Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

NÉPÚJSÁG * Kedvezett az időjárás Befejezés előtt az őszi betakarítás (Folytatás az 1. oldalról) Őszi búzából a tervezett 2 ezer 750 hektár helyett 2 ezer 960 hektáron került földbe a mag. A teljes terü­leten kikelt és jól fejlett a termelőszövetkezet legfőbb növénye. A tavasziaknak ki­jelölt területből mindössze 300 hektárt nem szántottak még fel. Kukoricát 648 hektáron, rizst 380 hektáron takarítot­tak a termelőszövetkezetben. A betakarított terményeket a termelőszövetkezet saját B— 15-ös típusú szárítóüzemé­ben szárította és tisztította. Zsadányi Sándorné A KUNÁGOTAI BERCSÉNYI TSZ-BEN 1922 hektár búzát, valamint 48 hektár őszi árpát vetet­tek. A növények tőállománya és fejlettségi állapota meg­felelő. A közös gazdaság az 1891 hektár kukoricának a 80 százalékát már betakarí­totta. Jelenleg az átlagtermés mintegy 9,4 tonna körül ala­kult hektáronként. Csaknem ezer hektár kukorica került nyers tárolásra, ami nagyban hozzájárul a tüzelőolaj-fel­használás mérsékléséhez. Nagy feladatot jelent a gaz­daságnak a 657 hektár cu­korrépa betakarítása, mely­ből 150 hektár még felsze­désre vár. Gaál Sándor A NAGYSZÉNÁSI OKTÓBER 6. TSZ-BEN 1933 hektár területen vetet­ték el a búzát, míg az őszi árpát 219 hektáron. Időben került a földbe a mag, azt bizonyítja, hogy a vetések jelenlegi minősége kielégítő. A kukoricából 27 ezer 432 tonna termést arattak le nagy teljesítményű gépek. Az 500 hektár cukorrépa betaka­rítása tegnap fejeződött be. Napraforgóból 389 hektáron 979 tonna termett. Szója 478 hektárról 1050 tonna ter­mést adott, a lóbab 100 hek­tárról 253 tonnát. A talajmunkák is jó ütem­ben haladnak, a tervezett 5 ezer 127 hektárból 3 ezer 520 hektár, azaz 68 százalék már kész. Altalajlazításra 1400 hektáron került sor. Szabó Árpád A GYOMAENDRŐDI LENIN TSZ-BEN október 27-én fejezték be az őszi búza vetését. Az 1769 hektár vetésterület közel egy­­harmadán a széles körben elterjedt, megbízható szarva­­vetési technológiát alkalmaz­ták. A növények fejlettsége jó. A 840 hektár kukorica a tervezett mennyiséget felül­múlva 8,07 tonnát termett hektáronként. A termelőszö­vetkezetben az altalajlazí­tást 2200 hektáron fejezték be, és mintegy 1100 hektár terület szántását még ebben a hónapban szeretnék befe­jezni. Polányi László Kísérleti sertéstelep — ipari televízióval Tető alá kerültek a te­nyésztési kutatások céljait szolgáló, s emellett évi ti­zenöt—tizennyolcezer hízott sertést is kibocsátó, úgyne­vezett nagyüzemi teszttelep épületei a Fejér megyei Kis­lángon, a Béke Termelőszö­vetkezet és a Ka—Hyb Vál­lalat közös beruházásában. Az év végére elkészülő te­lep az első lesz az ország­ban, ahol nagyüzemi körül­mények között, nagyobb ál­latcsoportokon végezhetik el a fajtakorszerűsítést és a húsminőség javítását célzó vizsgálatokat, teszteket. Ku­tatók tanulmányozzák majd az alkalmazott technológiák eredményességét, s kísérik fi­gyelemmel a sertések visel­kedését, értékelik az állatok tulajdonságait. A kampány január közepéig tart Mezőhegyesen zökkenőmentes a cukorrépa feldolgozása Két hónappal ezelőtt kezd­ték el a répa feldolgozását a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában. Az eltelt időszak alatt a