Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
A gazdasági szabályozók 1984. évi módosítása A gazdasági szabályozásban végrehajtott változások elősegítik az 1984. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását, kedvezőbb feltételeket teremtenek a külgazdasági egyensúly javításához, a teljesítmények növeléséhez, segítik a népgazdasági és vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő tervszerű keretek között tartását. Az intézkedések jórészt illeszkednek a gazdaságirányítás átfogó fejlesztési koncepciójához. A szabályozóváltozások a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és kereskedelemszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak, nagyobb követelményeket támasztanak a vállalati tevékenység hatékonyságának javítása terén, egyes területeken szélesítik a vállalati cselekvés szabadságát, segítik a vállalatok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A feldolgozóipar egyes területein módosul a termelői árak képzése. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján lehetővé vált, hogy a vállalatok egy részénél egyszerűbb és rugalmasabb legyen az exportárak alapján történő termelői ármegállapítás mechanizmusa. A vállalati gazdálkodással szemben fokozottabb követelményeket támaszt az az intézkedés, hogy 1984. január 1-től a vállalatok által fizetett társadalombiztosítási járulék 10 százalékkal nő, így a költségek között emelkedik a munkaerő költségaránya, és ez segíti a munkaerővel való takarékos gazdálkodást, a munka termelékenységének emelésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor jelentősen javítja annak feltételeit, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. A vállalati bér- és keresetszabályozási rendszer jövőre is érvényben marad, de az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban növekedhet azoknak a vállalatoknak száma, amelyek rugalmasabb keresetszabályozást alkalmazhatnak. A tapasztalatok értékelése alapján szükség esetén kisebbkiigazításokra kerülhet sor. Új bérszabályozási formát alkalmazhatnak azok a vállalatok, amelyek kielégítő kínálatot tudnak biztosítani termékeikből a vevők részére, és így feltételezhető, hogy ez a vállalati költséggazdálkodást és árpolitikát kedvezően befolyásolja. Ez a szabályozás megfelel a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésére kialakított elgondolásnak. A vállalatok a meghirdetett feltételek mellett pályázhatnak ilyen bérszabályozás alkalmazására. A vállalati gazdálkodás önállóságát növeli, hogy 1984. január 1-től megváltozik a vállalati tartalékolási rendszer. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés. Az önkéntes tartalékolás a vállalati elhatározás alapján történik, az adózás előtti nyereségből. Adót akkor kell fizetni, ha a vállalat érdekeltségi alapjait e forrásból egészíti ki. A nyereségtartalékot a vállalat év közben felhasználhatja fizetési helyzetének javítására is. Az új vállalati tartalékolási rendszer eredményeképp lényegesen erősödik a vállalat önállósága, egyúttal gazdálkodási és kockázati felelőssége is. A piaci viszonyokhoz is igazodó megfontolt tartalékolás elősegíti, hogy a vállalatok az esetenkénti nyereségingadozásokat saját erejükre támaszkodva ellensúlyozzák. 1984-ben változik az amortizációs rendszer is. Ennek keretében sor kerül a gépek leírási kulcsainak jelentős összevonására, az amortizációs normák egyszerűsítésére. A leírási rendszer rugalmasabbá válik, a vállalatok önállóan dönthetnek az előírtnál kisebb amortizáció elszámolásáról, vagyis a késleltetett leírásról. A gazdasági szabályozók módosításáról a jogszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg 1983. november 12-én. A felügyeleti minisztériumok a változtatásokról részletesen tájékoztatják a vállalatokat. A mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályozók 1984. