Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N­É­PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR 5. SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Az atomháború elhárításának lehetőségéről és a béke megőrzéséről tárgyalnak Prágában Ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete Kedden délelőtt a prágai várban megnyílt a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének ülése. Az ülésen részt vesz a Bol­gár Népköztársaság küldött­sége Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának veze­tésével, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság küldött­sége Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének vezetésé­vel, a Lengyel Népköztársa­ság küldöttsége Wojciech Ja­­ruzelskinek, a LEMP KB el­ső titkárának, a Lengyel Népköztársaság miniszterta­nácsa elnökének vezetésével, a Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárá­nak vezetésével, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honecker­­nek, az NSZEP KB főtitká­rának, a Német Demokrati­kus Köztársaság államtaná­csa elnökének vezetésével, a Románia Szocialista Köztár­saság küldöttsége Nicolae Ceausescunak, az RKP fő­titkárának, a Románia Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek vezetésével, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának vezetésével. Az értekezlet munkájában részt vesz a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnok­ságának küldöttsége Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának vezetésével. Az ülést Gustáv Husák nyitotta meg. Üdvözölte a testvéri szocialista országok legmagasabb szintű párt- és állami képviselőit, akik részt vesznek ezen a jelentős ta­nácskozáson. Az ülés résztvevői egyper­ces csenddel adóztak Leonyid Brezsnyev emlékének. A délelőtti megbeszélésen Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Népköztársaság küldött­ségének vezetője, a délutáni tanácskozáson pedig Nicolae Ceausescu, a Románia Szocia­lista Köztársaság küldöttsé­gének vezetője elnökölt. A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének főtitkári tisztsé­gét ezen az ülésen Dusán Spácil csehszlovák külügy­miniszter-helyettes tölti be. Prágában közleményt ad­tak ki a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testülete tegnap meg­nyílt ülésének első napi ta­nácskozásáról. Mint a közlemény megálla­pítja, megtárgyalták azokat az időszerű kérdéseket, ame­lyek az atomháború veszé­lyének elhárításáért, a nem­zetközi enyhülési folyamat megőrzéséért és megszilárdí­tásáért, az európai biztonság megerősítéséért és az együtt­működés fejlesztéséért vívott küzdelemmel függnek össze. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. A Kádár János vezette magyar küldöttség a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén (Telefotó) Haldex-Ostrava Haldex-Ostrava elneve­zéssel magyar—csehszlovák vállalat alakult azzal a cél­lal, hogy hasznosítsák az ostravai szénmedence bá­nyáinál az évtizedek során felhalmozódott meddőhányó­kat a tatabányai szénbányák szakemberei által kidolgozott Haldex-eljárás alkalmazá­sával. A közös vállalat két részvényese a Tatabányai Szénbányák és az évi 25 mil­lió tonna szenet termelő Ostrava-Karvinai Konszern. A vállalat központja Ostra­­vában működik, vezetőinek csehszlovák, tagjainak ma­gyar szakértőket neveztek ki. A magyar—csehszlovák vállalat közös tőkebefekte­téssel hozza létre az első ost­ravai meddőfeldolgozót. A Tatabányai Szénbányák mint fővállalkozó kulcsrakész ál­lapotban adja át rendelteté­sének. Tatabányán már ké­szülnek a tervek, itt gyárt­ják, innen szállítják majd a berendezéseket Ostravába, ahol ez év végén megkezdik a helyszíni munkálatokat. A