gyár szakemberei mintegy 350 ezer tonna répát vettek át a mezőgazdasági üzemektől. Ez az átvételre váró mennyiség több mint kétharmada. A termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban a ked­vező időjárást kihasználva befejező szakaszához­ ért e fontos növény betakarítása. A cukorrépa átvétele ed­dig zökkenőmentes volt. A gyár körzetében az idén a tavalyinál nagyobb mennyi­séget tárolnak prizmákban. Időnként gondot okoz a ré­pa szállítása, kevés a vasúti kocsi. A tárolási veszteség csökkentése és a gyorsabb feldolgozás érdekében a me­­zőhegyesiek várhatóan 50 ezer tonna répát jugoszláviai feldolgozó üzemekbe szállí­tanak. A szerencsi és mát­­ravidéki cukorgyáraknak 40 ezer tonna cukornak valót ad­nak át. Mezőhegyesen eddig több mint 200 ezer tonna répából nyertek cukrot. Az üzem be­rendezései — annak ellenére, hogy ebben az évben nem volt nagyobb korszerűsítő beruházás — jól bírják a terhelést. Ez a karbantartók munkáját dicséri. Az eltelt két hónap alatt a termelés minden szempontból zavar­talan volt. A mostanihoz ha­sonló napi feldolgozási meny­­nyiség mellett a kampány várhatóan január közepéig A gyár eddig mintegy 350 ezer tonna répát vett át a mező­­gazdasági üzemektől Fotó: Veress Erzsi tejenergiával Tavaly kezdte meg a tej­­hűtésnél keletkező hulladék­hőt hasznosító berendezések felszerelését a gazdaságok tejházaiba a Cered­völgye Ter­melőszövetkezet, s az idén, az esztendő végéig üzembe-­­ helyezik a kétszázadikat. Az­­ eljárás lényege, hogy a tej­­­­henészeti tejházak hűtőinek a léghűtéses kondenzátorai he­ l lyett olyan vízhűtéses kon-­­ denzátort kapcsolnak a hű­tőgépre, amelyben a komp­­­­resszió révén nyolcvan fok melegre felhevült hűtőközeg­­ a víznek adja át az enélkül­­ haszontalanul távozó hőt, és­­ így akár fűtésre, akár tech-­­ nológiai célokra közvetlenül­­ használható melegvizet ter­mel, külön energiabefektetés­­ nélkül. A közös gazdaság, vállal- l­kozásának harmadik évébe lépve, tevékenységének ki­bő-­­­vítését tervezi. A hulladék­­hő-hasznosító berendezése­­i két eddig kizárólag freongáz-­­­zal működő hűtőrendszerek-­­ nél alkalmazták. Ahhoz,­­ hogy a jóval nagyobb meg-­­ takarítással kecsegtető, am­­i­móniával működő nagy hű-­­­tőházak hulladékhőjét hasz-­­ nosíthassák, a jelenleg ren-­­ delkezésre álló berendezé­­seknél nagyobbakra van­­ szükség. Ezért közös gyárt-­­ mányfejlesztési program ki- - dolgozása és megvalósítása­­ érdekében tárgyalást kezde-­­ ményeztek a Jászberényi Hű-­j­tőgépgyárral. Kísérleteznek a­­ hőhasznosító berendezés más­féle alkalmazásával is: a so-­­­mogybabodi termelőszövet-­­ kezet műanyagüzemében j­egyet fröccsöntő géphez kap-­­­csolnak. A Ceredvölgye Tsz és a­­ TSZKER közös vállalkozá-­­ sa az eddigiek folyamán is magára vállalta az energia­racionalizálási hitelkérelem-­­ mel kapcsolatos ügyek intéz­í zését, a hőhasznosító béren- f­dezés telepítésének megter- j vezését, a berendezések fel­szerelését, üzembe helyezését­­ és szervizelését. Most egy olyan közös vállalat alapítá-­­ sáról folytatnak tárgyaláso-­­­kat, amely lehetővé tenné a­­ hőhasznosító berendezések —­­ eszközök és technológia —­­ bérbe adását is, ez meg­könnyítené sok, anyagi esz-­­­közökben szűkölködő terme­lőszövetkezet dolgát. 