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A termelési költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1984-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. Az étkezési búza és rozs ára 24 Ft-tal, a kukorica és az egyéb takarmánygabonafélék ára 20 forinttal emelkedik 100 kilogrammonként. Egyidejűleg megszűnik a gabona-többlettermelési prémium. A cukorrépa ára 2 Ft-tal, a napraforgóé átlagosan 21 Ft-tal növekszik 100 kilogrammonként. Átlagosan kilogrammonként 1,40 Ft-tal emelkedik a vágósertés, 2,20 Ft-tal a vágómarha és literenként 0,55 Ft-tal a tehéntej ára. A mezőgazdasági termelésben felhasznált fontosabb termelési eszközök és anyagok körében az ártámogatás csökkentésének következtében átlagosan 16 százalékkal emelkedik a műtrágyák mezőgazdasági beszerzési ára. A növényvédő és gyomirtó szerek beszerzési árainak egy része az importárak alakulásától függően emelkedhet. A mezőgazdasági gépekre a tervezés során 3 százalékos átlagos áremelkedéssel számoltak. A takarmányfélék mezőgazdasági beszerzési árai átlagosan a következő mértékben emelkednek: import és belföldi fehérjetakarmányok 8 százalék, kukorica és egyéb kenyérgabona (a felvásárlási áremeléssel összhangban) mintegy 5 százalék, keveréktakarmányok 6 százalék. A kötelező tartalékalapképzés megszüntetésével kapcsolatban az 1984. elején meglevő tartalékalap egy része — a biztonsági alap állományával együtt — átcsoportosítható az önkéntes tartalékalapba, további része felhasználható az eddigi szabályozás szerinti sajátos célokra (például a korábbi gépártámogatás felének fedezésére). Az ezek után megmaradó összeget a termelőszövetkezeteknél zárolják, az állami gazdaságok pedig befizetik a költségvetésbe. A vállalati fejlesztési források mérséklésére irányuló központi intézkedések a mezőgazdaságban az alábbi sajátosságokkal érvényesülnek : — A kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel záró nagyüzemek mentesülnek a fejlesztési forrás-zárolás (elvonás) alól. Azok a gazdaságok, amelyeknél az aszály miatt jelentősebb növénytermelési hozamkiesés és üzemi eredménycsökkenés következik be, az általánosnál kisebb mértékű forrászárolásra (elvonásra) kötelezettek. A többi gazdaságban a zárolás(elvonás) mértéke az idein felül 11 százalék. A szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszerén belül jelentősebb változás, hogy a tejértékesítési prémium megszűnik, a tejárkiegészítés pedig literenként 1 Ft-ról 1,60 Ft-ra nő. A termelési támogatások megmaradnak, a zöldségtermelés ösztönzésére a kistermelők a síkfóliához is 40 százalékos támogatásban részesülnek. A háztáji és kisegítő gazdaságok adózása nem változik. Új KISZ-tagok a gépgyárban Ünnepélyes KISZ-taggyűlés színhelye volt az elmúlt héten Orosházán az Alföldi Kőolajipari Gépgyár ifjúsági klubja. Az ünnepségen az alapszervezet három tagja, Gyömrei János, Kaczkó Attila és Virágh László emlékezett meg alapszervezetünk névadójáról, Ságvári Endréről. A megemlékezés után következett a KISZ-fogadalomtétel. Ennek szövegét a Himnusz hangjai mellett mondták el a fiatalok, akiket Sztvorecz Judit, az üzemi KISZ-bizottság agitációs és propagandafelelőse köszöntött. Végül az új KISZ-tagoknak átnyújtotta a tagsági igazolványt Riskó János, az alapszervezet titkára. Taggyűlésünkön természetesen részt vettek testvér úttörőközösségünk képviselői is. Tagkönyvátadás Gy. J. Ülésezett a megyei cigányügyi koordinációs bizottság November 11-én, tegnap délelőtt dr. Becsei József elnökletével ülést tartott a Békés megyei Tanács V. B. cigányügyi koordinációs bizottsága. Az Orosházi Üveggyár gyopárosi oktatási központjában rendezett tanácskozáson elsőként dr. Bereczki István, a városi tanács vb-titkára az Orosházán élő cigány lakosság helyzetének változásáról, és a megoldandó feladatokról tájékoztatta a megjelenteket. Az írásos anyaggal kapcsolatos kérdésekre válaszolva az előadó megemlítette, hogy a városban élő mintegy 380—400 cigánylakos közül csaknem 190-en vannak azok, akiknek életés munkakörülményeire fokozottabb mértékben oda kell figyelniük az érdekelt intézményeknek, vállalatoknak és társadalmi szerveknek. Egyebek között elhangzott az is, hogy a