jövő év második felében már termel az új üzem. A jó mi­nőségű szén értékesítéséből származó nyereségen osztozik a közös vállalat két résztve­vője a tatabányai és az ost­ravai szénbánya. A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet gyógynö­vény főágazata üzemében a hagyományos termékeken — pálinka, likőr, aromák és különböző gyógynövénycseppek — kívül 1982. utolsó negyedében kezdték meg a különböző de­zodorok: levendula, kamilla, menta és a menta illatú légtisz­títók gyártását és szállítását. Képünkön: a főágazat kiszerelő üzemének „boszorkánykonyhája” (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Megalakult az első agrárfejlesztő vállalat Egy kutatóintézet saját magán kezdi el az újszerű forma, az agrárfejlesztő vál­lalat kialakításának kísérle­teit; a Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Kutató Inté­­zet a mezőgazdaságban első­ként, újszerű kezdeménye­zéssel átalakult, és a terme­lőkhöz „közelebb” jutva, im­már nem költségvetési intéz­ményként, hanem a vállalati gazdálkodás keretei között tevékenykedik. Az átalakulást — amely január elsejével megtörtént — a mezőgazdasági kutatók és termelők körében egy­aránt érdeklődés kíséri. Az intézet eddig főleg központi juttatásokból tartotta fenn magát, bár az utóbbi időben már mind nagyobb számban kaptak közvetlen megrende­léseket vállalatoktól és gaz­daságoktól kutatásra, illetve fejlesztő munkára is. A jö­vőben továbbra is vállalkoz­nak központi kutatási fel­adatokra, ezek azonban már konkrét megrendelések for­májában érkeznek hozzájuk, még akkor is, ha története­sen nem egy gazdaság vagy vállalat a megrendelés „fel­adója”, hanem a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium vagy más főható­ság. Az újszerű forma több ol­dalról is szakít az intézeti munka hagyományaival. Az agrárfejlesztő vállalat a több éves kutatások-fejlesztések ideje alatt egyelőre főként a megbízók anyagi eszközeit, pénzét használja fel. A mun­ka befejezése után kerül sor az elszámolásra, amely vi­szont a korábbinál rugalma­sabb megoldásokat tesz le­hetővé. Amennyiben az ere­deti szerződés arra lehetősé­get ad, a fejlesztő vállalat például az eredményekből is részesedhet, ebben az esetben közvetlen anyagi ér­dekeltsége is fűződik a mi­nél sikeresebb módszer ki­dolgozásához. Ám minden­képpen a gyors és határo­zott, a vállalkozó szellemben nem szűkölködő munka a cél, hiszen ehhez fűződik a megrendelők érdekeltsége, és az ilyen tevékenység bizto­sítja majd a fejlesztő válla­lat „megélhetését” is. A Gyümölcs- és Dísznö­vény-termesztési Fejlesztő Vállalatnak 1600 hektáros területe is van, ennek 20 százalékát köti le továbbra is a kísérletezés. A terület nagyobb részén termelést folytatnak, és az értékesítés hasznából is finanszírozhat­nak önálló kutatásokat; ezek a vállalat saját műszaki­szakmai megoldásai lesznek, és a továbbiakban megfelelő anyagiak ellenében értékesí­tésre kerülhetnek. A meg­rendelésekből befolyt össze­gek egy részét a következő években szintén a helyi ku­tatási-fejlesztési programok megalapozására költik. Mázán Andrásné tanítónő a Békéscsabai 2. számú Általános Iskola 1. a, testnevelés tagozatú osztályában magyarórát tart. A táblán ez olvasható: „Vége a téli szünetnek. Újra is­kolába járunk” Fotó: Fazekas László Építőipar —1982 Bár megyénkben az 1982- es esztendőben valamelyest csökkentek az építő- és sze­relőipar iránti igények, még­is elmondható: Békés megye építőipari kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy vala­mennyi megrendelőjét ki­szolgálja. Ezért elsősorban a lakásépítésben részt vállal a DÉLÉP, de végez különféle kommunális építéseket is. A reálisan meglevő túlkereslet oda