1982. november 11., csütörtök o Sapka a franciáknak , hajpánt a hollandoknak Jól sikerült az őszi BNV a Gyulai Kötőipari Válla­latnak. A bel- és külföldi kereskedők élénken érdek­lődtek az új termékek iránt, és kötöttek konkrét üzletet is: 650 ezer forint értékben sapkákat szállítanak francia­­országi megrendelésre. Hol­land és dán cégek komolyan, érdeklődtek a gyulai ter­mékek iránt, Finnország­ba pedig komplett kollekciót küldtek. Ezzel a sikerrel ért­hető módon elégedett Kecs­keméti Ilona, a kereskedel­mi osztály vezetője. „ Jól jött ez a francia üzlet, ezzel már elérjük ex­portteljesítésben a tavalyi bázist. A tervtől egy kicsit így is elmaradunk, de a je­lenlegi világpiaci helyzetben a tavalyi exporteredmény megismétlése sem lebecsü­lendő. Belföldi tervünket viszont nemcsak teljesítjük, hanem még valamelyest túl is szárnyaljuk. Az év elején 500 ezer fel­sőkötöttáru, 550 ezer sapka, 10 ezer sál, 50 ezer kesztyű és 50 ezer zokni gyártására vállalkozott a Gyulai Kötő­ipari Vállalat. A termelés általában a tervszámoknak megfelelően alakult, amiből mégis visszaesés volt, ott a kimaradó kapacitást új ter­mékek gyártásba állításával pótolták, így került be a programba a cicanadrág, mely átütő sikert aratott. Kezdetben ugyan vonakod­tak a kereskedők a csak gyerekholmiként számon tar­tott ruhadarabtól, de a pró­baszállítmányokat szinte ki sem tudták csomagolni a boltokban, úgy szétkapkod­ták a vevők. Most már az a gond, hogy nem tudnak ele­get gyártani ebből a diva­tos nadrágból, minden mennyiséget átvennének tő­lük. — Sajnos öregek a gépe­ink, termelékenységük meg­lehetősen alacsony — mond­ja Ábrahám Péter főmérnök. — Szívesen korszerűsíte­nénk, de a jelenlegi gazda­sági helyzetben nehéz erre pénzt, főleg tőkés devizát szerezni, így, amíg komo­lyabb fejlesztésre tudjuk el­szánni magunkat, a jelenle­gi adottságainkat kell mi­nél jobban kihasználni. Ez sem könnyű persze, mert ehhez is pénz kell egyes esetekben. Van a kö­tőipari vállalatnak egy nagy teljesítményű, elektronikus vezérlésű kötőgépe, mely a legbonyolultabb minták kö­tésére is programozható. Ezen csak a pulóverek min­tás részeit lenne érdemes kötni, a sima darabok elké­szítéséhez egy jóval egysze­rűbb gép is megtenné. Ki is nézték már ezt, egy part­nerüktől használtan, de jó állapotban, olcsón megvehet­nék, de most még erre sincs lehetőség. így marad a kény­­szerűség: a drága gépeken kötik az egyszerű darabokat is. Lekötve ezzel a kapaci­tást, és emiatt nem tudnak eleget szállítani a keresett kézimunka-jellegű termé­kekből. Korszerűsítésre, fejlesz­tésre már csak azért is­ szüksége van a vállalat­nak, mert az utóbbi évek­ben jelentősen drágult a termelés az alapanyag- és energiaárak növekedése mi­att, és ezt nem tudták a termelékenység emelésével ellensúlyozni. Emiatt jó né­hány exportpiacot vesztet­tek el, mert nem bírták a versenyt az olcsó dél-euró­pai és távol-keleti árukkal. A bajból a kivezető utat a tartalékok feltárása és új, jövedelmező, magas feldol­gozottsági fokú, és különle­ges igényeket kielégítő ter­mékek gyártása jelenti. A veszteségeket máris sikerült jelentősen csökkenteni, most már jóval kevesebb hulla­dék keletkezik a szabásza­ton, mint eddig. Új ter­méknek pedig ott