Békés Megyei Népújság, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesülletek! NEPUJSAG 1984. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Ára: 1,80 forint Is szolidaritási akciósorozat nyitánya Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyitányaként, az antifasiszta világnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott az Ipari Minisztérium székházában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Az elnökségben a főváros politikai és társadalmi életének több vezető személyisége foglalt helyet, s részt vettek a megemlékezésen a városrész üzemeinek és intézményeinek képviselői is. A megjelenteket Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke üdvözölte, majd Gyebrovszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében emlékeztetett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus felett. Ez a győzelem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy hazánk megteremtse az új élet feltételeit, s hozzákezdjen a szocialista építő munka kibontakoztatásához. Azóta számottevő eredményeket értünk el, de nem feledkezhetünk meg a történeti múlt tanulságairól. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a felnövekvő nemzedékeknek már nincsen közvetlen élményük az akkori eseményekről, csupán könyvekből és az idősebbek emlékezéseiből tudják, hogy milyen szenvedéseket okozott a háború. — De a fiataloknak tudniuk kell, hogy mi történt azokban a vészterhes időkben, s tudniuk kell azt is, hogy a Szovjetunió milyen erőfeszítésekkel járult hozzá az új, emberhez méltó élet feltételeinek megalapozásához — mutatott rá, majd leszögezte: az imperializmus napjainkban a nukleáris háború rémével fenyegeti a világot, s az embereknek, koruktól függetlenül, közös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedvezőtlen folyamatok kiteljesedését. Céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha körülöttünk béke van. Gyebrovszky Andrásné ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a tőkés országokban is gyarapodik azok száma, akik mind határozottabban állnak ki a béke, a leszerelés, a nemzetközi függetlenség és a társadalmi haladás ügye mellett. Korunkat a nemzetközi szolidaritás eszméjének és gyakorlatának megerősödése jellemzi — húzta alá az előadó, majd részletesen ismertette a NATO és a szélsőséges imperialista körök azon törekvéseit, amelyek révén meg akarják változtatni a két nagy szövetségi rendszer között történetileg kialakult erőegyensúlyt. Szólt a Varsói Szerződés ellenlépéseiről is, nyomatékosan rámutatva, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak az emberiség védelmében. Behatóan foglalkozott a fegyverzetcsökkentést előmozdító tárgyalások jelenlegi helyzetével, hangsúlyozva: nem a szocialista országokon múlik, hogy a kibontakozás nincs karnyújtásnyira. Utalt rá, hogy a fegyverkezési hajsza csupán egyik, de nem egyetlen következménye az imperialista politikának. " Arra törekszünk, hogy kapcsolatainkat ne a konfrontáció jellemezte, hanem a sokoldalú — kölcsönös érdekeken és megbecsülésen alapuló — együttműködés — hangsúlyozta, majd beszéde további részében szólt a világnak azokról a térségeiről, ahol a mind agresszívebbé váló imperializmus megnehezíti a normális kapcsolatok kialakítását. A magyar nép támogatásáról biztosította a közép-amerikai országokat, amelyek élethalálharcukat vívják az Egyesült Államok beavatkozása ellen, és hangoztatta az Afganisztán és Délkelet-Ázsia népei iránti szolidaritását is. Végezetül szólt a hazánk életében meghatározó jelentőségű történelmi évfordulókról, kitérve a társadalom egyetértését tükröző akciókra, a