Horváth György utcai cigánytelepet anyagi okok miatt a VI. ötéves tervidőszakban sajnos, még nem lehet felszámolni. A hozzászólások alapján a bizottság úgy foglalt állást: mind az írásos anyag, mind pedig a szóbeli kiegészítések reális képet adnak az Orosházán és Szentetornyán élő cigányok helyzetéről. A javaslatok között szerepelt az is, hogy a velük való kapcsolattartásra nagyobb figyelmet kell fordítani az elkövetkezendő időben. Az értekezlet további részében őz Ferenc, a Vöröskereszt megyei vezetőségének titkára a cigányság körében folytatott vöröskeresztes tevékenység tapasztalatait ismertette. Majd Dér Lászlónénak, az SZMT TB elnökének a cigánydolgozók segítéséről, neveléséről, valamint ennek eredményeiről és gondjairól szóló tájékoztatója következett. A megyei cigányügyi koordinációs bizottság 1984. évi ülés- és cselekvési tervének jóváhagyása után bejelentésekkel ért véget a tegnapi tanácskozás. —y—n Kiváló amatőr együttesek pénteken délelőtt a Fővárosi Művelődési Házban kihirdették az amatőr művészeti csoportok idei „Kiváló együttes” országos pályázatának eredményeit. Ebben az évben — többesztendős, kiemelkedő munkája jutalmául — 17 amatőr csoport nyerte el véglegesen a megtisztelő címet, huszonhárom együttes pedig e cím első fokozatát kapta meg maradandó élményt nyújtó produkcióiért. A díjnyertes együttesek képviselőit Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője köszöntötte, s méltatta az amatőr mozgalomban élen járó csoportok munkáját. Gépkocsiátvételi sorszámok: Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 1 143 Trabant Hyc Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) . 19 084 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Combi (Bp.) 7 458 Trabant Combi (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 6 191 Wartburg de Lux (Bp.) 14 824 Wartburg de Lux (Győr) 7 916 Wartburg de Lux, tt. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 079 Wartburg Tourist (Győr) 2 250 Skoda 105 S (Bp.) 7 260 Skoda 105 S (Debrecen) 5 444 Skoda 105 S (Győr) 5 832 Skoda 120 L (Bp.) 13 796 Skoda 120 L (Debrecen) 8 682 Skoda 120 L (Győr) 9.891 Skoda 120 GLS (Bp.) 460 Lada 1200 (Bp.) 26 865 Lada 1200 (Debrecen) 16 028 Lada 1200 (Győr) 8 477 Lada 1300 S (Bp.) 10 529 Lada 1300 S (Debrecen) 7 019 Lada 1300 S (Győr) 2 693 Lada 1500 (Bp.) 9 651 Lada 1500 (Debrecen) 6 376 Lada 1500 (Győr) 2 826 Lada Combi (Bp.) 4 942 Lada Combi (Debrecen) 2 735 Moszkvics (Bp.) 12 226 Polski Fiat 126 P (Bp.) 16 802 PolskiFiat 126 P (Győr) 5 419 Polski Fiat 1500 (—) 4 076 Dácia (Bp.) 15 914 Dácia (Debrecen) 8 273 Zasztava (Bp.) 3 139 Totómilliomosok Gyulán Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint totóban a 44. fogadási játékhéten az országban mindössze ketten értek el 13+1 találatot. Mindkét nyertes gyulai! A magát megnevezni nem kívánó esztergályos 120 forint értékű kollektív szelvénnyel játszott, és a telitalálat mellett 6 darab 12-es, 14 darab 11-es és 16 darab 10-es találatot ért el. Az összes nyereménye meghaladja az egymillió forintot, miként a másik szerencsés játékosé is, aki szintén nem kívánja magát megnevezni. A nyereményeket november 10-én fizette ki az OTP gyulai fiókja. A szerencsés totózók pénzüket betétben helyezték el. 1983. november 12., szombat. Változások a bértarifarendszerben Emelkedik a bérkategóriák alsó és felső határa, egyes területeken megváltozik a dolgozók besorolási rendszere 1984. január 1-től — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A bérkategóriák felső határa átlagosan mintegy 25 százalékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emelkedik, ez azonban nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, hanem a munka szerinti differenciáltabb bérezésre használható fel. A bérkategóriák alsó és felső határainak emelése is differenciáltan történik. A pályakezdő diplomások bértarifájának felső határa például a mostaninak másfélszerese lesz. Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók besorolásánál az eddigieknél jobban figyelembe veszik a munkakörülményeket, a feladatok nehézségi fokát. Minderre 1984. januárjától van lehetőségük a vállalatoknak, a gyakorlatban azonban csak akkor tudnak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat azonban 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük, 1986. december 31-ig pedig biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére legalább kategóriájuk új alsó határát elérje. Jövőre nem változik lényegesen a vállalatok bér- és keresetszabályozási rendszere. Ennek jelenlegi formája a gyakorlati tapasztalatok szerint ösztönzően hat a vállalatok gazdálkodására, a belső érdekeltségi viszonyok javítására, az ésszerű létszámgazdálkodásra, versenyképes termékek előállítására. A vállalatoknak azonban tovább kell javítaniuk bér- és létszámgazdálkodásukat, az általános bérfejlesztés nem lehet az ösztönzés eszköze — mutatott rá az államtitkár. A bérkategóriák határainak módosításával éppen azt kívánják a vállalatok számára lehetővé tenni, hogy a korábbiaknál bátrabban éljenek a differenciálással a kiemelkedően jó munkát végzők nagyobb anyagi megbecsülése érdekében. Így közelíteni lehet ahhoz a kívánalomhoz, hogy a béreket ne járandóságnak tekintsék. 1984-ben az idén bevezetett bér- és keresetszabályozási rendszer változatlan szerkezetben és változatlan mértékkelműködik tovább. Eszerint az A, illetve a B-kategóriás vállalatoknál jövőre 2,2 százalék, illetve 2,7 százalékos bérfejlesztést valósíthatnak meg adómentesen. Mindössze néhány alágazat kerül át az ideitől eltérő bérszabályozási formába, így például a szénbányászat, az egyéb ércek és ásványok bányászata, valamint a villamosenergia-ipar az általános mértéktől eltérően, 3,5 százalékos bérnövelési lehetőséggel számolhat. Jövőre a már működő, kétféle vállalati kísérleti jövedelemszabályozás mellett egy harmadik kísérleti formát is bevezetnek. Ebben a formában a vállalati költségként jelentkező személyi jövedelmek növeléséhez kapcsolódó adóterhek jelentősen mérséklődnek, a vállalatok kiegyensúlyozottabban gazdálkodhatnak a termelési tényezőkkel. A kísérletben való részvétel kedvezőbb lehetőségeket teremt a gazdálkodó egységeknek arra, hogy a kiemelt feladatok teljesítésére az eddigieknél jobban ösztönözhessék dolgozóikat. Jövőre a dolgozók jelenlegi 290,illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tagok 200 forintos bérkiegészítését a nyugdíjjárulék átlagos mértékével 310, illetve 210 forintra emelik, s azt pótlékként beépítik a bérekbe. Ezzel egyedejűleg az átlagkereset után fizetett nyugdíjjárulék határait 300 forinttal megemelik. A bérkiegészítés után a vállalatok eddig nem fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket terhelő levonásoktól, s ez torzította a gazdálkodás bér- és költségszerkezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlékként. A különféle térítések — mint például az óvodai hozzájárulás — megállapításánál ezeket a pótlékokat a jövőben sem veszik figyelembe. Romániában vendégszerepel a Pedagógus női kar Tegnap, november 11-én, reggel 8 órakor Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőház előtt gyülekeztek a Pedagógus női kar tagjai. Autóbuszba szálltak, és elindultak Romániába, Aradra. Az első este már színpadra léptek Aradon, a szakszervezeti székházban. Műsorukat a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 6 növendékének fellépése színesítette. Ma, szombaton este Kispereg közönsége tapsolhat a Sárhelyi Jenőné vezényletével színpadra lépő Pedagógus női kar tagjainak. Holnap, vasárnap előreláthatóan Temesvár nevezetességeivel ismerkednek, s ezt követően térnek haza a békéscsabai dalosok. Agárdon termálfürdő építését kezdték el. A néhány évvel ezelőtti mélyfúrások révén a Velencei-tó partján, Agárd határában termálvízre bukkantak. A kút csővezetékét kiépítették, és most a Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalatának kivitelezésében a 180 fő befogadására alkalmas fedett termálfürdő készül (MTTI-fotó: Rabáczy Szilárd felvétele — KS)