak. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen jelentősen beleszól­tak a költségtakarékos megoldások a po­zitív mérleg alakulásába. Országosan négy százalékkal csökkent a mezőgazda­ság energiafelhasználása, és ebből a bé­kési üzemek is kivették részüket. Sokan rájöttek arra is, hogy kár volt 1980-ban csökkenteni a műtrágya-felhasználást, mert az­ a termelés rovására megy. Ta­valy mind többen tértek át a talajvizsgá­latokon alapuló okszerű tápanyagellátásra. Fokozták a szövetkezetek ipari tevé­kenységüket. Nyolc téesz kezdett maga­sabb jövedelmet biztosító vállalkozásba, hogy­ az így nyert pénzt alaptevékenységé­nek javítására fordíthassa. Nem szabad kihagyni egy másik fontos termelésnövelő tényezőt. A jó ütemben haladó melioráci­ós beruházások hatása is jelentkezett, több helyen vált biztonságossá a termelés, sza­badultak meg a gazdák a fenyegető víz­től. Éppen a víz az egyik oka, hogy hat szövetkezet vezetése ismét kudarcról szá­molhatott be tagságának. Ezek az üzemek korábban is negatív mérleggel, alaphiány­­nyal zártak. Számukra csak a talajok rendbe hozása után nyílik lehetőség arra, hogy gazdálkodásukat önerőből állítsák talpra. De addig is termelniük kell: búzá­jukat, kukoricájukat továbbra is igényli a népgazdaság. A közeli napokban szaná­lási bizottságok jelennek meg ezekben a gazdaságokban, hogy nagyító alá vegyék a múlt esztendőt, és tanácsokkal, néhol pénzzel segítsék őket kijutni a bajból. Említést érdemel, hogy az idén két té­esz kerül egyedi rendezésre. Nem veszte­ségesek, de nehéz helyzetük indokolttá te­szi, hogy külön pénzügyi támogatás len­dítsen megrekedt gazdálkodásukon, csök­kentse anyagi hátrányukat. Kedvező folyamat, hogy végre megállt az elvándorlás a mezőgazdaságból. Az egyre javuló munkakörülmények mellett szerepe van ebben annak is, hogy az or­szágost meghaladóan, nyolc százalékkal nőtt a dolgozók személyes jövedelme 1980- hoz képest. Megmérettek tehát termelőszövetkezete­ink, közös vállalataink. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy nem találtattak könnyűnek, fajsúlytalannak. Az eredmények összessé­gében nemcsak jók, hanem biztosítékot adnak a további fejlődéshez. Amint az idő engedi, elővezethetik a gépeket, s folytathatják az év megalapozását. M. Szabó Zsuzsa K. J. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kondoroson (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Veress Erzsi Eredmények a kötöttárugyárban Az 1981. évi mérleg sze­rinti részesedés és az 1982-es jóléti és kulturális alap felosztása­­szerepelt a Bé­­késcsabai Kötöttárugyár vál­lalati bizalmi testületének pénteki ülésén, amelyen részt vett dr. Martos István­ná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára is. A napirendi pontokhoz tartozó, előzetes írásos anya­got a bizalmiak már meg­tárgyalták csoportértekez­leteken, s az ott kialakult vélemények nyomán fogad­ták el a beterjesztett javas­latokat. Mielőtt a szavazásra ke­rült a sor, Szajbély Mihály igazgató többek közt el­mondta, hogy a tervezett 43 milliós nyereséggel szemben 50 milliót produkáltak igen nehéz gazdasági feltételek között, amelyeket csak a belső gazdálkodás javításá­val tudtak elérni. Ugyanak­kor jobbak lettek a szociális és munkafeltételek is, új varró- és festőgépeket állí­tottak be. Ritkábban fordul­tak elő ellátási zavarok és kevesebbet túlóráztak. A szállításban még ilyen pon­tos soha nem volt a gyár, hazai viszonylatban is, nem­csak az export terén. A kö­vetkező évekre is olyan vál­lalati stratégiát dolgoztak ki, amely azon alapul, ha egyre nehezebb körűin­ket a belső gazdálkod­vábbi javításával, az ör­ség csökkentésével s jó szervezési­­ intézkedő ellensúlyozzák. S mir van is tartaléka a váll­nak, ezek egyike az a hatal­mas gyártási kultúra, 70 év alatt, a gyárban kiala­kult, felhalmozódott és a stabil munkásgárda. A szakszervezet főtitkára, a kollektíva — a munkások, műszakiak, adminisztratív dolgozók — erőfeszítését hangsúlyozta, amely nélkül ez az eredmény nem szüle­tett volna meg. Majd a sza­bályozók módosítására tért ki: szigorítás ugyan, de a népgazdaság érdekében szük­séges volt. Aztán felolvasta a textilszakszervezet levelét, amelyben­­a központi vezető­ség köszönetet mond Szaj­bély Mihálynak, a Kiskun­­halasi Kötöttárugyárban végzett munkájáért. V. M. Éneklő úttörttrajok találkozója Békésen A Magyar Úttörők Szövet­sége kétévenként rendezi meg az éneklő rajok verse­nyét, találkozóját. A mosta­ni vetél­kedősorozat a koráb­biakhoz hasonlóan az úttö­rőcsapatoknál kezdődött. A közös éneklésben, a dalok, a tábori élet élményeinek feldolgozásában legjobbnak bizonyult rajok a városi-já­rási, onnan a megyei talál­kozókra jutottak tovább. Az éneklő rajok megyei találkozójára február 27-én, szombaton, a békési pártbi­zottság székházában került sor. A versengő rajok közül végül is kilenc érdemelte ki a megyei versenyen való részvételt. Az úttörők ének­lését, feldolgozásait, három­tagú zsűri értékelte. Pataki József, megyei úttörőelnök, Sárhelyi Jenőné, a KÓTA megyei titkára és Kökéndi József, a békési zeneiskola igazgatóhelyettese nem volt könnyű helyzetben, amikor a színvonalas énekbemutatók után szavazni kellett. A zsű­ri döntése alapján az orszá­gos találkozón a békési Pe­tőfi Sándor-úttörőcsapat Korvin Ottó-raja (képünkön) vesz részt. K. J. Fotó: Veress Erzsi

Next