munkaverseny-felajánlásokra, s arra, hogy népünk erejét nem kímélve dolgozik az ország további felvirágoztatásáért, az újabb eredményekért. A szolidaritási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. FAO-értekezlet a halászatról Szarvason pénteken befejeződött a FAO halászati tudományos világhálózata vezetőinek első alkalommal szervezett nyolcnapos tanácskozása, amelynek a kutatóhálózat egyik intézménye, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet adott helyet. Az afrikai, latin-amerikai, ázsiai regionális kutatóközpontok, valamint az európai interregionális központ, a HAKI vezetőinek szarvasi értekezlete továbbképzésből és az igazgatók tanácskozásából állt. A továbbképzésen a hollandiai nemzetközi tanácsadó intézet vezetői, vezető szakemberei a mezőgazdasági tudományszervezési tapasztalatokról tartottak előadásokat. A kutatóintézeti igazgatók tanácskozásán beszámoltak kutatási eredményekről, a tudományos munka különböző feltételeiről, s meghatározták a további együttműködés lehetséges módjait. Az ENSZ Élelmezési Világszervezetének haltenyésztési kutatóközpontjai a következőkben rendszeresen tájékoztatják egymást eredményeikről, újabb szakembercseréket terveznek, s egyebek közt szorgalmazzák a halfajok és halfajták cseréjét is. Magyar szempontból azért is jelentős volt a szarvasi tanácskozás, mert a HAKI szakemberei közvetlen ismereteket szerezhettek a fejlődő országok fejlesztési elképzeléseiről, így felkészülhetnek arra, hogy a magyar haltenyésztés az eddigieknél nagyobb arányban vegyen részt e vállalkozásokban szakemberrel, tervezéssel, berendezéssel és tenyészanyaggal. XXXIX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. (MTI) Békenagygyűlés a Békéscsabai Konzervgyárban Pardi Istvánné munkásasszony a Békéscsabai Konzervgyárban. A kérdés: „Ha azt mondom béke — miregondol?”, egyszerűen feleli: „Mire is? Hát a nyugalomra, az életre, a családra. Az én gyerekem már nem tudja, mi volt a háború, és ne is tudja meg soha!” Pardi Istvánné 400 munkatársával együtt részt vett azon a békenagygyűlésen, amelyet a békéért meghirdetett szakszervezeti akció országosan kiemelt rendezvényeként tartottak augusztus 31-én, tegnap műszakváltáskor a Békéscsabai Konzervgyárban. A nagygyűlésen Kocsis Józsefnének, a gyár szakszervezeti bizottsága titkárának megnyitója után Ligeti László,a SZOT alelnöke mondott beszédet. Ebben szólt mindenekelőtt az emberiség létét veszélyeztető esztelen fegyverkezésről, az idősebb nemzedék által átélt két világháború szenvedéseiről, amelyről „beszélnünk kell, nemcsak azért, mert mindez életünk legborzalmasabb időszaka volt, hanem azért is, mert a teljes világpusztulás réme már jövőnket és utódaink létét fenyegeti. Oly korban élünk, amikor a háború és béke ügye a földgolyó egészén, fajra, nemre, vallásra, meggyőződésre, világnézetre, társadalmi berendezkedésre tekintet nélkül égető kérdéssé vált.” Beszédét a következőképpen folytatta: „A világ szakszervezeti mozgalmai — tekintet nélkül bármilyen politikai árnyalatra — céljaiknak, hivatásuknak megfelelően alapításuktól kezdve, helyi gazdasági, politikai, szervezeti küzdelmeiknek is fölérendelve vállaltak és vállalnak most is részt a világ súlyos kérdéseinek megoldásából.” Szólt arról, hogy napjainkban nem véletlenül került a legégetőbb kérdések sorába a világ szakszervezeti mozgalmaiban a béke és a biztonság egyetemes védelme, s hogy a békéért, a leszerelésért folytatott küzdelem szakszervezeti feladat is, ez ma már nem vitás. A továbbiakban emlékeztetett az előadó az 1982 elején Kubában megtartott X. szakszervezeti világkongreszszusra, ahol