van a haj­­pánt és a csuklószorító, me­lyet holland megrendelésre gyártanak. Ezeket elsősor­ban a teniszezők hordják. Az első szállítmány minőségé­vel elégedett volt a megren­delő, a jövő évre már na­gyobb mennyiség szállításá­ról folynak a tárgyalások. Ami a jövő évet illeti, több új termékkel kívánja meghódítani a piacot a Gyu­lai Kötőipari Vállalat. Ed­dig vastagabb, téli jellegű árukat gyártottak,­­ és ez né­mi gondot is okozott, mert a vevők csak közvetlenül a szezon előtt akarták átven­ni a tételeket. Az igényeknek megfeleően vékonyabb, nyá­rias jellegű kötött árukat is termelnek majd. Ezzel, és exporttal szeretnék áthidalni a szezonjellegű termelési problémákat. Lónyai László Milyenre sikerült az új kollekció? nők Ezt ellenőrzi a kereskedelmi osztályvezető és a főmér- Aktuális teendők a házikertekben Azzal, hogy beköszöntött az ősz, lehullottak a gyü­mölcsfák lombjai, nem szűn­het meg a munka a házi­kertekben. A gyümölcsfák további gondozást igényelnek a jövő évi termés biztosítása érdekében. A lehullott, fertőzött lomb számos kórokozónak biztosít áttelelési lehetőséget, s ta­vasszal ebből a forrásból gyümölcsfáink újra fertő­ződhetnek, abban az esetben ha nem gondoskodunk a fer­tőzési forrás megsemmisíté­séről. Javasoljuk (ahol ez még nem történt meg) a le­hullott lomb összegyűjtését, elégetését, ahol nem kivite­lezhető, ott a fák aljának le­­permetezését, áztatásszerűen Novenda 1,5—2 százalékos permetlé felhasználásával. Gyümölcsösökben, házi­kertekben a fák körül, a ke­rítések tövében sok helyen megtalálhatók a mezei po­cok járatai. A tél folyamán a károsító — főleg fiatal te­lepítésekben — komoly ká­rokat okozhat a gyökerek megrágásával, lehántásával. Ennek megelőzése érdekében már most gondoskodjunk ki­irtásukról. A védekezésre fel­használható (lakott területen kívül) az Arvalin (2-3 szem járatonként). A védekezési munkánál ügyeljünk az elő­írt óvórendszabályok foko­zott betartására. Nyár elején erdészeti terü­leteken, gyümölcsösökben, házikertekben, városi par­kokban, sőt a békéscsabai is­kolák udvarain is igen nagy számmal fordultak elő és ká­rosítottak (sokféle tarrágást okozva) az aranyfarú lepke szürkésfekete szőrrel borított, fehérszemölcsös hernyói. Azon túlmenően, hogy rágá­sukkal tetemes károkat okoznak, egészségvédelmi szempontból is indokolják az ellenük való fokozott véde­kezést. A hernyókról lehul­ló szőrök a bőrfelületre jut­va kellemetlen, sokszor igen nehezen gyógyuló kiütéseket okoznak. A nyári nemzedék lepkéi­nek tojásrakása zavartalan volt, így jelenleg igen nagy az áttelelők száma. A ká­rosító az úgynevezett téli nagy hernyófészkekben telel át, fiatal lárva állapotban — egy hernyófészekben 200— 300 lárva is található. A her­nyófészkeket általában az ágak végein több levélből készítik a károsítók, erősen összeszövik a leveleket, és az ágakhoz is rögzítik azo­kat. Az összeszőtt leveleket szétbontva bennük megtalál­juk az áttelelő egyedeket. Javasoljuk, hogy a gyü­mölcsfákon, díszfákon talál­ható jól látható hernyófész­keket szedjük le és égessük el, így vegyszerek felhaszná­lása nélkül megakadályoz­hatjuk a károsító tavaszi, koranyári károsítását. Tatár József, Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás

Next