vezetett, hogy a megye építőipari szervezetei általá­ban teljesítették, vagy túl­teljesítették éves tervüket, és az idei évre sincsenek ka­pacitáskitöltési gondjaik. AZ OROSHÁZI KÖZÉP építőszakipari tevékenységé­ben kifejezetten a felújítási, karbantartási tevékenység került előtérbe, és hasonló jellegű tevékenységet vállal­tak külföldön is. Az ágazat összes termelése 15 millió forint volt az 1982-es évben, ez a bázishoz képest hat­, a tervhez képest 5 százalékos túlteljesítést jelent. Ha részletesebben is meg­nézzük a szövetkezet építő­ipari részlegének tevékeny­ségét, láthatjuk, hogy a be­vétel csaknem felét dollár­ban érték el, és ez különö­sen elismerésre méltó. Irak­ban hétmillió forint érték­ben végeztek munkát, az Orosházi Üveggyár különbö­ző létesítményeinek felújítá­sán 4,5 millió forintnyit dol­goztak. Elkészítették egymil­lió forintért az orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium elektromos hálózati és vilá­gítási rekonstrukciójának el­ső részét. Komplett gyógy­szertári berendezéseket, bú­torokat másfél millió forin­tért gyártottak és szereltek be. Különféle kisebb létesít­mények felújítását és kar­bantartását egymillió forint értékben végezték. A szövetkezet építőipari részlege több éven keresztül veszteséges volt, de az utób­bi időben megfordult ez az irányzat, a jó vállaláspoliti­kát és a jó munkát bizo­nyítja, hogy az építőipari te­vékenység most már gazda­ságos, nyeresége eléri a 15 százalékot. Már ismeretesek a részleg előtt álló idei feladatok is. Jelenleg egy brigádjuk dol­gozik Irakban, egy újabb 15 tagú csapat januárban indul az arab országba. Az év második felében Dél-Jemen­­ben egy kétezer négyzetmé­teres burgonyatároló kivite­lezését kezdik meg. Ezek mellett folytatódnak az üveggyári felújítási munkák, a gyógyszertári berendezé­sek gyártása és telepítései, részt vesznek a szövetkezeti építők a Mezőhegyesi Cu­korgyár új orosházi cukorré­pa-átvevő telepének mérleg­házépítésében és a szociális létesítmény kialakításában, valamint folytatódik a gim­názium rekonstrukciója is. A SZARVASI VAS-, FÉMIPARI SZÖVETKEZET építőipari részlege 1982. évi tervében 35 millió forint épí­tőipari termelési érték el­érését tűzte ki célul. A telje­sítés várhatóan 34 millió fo­rint körül alakul, de ez a csökkenés nem a kereslet hiányára vezethető vissza. Sajnos, a korábbi években is tapasztalt létszámcsökke­nés nem állt meg, 10 száza­lékkal fogyott a részleg dol­gozóinak száma. A szövetkezet átadta a Szabadság úti 24 OTP-la­­kást. Az épület földszintjén az Univerzál Kiskereskedel­mi Vállalat üzletei és a szolgáltató szövetkezet fod­rász- és kozmetikai szalon­jai kaptak helyet. Ezenkívül négy családi ház építését és a Vetőmag Vállalat beruhá­zását fejezték be.­­ Jól haladnak az idei évre áthúzódó munkák előkészí­tései is. Az 1. számú általá­nos iskola teljes rekonstruk­ciója és 83 több szintes la­kás építése van jelenleg is folyamatban. Nagyszabadsá­got nem terveznek, az építő­ipari munkások téli foglal­koztatását a Béke közi la­kásoknál és az 1. számú ál­talános iskolában biztosít­ják. A SZARVASI Állami tangazdaság építőipari részlege 1982-re 23,5 millió forintos termelé­si értéket tervezett. A telje­sítés várhatóan eléri a 25 millió forintot. Befejezte a részleg a SZÁT húsüzem szociális létesítményeinek építését, és elkészítették az örménykúti silóhoz vezető bekötő utat. Legnagyobb, je­lenleg is folyamatban levő munkájuk a szarvasi 12 tan­termes általános iskola, melynek építése jól, a ter­vezett ütemben halad. Ezen­kívül az idén felépítik a SZÁT rózsási kerületének szociális épületét, és elkészí­tik a rizshántoló üzem ter­ménytárolóját is. (Folytatás az 5. oldalon)

Next