a küldöttek felhívásban szólították fel a világ szakszervezeteit és dolgozóit, hogy szeptember 1- ét, a második világháború kirobbantásának évfordulóját minden esztendőben tegyék a békéért, a leszerelésért folytatott küzdelem akciónapjává. „A havannai felhívás természetesen ránk is vonatkozik. Ezért tartjuk éppen most és itt a nagygyűlésünket, melyet szeretnék lényegesen többnek tekinteni, mint valamiféle szónoklatnak. Legyen ez Havanna visszhangja, amely ennek a magyar üzemi közösségnek szenvedélyes állásfoglalását és szenvedélyességét fejezi ki!” — mondta a SZOT alelnöke. Ezután részletesen foglalkozott beszédében a magyar szakszervezeti békemozgalommal, s szólt arról, mit tehetnek a békéért a magyar dolgozók. A SZOT alelnökének beszéde után László Jánosné, a konzervüzem főbizalmija szólalt fel. Egyebek között a következőket mondotta: „Köztünk, munkások között, kimondva — vagy kimondatlanul — különösen mélyen él a béke vágya, a béke szeretete és megbecsülése. Munkáskollektívánk mindenkor őszinte szívvel csatlakozott a szolidaritási akciókhoz — emelte fel hangját az elnyomott népek békéjéért, az emberi szabadságért.” Végül a nagygyűlés résztvevői táviratot küldtek a konzervgyár dolgozó kollektívája nevében az Országos Béketanácshoz. Ebben, csatlakozva a SZOT békefelhívásához, tiltakoznak a háború, az amerikai atomrakéták Nyugat-Európába telepítése ellen, békét követelve a föld valamennyi országában. A nagygyűlésen Ligeti László mondott beszédet . Fotó: Gál Edit T. I. Rajt előtt az NB I-es labdarúgó-bajnokság Egy évet kellett várni a labdarúgást kedvelőknek ahhoz, hogy újra NB I-es labdarúgó-mérkőzés szemtanúi lehessenek Békéscsabán. E kényszerszünet után ma — ugyan idegenben, de — újra a legmagasabb osztályban kezdi meg a pontvadászatot a Békéscsabai Előre Spartacus. Több alkalommal is beszámoltunk az eltelt időszakról, az edzőváltásról, s az új bajnoki évre való felkészülésről. Ezúttal az éppen két hónapja tevékenykedő új vezető edzőt, Süle Istvánt kértük arra, összegezze a nyolchetes felkészülési munkát. — Talán először a számadatokról beszélnék. Kialakult a húszas szerződéses játékoskeret, s ismert a tíz juniorkorú játékos, akik közül bármikor bárki bevethető a nagycsapatban is. Eltávoztak: Oláh, Tóth, Rácz és Gyurmánczy. Érkeztek: Leboniczky, Baranyi, Fecsku, Mohácsi, Újvári és a juniorkorú Lipták. A mai nyitó találkozóig 73 foglalkozást tartottam, amelyből 12 előkészületi mérkőzés volt. Ennek mérlege: egy döntetlen, egy vereség, a többi győzelem, s köztük két nemzetközi találkozón is diadalmaskodtunk (az NDK- beli Zwickau és a lengyel Krakow Wisla ellen — a szerk.). — Úgy érzem, kondicionális problémák egyik játékosnál sem adódnak — fűzi hozzá Süle István. — Az egyik fő célkitűzést, a taktikus gondolkodást, erőteljesen sulykoltuk az eltelt nyolc hét alatt, ennek milyenségére azonban csak a mérkőzéssorozatok alatt derül fény. A vegyes felkészülési szakaszban megkezdtük az új játékosok beépítését, akik közül bizony sokan lemaradással érkeztek. Például Mohácsi hoszszú időt kihagyott, mire újra edzésbe állt, Fecsku sajnos későn kapcsolódott be a munkába, s Leboniczkynek is van még mit pótolnia. (Folytatás a 16. oldalon) A Békéscsabai Előre Spartacus labdarúgócsapata. Állnak, balról: Baji, Takács, Melis, Steigerwald, Vigh, Fabulya, Kanyári, Süle István vezetőedző, Szekeres, Baranyi, Leboniczky, Sulija, Pásztor, Mohácsi, Moós János pályaedző. Guggolnak: Baukó András gyúró, Királyvári, Plastyik, Csanálosi, Fecsku, Ottlakán, Bódi, Kéki, Újvári, Lipták, Újhelyi. A felvételről hiányik: Kerekes Attila csapatkapitány